Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

Rendelet a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszerárairól Megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miszter és a belke­reskedelmi miniszter együttes ren­deleté a mezőgazdasági nagyüze­mek által alkalmazható egyes Világ proletárjai, 1969. MÁRCIUS 15., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM árakról és díjakról. Az új jogsza­bály kimondja, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek a hatóságilag rögzített és a maximált árakat ugyanúgy kötelesek megtartani, mint az állami ipar vállalatai. A hatósági árkorlátok között kialakítható árak a mezőgazdasági nagyüzemek ipari szolgáltató te­vékenységénél a szabad árformába tartoznak. Úgyszintén hatósági korlátozás nélkül alakíthatják ki a mezőgazdasági nagyüzemek egyes, nem alapvető élelmiszer- termékeik — például füstölt áruk, túró, sajt stb. — fogyasztási árát, amely egyébként a rögzített vagy a maximált árformába tar­tozik. Ez azonban nem eredmé­nyezheti az éiintett termékeknél a fogyasztói árak emelkedését. Ugyanakkor a rendelet a szaba­dabb árformával biztosítja a vá­laszték szélesítésének lehetőségét. A mezőgazdasági nagyüzem az üzletében vagy elárusító helyén értékesített saját termelésű, vala­mint a tagok háztáji gazdaságából származó mezőgazdasági termé­kek, élelmiszerek közül például a következő termékcsoportokhoz tartozó termékeknél köteles a fix és a maximált hatósági árat al­kalmazni : az étkezési sertészsírt, tehéntej, fehér- és finomfehér ke­nyér, félfehér és rozskenyér, zsem­le és kifli'. A Belkereskedslmi Minisztérium állásfoglalása az ellátatlan területekről Egy idén megjelent kormányren­delet értelmében az ellátatlan te­rületeken üzletet nyitó, ott mű­ködő kiskereskedőt adómentesség illeti meg. A rendelet szerint a kereskedelmi szakigazgatási szerv állásfoglalása az irányadó az adó- mentesség megállapításához. A Belkereskedelmi Minisztérium a tanácsi kereskedelmi osztályok munkájának megkönnyítésére, s az egységes állásfoglalás érdeké­ben, irányelvként meghatározta az ellátatlan terület fogalmát. Ennek alapján a tanyai települések és a magánerőből épült új települések — ahol állami vagy szövetkezeti bolt nincsen — minősülnek ellá­tatlan területnek. Ide tartoznak a községek s a városok peremkerü­letei is. Megnyitották a Ifjúsági Napokat Pénteken este Békéscsabán a Jókai Színházban ünnepélyesen megnyitották a Forradalmi Ifjú­sági Napokat. Fanfárok hangja üdvözölte a megjelenteket, s ez­zel megkezdődött a március 14- től május 1-ig tartó nagyszabású rendezvénysorozat. Az ünnepséget Botyánszki Pál, a Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ végrehajtó bizottságának titkára nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket és köszöntötte a bé­késcsabai üzemek, hivatalok KISZ-fiataljait. Ünnepi beszédé­ben Richweisz Ferenc, a KISZ Városi Bizottságának titkára a kö_ vetkezőket mondotta: — Az idei Forradalmi Ifjúsági Napok fényét emeli, hogy külö­nösen jelentős évfordulóhoz ér­keztünk el. Ötven évvel ezelőtt született meg az első magyar pro­letárdiktatúra, a Magyar Tanács- köztársaság. Tavasz és forrada­lom, tavasz és szabadság ikertest­vérek a mi szótárunkban, melyek együtt bontják ki az emlékezés legszebb virágait if júságunk szí­vében. Tavaszi eső fürdette 1848. már­cius 15-én ez ébredő pesti utcát Tavaszi szél kapta szárnya 1919. március 21-én az első magyar proletárhatalom zászlóit. Az első rózsákat a tavaszi nap festette 1945. április 4-én, a pincéből elő­bújó, sokat szenvedett emberek sápadt, beesett arcára. A szabadság e három nagysze­rű tavaszának történelmi jelentő­ségét, nemzedékekre gyakorolt hatását semmilyen ünnepi szavak nem méltathatják oly kifejezően, mint ifjúságunk emlékezésének ezer, hétköznapi tette, amely előtt a hálás utókornak kötelessége hó­Megfelelő Az országban több mint négy­millió hold vár tavaszi vetésre: a Dunántúl déli részein — a baranyai és a somogyi vidéke­ken —, valamint az Alföld na­gyobb területein a nagyüzemek hozzáláttak a munkához. A földbe kerülő vetőmag kéthar­madát az Országos Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat biz­tosítja, amely azonban nincs monopolhelyzetben. Egész sor termelőszövetkezet, állami gaz­daság és intézmény „házilag” ál­lította elő a szaporító anyagot, amelyből eladásra is jut. A vetőmagtermeltető válla­lat tájékoztatása szerint az el­látás megfelelő, az igények 95— 98 százalékát ki tudják elégíte­ni. A vetőmag nagy többségét már át is vették az üzemek. Ké­sik viszont a külföldről érkező borsóvetőmag-szállítmány, emi­att kell várakozniuk a termelők­nek. Jelentős készletek vannak lucernából, az elmúlt évben még hiánycikknek számító fontos takarmánynövény vetőmagjá­ból 1969-ben minden igényt ki­elégítenek. Eddig 110 vagonnyi vetőmagot küldtek el a megren­delőknek. Tavaszi árpából 450 vagont szállítottak le és zabból is maradéktalanul átvették a termelők az igényelt 170 vago- nos mennyiséget. Étkezési és takarmány borsóból az elszállí­tott vetőmag hetvenezer holdra elegendő. Vörösheréből az el­múlt évben gyengébb volt a ter­més, s ez az idei vetőmagellátá­son is megérződik. A gazdasá­gok azonban, ahol erre mód van, — lucernával helyettesít­hetik ezt a takarmánynövényt. Az AGROTRÖSZT telepein a tavaszi, munkákhoz szükséges talajművelő eszközökből megfe­lelő készlet áll rendelkezésre. |(MTI) .... dőlni, s a múlt dicsőséges törté­nelme előtt tisztelettel adózni. A szónok vázolva történelmünk nagy forradalmainak néhány je­lentősebb eseményét, így folytat­ta: * — Mi, mai szocialista hazánk­ban tudjuk és értjük a jelentősé­gét a tavaszi ünnepek hármas csokrának. Látjuk az egyenes vo­nalat, amely népünk történelmé­ben egymásba kapcsolja őket. A múlt szűkebb otthonunkkal szemben is kötelez bennünket. A véres, keserű történelem, figyel­meztet, de a jelen és a jövő op­timizmust kell, hogy adjon ahhoz, hogy ahol élünk és dolgozunk, ahol családot alapítunk, az úgy fejlődjék, hogy mindannyian te­szünk érte. Városunk fejlődése, jövője azon is múlik, hogy váro­sunk ifjúsága mennyire becsüli az elmúlt évtizedek eredményeit és mennyire alkotója a múltnak. E gondolatok jegyében nyitom meg a Forradalmi Ifjúsági Napok keretén belül megrendezésre ke­rülő V. Békéscsabai Ifjúsági Na­pokat, megerősítve népünk, pár­tunk, ifjúsági szövetségünk ten- niakarását, az igaz, a szabadság, függetlenség, testvériség gondola­tának ápolását,- melyre leghivatot- tabb a kommunista ifjúság, a magyar ifjúság. Az ünnepi szónoklatot ajándék­műsor követte. Közreműködött a KISZ történelmi színpada és a megyei művelődési ház művészeti csoportja. A Forradalmi Ifjúsági Napok ünnepélyes megnyitóján részt vett: Baükó Mihály, az MSZMP Városi Bizottságának titkára Mi­chalik György, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, Várai Mihályné, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, Kerekes Szilveszter ezredes, Tóth Pál városi munkás- őrparancsnok. Megemlékezések a Tanácsköztársaságról az egyetemeken Az egyetemeken ünnepi ese­ménysorozattal köszöntik a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját. A tudomá­nyos diákkörök is ezekben a napokban tartják tanácskozá­saikat, amelyeknek központi témája — az egyetem, illetve a főiskola profiljának megfe­lelően — a Tanácsköztársaság politikai, társadalmi, gazdasá­gi és kulturális jelentősége. A Budapesti Műszaki Egye­temen a jubileumi ünnepség keretében március 20-án avat­ják az egyetem tiszteletbeli doktorává Hevesi Gyula aka­démikust, a Tanácsköztársaság volt népbiztosát és dr. Georgij Nyikolajevics Kukin profes­szort, a moszkvai textil egye­tem tanszékvezető tanárát. Az évforduló tiszteletére több egyetemen és főiskolán irodalmi, művészeti pályázatot hirdettek. (MTI) Már hajózható a Balaton is Az enyhe, szeles időjárás az utóbbi napokban teljesen össze­tördelte a Balaton jégpáncélját: felületének 90 százalékán már hullámzik a tó vize. A MAHART illetékes vezetőinek tájékoztatása szerint március 21-én, a hivatalos tavasz első napján, már nem lesz akadálya, hogy megindítsák a já­ratokat. Az indítás a hagyomá­nyos ünnepséggel történik majd a siófoki kikötőből. A balatoni hajókkal az idei nyári szezonban egyszerre több mint ötezerötszáz személyt szállíthatlak. Rejtvény­tavasz, 69 Vasárnap kezdődik a Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata Rejtvénypályázataink év­ről évre nagy sikert aratnak olvasóink körében. Ezúttal „REJTVÉN Y-T A VÁSZ. 69” címmel indítunk nagy pá­lyázatot, holnapi, vasárnapi számunkban. A pályázat 25 fordulóból áll, első díja 1 darab 2 ezer forintos vásár­lási utalvány lesz, melyet a Centrum Áruházban lehet beváltani. További dijak: 1 darab edcnysorozat 375 forint ér­tékben, 1 darab 70x100 ern­es szőnyeg, 360 forint ér­tékben, 1 darab férfi karóra 333 forint értékben, 1 darab Szmena fényképezőgép 330 forint értékben. Ezenkívül golyóstoliakat és szépirodal­mi könyveket nyerhetnek pályázóink. Figyelje vasárnapi lapun­kat! Ha beteg a gépírónő A minap az egyik községi tanács szobájában, akaratiamul fültanúja voltam az illetékes előadó és az ügyfél párbeszédének. Az utóbbi, ha jól emlék? em, tanyabontási engedélyének az elintézését sür­gette, mire az ifjú előadó sajnál­kozva közölte, hogy influenzás a gépírónő, ezért késik az okmány elkészítése. Az ügyfél kénytelen- kelletlen elfogadta a magyaráza­tot. Én azonban nem állom meg szó nélkül a hallottakat. Előfordulhat a mai influenzás időkben, hogy alaposan megcsap»- pan egyik-másik hivatal létszáma, s ha kulcsembereik esnek ki a sorból, bizony nagyon nehéz gyor­san, pontosan lebonyolítani az ügyfélforgalmat. Egy gépírónő megbetegedésével azonban nem lehet megmagyarázni a késedel­met. Annyit az ifjú előadónak — vagy valamelyik kollégájának — is értenie illik mindennapi segí­tőtársához, az írógéphez, hogy le- pötyögtesse rajta az engedély né­hány sorát. Ha ennyire sem ké­pes, az bizony öreg hiba és mi­előbb tanácsos pótolnia a hiányt. Gyanítom azonban, hogy nem erről van szó. Sokkal inkább ké­nyelmességről, arról a téves be- idegződöttségről, hogy az ő teen­dői milliméterrel sem haladják túl íróasztala peremét. Ügy véli, őt azért fizetik, hogy megszöve­gezze az engedélyt, a fogalmaz­vány papírra vetése már egy má­sik személy, a gépírónő feladata. Ha rosszhiszemű lennék, még föl­tételezném azt is, hogy egy har­madik kartárs iktatja, a negyedik lepecsételi, az ötödik aláírja majd az okmányt, a hatodik elviszi a postára stb. De inkább azt remé­lem, hogy a bürokrácia ma már nem burjánzik ilyen vadul sem a tanácsoknál, sem másutt. Az vi­szont bizonyos, hogy az intézmé­nyek, vállalatok íróasztalai mögött mindmáig sok olyan ügyintéző ül, aki nem tud vagy nem is akar túl­látni szűk feladatkörén. Igaz, hogy ezek a pozíciócskák viszonylag alacsonyan vannak dotálva. De le­letnek-e másként? Amíg ennyire szét van porciózva az adminiszt­ratív munka, ennek megfelelően kell elaprózni a jövedelmet is. Jó ez így? Nem. Mert lám, ha a gépírónő megbetegszik — lehet, hogy a napi 8 órából kettőt kávé­főzéssel, körömreszeléssel tölt el, amikor egészséges — az ügyfél hiába várja az engedélyt. A rész­feladatokkal megbízott adminiszt­rátorok pedig irigyelhetik szak­munkás barátjuk fizetését. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy amíg a munkaerő tekinté­lyes hányada iktat és pecsétel, üzemek hosszú sora hiába vár szakmunkás-tanulókra, fizikai munkásokra. Mit lehetne tenni? A válasz ké­zenfekvő: képezzenek ki a hivata­lok olyan adminisztratív szakmun­kásokat, akik átfogóan ismerik az adott területet, s nem esnek za­varba akkor sem, ha a kolléga he­lyére kell ülni vagy felettesük tá­vollétében önállóan intézkedni. Ily módon jócskán lecsökkenhet az irodák létszáma, az asztalok mellett maradóknak viszont több jut a közös kasszából. Ideje meg­szüntetnünk azt a furcsa ellent­mondást, hogy azért döcög lassan az adminisztráció kereke, mert túl sokan nyüzsögnek a kocsi körüL Békés Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents