Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
1969, március 5. 3 Szerda Nemcsak a víz Felső képünk a fizikoterápia tornatermében készült. Az egészségügyi tornát vezető tanárnő műszeren ellenőrzi, mennyit erősödtek az egy helyben kerékpározó beteg izmai a kezelés alatt. Bihar ugróról érkeztek a medencében tornázó tsz-gazdák. Néhány betel ezelőtt még fájdalmat okozott volna számukra egy ilyen gyakorlat, de ma már mosolyogva hajtják végre csinos „parancsnokuk” utasításait, (középső képünk! Az alsó -képünkön látható érdekes berendezés segítségével végzik a hydro-galván kezelést. A kis kádak vizébe vezetett enyhe árammal az ízületi gyulladást és az érrendszer betegségét gyógyítják. Békés—Esztergály A Gyulán Várfürdő vizének gyógyhatásút ma mór országszerte, sőt a határon tűi is ismerik. (Jugoszláv és német vendégek is keresnek itt gyógyulást). Tízéves fennállása óta, az idei tólen bonyolította le a legnagyobb forgalmat a fürdő. Ez annak köszönhető, hogy a múlt év augusztusában gyógyászati résszel bővítették. Így nemcsak a vizet, hanem a legkorszerűbb műszereket, berendezéseket is felhasználhatják az orvosok arra, hogy gyógyulásihoz segítsék a mozgásszervi, szív-, ideg- és érrendszeri betegségben szenvedőket. Mezőgazdasági szocialista brigádmozgalom a szeghalmi járásban ' A népművelők feladata: tanácsot adni a kulturális vállalkozásokhoz Járásunkban elsőrendű gazdasági tényező a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a nagyüzemi termelés fejlesztése; a megszilárdítás tennivalói között első helyen szerepel a szocialista tudat fejlesztése, a szocialista termelési viszonyok erősítése. „A szocialista, illetve a nem szocialista brigádok között jelen időszakban lényeges különbséget csak a munkavállalásokkal lehet tenni. Olyan jelenségekkel ritkábban lehet találkozni, hogy a szocialista brigádok számottevő művelődési és politikád vállalkozásokat tennének” — állapította meg Szentesi Károly, a füzes- gyarmati művelődési ház igazgatója, aki részt vett a szocialista brigádok kulturális vállalásait felmérő járási bizottság munkájában. Sok igazság van ebben a megállapításban és nemcsak a füzesgyarmati helyzetre vonatkozik. A legtöbb tennivalóra tehát a kulturális vállalások ügyében van szükség, mert a meglevő vállalások jellemzői, hogy általánosak, az egész brigádra vonatkoznak és egysíkúafc, közös mozi-, színházlátogatásnál többet nem tartalmaznak. A vállalásokat nem minden esetben rögzítik, nem minden brigád vezet naplót. Ha nincs napló, és ebben nincsenek feltüntetve a személyre szóló vállalások, akkor az értékelés sem lehet reális, egységes és objektív. Felméréseink, tapasztalataink ós beszélgetéseink alapján úgy láttuk, hogy a következőképpen alakul a kulturális vállalások jellege: 1. Szakmai műveltség fejlesztésére vonatkozó vállalások, 2. Alapműveltség megszerzése (általános iskola 8 osztályának elvégzése), 3. Általános műveltség fejlesztésére irányuló egyéb vállalások. jainak, nem érezteti velük azt, hogy bízik munkájukban, eredményeikben. Természetesen vannak kivételek is. Komáromi László, a vésztői Béke Termelőszövetkezet elnöke elmondta: „Sok függ attól, hogy a termelőszövetkezet vezetősége hogyan fogja fel a szocialista munkaverseny elvét.” Ebben a megállapításban tökéletesen igaza van. Győrfi Gábor, a vésztői Kossuth Tsz elnöke még tudatosabban állapította meg: „... Rájuk gondolunk elsősorban, ha problémánk van.” Egyes helyeken a tagok részéről is tapasztalhatók negatív megnyilvánulások: „Ugyan minek töritek magatokat, nem kell eleget dolgozni így is?” Ezek a dolgozók nem értik és így nem is értékelhetik a közösségért végzett többletmunka jelentőségét. A kulturális vállalások szerepét még kevésbé érti és értékeli, nemcsak az egyszerű dolgozó, hanem a tsz-ek vezetősége is. Összegezve; az alábbiakban határozzuk meg azokat a tényezőket, amelyek véleményünk szerint feltétlenül növelik a szocialista brigádmozgalom hatékonyságát: 1. A mezőgazdasági szocialista brigádmozgalom elvi és gyakorlati megismerése — a termelőszövetkezeti vezetés és népművelési dolgozók részéről. 2. Minden mezőgazdasági üzemben egyszemélyi „felelős” megkeresése, aki a versenymozgalommal elsőrendűen foglalkozik. 3, A szocialista brigádok vezetőinek továbbképzése (vezetési ismeretek megszerzése). 4. A brigádnapló pontos, tervszerű vezetése. 5. A vállalások rendszeres, havi értékelése (versenybizottság létrehozása!). 6- Művelődési „modellek” kidolgozása. Minden brigádtag személyre szóló vállalásokat tegyen. 7. A kulturális vállalásokat perspektivikusan tervezzék meg érvényesüljön bennük a fejlődési tendencia. 8. A szocialista brigádok tagjainak nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése. 9. Széles körű propaganda a brigádmozgalom népszerűsítése érdekében. 10. Tapasztalatcserék a szocialista brigádok között. Ebben az írásban csak a szeghalmi járás szocialista brigádmozgalmának leglényegesebb kérdéseiről szóltunk. Célunk az, hogy a mozgalom fejlődését a rendelkezésünkre álló eszközökkel meg gyorsítsuk, hiszen társadalmi fejlődésünk jelen időszakában, amikor a falusi parasztság életszínvonala gyorsan emelkedő tendenciát mutat, amikor új családi házak sora bizonyítja a gazdasági előrehaladást, nem szabad megfeledkeznünk a tudatformálásról, a dolgozók kulturális neveléséről, ízlésének korszerűsítéséről; és különösen nem szabad megfeledkeznünk erről a feladatról a szocialista brigádok esetében. Daru Mária népművelési felügyelő, Szeghalom Negyvenhét év munkában betegség nélkül A szakmai műveltséget fejlesztő kulturális alkalmat keresd a legtöbb szocialista brigád. A nép- i művelési dolgozóknak az a feladata, hogy a kulturális vállalá- j sokhoz tanácsokat adjon, ezekhez teremtse meg a lehetőségeket; a szocialista brigádok tagjainak íz- j lésétől, adottságaitól, igényétől függ, hogy melyiket választják ki maguknak. Kulturális „modelleket” kell kidolgozni, s itt figyelembe kell venni a község művelődési adottságait, a termelőszövetkezetek általános gazdasági és : társadalmi helyzetét, a dolgozók j összetételét és belső igényeit. \ Szeretnénk elérni azt, hogy min- j den népművelési munkásnak j meglenne a maga tervezete, ami a mezőgazdasági szocialista brigádok kulturális vállalásainak segítésére jött létre. Az, hogy a szocialista címért harcoló, vagy azt a címet elért brigádok hatóereje még nem átütő, azzal magyarázható, hogy a termelőszövetkezetekben nincs „gazdája” a brigádmozgalomnak. A Körösök Vidéke Termelőszö- ; vetkezetek Területi Szövetségé- | nek propagandistája, Oláh Jó- j zsef elvtárs elmondotta, hogy a : szövetségben sincs olyan személy, aki a versenymozgalom irányításával lenne megbízva. Az általános gyakorlat az, hogy a füg- I getlenített tsz-párttitkárok fog- ! lalkoznak legtöbbet a versenymozgalom kérdéseivel. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége nem adja meg a kellő erkölcsi és anyagi elismerést a szocialista brigád tagM ost még csak ízlelgeti a nyugdíjas életet, hiszen március 3-án dolgozott utoljára. Negyvenhét éves munkásság után nyugalomba vonult Bosényi Mihály. a Békéscsabai Kötöttáru- gyár festőüzemi főművezetője, hogy átadja a stafétabotot a fiatalabb nemzedéknek. A most hatvankét éves-, markáns arcú, korát meghazudtolóan fiatalos külsejű Miska bácsi 15 éves korában kezdte el a festő szakmát. Már az is ritkaság számba megy, hogy a csaknem öt évtized alatt mindössze két munkahelye volt: előbb a Váci Kötöttárugyár, majd a Békéscsabai Kö- töttárúgyár. Hátha még számba- vesszük, hogy e hosszú idő alatt egyetlen napig sem volt táppénzes állományban! Pedig a festőüzem nem tartozik az egészséges munkahelyek közé. Most is fürgén mozog, fekete hajában csak imitt-amott csillan meg egy-egy ősz tincs. élményei felől faggatom. ■*-» Számára egész életútja egyetlen élmény. Negyvenhét év alatt munkatársaival annyit festett, amennyivel alkalmasint egy 40—50 ezer tonnás óceánjárót meg lehetne rakni. A színskála valamennyi színével s a vegyszerek sokaságával dolgozott. Ha álmából felverik, betéve mondja a furcsa nevű festékeket, vegyszereket és keverési receptúrákat. Érzékeltetésül hadd idézzünk csak egyet: „Clorantin licht grün 2. GFLL” (ez egy zöld festék elnevezése). Legutóbb harmánctagú kollektívával dolgozott. Munkatársai szerették és igen nagyra becsülték. De magas szakmai tudását, emberségét, szorgalmát felettesei is megbecsülték. Kétszer kapott sztahanovista oklevelet, kétszer lett Kiváló Dolgozó és ugyancsak kétszer a Könnyűipar Kiváló Dolgozója.. Ezenkívül a különféle elismerő oklevelek sokasága bizonyítja, hogy nem mindennapi ember kezdi meg a jól megérdemelt pihenést. Különösebb hobbyja sohasem volt, de a sportot nagyon kedveli, mintegy hárem évtizeden keresztül futballozott ós edzősködött. Most mór idejének nagyobb részét két, jól tanuló iskolás fiának akarja szentelni. Persze, kerül tennivaló mindig a csaláídi ház körül, a konyhakertben'is. M iként munkatársai tették, mi is ezt kívánjuk: hosszú életet, egészséget, jó pihenést, Miska bácsi! (kazár)
