Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

Ä69. március 28. 3 Péntek Kedvező eredménnyel zárult az Az idén még jobbak i Ruházati A Szarvasi Ruházati Ktsz-nek az elmúlt év kezdetén sok gondot okozott a belkereskedelem meg­rendelésének csökkenése, az átme­neti kiesést azonban sikerült ex­port-bérmunkával pótolni. A dol­gozók átlagkeresete így nem csök­kent, s az eredmény alapján a szövetkezet több mint egy havi ke­resetnek megfelelő összegű nyere­ségrészesedést fizetett ki részük­re. Ez az előző évihez képest, 25 százalékkal magasabb. A gazdasági mechanizmus re­formjának első esztendeje tehát kedvező eredménnyel zárult, s az elmúlt év * i kilátások a Szarvasi KTSZ-ben idei első félévre főként az export­megrendelés biztosítja a munkael­látottságot. A belkereskedelmi vál­lalatok is kezdik bejelenteni az igényüket és a harmadik negyed­évre már most 70 ezer férfi és gyermekinget rendeltek meg. A szövetkezet éves terve 1 mil­lió 200 ezer ing, ami 200 ezerrel több a tavalyinál. Erre lehetőséget teremt a négyszintes új üzemrész, amely előreláthatólag július ele­jéig készül el. Ezzel kedvezőbb munkaviszonyok teremtődnek, megszűnik a jelenlegi zsúfoltság. Létszámnövelésre nem kerül sor. Havonta 200 Éveken át egyszer sem állt olyan jói a szarvasi Dózsa Tsz, hogy az első félévben hízott sertést értéke­sítsen. Tavaly már úgy szervezték az 1069. évi gazdálkodást, hogy az első félévben is hízott sertést szál­líthassanak az Állatforgalminak. A tsz vezetőségének törekvését az jellemezte, hogy minden hónapban 200 hízott sertést értékesítsenek. Tervük ajzért válhatott valóra, mert a gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat együttműködési szerződést kötöttek táp vásárlásá­Szép szó Április 11-én, József Attila szü­letésnapján immár hatodszor ren­dezik meg a költészet napját. A célkitűzés változatlanul a költé­szet, a magyar és világirodalmi, de elsősorban a kortársi magyar líra népszerűsítése, új olvasókkal való megszerettetése. E gondolatok jegyében született meg az az elhatározás, hogy a KISZ megyei bizottságának Törté­nelmi Színpada április 6 és 13-a között látogassa meg megyénk azon „fehér foltjait”, ahol csak rit­kán hangzik ei valamilyen elő­adás, ahol a nagy távolságok ne­hezítik a közös összejöveteleket. A tervek szerint a Történelmi Színpad tagjai a XX. századi ma­hízott sertés ra. Korábban, amikor közönséges gazdasági abrakon hizlalták a ser. téseket, egy kiló élősúlyt öt kiló abrak felhasználásával értek el, most pedig egy kiló élősúlyt 4,23 kiló abrakkal produkáltak. A sertéstenyésztés' eredményeit látva, a szarvasi Dózsában és a többi szarvasi tsz-ben közös vál­lalkozásban sertéskombinát létesí­tésére készülnek. Erre a célra ál­lami támogatással együtt 26 millió forintot fordítanak. a tanyán gyár- és világirodalomból össze­állított műsorral felkeresik a ta­nyákat, tanyaközpontokat, hogy a szép szó művészetének követei­ként a külterületi lakossággal együtt köszöntsék a költészet nap­ját. Az ifjú előadók külön autó­busza mintegy tíz helyre látogat majd el, többek között Nagyko­páncsra, Cserepespusztára, a ré*- zsási és Töviskesi Állami Gazda­ságiba, Pusztaottlakára és Nagyla­posra. A mondott szöveget zene egészíti ki, ugyanis a Történelmi Színpaddal tart a megyei könnyű­zenei fesztivál döntőjén arany ok­levelet nyert békéscsabai pol-beat együttes, a VOLÁN is. rá? Példának hadd idézzük a BTK. 219. §-ának meghatározá­sát a garázdaságról: „...Aki nyil­vános helyen olyan közösség el­lenes magatartást tanúsít amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, avagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban meg­botránkozást, vagy riadalmat kelt, ha súlyosabb bűntett nem valósul meg, 2 évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő”. K járásbíróság elnöke nagyon okosan, körültekintően elmagyarázta, hogy jobb, nelye­sebb, ha a Büntetőtörvénykönyv paragrafusai helyett a társadal­mi meggyőzés eszközeivel ha­tunk az emberekre. A helyi lapban megjelent írá­sát viszont közvetlenül az eset utón 1968 szeptemberében így indította a riporter: Vér Illés jó arcú, ápolt, külsejű munkás ül előttem a tanyai házban. A Szegedi Kazánkovács Ktsz kö­szörűse, ért a robbanómotorok­hoz, a szerszámgépekhez, az elektromossághoz.” — Ugyebár tudja, hogy hama­rosan a bíróság elé áll és lehet, hogy meg is büntetik? — Tudom, de számomra! mindegy most már, hogy meny- : nyíre találnak vétkesnek. Az aj fontos, hogy kimentettünk egy ■ fiatalembert a boszorkány mar- : kából. Majdnem későn, mert■ egészen le volt már sövényed- ; vá. : Vér Illésné, az anya mondja, : az ilyet élve meg kell égetni. ■ Megkérdeztem tőle: Kedves Vér • mama! Alá merné gyújtani Csu- : pityné máglyáját A válasz hatá- ■ rozott volt: Istenemre, alá!” A falu „hősei” a boszor- • kányüldözők lettek. Mert lám ! csak kiűzték a boszorkányt, há- j lás lehet nekik érte a fiú, a fa- “ lu, mert megmentették őket a ■ rontástól. A józan gondolkodású ■ emberek ezért hát nem az élma- ! radt büntetés minden áron való : érvényesítését kívánják, hiá- ; nyolják, nem bosszúvágytól sár- i kálivá keresik egy megfélemlí- : tett. elüldözött asszony igazát. : Az emberi méltóságon esett ■ csorbát kell helyrehozni és aj hasonló eseteket megelőzni, j Hogy ne azt érezzük: ezeknek az : embereknek jogot adtak, de ■ igazságot nem. Kádár Márta : Dombegyházi konzerválódás Huszonkét csapat a történelmi vetélkedőn Korábban már hírül adtuk, hogy a KISZ történelmi vetélkedőt hir­detett a diákok részére. A törté­nelmi vetélkedőt, ^nelv az EDÜ megyei színvonaíversen vének fe­lel meg, április 4r-én délután 15 órai kezdettel rendezik meg Bé­késcsabán, a Megyei Művelődési Házban. Az öt fős csapatok előző nap délután selejtezőn vesznek részt, ahol a zsűri jelöli ki a más­napi döntő csapatait. A vetélke­dőt Vajek Róbert, a Magyar Rádió és Televízió riportere vezeti. Nekrológ helyett Az élet néha egészen különös dolgokat produkál. Az ember csak hümmög, és még jó arcot sem tud vágni az egészhez. A költő írja egyik versében: Lá­tod, a lét se rossz, se jó. Adott. Hát elfogadható... Talán két héttel ezelőtt írtunk róla, és néhány napja még talál­koztunk is. Csendesen, kilenc- venkét év láthatatlan súlyától meggömyedve hunyorgott a ta­vasz eleji napsütésben. Fehér ha­ja, kék szeme, minden porcikája érezte a lassan pislákoló napot; olyan volt, mint egy gyerek. A csaknem évszázadnyi múlt sem mutatta öregnek. Hétfőn délben siettem valaho­vá. Fekete kendős, gyászruhás hölgy érintette meg karomat. — Meghalt apuka! — mondta hal­kan. Aztán megismételte, mint. aki nem ért valamit. — Pedig hogy örült, hogy írtak róla az újságban — élénkült fel egy pil­lanatra; aztán újra csak elme­rengett. — Talán mégsem kellett volna. Az a sok beszéd, a fény­képész kifárasztotta, felizgatta. Meg a cikk is. Gyenge volt már a szíve... Igen! Kár volt.- Dél volt. Sütött a nap. Árnyék- hálót rajzoltak az útra a fák ko­pasz ágai. Vajon csakugyan kár volt írni róla? Hát ebbe is bele lehet pusztulni? Kedvenc holmijaim között egy könyvet őrzök. Tőle kaptam. Egy közepes szivarzsebben elférne. Nyomdász évkönyv és útikalauz 1914. évre. Bibliához hasonlít. Benne táblázatok, apróbb tanul­mányok. Az elhalt nyomdászok átlagéletkora 1904-ben Magyar- országon 30 év! Ausztriában 41, az USA-ban 45 és fél évs Nem mentem el a temetésre. Nem is tudtam pontosan mikor volt. De azóta is, valami nosztal­gikus szomorúságot érzek, s csak öreg barátom gyerekien kék sze­mét és fehér haját látom magam előtt Lassan egy éve, hogy a szellemi és anyagi erők kooperá­ciójára hívta fel Kisdombegyház, Magyardombegyház és Domb­egyház termelőszövetkezeteinek vezetőit a Dombegyházi Állami Gazdaság. Az együttműködés cél­ja: a termelés szűk üzemi lehető­ségeinek kiterjesztése a közös vállalkozások útján. A modern agrotechnikai vívmányok alkal_ mazására külön-külön egyik üzem sem rendelkezik megfelelő terü­lettel és anyagiakkal. A négy ön­álló mezőgazdasági vállalat vi­szont közös erőfeszítéssel alkal­mas lehet arra. hogy mindazzal felszerelje magát, ami egy tíz-ti- zenötezer holdas gazdaságban ma már megtalálható. Az üzemek közötti együttmű­ködéssel jól megoldható lenne a műszaki felkészültség, a vezetési színvonal hatékonyságának to- vább.iavítása. Van mit tenni ebben a témában, hiszen az állami gaz­daság magas színvonalon szerve­zett növénytermesztéséből a kör­nyező tsz-ek vezetői csak tanul­hatnak. A magas termelési költ­ség miatt a tsz-ek tagsága most kevesebb jövedelemhez jut. mint juthatna, ha az állami gazdaság szellemi tőkéjéből csak egy da­rabkát — mindenféle fizetési kö­telezettség nélkül — elfogadna. Az állami gazdaság vezetői a kör. nyezetben működő tsz-ek irányí­tóinak eddig is tálcán kínálták két évtizedes tapasztalatukat, módszerüket a föld termőerejé­nek feltárására. A társulás igaz­gatósági ülésein kívül azonban — ezek hangzatos szavakban rend­kívül gazdagok — semmi különös nem történt. Sőt, Kisdombegyhá- zán és Magyardombegyházán még csak közgyűlés elé sem vitték az igazgatósági ülésein hozott hatá­rozatokat. A szövetkezeti tagság így nem tudhatja, hogy a társulás igazgatósági ülésein rendszeresen részt vevő vezetők miként szolgál, jak saját szövetkezetük jövőjét. íme néhány célkitűzés: Az egyik igazgatósági ülésen azt ajánlották, hogy állítsanak be közös növényvédő agronómust. Ennek feladata lenne a növényvé­dőszerek szakszerű használatának szervezése,' biztosítása, a talajerő állapotának laboratóriumi eszkö­zökkel való figyelemmel kisérése. Fontos ez? Feltétlenül. Megyénk nagyobb termelőszövetkezeteiben ezt a feladatot speciális felkészült­ségű szakember látja el. A kis- dombegyházj és a magyardomb- egyházi tsz kétezer hold körüli területe csak vállalati együttmű­ködéssel képes eltartani és haté­konyan foglalkoztatni egy ilyen mérnököt vagy technikust. A tár­sulás szószólóinak érveléséhez kétkedés nem férhet. Kell, szük­séges ilyen felkészültségű szak­ember. Ahol azonban erre a szak­mai ágazatra fütyülnek, ott köny- nyen baj lehet: tömeges mérge­zést, sőt halált is okozott a vegy­szerekhez értés hiánya. Az állami gazdaság vezetői ezt szeretnék megelőzni, hogy ezzel egy kicsit a jövőt is közelebb hozzák. Nincs messze ugyanis az az idő, amikor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állásfoglalása erre is kiterjed, s kötelezővé teszi min­den üzemben az élet tudatos vé­delmét. Az együttműködési tervezetben | szerepel lucernaliszt készítő és ! keveréktakarmányt előállító üzem ! megépítése. Az egyre növekvő ál- í latállomány fehérjeszükségjeténeb biztosítása ma már elképzelhetet­len lucernaliszt és koncentrátu- mok abrakba keverése nélkül. Közös vállalkozásban erre még­sem tartanak igényt, inkább tá­voli községekből tengelyen fuva­rozzák a drága pénzen beszerzett árut. melyet különben maguk is előállíthatnának. Ehhez az üzemhez is anyagi ér­deke fűződne a három tsz-nek és az állami gazdaságnak, hiszen a viszonylag kis területű közös gaz­daságok és az állami gazdaság önállóan nem képes felépíteni és lucernaterülettel körülvenni egy ilyen üzemet. Közösen, társulati j alapon viszont jól ki tudnák I használni, sőt az eddiginél ol­csóbban jutnának hozzá a külön­böző összetételű takarmányokhoz. Az olcsóbb takarmány alacso­nyabb önköltséghez, ez pedig na­gyobb jövedelemhez, a részese­désre eddig fordított összeg növe­lésére adna lehetőséget a tsz-tsa- gok körében. Sokak előtt ismeretes, hogy a mezőgazdasági gépjavító válla­lat drágán dolgozik. Több tsz ezért is rendezkedett be gépjaví­tásra. Az önálló gépjavító üzem építése és felszerelése költséges vállalkozás. Hogy ez ne legyen költséges és ne kössön le a két­ezer holdas gazdaságban olyan, anyagi és szellemi erőt, mint a hat-hétezer holdasban, született meg a gondolat: legyen a gépjaví­tás is közös vállalkozásban. E célkitűzés hasznosságával el­méletben egyetértenék az állami gazdaság környezetében gazdálko­dó tsz-ek vezetői, de amikor a közös vállalkozás működtetésére terelik a szót, begombolkoznak. De miért? Gondoljuk, hogy a tsz- vezetőknek sem lehet mindegy, hogy az álló- és forgóalapból évenként milyen összeget költe­nek el gépjavításra, vagyis a tsz- tagságnak sem lehet mindegy, hogy a jövedelemből a vezetőség mennyit tesz félre üzemvitelre s mennyit a tagok jövedelmére. Nyilvánvaló, hogy a kis területű gazdaságokban az egy holdra szá­mított gépüzem költsége több/ mint a nagyobb területen műkö­dőkben. Ez olyan közgazdasági megfigyelés, amelytől büntetle­nül egyik tsz vezetője sem füg­getlenítheti magát.. Mégis érthe­tetlen, hogy a társulás gondolatá­nak gyakorlati megvalósítása elé akadályt gördítenek. Súlyosan tévednek, ha arra gon_ dóinak, hogy ez a sokrétű együtt­működési ajánlat az állami gazda­ság pozícióinak erősítését szolgál­ja. A közös vállalkozások műkö­dését törvény szabályozza, amely mindenekelőtt megerősíti a társu. lást alkotó üzemek önállóságát, területi szuverenitását. A megyében számos olyan kö­zös vállalkozás működik, ame­lyikben az állami, vagyis a vál­lalati tulajdon és a szövetkezeti tulajdon egy bizonyos termelési feladat ellátására jött létre. Ezek­ben a vállalkozásokban a terme­lőszövetkezetek és az állami üze­mek nem tulajdonformájukkal, hanem anyagi és szellemi erejük­kel vesznek részt ki-ki alapon. Természetesen a jövedelmet is a hozzájárulás alapján osztják fel. Amikor a Dombegyházj Álla­mi Gazdaság a környékben fellel­hető szellemi és anyagi erő össz­pontosításán törekszik, tulajdon­képpen a tsz-tagok és tsz-vezetők személyes jövedelmének gyarapí­tására vállalkozik. Pénzt kínál a termelőszövetkezeti tagoknak. E folyamat útjába állnak azok a tsz-vezetők, akik a társulásokat, a, közös vállalkozásokat szabályozó törvényeket nem ismerve, be­osztásukat, személyes jövedelmü­ket féltve a vezetés egy bizonyos színvonalán konzerválódtaik. Dupsi Károly Brackó István Közlemény Értesítjük a lakosságot, hogy 1969. március 29-én 22 órától 1969. március 31-én 05 óráig Békéscsabán a Szabadság téren gázvezeték-fektetési munkálatok miatt forgalomkorlátozás A fenti időpontban a forgalom a Szabadság tér mindkét oldalán, mindkét irányban a kihelyezett jelzőtáblák sze­rint történik. VÁROSI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents