Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

Lapunk tartalmából t Tavaszi készülődés a ruházati kereskedelemben (4. oldal) • + + Színes öttusa a Szabadsághegyen H. oldal) »+• Ma három oldal sport Részletes beszámoló a szombati fordulóról Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ Ara 86 fillér XXIV. ÉVFOLYAM. 68. SZÁM Bensőséges ünnepségeken emlékestek meg megyénkben a Tanácsköztársaság évfordulójáról P« A. Tyíhonovics ezredes felszólalása a megyei jubileumi rendezvényen Feledhetetlen, szép ünnepségsoro­zaton emlékeztek meg megyénk va_ lamennyi községében és városá­ban a magyar nép történelmének első igazi szabadságát adó Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról. Még mindig sok szó esik a legkisebb falvakban is ■ ■ Üzenet Budapestről Tizennégy aláírás olvasható annak a történelmi jelentőségű felhívásnak alján, amelyet hét szocialista ország párt- és ál­lami vezetői, a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének buda­pesti ülése intézett öreg föld­részünk népeihez, a sok hábo­rút, megpróbáltatást megélt eu­rópai országok mai vezetőihez. Jogos örömmel tölt el mind­annyiunkat, hogy éppen hazánk fővárosa lehetett e világpoliti­kai fontosságú aktus színhelye" minden bizonnyal ebben is tük­röződik a magyar párt és a szo­cializmust építő magyar állam nemzetközi tekintélyének növe­kedése. Mielőtt a „Budapesti felhí­vás” néven a történelembe be­vonuló okmányt megszövegez­ték volna a Politikai Tanács­kozó Testület tagjai, intézkedé­seket hoztak a Varsói Szerző­dés védelmi célú katonai ere­jének fokozására. Az új hatá­rozatok egyfelől a tagállamok honvédelmi minisztereinek bi­zottságára, másfelől az egye­sített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vo­natkoztak. Egyöntetűen jóvá­hagytak más, katonai természe­tű okmányokat is, amelyek a védelmi szervezet felépítését és irányító szerveinek működését tökéletesítik. Sokszor leírtuk, hogy a Var­sói Szerződés — a béke szer­vezete. Idestova másfél évtize­de, 1955 májusában — hat tel­jes esztendővel a NATO ag­resszív katonai koalíciójának megalakítása után! — mondot­ta ki ez a szerződés, hogy cél­ja a béke védelme, a szocialis­ta országok biztonságának meg­szilárdítása. Hogy katonai szer­vezet a békét szolgálja, ez egy pillanatig sem lehet ellentmon­dásos: a Varsói Szerződés ereje biztosította kontinensünkön a békét! A Varsói Szerződés békés fel­adatait a budapesti ülés még látványosabb módon bizonyítot­ta a már említett felhívással. Ennek gondosan mérlegelt szö­vegén végighúzódik az európai realitások felismerése: vannak veszélyek, vannak nyugtalanító tényezők, vannak ismételt pro­vokációk, de megvan a valós lehetőség a továbblépésre a földrész békéje biztosításának útján. A helyzet felmérésekor jogosan hivatkoznak a hét szo­cialista ország párt- és állami vezetői arra, hogy Európában egymás mellett kell élniük a nagy és kicsiny, különböző tár­sadalmi rendszerű, más-más ér­dekű vagy éppenséggel eltérő földrajzi helyzetű országoknak. Éppen a szocialista országok kez­deményezéseinek hatására mind több kormány és párt, egyre számosabb politikus vallja, hogy Európában meg kell ta­lálni a módot egy újabb hábo­rús konfliktus elkerülésére. A „Budapesti felhívás” szót emel az össz-európai konferen­cia megrendezéséért Mint em­lékezetes, ugyancsak a Varsói Szerződés országainak párt. és állami vezetői vetették fel en­nek gondolatát, három eszten­dővel ezelőtt, a Politikai Ta­nácskozó Testület bukaresti ülésén. Az azóta eltelt időben, számtalan kelet-nyugati, kétol­dalú diplomáciai tárgyaláson bizonyosodott be, hogy — amint a mostani felhívás mondja — „egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai érte­kezlet gondolata ellen, s hogy megtartására . megvannak a re­ális lehetőségek”. Ez a megfogalmazás nyilván magában foglalja a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányát is. Ugyanakkor — éppen az eu­rópai valóság helyes felmérése folytán — figyelmeztetnek egy­öntetű állásfoglalásukban a hét szocialista ország vezetői arra is, hogy Európa biztonságának alapvető előfeltétele a fennál­ló határok sérthetetlenségének kimondása, az NDK é* az NSZK létének elismerése, a nyugatnémet „egyedüli képvise­let” elvének feladása, az atom­fegyverek birtokáról való bon­ni lemondás, Nyugat-Berlin kü­lönleges státusának elismerése, és így tovább-. Újra csak a pozitív lehető­ségeket csillantja fel a „Buda­pesti felhívás”, amikor az eu­rópai együttműködésben akár az energetika, akár a közleke­désügy, akár — átfogóbban — az egész földrész lakosságának jóléte szempontjából szükséges és lehetséges közös cselekvésről szóL Minden bizonnyal nagy lesz a budapesti „csúcstalálkozó” vi­lágvisszhangja. Elsősorban Eu­rópában mozgósíthat új erőket a békés egymás mellett élés je­gyében a kontinens jövőjének formálására. Ez volt a célja. Pálfy József az ünnepség egyes mozzanatairól, az 1919-es harcok résztvevőinek megbecsüléséről, kitüntetéseiről. Az országszerte lezajlott vissza­emlékezés részleteit idézi napok múltával valamennyi újság, a rá­dió és a televízió is. Jóleső ér­zést kelt, hogy a nagy évforduló nemcsak a mi ünnepünk volt. Az országos rendezvényeinken részt vettek a Tanácsköztársaságért harcolók példaképét jelentő Szov­jetuniónak a küldöttsége mellett a bolgár, a csehszlovák, a len­gyel, o német, a jugoszláv és a román nép képviselői is. Ünnepi beszédek Mint a korábbi években vala­mennyi nagyobb nemzeti ünne­peinken, most az 50 éves évfor­dulón több megyei rendezvényen részt vettek az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet had­sereg képviselői. A békéscsabai Jókai Színházban megrendezett megyei ünnepségen részt vett Pomazan Alekszander Tyihono- vics ezredes és Tyimosenko Var­szili j Pavlovics őrnagy. P. A. Tyíhonovics ezredes meleg han­gon köszöntötte alakulata nevé­ben a Tanácsköztársaság egykori harcosait, s az évfordulót ünnep­lő megyénk lakóit, vezetőit El­mondotta, hogy a forradalmi testvériség erejét jól ismeri az orosz proletáriátus és igen nagy­ra értékelik. Nem lehet elfelej­teni a magyar internacionalisták és az orosz vasutas vörösgárdis­ták együttes moszkvai harcát, két rendkívül fontos objektum, a Kreml és a Kurszki-pályaudvar elfoglalását. A magyar interna­cionalisták iránti bizalom és tisz­telet gyanánt 1918 februárjában többek között Ligeti Károly, Somló József és Rabinovict Jó­zsef elvtársakat az omszki mun­kások és parasztok szovjetjének tagjai közé választották. Nagy tapssal fogadott felszóla­lása után P- A. Tyíhonovics ez­redes elvtárs a magyar—szovjet barátsági jelvény fémállványra helyezett, nagyított mását nyúj­totta át emlékül Frank Ferenc elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának. Koszorúzások, kiállítások Megyénk valamennyi községé­ben és városában bensőséges ün­nepségeken emlékeztek meg az 50 éves évfordulóról. Minden já­rási, városi és községi tanács ju­bileumi ülést tartott a Tanács- köztársaság tevékeny részvevői­nek jelenlétében, akik ez alka­lommal a megyei és járási szék­helyeken magas állami kitünte­tésben, pártunk és a munkásőr­ség elismerésében részesültek. A veteránok jelenlétében koszorúz- ták meg megyeszerte a régebben vagy az újonnan felállított em­lékműveket és táblákat. Békés- szentandráson az 1919-es időkből megőrzött s eddig közszemlén még nem szerepelt dokumentu­mokból rendeztek kiállítást ez alkalomra az utókor legifjabb tagjainak, az úttörőknek a segít­ségével. A megbecsülés jeleként Szentandráson, Endrődön, Gyo­mén, Békéssámsonban és még több községben közös ebéden vagy vacsorán látták vendégül a veteránokat és azok élettársait Ajándék a veteránoknak Békéssámsonban Bencur Pál alezredes egy-egy olyan hangle­mezzel ajándékozta meg az idős harcosokat amelyre tizenhárom mozgalmi dalt vettek fel. A han­gos híradón ezt a lemezt közve­títették a vöröskatonák emlék­művének megkoszorúzása köz­ben. Medgyesegyházán és Két- egyházán most avattak márvány­táblát az 1919-ben megalakult direktórium emlékére. Dévavá- nyán március 20-án emlékkiállí­tást nyitottak a Tanácsköztársa­ság tiszteletére. A március 21-én délelőtt megtartott ünnepi ta­nácsülés után megkoszorúzták a direktórium emléktábláját Hasonló bensőséges momentu­mokkal ünnepelték a nagy év­fordulót, s halmozták el az 1919-es harcosokat az elismerés különböző jelével egész me­gyénkben. ök foglalják el az el­ső és az elnökségi székek jó ré­szét április 3-án és 4-én is, ami­kor népünk történelmének leg­nagyobb, legáldásosabb ünnepét hazánk felszabadulásának évfor­dulóját ünnepeljük. K. I. Veteránokat láttak vendégül a Békéscsabai Konzervgyár szocialista brigádjai A Békéscsabai Konzervgyár szállítási osztályának szocialista brigádjai március 20-án három veteránt láttak vendégül: Kiss Zoltánt Gyuláról, Hamza Sándort Gyulaváriból és Ungor Andrást SarkadróL A gyár igazgatója sze­mélyesen is köszöntötte őket majd az üzemlátogatás során a dolgozók ajándékokkal_ kedves­kedtek nekik. Vidó Lászlónak, a szállítási osztály vezetőjének és Orvos Lászlónak, a műhelybizott­ság titkárának kalauzolásával az Orosházi Üveggyárat tekintették meg később, majd Békéscsabára visszatérve részt vettek a kon­zervgyár ünnepi párttaggyűlésén. A veteránok a késő esti órákig maradtak Békéscsabán és búcsú­záskor meleg szavakkal mondtak köszönetét a szívélyes vendéglátá­sért Öívenezer forint jutatom A Hidasháti Állami Gazdaság­ban a munkakörülmények javí­tására olyan módszert dolgoztak ki, amely anyagilag is érdekeltté teszi a munkavédelmi őröket, a brigádvezetőket, a munkacsapat­vezetőket, az agronómusokat és a kerületvezetőket a dolgozó ember testi épségének védelmében. Eb­ben az esztendőben 50 ezer forin­tot fordítanák jutalomra. Ebből díjazzák a balesetek megelőzésére tett javaslatokat és ezek alkalma­zóit. Hűen a kor forradalmi szelleméhez Kiállítás Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban „Az ünnepségek, emlékezések sorában, amelyek felidézik előt­tünk az ötven évvel ezelőtti törté­nelmi napoka^ — szép és méltó helyet foglal él e kiállítás, mert hűen a történelmi eseményekhez, hűen a kor forradalmi szellemé­hez — a képek és tárgyak, kora­beli dokumentumok meggyőző erejével bizonyítja: a történelem forradalmi sodrában ott volt me­gyénk népe — aktív cselekvő ré­szeseként a társadalmi átalakulá­sért folyó országos és nemzetközi asztálvharcnak” — kezdte beve­zető szavait Zalai György, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkára, a Munkácsy Mi­hály Múzeum „Békés megye népe a két forradalomban” kiállításá­nak pénteki megnyitásán. Az öt hétig nyitva tartó kiállí­tás kiérdemelte e dicsérő szava­kat: a gondos anyaggyűjtés, a do­kumentumok. fotók kiváló elren­dezése, a terem okos térbeli ki­használása a rendező, Vass Ist­ván muzeológus hozzáértését bi­zonyítják. A jól kiválasztott fel­iratok minden útmutató nélkül eligazítják a látogatót, aki az or­szágos eseményekbe ágyazva meg­ismerheti Békés megye szerepét és tevékenységét az első világhábo­rút megelőző és az azt követő tör­ténelmi időkben. „A harcban nem szabad meg­állni!” — hirdeti a felirat a for­radalmak napiparancsát. S e pa­rancsot betartották az ország munkásai, parasztjai. S amint a kiállítás tablói, fotói, eredeti do­kumentumai: plakátjai, újságcik­kei, felhívásai bemutatják — folytatták a harcot, nemcsak a po­litikai hatalomért, de a nép kul­turális felemeléséért is. „A kiállítás dokumentumai bi­zonyítják, milyen szocialista cé­lok, humánus törekvések vezették a hatalom szerveit, a megyei, vá­rosi, községi direktóriumokat a szabad, független, szocialista élet­forma, az új társadalmi rend épí­tésében” — mondta megnyitó be­szédében Zalai elvtárs. A kiállítás igazolja: az ötven év­vel ezelőtt történteket az el!9nfor_ radalom idején is őrizte az emlé­kezet, hogy a „Vörös Tavasz” cél­jai, eszméi egykor valósággá vál­hassanak. U J.

Next

/
Thumbnails
Contents