Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Ära 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Köszöntjük a Tanácsköztársaság 50. évfordulólát! Becsülettel valóra váltjuk az ötven évvel ezelőtt elkezdett művet Jubileumi dísz ünnepség a Jókai Színházban A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmával az MSZMP Békés megyei és Békéscsabai Városi Bizottsága, a Békés megyei és a békéscsabai városi tanács megyei díszünnepséget rendezett tegnap este 7 órai kezdettel a békéscsabai Jókai Színházban. Az ünnepség díszelnökségében helyet foglalt Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács vb elnöke, a hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői, Such János elvtárs, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára, Uhljár Mihály elvtárs, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. elnöke, a megye, ' a város több vezetője és a Tanácsköztársaság j több élenjáró harcosa, védelmezője. A megye minden tájáról meghívott veteránok széksorokat töltöttek be az ünnepség alkalmával. Ott láthattuk a járási és községi pártbizottságok titkárait, járási és községi tanácsok elnökeit, a vállalatok, az üzemek, a termelőszövetkezetek, intézmények képviselőit. A Himmisz elhangzása után Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az emlékünnepséget, majd Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Klaukó Mátyás ünnepi beszéde Tisztelt Ünnepi Ülés! Kedves Elvtársak! Forradalmi évfordulókra emlé- j kezni mindig nagy esemény né- | pünk életében. A mai ünnepségünk különös jelentősége és fontossága mindenekelőtt abban van, hogy a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 50. évfordulójára emlékezünk. t Évfordulót ünnepel ma dolgozó népünk. Az ünnep meleg hangulata szerteárad hazánk minden táján, városoktól a kicsiny falvakig. Nemcsak képletesen szólva, de valóságban is az egész ország dolgozó népe méltatja a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóját. Jóleső érzés tudni ezen a napon, hogy népünk az épülő szocializmus tágas, biztató világából tekint vissza a fél évszázad előtti forradalmi múltra. Kj nem mondva is ott van az emberek ajkán az a szó, hogy nem volt hiábavaló! A Tanácsköztársaság fennállásának jelentőségét növeli az a tény is, hogy már megyénk fel- szabadulásának közelgő 25. évfordulójára készülünk, ami jelentős állomása az 50 évvel ezelőtt elkezdődött harcoknak. Emlékezzünk a mai napon a Tanácsköztársaság harcaiban részt vevő hős katonákra, tisztelettel és kegyelettel adózzunk azoknak, akik a legdrágábbat, életüket adták a forradalom győzelméért. A Magyar Tanácsköztársaság jelentősége, forradalmi múltja elevenen él, hat és mozgósítja a ma élő nemzedéket a szocialista építésünk feladatainak jobb elvégzésére. 1919. március 21-e a magyar történelem legdicsőbb napjának egyike, a magyar munkásosztály osztályharcainak kiemelkedő győzelme. Csak emeli a jelentőségét az a tény, hogy abban a forradalmi viharban jött létre, amely 1917-ben Oroszországból indult el és lázba hozta egész Európát. A szocialista világ, forradalmat elindító Téli Palota ostromát nálunk 1919. március 21-e követte. Büszkék vagyunk arra, hogy a leninizmus szülőföldjén elindult új forradalmi korszaknak a Magyar Tanácsköztársaság fontos harci fejezete volt és népünk elsők között követte az orosz szocialista forradalmat. A Tanácsköztársaság győzelme bizonyította, hogy a szocialista forradalom nem „orosz specialitás”, mint ahogyan azt a reformis. ta nézetek képviselői hirdették. A magyar nép hosszú megpróbálta* fásokkal teli úton jutott el a forradalomig. Történelmünk évszázadokon át az elnyomás, kizsákmányolás elleni küzdelmek sorozata volt. A jobbágyfelkelések, a parasztmozgalmak, a Habsburg-elnyomás- sal szembe forduló függetlenségi küzdelmek, s különösen a történelmünkben kimagasló szerepet játszó 1848—49-es szabadságharc, mind a forradalmi haladás útját egyengették. A társadalmi haladásért folytatott harcban minden szakasznak megvolt a maga akadálya. Az orosz forradalom megmutatta a teendőket azoknak, akik korszerű módszereket kerestek a bajok orvoslására. E harcban kiemelkedő szerepük volt az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fegyveres harcaiban részt vevő magyar csoportvezetőknek, akik a Magyar Tanács- köztársaság létrehozásában, vezetésében kiemelkedő szerepet töltöttek be, mint Kun Béla, aki a Nagy Októberi Forradalom küzdelmeiben vált forradalmárrá, kommunista vezetővé. Hasonló utat jártak be véle együtt Szamuely Tibor, Vántus Károly, Karikás Frigyes, Münich Ferenc és sokan mások. Érett a forradalom! A nagy cél azonban igazi forradalmi élcsapatot követelt, olyan vezérkart, amely forradalmi elmélettel rendelkezik és megvan az a képessége, hogy harcba mozgósítsa a munkásosztály forradalmi erőit, felsorakoztassa mögéjük a szövetségesek széles táborát. Hazánkban megvolt ez a vezérkar. 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyar- országi Pártja, amely folytatója, továbbfejlesztője lett a magyar munkásmozgalom forradalmi tradícióinak. A Kommunisták Magyarországi Pártja élére állt a forradalom továbbfejlesztéséért vívott harcnak. Elévülhetetlen érdeme, hogy íc ismerte a magyar társadalom előtt álló fejlődést, a társadalmi feladatokat és azokra a kol követelményének megfelelő választ adva, győzelemre vezette a szocialista forradalom ügyét. A magyar nép a forradalom útjára lépett. Az akkori szociáldemokrata párt jobboldali vezetői hiába ágáltak, a KMP által szervezett tömegek ereje nőttön-nőtt. Százezres munkásgyűlések, tiltakozó felvonulások, katonai lázadások jelentették, hogy recseg- ropog a monarchia rendszere. 1918. október végén megalakult a Nemzeti Tanács, majd a Katonai Tanács. Győzött az őszirózsás forradalom. A magyar proletárállam segítséget jelentett a világ első szocialista államának, Szovjet-Orosz, országnak. Létével lekötötte az imperialista erők egy részét, ezzel természetes szövetségese lett a fiatal szovjet államnak, a kommunista világmozgalomnak, a világforradalom osztálybázisát erősítette. Tapasztalatai, ha nem is egyértelműen pozitívak, de előrevitték és gazdagították a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalmat. Lenin a magyar munkásoknak küldött üzenetében többek között így méltatta a magyar nép forradalmi harcának jelentőségét: „Az a háború, amelyet Ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború. Az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen. A dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen. Háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkás- osztály minden becsületes tagja a Ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világ- j forradalmat. Legyetek szilárdak, I a győzelem a Tiétek lesz!” ! 1919. március 21-én létrejött a proletariátus diktatúrája hazánkban. Egyben nyilvánvalóvá lett. hogy még az októberi polgári demokratikus vívmányok megtartását is csak a proletárforradalom győzelme biztosíthatja. Megyénk dolgozói, híven a viharsarki hagyományokhoz, március 21-e után azonnal csatlakoztak a szocialista forradalomhoz. Egymás után alakultak meg a városokban és falvakban a direktóriumok, az egyesült párt szervezetei. Március 22-én Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Mezőberényben. A dolgozó tömegek akkori forradalmi hangulatát híven fejezi ki Resetár Mátyás békéscsabai munkás, egykori vöröskatona visszaemlékezése: „Amikor ezen a napon munkába indultunk, hirtelen azt láttuk, hogy a városháza előtt nagy tömeg verődött össze. Andrási Gyula, a megyei Népszava főszerkesztője és Czibor István, a szocialista párt megyei titkára az emberek közé vegyülve kiáltozták: emberek, proletárdiktatúra van, vége a kapitalista társadalomnak!” Megyénk dolgozó népe megmutatta ezekben a napokban töretlen hűségét az első munkáshatalom iránt. A Tanácsköztársaság kikiáltá- (Folytatás a 2. oldalon)
