Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
F 5 Alkatrész Is kellene A mezőgazdaságban eddig nélkülözött gépek, eszközök gyártására vállalkozott a megyei gépjavító vállalat. Ezek többsége az AGROKEB közvetítésével Jut a tm-ekbe és aa állami gazdaságokba. Betakarító adapterek, markolók, kenderlombozók, magtár! (elszerelések és még néhány géptípus tartozik as Ismertebbek közé. Az utóbbi időben. mivel mind több tez önállóan oldja meg gépeinek Javítását, a gépjavító állomásokon felszabadult műszaki gárda újabb gépek konstruálásán, gyártás-szervesésén (áradozhat Fiatal gépjavító üzemeink vállalkozásáról esak a legjobbakat mondhatjuk. Tevékenységűket hozzáigazították a megye mezőgazdasági üzemeinek Igényéhez. Munkájukkal egy olyan rést pótolnak, amire a mezőgazdasági gépgyárak valamilyen oknál fogva nem vállalkoztak . Jé minőségűek és Igen Jól hasznosíthatók a megyében készített új gépek. Tar útja ezt az is, hogy ezek már nagy szériában készülnek, egyikért-mási- kért mégis úgy állnak sorba, mint valamikor a cukorért. A sorban állók között azonban nemcsak Békés megyei gazdaságok találhatók. Az ország különböző részéből is sürgetik an új gépek minél hamarabbi átvételét Munka közben ezekkel a gépekkel is akad műszaki hiba. A többi gép is romlik, ha használják. A hibás alkatrészók eltávolítása, újjal cserélése azonban gondot jelent, mert ezekhez a gépekhez nincs, vagy csak igen minimális a pótalkatrész-készlet. Az igen hasznos gépek műszaki hibái bosszúsághoz vezetnek. De nem lenne gond, ha a gyártó vállalat kötelességének tartaná a folyamatos üzemeltetéshez szükséges pótalkatrész gyártását s esek forgalomba hozását D. K. A Tanácsköztársaság Békés megyében Szociálpolitikai tervek és intézkedések flz idén 700 ú) fogyasztóhoz kapcsolják be a földgázt Békéscsabán — Tovább bővül a fövezetékhálézat A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat (DÉGÁZ) békéscsabai kirendeltsége tavaly 20 500 új fogyasztóhoz kapcsolta be a palackos gázt, s ezzel csaknem megkétszereződött a megyében a fogyasztók száma. A gyors növekedés megnehezítette a kőtelező évi ellenőrzést, amit az idén pótolnak majd. A vezetékes gázt 1987 novemberétől tavaly év végéig 1104 fogyasztóhoz kapcsolta be a DÉGAZ. A gázkészülékek üzemelése megfelelő és biztonságos volt A kirendeltség javítószolgálata megfelelően működött, fennakadás csak átmeneti alkatrészhiány miatt fordult elő. Az idén a DÉGAZ a palackos gáz mintegy 30 százalékos növelését tervezi. A beadott igényeket egy hónap alatt kielégíti. A palackos gázra megkezdték a vízmelegítő berendezések beszerelését Erre az igényt 3 hónappal előbb kell beadni. A földgázt 1969 végéig 700 új fogyasztóhoz kapcsolják be. Több helyen, ahol már a lakásban van a gáz, de konvektorral még nem rendelkeznek, a DÉGÁZ — megrendelésre — a konvektort beszerelt Az idén Békéscsabán tovább bővül a fővezetékhálózat is, mégpedig a Bartók Béla úton? a Bánszki utcai lakótelepen, az Árpád soron, a Gyulai úton éa a Lenin úton. Elkészül a békéscsabai téglagyárak gázvezetéke la. A meglevő vezetékek mellett a lakók megrendelhetik a gáz bevezetését a lakásba. tőségünk volt: elhalasztjuk az építkezést — vagy kitalálunk valami új megoldást.. — Az építkezés nem maradt ed... — Találtunk egy parányi helyet a fekete-fehér műsort sugárzó antenna testek alatt ahol ügyesen elhelyezhettük a színes antennát így viszont valamelyest romlott a vételi lehetőség, ezért kellett növelnünk az adó teljesítményét... — Sikerült szabadalmaztatták. — Igen. A harmadik tusa oka pedig — szinte nevetséges apróság. Egy rossz műszer — s a pontatlan mérések miatt, mikor már több száz óra szerelés után voltunk — kezdhettük újra a munkát Volt olyan emberem, mér- nök-kartársam. aki lefeküdt a földre, s ha nem szégyelli sír... Tavaly, április 28-án mégis „élni kezdett” az adó. Színes képet sugárzott — és mint minden EMV-adón ilyenkor — a Kállai kettőst. — Mindenki azt- mondta: „most már minden menni fog”, bármilyen műszaki gond adódott — ez volt a válasz. Elbíztuk magunkat — egyszerűen. Ez volt a negyedik — ezt legyűrni. Semmi sem rosszabb, rnint ez a hangulat. Ilyenkor elsikkadnak a problémák, rejtve maradnak a hibák, szétzüllik a társaság... — Az utolsó pedig? Az import alkatrészek... Egy részük öt hónap késéssel érkezett Naponta jártunk pedig minden illetékes „nyakára”, de így is volt olyan alkatrész, amit csak december végén kaphattunk meg... Hát eny- nyi volt a szabadsághegyi öttusa... Pereg a színes film a Szabadság téri stúdióban, váltják egymást a képek. Itt. a harmadik emeleten vastag rétegekben; áll a füst — peremig teltek a ha-! mutálak. Az itt levók jó részé-' nek már nincs munkája Csak a! képet nézik. Ki tudja hányad-1 szór ugyanazt a filmet — mégis! az először látás áhítatával. — Elégedett? — Nem. Hiányzik aa, ami nem sikerült. Nagyobb hatókörzetet szerettem volna, szerencsésebb antenna elhelyezést, .hogy ne legyenek „fehér foltok”, — mindenütt jó legyen a vétel. Itt a budai völgyekben jó néhány helyen élvezhetetlen a műsor— — Csak ezért? — És másért is... De ez már nagyon személyes ügy— Nem tudom, érdemes-e fed jegyezni... Szóval : nekem életemben valahogy mindig szerencsém volt Annak idején én építhettem az első nagy adót, a szabadsághegyit Aztán az első igazán nagy rádió-adó. • Kossuth rekonstrukcióját is vezethettem... Szerencsém volt — megépíthettem1 az első magyar színes adót.. Ezentúl ennél már mindig csak kisebb feladataim lehetnek... Kicsit szomorú vagyok emiatt Az utolsó kockák peregnek. Aztán — vége az adásnak. A főpróbát sikerrel állta a színes adó. Építői Falus László, Varga László, Bernhardt Richáírd, Szalai Pál és a többiek üres képernyő előtt ülnek. Bizonytalanul feláll egyikük: — Még? Rá bólintanak. És hogy még egyszer „ellenőrizhessék” — vagy inkább csak nézhessék munkájukat — a monitorra újból rávezetik a mérőskálát — a színes televízió nyolcsávú szivárványát Vincce Péter A Tanácsköztársaságnak meg kellett oldani • munkaberek rendezését Két szempontból volt ez alapvető: egyrészt m munkások anyagi ellátása, másrészt a munka termelékenysége szempontjából. A háború befejezése után a hazatért hadifoglyok ellátása, munkába állítása igen nehéz volt Munkát követeltek, hogy bérhez jussanak éa így megélhetésükéit biztosítsák. Néha követeléseik túlzottak voltak és 1919 tavaszán a megye több helyén tüntetések zajlottak le. Jogtalan és túlzott követelésekkel találkozunk Körösladányban, ahol 1918. decemberében a harcterekről hazatért katonák „a magántulajdont kevésbé tisztelték, bár még nem raboltak, ingyen élelmet és tüzelőanyagot vagy pénzt kívántak”. Békéscsabán a rokkantak április 5-én tüntetésre készültek, „azt kívánják, hogy a Tanácsköztársaság gondoskodjék róluk és ismerje el a rokkantak szakszervezetét”. Körőstaresán a hadifoglyok követelték, hogy „A vagyonosabbak minden ellenszol gál tatás nélkül anyagilag segélyezzék” őket A volt katonák ellátását segélyekkel és munkaalkalmak biztosításával próbálták megoldani, aránylag elég jó sikerreL Az egész megye területén a munkalehetőségeket fokozták a közmunkák szervezésével A megye városainak direktóriumai igen sokat tettek azért hogy a Jelentkező pénzzavarokat megoldják és • béreket tudják fizetni. Már ISIS végén találkozunk olyan adatokkal, amelyek arra; utalnak, hogy a gazdák és földmunkások a munkabérekben megállapodtak. Ez a megállapodásos módszer 1919. tavaszán is megtalálható. A proletárhatalom kivívása után a megyében általában a kollektív szerződésben meghatározott feltételek alapján folyt a megállapodás. A munkások, cselédek ragaszkodtak a kollektív szerződés minden pontjának betartásához. Például Szentetomyán, Nagyszénáson. A megyében két helyről ismerünk kollektív szerződés-tervezetet. Az egyik a mezöhegyesi ménesbirtok kötelékében alkalmazott gazdasági cselédek bérviszonyait rendezi. A másik a Békés vármegyei Békéltető- és munkabérmegállapító Bizottság szerződéstervezete. Mit tükröznek ezek a szerződés- tervezetek? Tükrözik először is azt, hogy fő céljuk a földmunkából élők sorsának megjavítása, amely szükségszerűen következik a proletárdiktatúra parasztpoLitiKájáboL Rendezni próbálják ezek a szerződések a különböző munkanemek járandóságait, a munkaidőt stb. Legszembetűnőbb a régi szerződésekkel szemben az, hogy ezekben az új szerződésekben nemcsak a munkaadó jogairól, hanem a munkavállaló jogairól is szó esik. A kötelességek mindkettőre egyformán vonatkoznak. „Ezen kedvezményeket úgy a gazda, mint a harmadosztályú béres élvezze”. „Ha vasárnap vagy ünnep napokon a gazdaság érdeke azt kívánja, hogy halaszthatatlan munkát végezni muszáj, ezt kötelesek elvégezni, ezzel szemben élvezik az ottani körzetben levő napszámot és ennek 25 százalékát”. „Az alkalmazott cseléd köteles a munkaadónak vagy a gazdaságot vezető tisztviselőnek minden parancsát tisztelettel fogadni, mindaddig, míg ezek a parancsok testi épségét, vagy becsületét nem sértik. Viszont úgy a munkaadó, mint a gazdaság tisztviselői részéről az alkalmazottakkal szemben «Kibérlés bánásmód kéretik”: A .szerződések alaphangja a humanitás, valamint a dolgozók érdekvédelme, megsegítése. Ebből fakadnak azok az intézkedések, amelyek védelmezik a gyermekeket. „14 évnél fiatalabb gyermekek munkába nem állíthatók”, előírják az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. „Azon 14 éves fiú, ki mint árva családfenntartóként szerepel, egész éven át alkalmazandó és első osztályú bérrel díjazandó”. Szigorúan szabályozzák a munkaidőt, „mórc, ápr., máj., saept, október hónapokban reggel 4 órától naplementig, — ebédidő, etetés 3 óra Jún., júli„ és aug. hónapokban reggel 3 árától naplementig, fél óra reggelű fél óra uzsonna, 3 óra ebédidő. Nov., dec., jan., febr. hónapokban reggel 5 árától naplementig, ebédidő 1 óra”. „December, január februrár hónapokban reggel 6-tól este fél 6 óráig 11 és fél órás keretben 10 óra munkaidő. Ebédidő maximum 1 óra. Március, április, május hónapokban reggel 5 órától este 7 óráig 14 órás keretben 12 óra munkaidő. Június, július, augusztus hónapokban reggel 4-től, este 8 óráig 16 órás keretben 13 és fél óra munkaidő. Szeptember, október, november hónapokban reggel 5-től este 7 óráig 14 órás keretben 12 óra munkaidő’Figyelmet fordítottak a dolgozók egészségvédelmére is, „orvost, gyógyszert, bábát a törvény rendelkezése szerint a gazdaság ad, ezeknek szállításáról gondoskodik. Ha az alkalmazott megbetegszik, a törvény rendelkezése szerint bérlevonást nem vonhat maga után. Viszont, ha az orvos egészségesnek találja, köteles munkáját megkezdeni. Ha két esetben bebizonyosodna az, hogy az orvos a beteg alkalmazottakat munkára küldi, akkor az orvos kicserélendő”. Hasonló bérmegállapításokat és muniKaidókoriátozásokat tartalmaz a Battonyai cseléd- és földmunkások kérvénye, amelyet 1919 elején a földművelésügyi miszter- hez küldtek. A kollektív szerződésekben megállapított béreket elemezve, valamint az egyes konkrét bérek nagyságának ismeretében megállapíthatjuk, hogy a Tanácsköztársaság alatt a munkabérek. áttáLáten emelkedtek. Az emelkedés munka- területenként, helyenként más % más, de abban általában egységes, hogy a 8 órás munkaidő mellett a béfek emelkedése általába» 30 százalékos. A bérek emelését igazolják a béremelő rendelkezések, valamint azok a követelések, amelyeket a földbirtokosok nyújtottak be a Tanácsköztársaság bukása után és amelyekben kárpótlást követelnek a magasabb kifizetett bérek miatt A felemelt munkabéreket a nagygazdáknál és a középparasztoknál dolgozók is megkapták« A munkabérek emelése az egyik oldalon részben biztosította as anyagi szükségletek kielégítését, de a másik oldalon szükségszerűen jelentkezett a munka termelékenységének a kérdése. Varga Jenő, a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésén mondotta: „A proletárállam sok minden féle szépet és jót meg tud csinálni, de egyet nem, tudni illik nem tud az embereknek több javat juttatni, mint amennyit az ország dolgozó népe termel. Csak annyit lehet fogyasztani, amennyit munkával termelünk”. Ezért hangzik Varga Jenő népbiztos felhívása a dolgozókhoz, amelyben „termelőmunkára küldi az íróasztalok fölött görnyedő hivatalnokok fölöslegét”, hisz „A műhely, a kert, a zöld várja őket régen, több generáció előtt elszakított fiai a hivatal szobák ak- taszagú kriptájába szánt lelkek felszabadulnak a termelésre, a termelésnek, a köznek, mindannyiunknak”. A vidéld direktóriumokhoz ia eljutott a felhívás, amely munkára, többtermelésre szólította fel a dolgozókat „Minden megfeszített erőnkkel kell most dolgoznunk... Nem kommunista az, aki műhelybe rendetlenkedik, haszontalan- kodik. Dolgozzatok, mert a munka menti meg a proletár hazát! Dolgozzatok, mert ami a vöröeka- tona markában a fegyver, az a mi kezünkben a szerszám”. E ragyogó tervek, elképzelések az idő rövidsége miatt nem valósulhattak meg. A buzgó lelkesedés nem volt elegendő az akadályok leküzdéséhez. (Folytatása következik) Dr. Lovász György Rejtvény-tavasz, 69 6. rejtvényünk Nagy sikerű magyar film egyik jelenetét látják a képen Fő- szereplője Kabos László volt Kérdés: ki a film egyik főiskolás, kitűnő női szereplője? Rejtvény tavasz, 69 6 1969. március 24. vfú
