Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
1969. március 21. 2 Péntek Jubileumi díszünnepség a Jókai Színházban A megyei pártbizottság épületében ünnepségen adta át Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára az eredményes pártmunkáért kitüntetést 5zv. Takó Jánosné elvtársnő, sarkadi lakosnak. (Folytatás az 1. oldalról) sában, létrejöttében, vívmányaiban értelmet kapott minden csöppnyi vér, amit évszázadokon át hiába ontottak a magyar nép hősei. A proletárdiktatúra osztálypolitikát, magasztos nemzeti célokat szolgált, s ezt legfényesebben intézkedésed bizonyították. A Magyar Tanácsköztársaság — bár mindössze 133 napon át tudta fenntartani magát, s e rövid idő alatt is szakadatlan élet-halál harcot kellett folytatnia fennmaradásáért, a belső ellenforradal- márok, az áruló jobboldali szociáldemokraták és az imperialisták katonai intervenciója ellen —• - mégis sokat és nagyot alkotott. Gyökeres változást hajtott végre a termelési viszonyokban. Amit a munkáshatalom fennállásának, 133 napjában az új társadalom felépítéséért tett, az örök dicsőségül szolgál alkotóinak. A nép állami köztulajdonná tette a legfőbb termelőeszközöket, szocializálta a húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, a bányákat, bankokat, a közlekedést, a nagykereskedelmet, kisajátította a földesúri birtokokat és ezzel a termelés döntő helyein megszüntette a kizsákmányolást. A Tanácsköztársaság törvényesen is, a gyakorlatban, is megvalósította az ország területén élő nemzetiségek teljes egyenjogúságát. Felszámolta a tőkés kizsákmányolást, kezébe vette a termelés irányítását, biztosította a dolgozó tömegek szólás-, sajtó-, gyülekezési és vallásszabadságát, a magyar nép történetében először bevezette az általános titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot. A felbomlott, régi burzsoá hadsereg helyébe rendkívül rövid idő alatt létrehozta a proletariátus saját forradalmi hadseregét, a Vörös Hadsereget, amelyben megyénk területéről is több ezer vöröskatona harcolt. Gondoskodott a tömegek legégetőbb anyagi szükségleteinek kielégítéséről, felemelte a munkabéreket, igazságos elosztási rendszerrel enyhítette a súlyos köz- élelmezési állapotokat. Biztosította a munkához való jogot, bevezette a minden dolgozóra érvényes társadalombiztosítást, a fizetett szabadságot. A Tanácskormány szocialista művelődéspolitikája megtörte a burzsoázia kulturális monopóliumát, lehetővé tette, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép elindulhasson a kultúra magaslatainak meghódítására. Elválasztotta az egyházat az államtól és az iskolától, az ingyenes oktatás bevezetésével megnyitotta a dolgozók. gyermeked számára az iskolák kapuit, létrehozta a munkásegyetemet. A tanácshatalom nagy megbecsülésben részesítette az értelmiséget, különösen a tudósokat és a művészeket. A haladó írók, költők lelkesedéssel szolgálták a proletárhatalmat. Külpolitikáját is a proletár internacionalizmus elvére építette fel: természetes szövetségesét látva Szovjet-Oroszországban. Ugyanakkor kinyilvánította, hogy minden országgal békében akar élni, de nemzeti és egyben inter- nadonalista kötelességének tekin_ tette az imperialista támadókkal szembeni önvédelmet, a nemzet függetlenségének védelmét A magyar proletárdiktatúra, a munkások, parasztok államhatalma a tanácsokkal létrehozta a munkáshatalom államszervezetét, amely gyengéi és hibái ellenére is az új szocialista államiság, a proletárdemokrácia szovjet példát követő, merőben új típusú formája volt 1919. március 21-e után az élet minden területén eredményes szervező, és irányi tó munkát végeztek a tanácsok, a dolgozók legszélesebb rétegeinek képviseletében. Az áprilisi tanácsválasztásokon a lakosság bizalmából a legkiterjedtebb választójog alapján a közügyeket legméltóbban képviselő munkásokat parasztokat választották meg a megalakult községi, városi, járási és megyei tanácsokba. Az antanthatalmak felismerték, hogy nincs más út a magyar proletárdiktatúra, a munkás-paraszt hatalom megszüntetésére, mint a fegyveres intervenció. A proletárhatalom elleni gyűlölettől vezérelve április 16-án a román földesúri burzsoá csapatok megindították a támadást. Április végén északról a cseh burzsoázia, délről a francia és szerb csapatok indítottak támadást a munkás-pa. raszt hatalom ellen. A vérontás nélkül létrejött hata_ lom megtartásáért sok vér folyt ezekben a heteben, napokban. A magyar proletariátus kezdettől fogva harcban állt a belső magyar ellenforradalmi erőkkel és a külső imperialista támadókkal szemben. A magyar nép legjobbjai igazságos, jogos önvédelmi harcot folytattak az ellenséggel szemben. Súlyos helyzetbe került a fiatal Tanácsköztársaság. A Kommunisták Magyarországi Pártja ebben a súlyos helyzetben ismét a munkásokhoz, a dolgozók, hoz fordult, fegyverbe szólította a nép legjobb fiait, a munkáshatalom védelméért. A párt felhívására ezrek, tízezrek jelentkeztek a Vörös Hadseregbe, a Vörös Őrségbe. Május 10-én már 4 hadtest, 8 hadosztály és 4 önálló dandár har. colt az intervenció ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk Vörössipkásai, vöröskatonái kiemelkedő szerepet töltöttek be ebben a sorsfordulatú küzdelemben. Ők alkották a 6. Vörös Hadosztály gerincét. Nem véletlen, hogy Kun Béla, Landler Jenő, Münich Ferenc és a Tanácsköztársaság más politikai és katonai vezetői nemegyszer a legnagyobb elismeréssel méltatták a viharsarki vöröskatonák hősiességét. Ma, amikor számba vettük az 50 évvel ezelőtti küzdelmes harcokat, tisztelettel és hálával gondolunk megyénk 1919-es vöröskatonáira és engedjék meg kedves Elvtársak, hogy a mai ünnepségünk minden egyes résztvevője nevében, a párt megyei végrehajtó bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében tisztelettel köszöntsem és üdvözöljem az ünnepségünkön részt vevő, valamint megyénk összes „vö- rössipkásait”, vöröskatonáit, kívánva nekik nagyon hosszú, boldog életet. Ugyanakkor kegyelettel meghajtjuk fejünket az 1919-es harcokban elesett hősök, s mindazok emléke előtt, akik nem élhették meg a mai napot, nem ünnepelhetnek velünk, dicső Tanácsköztársaságunk emlékére. Kedves Elvtársak! A hősies és küzdelmes, emberfeletti harc ellenére az ellenséges túlerő leverte a Magyar Tanács- köztársaságot. Sokat szenvedett népünkre súlyos 25 év nehezedett. A magyar történelem legsötétebb, leggyászosabb időszaka vette kezdetét. A Hortfhy-rendszer véres ellenforradalmi terrorral állt bosszút a népen. A fő csapás természetesen a pártra és annak tagjaira összpontosult. Ezáltal megfosztotta a munkásosztályt politikai vezetőitől, ezrével gyilkolta, kínozta, vetette börtönbe a kommunistákat, a baloldali embereket, a nép legjobb fiait A magyar munkásosztály a 25 éves ellenforradalmi terror alaitt sem szüntette be forradalmi harcát. 1930. szeptember 1-én százezrek tüntettek és harcoltak Budapest utcáin a burzsoázia ellen. S e hatalmas megmozdulást követte a vidék — köztük Békés megye városai és falvai. Munkástüniteté- sek Békéscsabán, aratósztrájkok a községekben. Forradalmi röpcédulák terjesztése bizonyították, hogy a párt eszméje él, a kizsákmányolás elleni küzdelem nem szűnt meg megyénkben sem. Az a harc, amit pártunk a 25 éves Horthy-fasiszta elnyomás éveiben folytatott, nem vezethetett el a nép felszabadulásához, a kizsákmányoló rendszer megdöntéséhez, mert ennek sem belső, sem külső feltételei nem voltak meg. Népünk szabadságát, hazánk függetlenségét súlyos emberi áldozatok árán a szovjet hadsereg hozta el. A történelmi sorsforduló akkor vette kezdetét ismételten hazánkban, amikor az első szovjet katonai egységek megyénkben, Battonya községben lépték át a magyar határt, és 1944. október 6-án Békés megye. 1945. április 4-én pedig sokat szenvedett hazánk egész területe felszabadult a fasizmus igája alól. folytatja a KMP eszméjének való- | ra váltását. Vagyis amiért elő- I deink 1919-ben küzdöttek, nem volt hiábavaló. Dolgozó népünk a I szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Ez most a mindennapi munka célja és értelme. Az elmúlt 12 esztendőben tovább erősödött szocialista államunk. Megszilárdult a munkáshatalom politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Megszűnt a társadalom antagonisztikus osztályokra tagozódása, vele együtt a kizsákmányolás. A dolgozó ember aktívabban vesz részt a szocialista építés minden területén. Tovább feilódik a szocialista demokrácia. A munkások politikai érettsége, felelősségérzete megnőtt a szocializmus ügye iránt. Mind jobban érzi és tudatosan vallja, hogy ő az osztály vezetőereje. Kialakulóban van az egységes szövetkezeti parasztság változik mindjobban az életszemlélete. Az értelmiségiek többsége alkotó aktivitással támogatja új országépítő munkánkat. A magánkisiparosok és kiskereskedők többsége is becsületesen dolgozik. Joggal állapította meg pártunk IX. kongresszusa, hogy megszilárdult a szocialista nemzeti összefogás, amelynek tartalma a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Pártunk helyes politikája tükröződik megyénkben is. Űj iparágak jöttek létre. Az ipar struktúrája fokozatos változáson megy keresztül. Megkezdődött a vidék iparosítása. Ennek szemléltető példáját mutatja, hogy megyénkben a II. 5 éves terv ipari beruházásának volumene messze meghaladta a két 3 éves és az első 5 éves terv együttes beruházásait. Történelmi jelentőségű az a vál_ tozás, amely a falun ment végbe a mezőgazdaság szocialista átszerve. zésében. Az egykori kisáruterme- lő parasztgazdaságok helyét szocialista mezőgazdasági nagyüzemek foglalták el. Munkájukat megkönnyíti az a körülmény, hogy állandóan bővül a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisa, mindjobban kibontakoznak a nagyüzem keretében rejlő lehetőségek. A mezőgazdasági terméshozamok állandó növelésével együtt emelkednek, növekszenek filmművészet és színház mellett az is, hogy szinte minden család rendelkezik rádiókészülékkel és közel 60 000 a tv-előfizetők száma. örvendetesen változott a dolgozó emberek életkörülménye. Emelkedett az életszínvonal és javult a kommunális és egészség- ügyi ellátottság. Többek között az elmúlt 7 esztendőben a városokban és községekben mintegy 13 ezer új lakás épült, egyéb közművesítési ellátá. sok mind jobban szolgálják megyénk dolgozó népe szükségletei-, nek jobb kielégítését. Pártunk Központi Bizottsága mindent megtesz, hogy tovább erősítsük kapcsolatainkat mindenekelőtt a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Tőlünk telhetőén mindent megteszünk azért, hogy elősegítsük a nemzetközi kommunista mozgalom egységének tovább^ erősítését. Határozottan fellépünk a nemzeti sajátosságokba burkolód- zó nacionalista nézetek ellen. Népünk mindenkor vallotta és vallja, hogy a szocializmus teljes felépítése nem nélkülözheti a nemzetközi kommunista mozgalom támogatását. A mi pártunk egész történetében, hősies küzdelmeiben végigvonul a kommunista internacionalista magatartás. A 20-as évek végén a magyar internacionalisták is harcoltak a fiatal szovjethatalomra törő ellenséggel szemben; A 30-as évek közepén sok mar- gyar kommunista harcolt a spanyol nép felszabadításáért; nem kevés azoknak a száma, akik a II. világháború idején a szovjet csapatok oldalán partizánként tevékenykedtek és harcoltak. Pártunk és kormányunk a nemzetköziség eszméitől vezérelve támogatta és támogatja a hős vietnami nép harcát az amerikai ag- resszorokkal vívott harcban. A béke védelmét, az európai biztonságot szolgálja az a tény is, hogy a 7 szocialista ország legmagasabb szintű vezetői a napokban Budapesten aláírtak, elfogadtak egy felhívást az európaj országokhoz. Pártunk és kormányunk nem habozott fegyveres segítséget adni a többi szocialista országokkal E nagy nap méltó megünneplésére készül megyénk dolgozó népe, felszabadulásunk közelgő 25 éves évfordulójára. Az Elnöki Tanács nevében a megyei tanács emlékülésén nyújtotta át Klaukó Mátyás elvtárs a Munka Érdemrend arany fokozatát Apáti Nagy Jenő elvtársnak. A felszabadulást követő években történelmi jelentőségű eredmények születtek. A magyar nép ismét kezébe vette sorsának irányítását. Az ország újjáépült, földbirtokok a parasztok között szétosztásra, a gyárak, bányák, bankok államosításra kerültek. Rohamos fejlődésnek indult hazánk, főleg az utóbbi 10 évben. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt több mint 12 év óta dolgozó parasztságunk életkörülményei is. Pártunk politikájának szerves részeként kibontakozott a szocialista kultúrforradalom. A művelődés a széles néptömegekre is kiterjedt Az általános iskolát végzettek több mint 80 százaléka — ebből mintegy 40 százaléka középiskolákban tanul tovább. A kulturális nevelést és a hasznos szórakoztatást szolgálja a együtt a szomszédos testvéri csehszlovák népnek akkor, amikor a szocializmus vívmányai, munkások, parasztok államhatalma veszélybe került. A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió sietett elsőként segítségünkre, amikor munkásosztályunk hatalma veszélybe került 1956-ban. A Szovjetunió nyújt azóta is (Folytatás a 3. oldalon)
