Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

1M9. március 27. 3 Csütörtök Két éve kezdték meg az automata centrifugák szerelését, a Sarkadi Cukorgyárban. Gajdács György villanyszerelő heteket töl­tött az NDK-ban, hogy megismer­kedjen az új berendezéssel Itt­hon aztán ő tanította meg Gu­lyás Sándort, Nagy Kálmánt, Kiss Imrét és a többieket. Szakmailag ez szinte ugrássze­rű fejlődést követelt Balatoni Sándor háromszoros szocialista brigádjától — Éjjel-nappal tanultunk — emlékszik vissza Balatoni Sándor. — Az automati kának öt könyv (több ezer oldal szakrajzzal) az irodalma — mondja és bizonyí­tékul be is mutatja, hogy mi min­denen kellett a brigádnak átrág­nia magát, hogy a berendezést megnyugtató módon kezelni tud­ja. Most az őj erőmű meg­ismerése a soron levő feladat. A jövőben a Sarkadi Cukorgyár erő­műve az országos hálózatban időn­ként még be is táplál áramot Gyakorlatilag ezt nekik kell le­bonyolítaniuk. Balatoni Sándor villanyszere­lő brigádjával szemben tehát az élet meglehetősen magas köve­telményeket támasztott Az isme­retek megszerzéséért folytatott küzdelemben egyre jobban felis­merték az összefogás, egymás tá­mogatásának szükségességét. A Megyei tanácstag fogadóórája Békéscsabán, a megyei tanács épületében március 29-én, délelőtt 9—12 óráig Csepregi Pál, a me­gyéi tanács vb-elnökhelyettase tart fogadóórát. fiatalok közül többen is elhatároz- jták, hogy tovább tanúinak, érett­ségi bizonyítványt szereznek. A munkája alapján tekintélyre tett szert a brigád, amit a gyár vezetői nemcsak anyagilag, ha­nem erkölcsileg is elismernek. Ha például egy tervet meg akarnak valósítani, előzőleg beszélnek a brigád tagjaival, véleményt, ja­vaslatot kémek tőlük. És tavaly ősszel Balatoni Sándort delegál­ták az Ét)ŐSZ központjában meg­tartott szocialista brigádvezetők tanácskozására. A sok hozzászólás közül kü­lönösen azok ragadták meg a fi­gyelmét, amelyek nagyobb meg­becsülést követeltek a szocialista brigádoknak. Sarkadon ilyen vo­natkozásban nincs baj, de úgy látszik, nem mindenütt értik meg a mozgalom jelentőségét, a ter­melésre és a tudatformálásra gyakorolt hatását. Szerinte a ve­zetőknek úgy kell befolyást gya­korolniuk a brigádok törekvésére, hogy az emberek mindig érezzék: ők szocialista brigádtagok. Velük szemben magasabb a mérce, de az elismerés is ahhoz igazodik. Nyilvánvaló: aki többet tesz a közös asztalra, többet is vehessen el belőle. Balatoni Sándor most a Szocia­lista Brigádvezetők Országos Ta­nácskozására készül. Hogy mit fog majd mondani, azt még pontosan nem körvonalazta, de azt java­solni akarja, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz többen a műszaki és az adminisztratív dolgozók kö­zül. — Húzzunk jobban együtt és egy irányban — fejezi ki egysze­rűen a véleményét. És szívesen látná, ha a mun­kások példája nyomán az élet minden területén sok-sok szocia­lista brigád alakulna. P. B. mert nem nyílt számukra lakóhe­lyükön munkaalkalom. Mindezen csak úgy lehetne változtatni, ha a kormány segítséget nyújtana új üzemek alapításához, mindenek­előtt. az állami ipar számára. A kommunisták és a baloldali szo­cialisták ezzel a programmal is léptek fel az 1968-as tavaszi tar­tományi választásokon. Első he­lyen áll követeléseikben a föld­birtok-reform. A mágnások és el­sősorban Eszterházy, évente sok milliót visznek ki a tartományból. Képzelje el, ha csak ezeket az ösz- szegeket Burgenlandban ruháznák be, vagy a lakosság gyarapítására használhatnánk fel’ A tartomány gazdasági életének fellendítését szolgálja harcunk az üzemek lé­tesítéséért, az átlagkereseteknek az osztrák átlagra való emelésé­ért, a kőolaj- és földgázkutatások ütemének gyorsításáért, az okta­tási intézmények fejlesztéséért. Ausztriában a tőkés érdekek azt követelik, hogy Burgenland ma­radjon meg az olcsó munkaerő­tartalék területének. Mint mond­ják, Becs minden építkezése meg­bénulna, ha a burgenlandiak lakó­helyükön vállalnának munkát. Bécset ugyanis ez a tartomány lát­ja el építőipari munkással. Az osztrák kommunisták harca — Vajon milyen lehetőségei, eszközei vannak az Osztrák Kom­munista Pártnak arra, hogy ha­tást gyakoroljon a gazdasági élet menetére? Tudvalevő, hogy kis létszámú párt ez, parlamenti kép­viselete nincs, a burgenlandi kommunistáknak sincs képviselő­jük a tartományi gyűlésben. — Állítom — mondja Böröcz elvtárs —, hogy számarányunk­nál sokkal jelentősebb a szere­pünk az osztrák közéletben. A dolgozók is és a kormányban le­vők is figyelnek szavunkra, és bár a kapitalista állam minden eszkö­ze rendelkezésükre áll, hogy a la­kosságot a saját érdekeik szerint befolyásolják és elnyomják véle­ményünket, azért a dolgozók és a tőkések is érzik, hogy jelen va­gyunk és döntéseik meghozatalá­nál nem hagyhatnak figyelmen Hét perc alatt 15 mázsa műtrá gyát töltenek a repülőgép gyomra ba. Ezt ugyancsak hét perc alatt szórja ki a repülő az őszi vetésekre. Naponta 30—35 alkalommal emelkedik magasba a gépmadár. kívül bennünket. Száz es ezer olyan dolgozó van, aki szimpati­zál velünk, egzisztenciális érde­kekből azonban nem lesz pártunk tagja, de számtalanszor kifejezés­re juttatják, hogy munkánkat ér­tékelik, szükségesnek és hasznos­nak tartják életkörülményeik, munkakörülményeik javításához. Lényegében a kormányzó párt egyetlen reális, valóságos ellen­zéke vagyunk és felhasználjuk eszközeinket, hogy szüntelenül le­leplezzük a tőkés rendszert, rávi­lágítsunk a nehézségek valódi okaira, amelyek hazánk fejlődé­sét akadályozzák. A beszélgetés befejezéséül Bö­röcz elvtárs lakásán ürítettünk poharat az osztrák és a magyar kommunisták barátságára, a két ország jobb együttműködésére. — Viszontlátásra, szomszéd! Hári Sándor Tavaszi „riadó Kunágotán Eljött a tavasz a kunágotai Bercsényi Tsz-be. Bár a reggeli hőmérséklet még mindig 0 fok körüli, az emberek mégis csopor­tosan jelentkeznek munkára. Dolgozni akarnak. Az első tava­szi napsütés valóságos riadót je­lentett a tsz-gazdák körében. Felkeresték a szövetkezet köz­pontját, a növénytermesztési, a kertészeti és az építési munka­helyeket, hogy ki-ki magának munkát kérjen. A kertészetben teljes létszámmal dolgozott a brigád. Vetették a gyógynövényt és a mákot. A dohánykertészek a már korábban előkészített me­legágyba palántaneveléshez ké­szülődtek. A gyümölcskertészek ifjították az öreg fákat. A nö­vényvédő repülőgép körül tizen­öten szorgoskodtak. A nagy tar­tályt gyorsan megpakolták, hogy a fejtrágyázást minél hamarabb befejezhessék. Igyekezetüknek megvolt az eredménye, mert 3300 holdat tíz nap alatt szórtak meg műtrágyával. Az építőbrigádban is szapo­rábbra fogták már a kezdet kez­detén is a munkát. Ebben az esz­tendőben majdnem ötmillió fo­rintot költ a Bercsényi Tsz épít­kezésre, A terv megvalósításá­hoz igencsak fel kell gyűrnie a fehérneműt az építőbrigádnak. Szabó Béla negyven éve termeli a dohányt Kunágotán. A mag­vetést palántanevelésre most is rábízták. A gyümölcsösben nagy szakértelemmel nyesi a fákat Koceán Béla. Épül az 1200 légköbméteres gépműhely. Negyven tsz-tag szerelő dolgoznat in Korszerű kutmmmc­, ... .... (Fotó: Marton taszio). nyék kozott. Tekintélye van a brigádnak

Next

/
Thumbnails
Contents