Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-04 / 52. szám
1969. március 4. 4 Kedd LW&MCQQ7CU U vtWVívvu^^ii Aki véleményt mond, nyerhet! Március 9-én népszerű rovatunk, a Szerkesszen velünk szignójával minden lapszámunkhoz kérdőívet mellékelünk. Célunk az, hogy kikérjük olvasóink véleményét is lapunkról. Április 1-től heti tizenkét oldallal gazdagabb terjedelemben jelenik meg a Békés megyei Népújság, s törekvésünk az, hogy necsak terjedelemben gazdagodjék a lap, hanem egyre jobban szolgálja az olvasók érdekeit. Olyan újságot szeretnénk olvasóink kezébe adni, amely az eddiginél is jobban tükrözi lapunk csaknem 30 ezres olvasó táborának kívánságát. Reméljük, mindannyian rászánnak egy félórát a kérdőivek kitöltésére, ezzel is segítve a szerkesztőség munka- ját. Mindegyik beküldött kérdőív a sorsolástól és szerencsétől függően valamilyen értékes nyereménytárgyra esélyes. A nyere- j ménytárgyakat kizárólag erre a célra megyénk több üzeme, vállalata, intézménye, szövetkezete ajánlotta fel. Mindannyiuk véleményére számítunk. Kérjük, kí- j sérje figyelemmel közvélemény- j kutatással kapcsolatos közlemé- t nyeinket. Segítettek Mai számunk megszerkesztésében segített: Deák Gáborné és Jánosi András békéscsabai, Be- leznay Béla szarvasi olvasónk, Levelet kaptunk ezenkívül Rács Sándor dobozi tudósítónktól is. A kérdésekre Szabados Béláné, a békéscsabai városi tanács titkára, Meszjár György, az ingatlankezelő vállalat igazgatója, dr. Blelik Károly, a Sebes György Közgazdasági Technikum igazgatója és Kristojóri Gábor, a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai üzemének a KISZ-titkára válaszolt Várjuk az újabb leveleket! * Különös tiltakozás Békéscsabán, az Ihász utca 4-es számú bérházban már hosszabb ideje zárt ajtók előtt állnak a vadonat új, két főzőlapos gáztűzhelyek. A lakók így tiltakoznak a szerintük igazságtalan intézkedés ellen. Deák Gáborné 16 lakó nevében fordult hozzánk. Panaszuk, hogy a lakásokban semmilyen más főzési lehetőség nincs, s eddig az állami lakások mindegyikébe háromfőzőlapos gáztűzhelyeket szereltek, csak éppen az Ihász utca 4-be nem. A családok általában több tagú- ak. s a kétfőzőlapos tűzhely kevés. Kérdik, miért a megkülönböztetés, ugyanis a mellettük levő bérházban szintén háromfőzőlapos tűzhelyet kaptak a lakók? Kérésüket továbbítottuk az ingatlankezelő vállalathoz és a tanácshoz is. Azt a választ kaptuk, hogy a vb határozata volt, hogy az ezután következő beszereléseknél a kétfőzőlapos tűzhelyeket használják. Azonban, mivel sokan kifogást emeltek ez ellen, az ingatlankezelő igazgatója Meszjár György, valamint a tanács vb-titkára Szabados Béláné, mérlegelve a felmerült panaszokat, megállapodtak abban, hogy a jövőben a tűzhelyek beszerelésénél figyelembe veszik a családok létszámát, illetve a kétszobás lakásokba háromfőzőlapos gáztűzhelyt, az egyszobásokba és a garzonlakásokba kétfőzőlapos tűzhelyet szerelnek be. Dicséret Beleznay Béla szarvasi olvasónk lábát 50 évvel ezelőtt a harctéren ronccsá lőtték. Régi sérülése is szerepet játszott abban, hogy nemrégiben sürgősen műteni kellett, így került az orosházi kórházba. Félelem töltötte cl, mert rossz emlékei voltak a régi, háborús kezelésről. Itt azonban egészen más körülmények fogadták. A kórház csu- pa-ablak, ötszintes, impozáns épület, modern berendezéssel. Ragyogó tisztaság, kifogástalan gyógyszerellátás és gyógykezelés. „Az ilyen légkör már maga Is fél gyógyulás. Az egészségügyi dolgozók és dr. Botos A. vezető sebészfőorvossal a élen úgy dolgoznak, mint azokhoz illik, akik nem a szakmának, hanem élethivatásnak tekintik a gyógyítást” — írja. A kis zenészeknek Kardos Józsi és Mogyorós Bandi, nyolcadik osztályos tanulók kérdését tolmácsoltuk a Pártfogót keresünk címmel. A cikket a ruhagyár KISZ-titkára, Kristo- fóri Gábor az alábbiakban válaszolta: „Igaz, hogy az otthon nem engedte meg az úttörőknek a zenélést, mégpedig a következők miatt: a próbákra először csak néhányan jártak el. később 15—18-ra szaporodott a létszám. Az ifjú zeneszek birtokukba vették az egész kultúrtermet. A legnagyobb problémát mégsem ez okozta, hanem az, hogy a zongora alkatrészeit is piszkálgatták.’' A ruhagyár KISZ-titkára arra kéri a 10-es számú iskola tanári karát, hogy jelöljék meg név szerint, kik azok. akik a zenekarhoz tartoznak, és akkor nem is kell felügyelet, hiszen ők elég nagyok ahhoz, hogy tudják, mit szabad és mit nem. Reméljük, megoldódik tehát a kis zenészek problémája és az iskola jóváhagyásával, a gyár szívességéből rendszeresen gyakorolhatnak. Nem feledkezve természetesen arról, hogy tőlük ma még elsősorban jó tanulmányi eredményt várnak a szülők és nevelők egyaránt. Egy ítélethez Jánosi András békéscsabai olvasónkat egy bírósági ítélet indította levélírásra. Szerinte nagyon enyhe büntetést szabtak ki arra a fiatalemberre, aki — mint lapunkban is beszámoltunk róla — játékpisztollyal akarta arra kényszeríteni a taxisofőrt, hogy ingyen szállítsa Budapestre. „Kevés az öthónapi felfüggesztett szabadságvesztés, illetve az ezer forint pénzbüntetés. Ennyivel nem lehet elriasztani a „vagányokat", és kedvet kapnak hasonló bűn- cselekményekre” — írja. A szarvasi járásbíróságnak nincs szüksége arra, hogy cikket írjunk az ítélet helyességének bizonyítására. Annyit azért mégis elmondunk Jánosi Andrásnak, hogy az ítélet kiszabásakor sok mindent figyelembe vesz a bíróság. A szóban forgó fiatalember esetében például azt, hogy büntetlen előéletű volt, még alig lépte át a nagykorúság határát, tettét megbánta síb. A Jánosi András szerint „enyhe” ítélet minden bizonnyal elegendő lesz ahhoz, hogy elősegítse becsületes emberré nevelését, visszatartsa hasonló, meggondolatlan cselekedetektől. Füstölgő diáklányok „A minap Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján járva éppen a Sebes György Közgazdasá- j gi Technikum előtt vezetett el az j utam. A diáksereg akkor rajzott j ki az utcára. Több diáklány tás- j kával a hóna alatt, szájában fris- I sen meggyújtott cigarettával, ha- j talmas füstfelhőt fújva lépett ki a kapu alól.” Rácz Sándor dobozi tudósítónk észrevételét továbbítottuk karikaturistánkhoz és a technikum igazgatójához, dr. Bielik Károlyhoz. Az igazgató elmondotta, hogy a nappali tagozatos hallgatók az iskola épületében nem dohányoznak, de iskolán kívül nincs cigaretta-tilalom. „Különben is — fűzte hozzá az igazgató — a technikumba összesen mint] egy kétezer nappali, esti és levelezőtagozatos hallgató jár. A I levélíró észrevétele felnőttekre is j vonatkozhatott Én sem helyes- j lem, ha a fiatalok cigarettáznak, de nincs jogunk megtiltani, hogy az iskolán kívül a diáklányok rágyújtsanak. Ez az ifjúság józan belátásától és a szülőktől is függ. Nem hiszem, hogy a dohányzók száma pusztán csak adminisztratív eszközökkel csökkenthető lenne.” Mi csak egyetlen gondolatot tűznénk a füstölgő diáklányok karikatúrájához Elhisszük, hogy az órák izgalmasak és a feledte- tések kedélyborzoló hatását le kell vezetni valamivel. De máért éppen a cigarettával? A Kommunista Internacionálé történelmi jelentősége Ö tven esztendeje Moszkvában harminc ország kommunista, baloldali szocialista pártjainak, szervezeteinek 52 küldötte határozatot hozott a III. Kommunista Intemacáonálé megalakításáról. 1919. március 4-én született meg a nemzetközi forradalmi szervezet, amely Marxnak és Engelsnek a Kommunisták Szövetségében és az I. Internacionálé szervezésében és irányításában végzett úttörőmunkáját, a II. Internacionálé legjobb forradalmi hagyományait, a kor követelményeinek megfelelő, magasabb szinten folytatta. A kongresszust összehívó nyolc szervezet között ott találjuk a Kommunisták Magyarországi Pártját is. A Kommunista Internacionálé negyedszázados története azonban nem az alapító kongresszussal kezdődik. Létrehozását Lenin már 1914 novemberében határozott célként tűzte ki: „A II. Internacionálé meghalt, legyőzte az opportunizmus. Le az opportunizmussal, és éljen a III. Internacionálé, amely... meg_ szabadult az opportunizmustól”. A munkásmozgalom forradalmi erőinek még hosszú vívódásra és újabb történelmi tapasztalatokra volt szükségük, míg megértették hogy csak egy út van — a II. Internacionálé pártjaiban eluralkodott opportunizmussal, szociálsovinizmussal és ingadozással szemben — létrehozni a következetes marxista forradalmárok intemacionáléját. S ha a megoldás felemás lesz, akkor az új Internacionálé éppoly kevéssé lesz alkalmas a munkásosztályt forradalmi hivatása betöltésében vezetni, mint ahogy a II. Internacionálé sem tudta ezt megtenni a nagy próbatétel idején. A szocialista forradalom oroszországi győzelme meggyorsította a forradalmi erők különválásának folyamatát Siettették az elhatározást a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek a II. Internacionálé felélesztésére irányuló kísérletei is. A z osztályharc éles összeütközései — s a szociáldemokrácia jobboldali vezetőinek ezzel kapcsolatban tanúsított magatartása — nemcsak eszmei, leg, hanem szervezetileg is új típusú, egységesebb, a harcokra felkészültebb, a tömegeket gyorsan mozgásba hozni képes pártokat és Intemacionálét igényeltek. A Kommunista Intemacio- nálé alakuló kongresszusán vállalta a forradalmi kommunizmus elveit, továbbfejlesztette a marxizmus elméletét, a kapitalizmus általános válságának, a proletárforradalmaknak korszakára. Egyik legnagyobb történelmi tette a burzsoá demokráciáról és proletárdiktatúráról szóló irányelvek lefektetése volt Az I. kongresszuson Lenin szavai szerint: .......csupán kitűzték” a k ommunizmus zászlaját, hogy e körül törmörüljenek a forradalmi proletariátus erői”. S mintha csak a kongresszuson kidolgozott alapelveket igazolná — a Kommunista Internacionálé megalakulását követően röviddel a nemzetközi forradalmi proletariátus újabb nagy győzelméről érkezett hír, március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A Kommunista Internacionálé megalakulása, ugyanúgy, mint a kommunista pártok létrejötte, történelmi szükségszerűség volt és fordulatot jelentett a nemzetközi munkás ozgalom történetében. A Kommunista Intema- cionálé adta a leghelyesebb választ a forradalmi proletariátus soron következő feladataira, az egyes kommunista pártok tapasztalatait általánosítva, segítette a forradalmi mozgalmat az általános és helyi sajátosságok kidolgozásában. Sikerrel támogatta a nemzetközi munkás- mozgalmat a munkásosztály forradalmi vívmányai s a fiatal szovjet állam védelmében, az imperializmusnak az első proletárállam megfojtására irányuló törekvéseivel szemben. A bolsevik pártnak, a világ első szocialista államának tapasztalatait közvetítette a világ különböző területein tevékenykedő forradalmi erőkhöz. Tevékenysége nyomán nőtt a kommunista mozgalom világot átfogó mozgalommá. A Kommunista Internacionálé egyik nagy történelmi érdeme, hogy megszervezte a munkásmozgalmat Ázsia, Latin-Ameri- ka és Afrika sok olyan országában, ahol eddig munkásmozgalom nem létezett. Felismerte, hogy a nemzeti és gyarmati felszabadító harcokat a világ forradalmi mozgalma részeként kell felfogni, és a gyarmati országok fiatal kommunista pártjait úgy orientálta, hogy azok az antiimperialista, antifeudális, nemzeti célokért folyó küzdelem élére álljanak. Már a 20-as évek elején a széles imperialistaellenes egységfront megterem, tésében látta a kommunista mozgalom feladatát ezekben az országokban, s nagy erőfeszítéseket tett, hogy az indonéz, kínai, indiai elvtársakat meggyőzze e politika helyességéről, hogy legyőzzék a fennálló szektás elképzeléseket. A Kommunista Internacionálé vezetésével a kommunista pártok következetesen harcoltak a munkásosztály napi érdekeiért, a tőke támadásai, a háború állandó fenyegető veszélye ellen. Nagy érdeme, hogy a munkás- osztály eredményes harcai érdé. kében minden időszakban újra és újra kidolgozták azokat a harci formákat és eszközöket, amelyek nemcsak az élcsapatot, hanem a munkásosztály többségét, a reformista befolyás alatt levő tömegeket is aktivizálta a tőke elleni küzdelemreu Kidolgozta a munkásegység politikáját, s — ha nem is minden esetben a leghelyesebb módszerekkel, mégis — a történelmi körülmények figyelembe vételével vezette a nemzetközi kommunista mozgalmat. T evékenységének eredmé. ■ nyességét, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődését és erejét bizonyítja, hogy a hitleri fasizmus veszedelmével szemben, szembe tudta állítani azt a nagyszabású politikai stratégiát, amely az egész világot fenyegető fasiszta veszélynek út. ját állhatta és a társadalmi haladás újabb távlatait tárta fol a világ proletariátusa és az egész emberiség számára. A kommunista pártok a nemzeti függetlenség és demokrácia védelmében folytatott küzdelmükben mindenütt növelték tömegbefolyásukat, egybeforrtak a fasizmus ellen küzdő széles néptömegekkel és az országok többségében valóban a nemzet vezető pártjaivá váltak. A kommunista mozgalom hatalmas fejlődése, az egyes kommunista pártok gyors önállósodása, nemkülönben a háború körülményei a kommunista pártok együttműködésének új formáját tette szükségessé. A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága 1943 tavaszán kimondta a Kommunista Internacionálé feloszlatását A Kommunista Intemacio** nálé a reakció elleni világméretű harcban mindenkor a haladás legfőbb ösztönzője és irányítója volt. Negyedszázados fennállása megteremtette annak feltételeit, hogy a kommunista pártok ma világszerte jelentős erőt alkossanak, s országuk problémáit önállóan, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait figyelembe véve oldják meg. Dr. Szokolay Katalin kandidátus
