Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
1969. március 29. 5 Szombat A tsz-szövetség jogtanácsosa Írja: fl szülési segély megállapításának és folyamatos folyésitásának feltételei a iermelfiszSvelkezetekbea Szülési segély címén azt a tagként dolgozó nőt kell javadalompótló készpénzsegélyben részesíteni, aki a szülést megelőző egy évben vagy a szülést megelőző naptári évben az alapszabályban reá kötelezően előírt munkanapokat ledolgozta. Szülési segélyben kell részesíteni azt a szülő nőt is, aki nem dolgozta ugyan le az alapszabály szerinti munkanapokat, azonban vagy a szülést megelőző évben, vagy a szülést megelőző naptári évben legalább 100 tízórás munkanapot dolgozott A szülési szabadság idejére járó segély napi összege — a termelőszövetkezet alapszabályának megfelelően — az egynapi átlag- kereset 75 százalékánál kevesebb nem lehet, de nem lehet több a napi keresetnél. Azok, akik az alapszabályban előírt munkanapokat nem dolgozták le, de legalább 100 tízórás munkanappal rendelkeznek, a napi átlagkereset 60 százalékát kaphatják meg szülési segélyként Az átlagkereset kiszámítása is kétféleképpen történhet: vagy a szülést megelőző évben, vagy a szülést megelőző naptári évben elért átlagkeresetet kell figyelembe venni attól függően, hogy a szülő nőre melyik a kedvezőbb. Más elbírálás alá esik a szülési segély folyamatos folyósítása. A tsztőrvény végrehajtása tárgyában kiadott 6/1967. MÉM sz. rendelet 149. § (3.) bekezdése olyan rendelkezést tartalmaz, hogy de-i , cember hó 1 és március hő 1 kö- I zötti időben szülési segélyt a ter- ! melőszövetkezet csak akkor köteles folyósítani, ha a munka- szervezeti egység vezetője igazol- j Ja. hogy a segélyre jogosult ré ! szére ebben az időpontban is j tudott volna folyamatos munkát [ biztosítani. E rendelkezésnek az j a célja, hogy a szülő nő arra az időre kapjon szülési segélyt, vagy>s keresetpótló készpénzsegélyt, amikor a termelőszövetkezetben ténylegesen dolgozott volna, vagyis amikor a szülés miatt — mivel dolgozni nem tud — keresetveszteség éri. A szülési szabadság időtartama — a munkaviszonyban álló dolgozó nőkével azonosan — 140 nap. A szülési szabadság időtartamából négy hetet (28 nap) a szülés előtt, a fennmaradó 16 hetet (112 napot) pedig a szülés után kell kiadni. Nincs akadálya annak, hogy a szülési szabadság teljes időtartamát, vagyis a 140 napot — a szülő nő kérésére — szülés után adja ki a termelő- szövetkezet akkor, ha a szülésig történő munkavégzés orvosi igazolás szerint a szülő nő egészségének veszélyeztetésével nem jár. Nincs jogi akadálya annak, hogy a termelőszövetkezet egyrészt a jogszabályi keretek között kedvezőbb elbírálásban részesítse a szülő nőket, másrészt az alapszabályban a jogszabályi rendelkezéseken felül további kedvezményt adjon. Dr. Drágán Iván Parkosítják üzemüket a szocialista brigádok A Békéscsabai Szőnyegszövő békési részlegénél egy igen aktív kis kollektíva tevékenykedik. A részleg 80 dolgozója közül 59-en szocialista brigádok tagjai. Három szocialista brigád immár negyedszer, kettő pedig harmadszor nevezett be a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe. A részlegnél legutóbb megtartott brigádvezetői értekezleten értékelték az 1968. évi munkájukat és újabb javaslatokat tettek a szövetkezeti bizottságnak. Ezen a brigádvezetői megbeszélésen a részlegvezető ismertette azt a társadalmi munkaszerződést, amit a községi tanács szakigazgatási szervével kötöttek. Eszerint az üzemük előtt levő területet parkosítják és egész évben gondozzák. A részleg dolgozói mindemellett első kötelességüknek tartják a termelési feladatok és a gyártási technológiai utasítások maradéktalan végrehajtását Ezek teljesítéséhez a szövetkezet vezetői biztosítják a részleg folyamatos munka- és anyageílátottságát. Mi sem bizonyítja jobban a jó együttműködést mint 1969. év első két hónapjának termelési eredménye, melyet 107 százalékra teljesítettek. Pető Mátyás Békés Gép- és gyorsirónőt középiskolai végzettséggel, azonnali belépéssel alkalmazunk. Gyulaiak előnyben. Jelentkezés központunkban. Gyula, Városháza u. 26. KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A Hajtómű és Felvonógyár 5. sz. Gyáregysége, Békéscsaba, Kazinczy u. 1/5 sz. felvételre keres esztergályos-horizontöl eszterqá'yos szakin iwk jó kereseti lehetőséggel, 44 órás munkahét Jelentkezés a felvételi irodában. Békés megyéken Szociálpolitikai tervek, intézkedések MAGYARORSZÁG közegészségügyi viszonyai 1919 előtt mész- j sze elmaradtak a fejlett európai országok színvonalától. „Ha összehasonlítjuk közegészségünket akár Kelet vagy különösen a Nyugat közegészségügyével, arra az eredményre jutunk, hogy Magyarországnak csak a nagyon mögöttünk álló Romániánál van jobb köz- egészségügye, míg a többi államoké jóval előbbre van, mint a miénk.” A múlt nem törődött ezzel a kérdéssel, az országban kevés volt az orvos, a kórház. (Magyarországon 680 kolostor volt és csak 427 kórház). Békés megyében 1848-tól a századfordulóig az egészségügy tekintetében nem történt semmi intézkedés. A közegészségügy a társadalom mostoha, kitaszított gyermeke volt. A nép között dívott a babona, a kuruzslás (ez főleg a megbetegedéseknél nyilvánult meg). Az orvost a nép nem tanácsadójának tekintette, csak gyógyszert várt tőle. A megye helyzete annál elszomorítóbb, hogy a bő levegő és napsugár mellett több ember halt meg tüdő- vészben, mint Budapesten. Pl. 1903-ban a meghalt 1000 emberből Budapesten 19 halt meg tüdővészben, Békés megyében 29,8. Az 1902—1905 évek átlaga 28 halott tüdővészben az 1000-ből. A GÜMÖKÓROS megbetegedések és halálozások tekintetében Békés megye élen járt. 1901— 1915 évek átlagában a,megye „a legtüdövészesebb” hat megye egyike volt. Legyen szabad összehasonlítást Lesoványodott, beteg gyerekek illusztrálják, hogy 1919 „egészségügy tekintetében nem történt semmi”. előtt tenni két szomszédos megyével: 1901 és 1905 között Békés megyében a halálozások 4,81 ezreléke volt gümőkóros, Csanád megyében 4,62 ezrelék, míg Biharban csak 3,76 ezrelék. Az 1910-es évek elején a helyzet kissé javult (bár megyénként arányosan) 1910— 1915 között a halálozások 3,44 ezreléke volt gümőkóros Békés megyében, Csanádban 3,33, Biharban csupán 2,97 ezrelék. EGY MÁSIK összehasonlítás még jobban érzékelteti a megyék közötti különbséget: a gümőkór- ban elhaltak összes száma: Békésben Csanádban un—1S«6 6689 3236 im«—ma 6363 2957 1011—1015 között 5133 2445 Nemcsak a megyék között volt különbség, de a megyén belül is az egyes községek között, amely arra enged következtetni, hogy az egyes községek, megyék vezetői valamivel többet tettek a gümőGyula város 5,8 ezrelék Endrőd 5,3 ezrelék Kétegyháza 4,9 ezrelék Füzesgyarmat 4,8 ezrelék Almáskamaráson, ahol 7,2 ezrelék Medgy es bőd záson, ahol 5,9 ezrelék Nagykamaráson, ahol 5,7 ezrelék kóros elhalálozások megakadályo. zására. Békés megyében az 1000 halálesetre eső gümőkóros halálozásban legrosszabb helyzetű községek az alábbiak voltak: Gádoros 5,7 ezrelék Újkígyós 5,1 ezrelék Tótkomlós 4,8 ezrelék Ennél is rosszabb volt a helyzet A megyei kórház állapota már a század elején sem kielégítő s ez a háború éveiben még inkább romlott Az 1917-ben leadott jelentések szomorú helyzetről, állapotokról tudósítanák. Már januárban, márciusban a betegápolási díjak felemelését kéri a kórház igazgatója (a napi 380 fillérről 422 fillérre). A júniusi jelentésben ilyet olvasatunk: „máris rongyokban fekvő és járó betegekről” ír, akiket „megfelelő ágy és fehérneművel nem tudnak ellátni” az „alkalmazottak türelmetlenek, zúgolódnak, hogy nem kaptak béremelést”. Bérkövetelésük „konyhalányok havi 20 korona helyett 25 koronát kérnek, az anyák 30 korona helyett 40 koronát, a foltozó nők napi 1,80 fillér helyett 3 koronát”. A JÜLIUS 23-i jelentés az „élei. mezősi, ellátási nehézségekről ír”, amelyet „mag súlyosbít a háború”. Itt is olvashatunk „az ápolási díjak felemelésének javaslatáról” (460 fillér összegben)”, ez valamelyest fedezné az emelkedő kiadásokat”. A szeptember 22-i jelentésben ilyen sorokat olvashatunk: „keservesen érvényesül az egyre fokozódó drágaság”, „élelmi cikkek beszerzése nehézségekbe ütközik”, „ágylepedők beszerzése is nehézségekbe ütközik”, „a téli tüzelő* nem lehet beszerezni.” A november 10-i jelentés ugyanilyen hangú „Élelmezési nehézségeink, sajnos semmi tekintetben nem javultak, a papíron kiutalt élelmi cikkekből csupán 30 mázsa burgonya érkezett meg, minden egyéb a levegőben lóg.” Ugyanez a jelentés tájékoztat az ápoltak számáról: 1917. január 1- től október 1-ig 5976 beteget vettek fel. A tavalyi visszamaradot- takkal 6918 beteget ápoltak, 265 304 ápolási napon keresztül. Ilyen közegészségügyi viszonyokat kapott örökül a proletárdiktatúra. A KICSI, egészségtelen, levegőtlen, túlzsúfolt lakások nagymértékben befolyásolták a köz- egészségügyet. Az ilyen típusú lakások a tüdővésznek és egyéb fertőző betegségnek melegágyai voltak. A gyógyulás is nehezebben ment. Amikor a beteg az egészségessel érintkezett, fertőző betegség esetén megkapta. Mindez elsősorban a gyerekekre volt rossz hatással. A fertőző betegségek elsősorban őket tizedelték. Elszomorító az a statisztikai adat, mely szerint a megyében az el- halálozottak 50,5 százaléka hét éven aluli gyermek volt (országos átlag 49,3 százalék). A gyerekek zöme már a vele született gyön- geségben halt meg. Dr. Lovász György (Folytatása következik) Rejtvény-tavasz, 69 11. rejtvényünk Híres gyomai nyomdász volt, szavadra ma is emlékezünk. Egyhelyütt ezt írta: „Az ember azon a napon vált valóban emberré amikor az emberi gondolat értékét felismerte, s módot és eszközt keresett arra. hogy gondolatait másokkal közölje, megőrizze és megörökítse.” Kiről van szó? (Csak a vezetéknevét kell megfejteni.) Re;ivén* lava^z, 69 H 1969. március 29. JL
