Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

1969. március 1. 3 Szombat A munkavédelemről és az üzemi balesetek megelőzéséről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága A KPVDSZ megyei bizottságá­nak megbízásából az utóbbi hóna­pokban munkavédelmi aktivisták és szakszervezeti titkárok vizsgál­ták a munkavédelem helyzetét a megye 15 fogyasztási és értékesítő szövetkezeténél, két tanácsi vál­lalatnál és ugyanennyi pénzinté­zetnél. A megyei bizottság legutóbbi ülésén az általuk készített jelen­tést vitatta meg. A tapasztalatok szerint az elmúlt évben javult a dolgozók munka- és egészségvé­delme. Kifejezésre jutott ez töb­bek között abban is, hogy az új létesítmények műszaki átvételére meghívják a munkavédelmi fel­ügyelőket, s így idejében pótolni tudják azokat a hiányosságokat, amelyek veszélyeztethetnék a dol­gozók egészségét. A sok jó mellett sajnos, negatív példa is akadt: a köröstarcsai szövetkezet az elmúlt évben két új üzletet nyitott meg anélkül, hogy erről a szakszerve­zet helyi vezetőit tájékoztatta vol­na. Az 5 évre szóló munkavédelmi terv valamennyi szövetkezetnél el­készült, de néhány helyen, a többi között Békésszentandráson, nem kísérték figyelemmel a végrehaj­tását. Örvendetes viszont, hogy a legtöbb szövetkezet biztosítja a bolti dolgozóknak az öltözőt és a meleg vizes kézmosásra is van le­hetőség. Mezőgyánban 228 ezer forintot, a megyei vendéglátóipari vállalat pedig 393 ezer forintot költött az utóbbi három évben ilyen célra. A létszámhoz viszonyítva! az utóbbi két évben csökkent a bal­esetek és a sérülés miatt kiesett mukanapok száma. Elgondolkozta­tó viszont, hogy egy-egy baleset miatt 7,6 nappal több esett ki a termelésből 1968-ban, mint 1967- ben. Részben magyarázza ezt, hogy a KPVDSZ-hez tartozó szak­mák gyors ütemben gépesednek, s ezzel együtt növekszik a baleseti veszély. A sérülések egy részét azonban nagyobb gondossággal megelőzhették volna. Ezért hatá­rozott úgy a KPVDSZ megyei bi­zottsága, hogy a munkavédelmi bizottság vizsgálja meg a balese­tek okait azoknál a szövetkezetek­nél, vállalatoknál, ahol az említett növekedés tapasztalható. B. I. Szakszervezeti vezetőségválasztás a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál (Tudósítónktól) A hét elején tartották meg a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a szakszer­vezeti vezetőségválasztó gyűlést. A gyulai gyáregység nagytermé­ben mintegy 180 küldött és meg­hívott jelent meg. A január else­jén egyesített két vállalat szak- szervezeti bizottságainak kiegé­szítő beszámoló jelentését Takács István szb-tifckár ismertette. Fi­gyelemre méltó az, amit a követ­kezőképpen fogalmazott meg: „Szigorúan követni kell a szük­ségletek változását és a technika fejlődésének általános követelmé­nyeit. Ehhez pedig mindenekelőtt — a minőségi követelmények megtartásával — gazdaságosan kell termelni”. A határozati javaslat is — he­lyesen — tartalmazza a minőségi ellenőrző albizottság megalakítá­sát. Jó dolog, hogy a dolgozóik ér­dekvédelmi szervezete — a sző­kébb értelmezésű házon belüli feladaton túllátva — részt kíván venni a minőség javításában, el­lenőrzésében. Különösen jó ez, amikor — minit jelenleg — az új szervezeti egységben működő vál. lalait előtt jelentős feladatok áll­nak. A beszámoló szerint a válla­lat forgalmi részének az idén 294 700 sertést, 41 800 szarvas- marhát kell felvásárolnia, az ipa­ri részlegnek pedig 84 900 sertést és 7300 szarvasmarhát kell levág­nia. Ez jóval felülmúlja a tavaly feldolgozott mennyiséget. Ezenkí­vül 220 vagon gyulai kolbászt kell exportra termelni, illetve szállí­tani. A beszámolót követő vitában — többek között — felszólalt Csíki József. Felszólalásában a szak- szervezeti munka és a gazdasági vezetés összhangját emelte ki. El­mondta: A gazdasági munkában külön-külön is élenjáró két válla­lat egyesüléséből a népgazdaság­nak és ezen belül a vállalati kol­lektívának is csak előnye szár­mazhat, ha a szakszervezeti mun­ka összhangban van a gazdasági vezetés által tervezett feladatok­kal. Kardos Pál a szakszerveze­tek XXI. kongresszusa által meg­határozott feladatokról és azok egységes értelmezéséről beszélt. Elismerően szólt arról, hogy az egységenkénti munkaértekezletek eddig is nagyon sok segítséget nyújtottak a gazdasági vezetés­nek. A vita után megválasztották a szakszervezeti bizottság tagjait. Szb-titkárnak ismét Takács Ist­vánt választották meg. (Botyánszki) Bucsa vízellátásának programja (Tudósítónktól) Az utóbbi években a bucsai ta­nács minden ülésén szóvá tették a tanácstagok, hogy aggasztó a közr ség vízellátása. Indokoltan, hiszen a meglevő kút és a hozzá tartozó kifolyórendszer 30 évvel ezelőtt készült és akkoriban jóval kisebb volt Bucsa lélekszáma, mint ma. A vízszállító rendszer teljes cse­pes mélységű kutat fúrnak, ami naponta körülbelül 260 köbméter vizet szolgáltat Bucsa 4000 lakosá­nak. A berendezés költsége 8 és fél millió forintra rúg. Ehhez egy- egy lakosnak 2600—2700 forinttal kell hozzájárulnia. Az összeg azon­ban csökken, amennyiben társa­dalmi munkával is segítik a terv megvalósítását. réjére van szükség ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. A beruhá­zási programot már elkészítette a megyei tervező vállalat, melynek megvalósítása érdekében vízmű-1 társulatot szerveznek a község-1 ben. A program szerint egy köze- | A soron következő munkák üte­mét így rögzítette a községi ta­nács: Az idén megszervezik a víz­műtársulatot, 1970-re elkészül a kivitelezési terv, a munkálatokra pedig az ezt követő két évben ke­rül sor. Sz. Á. Gép észképző szakiskola A Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola történe­téről ad érdekes tájékoztatót Nagy László igazgatóhelyettes. A szak­iskola 1952-ben alakult és akkor még a felnőttek jártak ide: kom- bájnosokat és traktorvezetőket ké­peztek. 1960-tól gépszerelő szak­munkásokat adtak a mezőgazda­ságnak, friajd 1964-ben szervezték meg az ifjúsági képzést és az iskolajellegű oktatást. Az 1968— 69-es tanévben még külön képezik az öntözéses növénytermesztő gé­pészeket, a növénytermesztő gé­pészeket és a növényvédő gépé­szeket, és a tanulmányi idő har­madik esztendejében sajátítják eJ a tanulók a speciális ismeretanya­got. Az új tanévben a képzési for­mákat összevonják, és növényter­mesztő gépész szakmunkásokat nevelnek Kétegyházán. A jövő tanévben kezdő és három év múlva végző növénytermesztő gé­pész szakmunkások a mezőgazda­ság minden ágazatában otthono­sak lesznek, ismerik az ott hasz­nálatos gépeket, kezelni tudják azokat, ugyanakkor speciális fel­adatokat is el tudnak látni. Az eddigi tapásztalatok azt mu­tatják, említette az igazgatóhe­lyettes, hogy a Kétegyházán vég­zettek könnyen el tudnak helyez­kedni, és szépen is keresnek. Át­lagkeresetük kétezer forint kö­rül mozog, de nem ritka (különö­sen nyári s őszi kampányidőszak­ban) a 3000—3900 forintos átlag- kereset sem. A közelmúltban készült el az iskola múlt évi mérlege. 1968-ban 126-an végeztek és a záróvizsgán 3,4-es átlagot értek el. Jó köze­pesen megfelelt tehát a végző tanfolyam, s ezt az eredményt nem tartja rossznak a tantestület. A végzettek elhelyezkedését most is figyelemmel kísérik, a beérke­zett levelek feldolgozása hama­rosan befejeződik. A kép, amely ezekből a levelekből kialakult, megnyugtató: a katonai szolgálat­ra bevonultakon kívül a záróvizs­gát tett növendékek 80 százaléka szakmájában talált munkát, dol­gozik. Az iskola felszerelését, gy^torló gépparkját állandóan korszerűsí­tik. Két éve hat tantermes új iskolaépületet építettek három­millió forintos beruházással, de­cemberben pedig 600 ezer forint­ért új gépeket vásároltak, kö­zöttük DT—75-ös, VE—50-es trak­torokat, RS—09-es NDK erőgé­pet, répakombájnt és más mun­kagépet. Az új tanévben 160 fia­tal lesz új lakója a Kétegyházi Gépészképzö Szakiskola kollégiu­mának. Azt is tervezik, hogy 1970-ben 120 személyes kollégiu­mot építenek, bővítik a könyvtá­rat, a szakkörök berendezését, több lehetőséget bizosítanak a szabad idő hasznos eltöltésére. Most már világos, miért és ho­gyan emelkedett a mezőgazdasági szakemberképzés jelentős bázisá­vá ez a szakiskola, ahonnan év­ről évre |nagasabb képzettségű, korszerű szakmai műveltséggel rendelkező fiatal gépészek kerül­nek ki. S. E. Kesztyűs Ferenc első éves a tengelykapcsolókat tanár: Gálik György. Ismerteti. A Horváth Károly és Klebnyiczki Pál robbanómotor-makettel. Szabad idő a könyvtárban. A könyvtáros: Felek Mihályné. (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents