Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

IMS. március 15. Szombat Relé, de ki látja hasznát? Némi büszkeséggel tudósítot­tunk annak idején arról, hogy Békéscsabán, az ÉPFU kezelésé­ben felépült egy 1200 tonnás ce­ment reléállomás, amely évi harmincezer tonnás kapacitásá­val hozzásegíti majd a vállalato­kat az ömlesztett cement gyors szállításához, tartalékolásához és a csomagolás kihagyásával ton­nánként kétdolláros megtakarí­tást jelent. A megyeszékhely téglagyáraiban például kiszámí­tották, hogy csupán a középfal- clemekhez szükséges cement ki­sebb silókban való tárolásával évente tizennyolc ezer forintot tudnak megtakarítani. Más vál­lalatoknál, ahol jóval több a cementfelhasználás, természete­sen ennél több lehetne a meg­takarítás, csupán egy 2,5 tonnás silót kellene felállítani (kb 30 ezer forint), amibe a nagy re­létől ömlesztve, tárolásra szállít­hatnák az anyagot. Megérné a befektetés, mert, hogy csak né­hány példát említsünk, a Gyulai Építőipari Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a Cementipari Vállalat évente egyenként több ezer ton­na cementet használ fel, amely­nek szállítása, csomagolása nem kis összegbe kerül. Csak a híd­építőknél 100 ezer forintot tud­nának megspórolni az ömlesztett cementszállítással. De hát — eh­hez 30 ezer forintos beruházás kellene. Ugyanakkor a 30 ezer tonnás kapacitású reléállomás csak negyven százalékban van kihasz­nálva. Nem éppen a legjobb te­hát az együttműködése a vállala­tok és az ÉPFU eme részlege kö­zött és ennek mindannyian kárát látják. Nem kellene jobban igénybe venni azt az állomást, ha már egyszer milliókat áldoztunk rá? Csibenevelő a tehénistállók helyén A nagyüzemi gazdálkodást íz­lelgető, próbálgató csabacsűdiek hat termelőszövetkezetet alakí­tottak az elmúlt 20 év alatt. így aztán 6 kezdetleges kis major hir­dette sokáig a boldogulni akarást. Később rájöttek, hogy a még na­gyobb összefogásban még nagyobb sikerek lehetősége rejlik. Vagyis egy szövetkezetbe tömörültek. A gyenge örökség, a többnyire kez­detleges, szerfákból épült férő­helyek lassan-lassan használha­tatlanná váltak, összerogytak. A jól gazdálkodó kategóriába tar­tozó Lenin Tsz többnyire saját erőből volt kénytelen az elmúlt évek folyamán a hiányok pótlá­sára. Most is ezt teszi. Már csaknem befejeződött egy iker vasvázas szin átalakítása gépjavító mű­helyre. A nagy csarnokban és a csatlakozó kisebb műhelyekben javában javítják a tavaszi mun­kákhoz szükséges erő- és munka­gépeket A szerelők, kovácsok, hegesztők a korábbi szűk helyek után most korszerű körülmé­nyek között, jó kedvvel dolgoznak a kisebb gépállomásra elegendő erő- és munkagéppark javításán. A következő építkezési feladat 3,6 millió forint költséggel egy hatalmas hizlalda, egy fiaztató, egy borjúnevelő és két szolgálati lakás. Eddig 8—0 tanya képezte a szükség szolgálati lakást, ahová bizony nem szívesen költöztek be a szakemberek. Ez a két új lakás bent a községben épül, s tovább növeli az ottmaradási kedvet a két egyetemi, három felsőfokú technikumi végzettségű és a mintegy 8 technikus szakember­ben. Természetesen hozzájárul alkotó kedvük növekedéséhez a szövetkezet fejlődése, az állatte­nyésztési telepek korszerűsítése is. A hizlalda elkészülte után az eddigi 1700—1800 sertés helyett mintegy 4000 hízott sertést érté­kesítenek. A következő feladat a szarvasmarha-telep szakosítása lesz, amelynek első lépése az idén 1,6 millió forint költséggel épülő borjúnevelő. A csabacsűdi Lenin Tsz mind­össze egy tízezer férőhelyes csibe- nevelővel rendelkezik. Ez évben mégis mintegy 75 ezer csibét akarnak értékesíteni, mintegy 780—790 mázsa súlyban. A férő­helyhiányon úgy segítenék, hogy a nyárias idő beálltával a kará­mokban helyezik el éjjelre-nap- palra a szarvasmarhákat, az is­tállókat pedig átalakítják csibe­nevelővé. Jelentős jövedelemfor­rás a szövetkezetben a négyszáz anyajuhból álló állomány is. Ta­valy 800 express pecsenyebárányt értékesítettek, s az idén 900-at, ezret akarnak értékesíteni. No, nem 2—2,5 átlagot ellő csoda anyajuhokkal rendelkeznék. A tavalyihoz hasonlóan az idén is vásárolnak 5—600 választott bá­rányt a saját nevelésű 350—400 mellé, s felhizlalva jó áron, ki­lónként 20—22 forintért adják el exportra. K. I. Panaszos levél a Szabadkai utcából A Szabadkai utca Békés legszél­ső házsora. Egyik oldalán régeb­bi keletű épületekkel, a másikon végig újakkal. Ahol az utca a le­gelővel találkozik, hét egyforma kis szoba-konyhás épület nézegeti magát a tavaszi szél hűvös csók­jaitól borzongató szikes tavacs­kákban. Csinos, fiatalos a tükörkép, hi­szen 1968. tavaszán kerültek tető alá ezek az épületek, a bennük élő sokgyermekes cigánycsaládok nagy örömére. A levél így beszél erről Balogh Dezső levelében: „Amikor beköltöztünk a gyönyörű, festett falú, padlós szobájú, tágas lakásunkba —, me­lyet boldogságtól telt szívvel fo­gadtunk — nem győztünk eleget gyönyörködni a nagy ablakokban és a fehérre mázolt ajtókban. Ügy gondoltuk, végre megszűnt a nyomorgás a vályog falú, vizes, levegőtlen putrikban, most már nem fenyegeti veszély gyermeke­ink egészségét, nem kell félnünk őszi esőtől, tavaszi olvadástól”. A továbbiakban azonban meg­keseredik a levélíró hangja: „Saj­nos, rövid ideig tartott az örö­münk. Egy-két hét eltelte után repedezett a mennyezet, hullott a vakolat. Amikor pedig jött az őszi eső, majd az idei tavaszon az ol­vadás, az udvaron állt a víz. El­vezetni sehova sem tudtuk, mert nincs csatorna. Még a szoba pad­lózatán, s a konyha mozaiklap­jain keresztül is felszivárgott, annyira, hogy szegényes bútora­ink, ruháink is állandóan nedve­sek, penészesek.” Végül arról ír, hogy elmentek már panaszukkal a tanács építési osztályához, az OTP-hez és a há­zakat építő helybeli ktsz-hez, de alig akarnak szóba állni velük. A ktsz-ben például azt mondták ne­kik. hogy még így is jobb a há­zuk, mint a putri volt. Penészfoltok Csak az asszonyokat és az apró gyerekeket találom otthon a dél­előtti órákban. Balogh Dezső és a többi férfi is dolgozik. Majd­nem mindannyian Csabán, az Ál­lami Építőipari Vállalatnál. Szó­szólóban azért így sincs hiány. Rónai Elemérné alig tudja széthessegetni a kis lakás minden zegét-zugát betöltő gyerekhadat — hét van belőlük, és ez itt, a Szabadkai utcában nem ritkaság —, hogy megtudja mutatni, mi­lyen vizes a padló, s a bútor. — Látja, egyik Vietnamból a má­sikba kerültünk. Vizes volt a put­rink a cigány-telepen, de vizes ez a lakás is. A kilenchónapos kislányom háromszor volt tüdő- gyulladásban ezen a télen. Az or­vos szerint száraz melegre lenne szüksége. [ Hasonló körülményeket találok [ Horváth Béláéknál, Balogh Dezső- éknél és Bodóczki Jánoséknál is. Mutatják a padlón a vízfoltokat, a repedezett mennyezetet, a rosz- szul záródó ablakokat és a sely­mes penészfoltokkal tarkított hol­mit. Majdnem mindannyian szemé­lyi kölcsönt vettek föl, hogy az új házba tisztességes bútort pakol­hassanak. És most kétségbeesve látják, mint pusztítja napról nap­ra a víz a féltett darabokat. Igaz, hogy mivel belvízkárosultaknak minősítették őket, előre nem kel­lett lefizetniük semmit. De a ha­vi 295 forint részlet kifizetése sem könnyű ott, ahol a férfi álta­lában 1500—1600 forintot keres havonta, az asszonyt pedig a la­káshoz kötik a szinte évenként érkező gyerekek. Mostanáig visszahúzódott a le­gelőre az olvadáskor keletkezett tó, de a külső falakon és a házak körül még mindig ott a nyoma a víznek. Horváthné elmondja, hogy néhány héttel ezelőtt még a hátukon hordták ki az iskolás gyerekeket a járdáig, mert telje­sen körül voltak véve az áradat­tal. Csatorna, szigetelés? Nagy Gábor, a községi tanács elnökhelyettese így nyilakozik: — Nincs tudomásunk arról, hogy a Szabadkai utcai cigány-la­i kásoknál építési problémák van­nak. Hozzánk nem jöttek panasz- I kodni. 4 Csak arra emlékeznek a tanács dolgozói, hogy más ügyben volt bent náluk a Szabadkai utcaiak „delegációja”: Hosszú ideig nem akarták aláírni a végszámlát. Ra­gaszkodtak a padlás letapasztásá- hoz, pedig ez nem szerepelt a költségtételek között. Maguk vi­szont nem voltak hajlandók el­végezni ezt a munkát. — Miért ennyire vizesek a la­kások? E kérdésre sokféle magya­rázattal szolgálnak a tanácsnál: Belvíz van ezen a tavaszon a község más területén is. A Sza­badkai utca kétségkívül lapályos területen húzódik, de beépítésre al_ kalmas. Különben is csak itt vol­tak olyan üres állami telkek, amiknek a kisajátításáért nem kellett fizetni. Az új lakók elkö­vették azt a hibát, hogy kívülről feltöltötték földdel a falat a szi­getelési szint fölé, s ezért szivá­rog be hozzájuk a víz. Csávás Lajos, az építő ktsz ter­melési csoportvezetője azonban nem egészen így nyilatkozik. Sze­rinte azt a területet előbb fel kel­lett volna tölteni, majd megfele­lően csatornázni. A mostani gyat­ra csatornarendszer — én is így Mezőgazdasági szakkönyvek Gépesítésszervezés vetéstől betakarításig Gázháború a hörcsögök ellen A mezőgazdaságban minden év­ben több millió forintos kárt okoz a hörcsög-invázió; ennek megelő­zésére újabb irtószerek kísérleti gyártását és forgalombahozata- lát engedélyezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az új irtószerek tasakja végén elhelyezett apró rudacskát meg kell gyújtani, majd a tasakot mé­lyen a hörcsögjáratba kell he­lyezni. A készítmény 4—5 percen belül gázt fejleszt és ezzel elpusz­títja a kártevőket. Termesszük növényeinket még olcsóbban! — lehetne a címe ennek a kis könyvecskének. Már- pedík ki az, akit nem érdekel, hogy munkája eredményéért mennyi pénzt kap? És főleg, hogy ez több-e, mint az, amibe neki került az illető termék? Ezek a kérdések sarkallnak az olcsóbb termelésre, melynek egyik kulcsa uj a korszerű technológia és az korszerű gépek. A szerzők, Bániházi és Voit e könyvükben ismertetik a meglevő gépek új, korszerű összekapcsolási lehetőségeit, illetve az új, nagy teljesítményű gépek leggazdasá­gosabb üzemeltetési módjait. A könyv különösen hasznos segítője a gyakorló mezőgazdáiknak. Hibrid tyúk a háztájon A nagy termelőképességű, in­tenzív tojóhibridek és broilerek ma már nemcsak a nagyüzemek állatai, egyre nagyobb számban megtalálhatók a háztáji gazdasá­gokban is. A „hibrid tyúk” önma- j gában nem jelent nagyobb hoza­mot, csak akkor, ha a háztájon is ' ismerik és szigorúan betartják j mindazokat a tartási, elhelyezési, | takarmányozási, egészségügyi ten­nivalókat, amelyek az eredményes hibridtyúk-tartás elengedhetetlen feltételei. A könyv szerzője: dr. Molnár László útmutatást ad mindezekre a kérdésekre a háztáji baromfitartóknak, akik a könyv­ben leírt hasznos tanácsok köve­tése révén jelentősen növelhetik a háztáj árutermelését és jövedel­mét. tapasztaltam! — nem megfelelő. De a talajvíz felszivárgását — a mostanihoz hasonló esős évben — még ezek után is csak úgy lehet­ne megakadályozni, hogy padló- szigetelést alkalmaznak. Ez azon­ban nem szerepelt a kivitelezési tervben. Nyilván azért, mert 10 ezer forinttal megdrágította volna minden ház építését. — A ktsz-nél nem utasították el a reklamációkat, mint ahogy az építés idején sem hanyagol­tunk el semmit azzal jelszóval, hogy „még így is jobb, mint a putri” — állítja Csávás Lajos. A garanciális idő egyébként még nem járt le. A kivitelezési hibák kijavítását előreláthatólag májusban elkezdik. * * • Anélkül, hogy kétségbe vonnám a tanácsnál, illetve a ktsz-nél hallott nyilatkozatok őszinteségét, tapasztalatom szerint a Szabad­kai utcai lakók panaszának a zö­me megalapozott. Több törődést érdemelnének, hiszen ha vá­laszt kaptak volna például arra, hogy rövidesen sor kerül a ga­ranciális javításokra, nyugodtab- ban néznének a jövő elé. Álla­munk kétségkívül jelentős ked­vezményben részesítette őket a hosszú lejáratú építési kölcsön­nel. Kérdés azonban, hogy Béké­sen jól hasznosították-e ezt a kedvezményt. Nem akadt volna ennél a lapálynál alkalmasabb te­rület az építésre? S vajon a pad­lószigetelés, csatornázás nem érte volna meg az árát? így ugyanis nemcsak a lakók holmija, egész­sége károsodik, hanem maga az épület is. Csávás Lajos elismerte, hogy a ktsz dolgozói sem végeztek kifogástalan munkát. De hozzá­fűzte, hogy télen, sietve készültek az otthonok, s ez sem kedvezett a minőségnek Ök még jóvátehe- tik a mulasztásukat, ha lelkiisme­retesen végzik el a garanciális javítást. Sajnos, a házakat már nem lehet szárazabb vidékre tol­ni, s utólag szigetelni is aligha. De csatornázásra, töltési mun­kákra még mindig van mód, kü­lönösen, ha Balogh Dezsőék is se­gítenek. Békés Dezső Angliai siker A Magyar Állami Hangverseny- zenekar 102 tagú együttese pén­teken reggel különrepülőgéppel érkezett haza negyedik angliai turnéjáról. Az angol közönség el­ismerő hangon szuperlatívusok- ban nyilatkozott szereplésükről. Cserépkályha ÉPÍTÉSÉT, ÁTRAKÁSÁT, JAVÍTÁSÁT soron kívül vállaljuk. Csempe-minőség nagy választékban. Szarvasi Vas- és Fém Ktsz Kályhás részlege BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 16—18. Nagy gyakorlattal rendelkező KÁRTOLÓMESTERT azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megegyezés szerinti i Végleges alkalmazás esetén 3 hónap után lakást biztosítunk. Jelentkezés írásban. Képzettség és működés leírásával. GUMIGYÁR. Nyíregyháza, Derkovits u. 107. sz. címen.

Next

/
Thumbnails
Contents