Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
1K>9. március 18. 2 Kedd Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése B Varsói Szerződés tagállamainak felhívása Európa országaihoz A Varsói Szerződés tagállamai: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a politikai tanácskozó testület ülésének részvevői — kifejezik óhajukat, hogy népeik békében és jószomszédi viszonyban kívánnak élni a többi európai néppel, továbbá azon szilárd elhatározásukat, hogy közreműködnek kontinensünk biztonságának és az együttműködés légkörének kialakításában, felhívással fordulnak valamennyi európai államhoz —, egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítására. Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembe vételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon. A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30, nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell él- niök, s ezen a tényen senki sem változta (Siat. Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságot a második világháborúból, a német militarizmus és nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen részt vevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében,hogy Európát megóvják az új háborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet. Az európai helyzet elemzéséből kiindulva- a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, megvan a reális lehetősége annak, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tartva — közös erőfeszítésekkel teremtsék meg az európai biztonságot A Varsói Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy össz-európai értekezlet összehívására az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek. A második világháború utón az európai államok még egyszer sem jöttek össze valamennyien, jóllehet egész sor kérdést kellene tárgyalóasztalnál megvizsgálniuk. Ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az össz-európai értekezlet összehívásának halogatására. Egy ilyen értekezlet megfelelne valamennyi európai állam érdekeinek. Lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy közösen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnének Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és népek békés együttműködéséhez. A világon azonban vannak olyan erők, amelyek igyekeznek fenntartani kontinensünk megosztottságát oly módon, hogy a feszültség fokozásának politikáját folytatják, elutasítják az államok és nepek békés együttműködésének kialakítását, ellenzik egy ilyen értekezlet összehívását és az európai biztonság megerősítését célzó egyéb intézkedéseket. A jelenlegi tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy az össz-európai együttműködés fejlesztése az egyetlen reális alternatíva volt és marad, ellentétben a veszélyes katonai szembenállással, a fegyverkezési versennyel, viszálykodásokkal, amelyeket továbbra is igyekeznek rákényszeríteni Európára a második világháború eredményeinek megsemmisítésére és Európa térképének átalakítására törekvő agresszív erők. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik a világ katonai tömbökre való felosztása ellen, a fegyverkezési hajsza ellen, a békét és a népek biztonságát veszélyeztető fenyegetések ellen irányuló javaslataikat, valamint azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket az európai béke és biztonság megerősítéséről szóló 1967. évi bukaresti nyilatkozat tartalmaz. Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok erősítése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer megteremti annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügyi, a vízi- és légitér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg. Éppen ez az, ami közös és ez kell, hogy legyen az európai együttműködés alapja. Európa biztonságának alapvető előfeltétele az Európában fennálló határok — köztük az Odera— Neisse határ, valamint az NDK és az NSZK közötti határok sérthetetlensége, az NDK és az NSZK létének elismerése, hogy az NSZK lemondjon az egész német nép képviseletének igényéről és az i atomfegyver bármilyen formában történő birtoklásáról. Nyugat- Berlinnek különleges státusza van, és nem tartozik Nyugat-Né- metországhoz. Gyakorlati lépést jelentene az európai biztonság erősítése irányában az összes érdekelt európai í államok képviselőinek mielőbbi találkozása, ahol kölcsönös megegyezéssel megállapítanák az értekezlet összehívásának rendjét és meghatároznák a napirendjén j szereplő kérdéseket. Ugyanakkor] készek vagyunk megvizsgálni minden más javaslatot az érte-1 kéziét előkészítésének és össze- : hívásának módját illetően. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok azzal! a felhívással fordulnak Európa ] országaihoz: működjenek együtt I az össz-európai értekezlet össze- : hívásában és azoknak a feltété- j leknek a megteremtésében, ame- j lyek szükségesek ahhoz, hogy az j értekezlet eredményes legyen és j beváltsa a népek hozzáfűzött reményeit. E fontos kezdeményezés megvalósítása érdekében — amely a ' kontinens életében történelmi i esemény lenne — az ülésen részt j vevő államok azzal az ünne- 1 pélyes felhívással fordulnak az! összes európai államokhoz, hogy ] erősítsék a bizalom légkörét, s j ezért tartózkodjanak minden' olyan cselekedettől, amely megmérgezheti az államok kapcsolatainak légkörét. Felhívják Európa államait, hogy a békére vonatkozó általános nyilatkozatokról térjenek át a feszültség enyhítését és a leszerelést, a népek ] közötti együttműködést és a hé- j két szolgáló konkrét cselekede-1 tekre és intézkedésekre. Azzal a felhívással fordulnak minden eu- ! rópai kormányhoz: egyesítsék erőfeszítéseiket, hogy Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző ] együttműködésének kontinensé- j vé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé váljék. Budapest, 1969. március 17. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: ALEXANDER DUBCEK LUDVIK SVOBODA OLDR1CH CERNIK A Lengyel Népköztársaság nevében : WLADYSLAW GOMULKA JOZEF CYRANKIEWICZ A Magyar Népköztársaság nevében : KADAR JÄNOS FOCK JENŐ A Német Demokratikus Köztársaság nevében: WALTER ULBRICHT WILLI STOPH A Román Szocialista Köztársaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU ION GHEORGHE MAURER A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. I. BREZSNYEV A. N. KOSZIG1N KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 1969. március 17-én Budapesten megtartották a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának' elnöke, a küldöttség vezetője; Zsivko Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere; Atanasz Sze- merdzsiev, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese; Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Alexander Dubcck, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Oldrich Cernik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke; Jan Marko, külügyminiszter; Martin Dzur vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; a Lengyel Népköztársaság részéről — Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a küldöttség vezetője; Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnöke; Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Stefan Jedry- howski külügyminiszter; Woj- ciech Jaruzelski vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; Adam Kruczkowski, külügyminiszter- helyettes; Boleslaw Choca, vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök; a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a küldöttség vezetője; Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke; Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter; Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese; a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke, a küldöttség vezetője; Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Otto Winzer külügyminiszter; Heinz Kessler vezérezredes, nemzetvédelmi miniszterhelyettes; a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolac Ceau- seseu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnöke, a küldöttség vezetője: Ion Gheorghe Maurer, a Román Szó. cialista Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke; Corneliu Manescu külügyminiszter; Ion Ionita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — L. I. Brezsnyev. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára, a küldöttség vezetője; A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke; K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára; A. A. Gromiko, külügyminiszter; A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter; K. V. Ruszakov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ülés munkájában részt vett I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szer. ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. A politikai tanácskozó testület meghallgatta az egyesített fegyveres erők főparancsnokának jelentését azokról az intézkedésekről, amelyeket kormányaik jóváhagyásával a honvédelmi miniszterek dolgoztak ki. Az ülésen a tagállamok részletesen megvizsgálták és egyöntetűen jóváhagyták a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottságára vonatkozó határozatokat, az egyesített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vonatkozó új határozatot és más okmányokat, amelyek célja a Varsói Szerződés védelmi szervezete felépítésének és irányító szerveinek további tökéletesítése. Az egyesített fegyveres erők főparancsnokát megbízták, hogy a megállapított rendnek megfelelően biztosítsa az elfogadott határozatok megvalósítását. Az ülés részvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a jóváhagyott intézkedések hozzájárulnak a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok védelmi erejének fokozásához, összhangban a szocializmus, a béke és biztonság érdekeivel Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai folytatva a feszültség csökkentésére és a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket, egyöntetűen elfogadták az ösz- szes európai országhoz intézett felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz-európai értekezlet előkészítésére és megtartására vonatkozik. A politkai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt le. (MTI)
