Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
1969. március 1. 3 Szombat A munkavédelemről és az üzemi balesetek megelőzéséről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága A KPVDSZ megyei bizottságának megbízásából az utóbbi hónapokban munkavédelmi aktivisták és szakszervezeti titkárok vizsgálták a munkavédelem helyzetét a megye 15 fogyasztási és értékesítő szövetkezeténél, két tanácsi vállalatnál és ugyanennyi pénzintézetnél. A megyei bizottság legutóbbi ülésén az általuk készített jelentést vitatta meg. A tapasztalatok szerint az elmúlt évben javult a dolgozók munka- és egészségvédelme. Kifejezésre jutott ez többek között abban is, hogy az új létesítmények műszaki átvételére meghívják a munkavédelmi felügyelőket, s így idejében pótolni tudják azokat a hiányosságokat, amelyek veszélyeztethetnék a dolgozók egészségét. A sok jó mellett sajnos, negatív példa is akadt: a köröstarcsai szövetkezet az elmúlt évben két új üzletet nyitott meg anélkül, hogy erről a szakszervezet helyi vezetőit tájékoztatta volna. Az 5 évre szóló munkavédelmi terv valamennyi szövetkezetnél elkészült, de néhány helyen, a többi között Békésszentandráson, nem kísérték figyelemmel a végrehajtását. Örvendetes viszont, hogy a legtöbb szövetkezet biztosítja a bolti dolgozóknak az öltözőt és a meleg vizes kézmosásra is van lehetőség. Mezőgyánban 228 ezer forintot, a megyei vendéglátóipari vállalat pedig 393 ezer forintot költött az utóbbi három évben ilyen célra. A létszámhoz viszonyítva! az utóbbi két évben csökkent a balesetek és a sérülés miatt kiesett mukanapok száma. Elgondolkoztató viszont, hogy egy-egy baleset miatt 7,6 nappal több esett ki a termelésből 1968-ban, mint 1967- ben. Részben magyarázza ezt, hogy a KPVDSZ-hez tartozó szakmák gyors ütemben gépesednek, s ezzel együtt növekszik a baleseti veszély. A sérülések egy részét azonban nagyobb gondossággal megelőzhették volna. Ezért határozott úgy a KPVDSZ megyei bizottsága, hogy a munkavédelmi bizottság vizsgálja meg a balesetek okait azoknál a szövetkezeteknél, vállalatoknál, ahol az említett növekedés tapasztalható. B. I. Szakszervezeti vezetőségválasztás a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál (Tudósítónktól) A hét elején tartották meg a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a szakszervezeti vezetőségválasztó gyűlést. A gyulai gyáregység nagytermében mintegy 180 küldött és meghívott jelent meg. A január elsején egyesített két vállalat szak- szervezeti bizottságainak kiegészítő beszámoló jelentését Takács István szb-tifckár ismertette. Figyelemre méltó az, amit a következőképpen fogalmazott meg: „Szigorúan követni kell a szükségletek változását és a technika fejlődésének általános követelményeit. Ehhez pedig mindenekelőtt — a minőségi követelmények megtartásával — gazdaságosan kell termelni”. A határozati javaslat is — helyesen — tartalmazza a minőségi ellenőrző albizottság megalakítását. Jó dolog, hogy a dolgozóik érdekvédelmi szervezete — a szőkébb értelmezésű házon belüli feladaton túllátva — részt kíván venni a minőség javításában, ellenőrzésében. Különösen jó ez, amikor — minit jelenleg — az új szervezeti egységben működő vál. lalait előtt jelentős feladatok állnak. A beszámoló szerint a vállalat forgalmi részének az idén 294 700 sertést, 41 800 szarvas- marhát kell felvásárolnia, az ipari részlegnek pedig 84 900 sertést és 7300 szarvasmarhát kell levágnia. Ez jóval felülmúlja a tavaly feldolgozott mennyiséget. Ezenkívül 220 vagon gyulai kolbászt kell exportra termelni, illetve szállítani. A beszámolót követő vitában — többek között — felszólalt Csíki József. Felszólalásában a szak- szervezeti munka és a gazdasági vezetés összhangját emelte ki. Elmondta: A gazdasági munkában külön-külön is élenjáró két vállalat egyesüléséből a népgazdaságnak és ezen belül a vállalati kollektívának is csak előnye származhat, ha a szakszervezeti munka összhangban van a gazdasági vezetés által tervezett feladatokkal. Kardos Pál a szakszervezetek XXI. kongresszusa által meghatározott feladatokról és azok egységes értelmezéséről beszélt. Elismerően szólt arról, hogy az egységenkénti munkaértekezletek eddig is nagyon sok segítséget nyújtottak a gazdasági vezetésnek. A vita után megválasztották a szakszervezeti bizottság tagjait. Szb-titkárnak ismét Takács Istvánt választották meg. (Botyánszki) Bucsa vízellátásának programja (Tudósítónktól) Az utóbbi években a bucsai tanács minden ülésén szóvá tették a tanácstagok, hogy aggasztó a közr ség vízellátása. Indokoltan, hiszen a meglevő kút és a hozzá tartozó kifolyórendszer 30 évvel ezelőtt készült és akkoriban jóval kisebb volt Bucsa lélekszáma, mint ma. A vízszállító rendszer teljes csepes mélységű kutat fúrnak, ami naponta körülbelül 260 köbméter vizet szolgáltat Bucsa 4000 lakosának. A berendezés költsége 8 és fél millió forintra rúg. Ehhez egy- egy lakosnak 2600—2700 forinttal kell hozzájárulnia. Az összeg azonban csökken, amennyiben társadalmi munkával is segítik a terv megvalósítását. réjére van szükség ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. A beruházási programot már elkészítette a megyei tervező vállalat, melynek megvalósítása érdekében vízmű-1 társulatot szerveznek a község-1 ben. A program szerint egy köze- | A soron következő munkák ütemét így rögzítette a községi tanács: Az idén megszervezik a vízműtársulatot, 1970-re elkészül a kivitelezési terv, a munkálatokra pedig az ezt követő két évben kerül sor. Sz. Á. Gép észképző szakiskola A Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola történetéről ad érdekes tájékoztatót Nagy László igazgatóhelyettes. A szakiskola 1952-ben alakult és akkor még a felnőttek jártak ide: kom- bájnosokat és traktorvezetőket képeztek. 1960-tól gépszerelő szakmunkásokat adtak a mezőgazdaságnak, friajd 1964-ben szervezték meg az ifjúsági képzést és az iskolajellegű oktatást. Az 1968— 69-es tanévben még külön képezik az öntözéses növénytermesztő gépészeket, a növénytermesztő gépészeket és a növényvédő gépészeket, és a tanulmányi idő harmadik esztendejében sajátítják eJ a tanulók a speciális ismeretanyagot. Az új tanévben a képzési formákat összevonják, és növénytermesztő gépész szakmunkásokat nevelnek Kétegyházán. A jövő tanévben kezdő és három év múlva végző növénytermesztő gépész szakmunkások a mezőgazdaság minden ágazatában otthonosak lesznek, ismerik az ott használatos gépeket, kezelni tudják azokat, ugyanakkor speciális feladatokat is el tudnak látni. Az eddigi tapásztalatok azt mutatják, említette az igazgatóhelyettes, hogy a Kétegyházán végzettek könnyen el tudnak helyezkedni, és szépen is keresnek. Átlagkeresetük kétezer forint körül mozog, de nem ritka (különösen nyári s őszi kampányidőszakban) a 3000—3900 forintos átlag- kereset sem. A közelmúltban készült el az iskola múlt évi mérlege. 1968-ban 126-an végeztek és a záróvizsgán 3,4-es átlagot értek el. Jó közepesen megfelelt tehát a végző tanfolyam, s ezt az eredményt nem tartja rossznak a tantestület. A végzettek elhelyezkedését most is figyelemmel kísérik, a beérkezett levelek feldolgozása hamarosan befejeződik. A kép, amely ezekből a levelekből kialakult, megnyugtató: a katonai szolgálatra bevonultakon kívül a záróvizsgát tett növendékek 80 százaléka szakmájában talált munkát, dolgozik. Az iskola felszerelését, gy^torló gépparkját állandóan korszerűsítik. Két éve hat tantermes új iskolaépületet építettek hárommillió forintos beruházással, decemberben pedig 600 ezer forintért új gépeket vásároltak, közöttük DT—75-ös, VE—50-es traktorokat, RS—09-es NDK erőgépet, répakombájnt és más munkagépet. Az új tanévben 160 fiatal lesz új lakója a Kétegyházi Gépészképzö Szakiskola kollégiumának. Azt is tervezik, hogy 1970-ben 120 személyes kollégiumot építenek, bővítik a könyvtárat, a szakkörök berendezését, több lehetőséget bizosítanak a szabad idő hasznos eltöltésére. Most már világos, miért és hogyan emelkedett a mezőgazdasági szakemberképzés jelentős bázisává ez a szakiskola, ahonnan évről évre |nagasabb képzettségű, korszerű szakmai műveltséggel rendelkező fiatal gépészek kerülnek ki. S. E. Kesztyűs Ferenc első éves a tengelykapcsolókat tanár: Gálik György. Ismerteti. A Horváth Károly és Klebnyiczki Pál robbanómotor-makettel. Szabad idő a könyvtárban. A könyvtáros: Felek Mihályné. (Fotó: Demény)
