Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
Ä69. március 28. 3 Péntek Kedvező eredménnyel zárult az Az idén még jobbak i Ruházati A Szarvasi Ruházati Ktsz-nek az elmúlt év kezdetén sok gondot okozott a belkereskedelem megrendelésének csökkenése, az átmeneti kiesést azonban sikerült export-bérmunkával pótolni. A dolgozók átlagkeresete így nem csökkent, s az eredmény alapján a szövetkezet több mint egy havi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést fizetett ki részükre. Ez az előző évihez képest, 25 százalékkal magasabb. A gazdasági mechanizmus reformjának első esztendeje tehát kedvező eredménnyel zárult, s az elmúlt év * i kilátások a Szarvasi KTSZ-ben idei első félévre főként az exportmegrendelés biztosítja a munkaellátottságot. A belkereskedelmi vállalatok is kezdik bejelenteni az igényüket és a harmadik negyedévre már most 70 ezer férfi és gyermekinget rendeltek meg. A szövetkezet éves terve 1 millió 200 ezer ing, ami 200 ezerrel több a tavalyinál. Erre lehetőséget teremt a négyszintes új üzemrész, amely előreláthatólag július elejéig készül el. Ezzel kedvezőbb munkaviszonyok teremtődnek, megszűnik a jelenlegi zsúfoltság. Létszámnövelésre nem kerül sor. Havonta 200 Éveken át egyszer sem állt olyan jói a szarvasi Dózsa Tsz, hogy az első félévben hízott sertést értékesítsen. Tavaly már úgy szervezték az 1069. évi gazdálkodást, hogy az első félévben is hízott sertést szállíthassanak az Állatforgalminak. A tsz vezetőségének törekvését az jellemezte, hogy minden hónapban 200 hízott sertést értékesítsenek. Tervük ajzért válhatott valóra, mert a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat együttműködési szerződést kötöttek táp vásárlásáSzép szó Április 11-én, József Attila születésnapján immár hatodszor rendezik meg a költészet napját. A célkitűzés változatlanul a költészet, a magyar és világirodalmi, de elsősorban a kortársi magyar líra népszerűsítése, új olvasókkal való megszerettetése. E gondolatok jegyében született meg az az elhatározás, hogy a KISZ megyei bizottságának Történelmi Színpada április 6 és 13-a között látogassa meg megyénk azon „fehér foltjait”, ahol csak ritkán hangzik ei valamilyen előadás, ahol a nagy távolságok nehezítik a közös összejöveteleket. A tervek szerint a Történelmi Színpad tagjai a XX. századi mahízott sertés ra. Korábban, amikor közönséges gazdasági abrakon hizlalták a ser. téseket, egy kiló élősúlyt öt kiló abrak felhasználásával értek el, most pedig egy kiló élősúlyt 4,23 kiló abrakkal produkáltak. A sertéstenyésztés' eredményeit látva, a szarvasi Dózsában és a többi szarvasi tsz-ben közös vállalkozásban sertéskombinát létesítésére készülnek. Erre a célra állami támogatással együtt 26 millió forintot fordítanak. a tanyán gyár- és világirodalomból összeállított műsorral felkeresik a tanyákat, tanyaközpontokat, hogy a szép szó művészetének követeiként a külterületi lakossággal együtt köszöntsék a költészet napját. Az ifjú előadók külön autóbusza mintegy tíz helyre látogat majd el, többek között Nagykopáncsra, Cserepespusztára, a ré*- zsási és Töviskesi Állami Gazdaságiba, Pusztaottlakára és Nagylaposra. A mondott szöveget zene egészíti ki, ugyanis a Történelmi Színpaddal tart a megyei könnyűzenei fesztivál döntőjén arany oklevelet nyert békéscsabai pol-beat együttes, a VOLÁN is. rá? Példának hadd idézzük a BTK. 219. §-ának meghatározását a garázdaságról: „...Aki nyilvános helyen olyan közösség ellenes magatartást tanúsít amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, avagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban megbotránkozást, vagy riadalmat kelt, ha súlyosabb bűntett nem valósul meg, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. K járásbíróság elnöke nagyon okosan, körültekintően elmagyarázta, hogy jobb, nelyesebb, ha a Büntetőtörvénykönyv paragrafusai helyett a társadalmi meggyőzés eszközeivel hatunk az emberekre. A helyi lapban megjelent írását viszont közvetlenül az eset utón 1968 szeptemberében így indította a riporter: Vér Illés jó arcú, ápolt, külsejű munkás ül előttem a tanyai házban. A Szegedi Kazánkovács Ktsz köszörűse, ért a robbanómotorokhoz, a szerszámgépekhez, az elektromossághoz.” — Ugyebár tudja, hogy hamarosan a bíróság elé áll és lehet, hogy meg is büntetik? — Tudom, de számomra! mindegy most már, hogy meny- : nyíre találnak vétkesnek. Az aj fontos, hogy kimentettünk egy ■ fiatalembert a boszorkány mar- : kából. Majdnem későn, mert■ egészen le volt már sövényed- ; vá. : Vér Illésné, az anya mondja, : az ilyet élve meg kell égetni. ■ Megkérdeztem tőle: Kedves Vér • mama! Alá merné gyújtani Csu- : pityné máglyáját A válasz hatá- ■ rozott volt: Istenemre, alá!” A falu „hősei” a boszor- • kányüldözők lettek. Mert lám ! csak kiűzték a boszorkányt, há- j lás lehet nekik érte a fiú, a fa- “ lu, mert megmentették őket a ■ rontástól. A józan gondolkodású ■ emberek ezért hát nem az élma- ! radt büntetés minden áron való : érvényesítését kívánják, hiá- ; nyolják, nem bosszúvágytól sár- i kálivá keresik egy megfélemlí- : tett. elüldözött asszony igazát. : Az emberi méltóságon esett ■ csorbát kell helyrehozni és aj hasonló eseteket megelőzni, j Hogy ne azt érezzük: ezeknek az : embereknek jogot adtak, de ■ igazságot nem. Kádár Márta : Dombegyházi konzerválódás Huszonkét csapat a történelmi vetélkedőn Korábban már hírül adtuk, hogy a KISZ történelmi vetélkedőt hirdetett a diákok részére. A történelmi vetélkedőt, ^nelv az EDÜ megyei színvonaíversen vének felel meg, április 4r-én délután 15 órai kezdettel rendezik meg Békéscsabán, a Megyei Művelődési Házban. Az öt fős csapatok előző nap délután selejtezőn vesznek részt, ahol a zsűri jelöli ki a másnapi döntő csapatait. A vetélkedőt Vajek Róbert, a Magyar Rádió és Televízió riportere vezeti. Nekrológ helyett Az élet néha egészen különös dolgokat produkál. Az ember csak hümmög, és még jó arcot sem tud vágni az egészhez. A költő írja egyik versében: Látod, a lét se rossz, se jó. Adott. Hát elfogadható... Talán két héttel ezelőtt írtunk róla, és néhány napja még találkoztunk is. Csendesen, kilenc- venkét év láthatatlan súlyától meggömyedve hunyorgott a tavasz eleji napsütésben. Fehér haja, kék szeme, minden porcikája érezte a lassan pislákoló napot; olyan volt, mint egy gyerek. A csaknem évszázadnyi múlt sem mutatta öregnek. Hétfőn délben siettem valahová. Fekete kendős, gyászruhás hölgy érintette meg karomat. — Meghalt apuka! — mondta halkan. Aztán megismételte, mint. aki nem ért valamit. — Pedig hogy örült, hogy írtak róla az újságban — élénkült fel egy pillanatra; aztán újra csak elmerengett. — Talán mégsem kellett volna. Az a sok beszéd, a fényképész kifárasztotta, felizgatta. Meg a cikk is. Gyenge volt már a szíve... Igen! Kár volt.- Dél volt. Sütött a nap. Árnyék- hálót rajzoltak az útra a fák kopasz ágai. Vajon csakugyan kár volt írni róla? Hát ebbe is bele lehet pusztulni? Kedvenc holmijaim között egy könyvet őrzök. Tőle kaptam. Egy közepes szivarzsebben elférne. Nyomdász évkönyv és útikalauz 1914. évre. Bibliához hasonlít. Benne táblázatok, apróbb tanulmányok. Az elhalt nyomdászok átlagéletkora 1904-ben Magyar- országon 30 év! Ausztriában 41, az USA-ban 45 és fél évs Nem mentem el a temetésre. Nem is tudtam pontosan mikor volt. De azóta is, valami nosztalgikus szomorúságot érzek, s csak öreg barátom gyerekien kék szemét és fehér haját látom magam előtt Lassan egy éve, hogy a szellemi és anyagi erők kooperációjára hívta fel Kisdombegyház, Magyardombegyház és Dombegyház termelőszövetkezeteinek vezetőit a Dombegyházi Állami Gazdaság. Az együttműködés célja: a termelés szűk üzemi lehetőségeinek kiterjesztése a közös vállalkozások útján. A modern agrotechnikai vívmányok alkal_ mazására külön-külön egyik üzem sem rendelkezik megfelelő területtel és anyagiakkal. A négy önálló mezőgazdasági vállalat viszont közös erőfeszítéssel alkalmas lehet arra. hogy mindazzal felszerelje magát, ami egy tíz-ti- zenötezer holdas gazdaságban ma már megtalálható. Az üzemek közötti együttműködéssel jól megoldható lenne a műszaki felkészültség, a vezetési színvonal hatékonyságának to- vább.iavítása. Van mit tenni ebben a témában, hiszen az állami gazdaság magas színvonalon szervezett növénytermesztéséből a környező tsz-ek vezetői csak tanulhatnak. A magas termelési költség miatt a tsz-ek tagsága most kevesebb jövedelemhez jut. mint juthatna, ha az állami gazdaság szellemi tőkéjéből csak egy darabkát — mindenféle fizetési kötelezettség nélkül — elfogadna. Az állami gazdaság vezetői a kör. nyezetben működő tsz-ek irányítóinak eddig is tálcán kínálták két évtizedes tapasztalatukat, módszerüket a föld termőerejének feltárására. A társulás igazgatósági ülésein kívül azonban — ezek hangzatos szavakban rendkívül gazdagok — semmi különös nem történt. Sőt, Kisdombegyhá- zán és Magyardombegyházán még csak közgyűlés elé sem vitték az igazgatósági ülésein hozott határozatokat. A szövetkezeti tagság így nem tudhatja, hogy a társulás igazgatósági ülésein rendszeresen részt vevő vezetők miként szolgál, jak saját szövetkezetük jövőjét. íme néhány célkitűzés: Az egyik igazgatósági ülésen azt ajánlották, hogy állítsanak be közös növényvédő agronómust. Ennek feladata lenne a növényvédőszerek szakszerű használatának szervezése,' biztosítása, a talajerő állapotának laboratóriumi eszközökkel való figyelemmel kisérése. Fontos ez? Feltétlenül. Megyénk nagyobb termelőszövetkezeteiben ezt a feladatot speciális felkészültségű szakember látja el. A kis- dombegyházj és a magyardomb- egyházi tsz kétezer hold körüli területe csak vállalati együttműködéssel képes eltartani és hatékonyan foglalkoztatni egy ilyen mérnököt vagy technikust. A társulás szószólóinak érveléséhez kétkedés nem férhet. Kell, szükséges ilyen felkészültségű szakember. Ahol azonban erre a szakmai ágazatra fütyülnek, ott köny- nyen baj lehet: tömeges mérgezést, sőt halált is okozott a vegyszerekhez értés hiánya. Az állami gazdaság vezetői ezt szeretnék megelőzni, hogy ezzel egy kicsit a jövőt is közelebb hozzák. Nincs messze ugyanis az az idő, amikor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állásfoglalása erre is kiterjed, s kötelezővé teszi minden üzemben az élet tudatos védelmét. Az együttműködési tervezetben | szerepel lucernaliszt készítő és ! keveréktakarmányt előállító üzem ! megépítése. Az egyre növekvő ál- í latállomány fehérjeszükségjeténeb biztosítása ma már elképzelhetetlen lucernaliszt és koncentrátu- mok abrakba keverése nélkül. Közös vállalkozásban erre mégsem tartanak igényt, inkább távoli községekből tengelyen fuvarozzák a drága pénzen beszerzett árut. melyet különben maguk is előállíthatnának. Ehhez az üzemhez is anyagi érdeke fűződne a három tsz-nek és az állami gazdaságnak, hiszen a viszonylag kis területű közös gazdaságok és az állami gazdaság önállóan nem képes felépíteni és lucernaterülettel körülvenni egy ilyen üzemet. Közösen, társulati j alapon viszont jól ki tudnák I használni, sőt az eddiginél olcsóbban jutnának hozzá a különböző összetételű takarmányokhoz. Az olcsóbb takarmány alacsonyabb önköltséghez, ez pedig nagyobb jövedelemhez, a részesedésre eddig fordított összeg növelésére adna lehetőséget a tsz-tsa- gok körében. Sokak előtt ismeretes, hogy a mezőgazdasági gépjavító vállalat drágán dolgozik. Több tsz ezért is rendezkedett be gépjavításra. Az önálló gépjavító üzem építése és felszerelése költséges vállalkozás. Hogy ez ne legyen költséges és ne kössön le a kétezer holdas gazdaságban olyan, anyagi és szellemi erőt, mint a hat-hétezer holdasban, született meg a gondolat: legyen a gépjavítás is közös vállalkozásban. E célkitűzés hasznosságával elméletben egyetértenék az állami gazdaság környezetében gazdálkodó tsz-ek vezetői, de amikor a közös vállalkozás működtetésére terelik a szót, begombolkoznak. De miért? Gondoljuk, hogy a tsz- vezetőknek sem lehet mindegy, hogy az álló- és forgóalapból évenként milyen összeget költenek el gépjavításra, vagyis a tsz- tagságnak sem lehet mindegy, hogy a jövedelemből a vezetőség mennyit tesz félre üzemvitelre s mennyit a tagok jövedelmére. Nyilvánvaló, hogy a kis területű gazdaságokban az egy holdra számított gépüzem költsége több/ mint a nagyobb területen működőkben. Ez olyan közgazdasági megfigyelés, amelytől büntetlenül egyik tsz vezetője sem függetlenítheti magát.. Mégis érthetetlen, hogy a társulás gondolatának gyakorlati megvalósítása elé akadályt gördítenek. Súlyosan tévednek, ha arra gon_ dóinak, hogy ez a sokrétű együttműködési ajánlat az állami gazdaság pozícióinak erősítését szolgálja. A közös vállalkozások működését törvény szabályozza, amely mindenekelőtt megerősíti a társu. lást alkotó üzemek önállóságát, területi szuverenitását. A megyében számos olyan közös vállalkozás működik, amelyikben az állami, vagyis a vállalati tulajdon és a szövetkezeti tulajdon egy bizonyos termelési feladat ellátására jött létre. Ezekben a vállalkozásokban a termelőszövetkezetek és az állami üzemek nem tulajdonformájukkal, hanem anyagi és szellemi erejükkel vesznek részt ki-ki alapon. Természetesen a jövedelmet is a hozzájárulás alapján osztják fel. Amikor a Dombegyházj Állami Gazdaság a környékben fellelhető szellemi és anyagi erő összpontosításán törekszik, tulajdonképpen a tsz-tagok és tsz-vezetők személyes jövedelmének gyarapítására vállalkozik. Pénzt kínál a termelőszövetkezeti tagoknak. E folyamat útjába állnak azok a tsz-vezetők, akik a társulásokat, a, közös vállalkozásokat szabályozó törvényeket nem ismerve, beosztásukat, személyes jövedelmüket féltve a vezetés egy bizonyos színvonalán konzerválódtaik. Dupsi Károly Brackó István Közlemény Értesítjük a lakosságot, hogy 1969. március 29-én 22 órától 1969. március 31-én 05 óráig Békéscsabán a Szabadság téren gázvezeték-fektetési munkálatok miatt forgalomkorlátozás A fenti időpontban a forgalom a Szabadság tér mindkét oldalán, mindkét irányban a kihelyezett jelzőtáblák szerint történik. VÁROSI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY
