Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Mérleghiány nélkül Evekkel ezelőtt nem volt olyan kedvező termelőszövetkezeteink anyagi helyzete, mint manapság. A megye északi részében gazdálkodó tsz-ek — különösen az úgynevezett gyenge adottságúak — jelentős része bevételi hiánnyal küszködött 1963-ban 58 tsz, a közös gazdaságok 28,6 százaléka szorult vissza nem térítendő állami támogatásra. A felhasznált összeg elérte a 30 millió forintot 1967- ben dotáció címén még mindig húszmillió forint körüli összeget utaltak ki. Akkoriban többen sióvá tették, meddig segíti még az állam ilyenformán a mező- gazdaságot? Az állami támogatásra azért volt szükség, mert a gazdaságirányítás korábbi rendszerének agrárpolitikája nem igazodott keilenően a mezőgazdaságban végbement történelmi változáshoz. A gazdaságirányítás új rendszerében tett Intézkedések: hitelfelülvizsgálat és rendezés, a termelői árak módosítása, a gazdaságfejlesztésből való hatékonyabb részvállalás, a közterhek eddiginél igazságosabb elosztása és viselése, megannyi eszköznek, jó közgazdasági ösztönzőnek bizonyult a paraszti közösségek erősítésében. Az a tény, hogy a fentről irányított termelésszervezés megszűnt, beláthatatlan területeket kapott a helyi lehetőségek kihasználása, az önálló üzemi kezdeményezések kibontakozása. S ami ebben a munkában a legjelentősebb : termelőszövetkezeteink 1968-ban tervszerű, a nép- gazdasági igényeknek teljesen megfelelő önálló termeléspoliti- kát folytattak. Ma jóleső örömmel beszélünk arról, hogy Békés megye termelőszövetkezetei között nincs egyetlen mérleghiányos sem. Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, a párt és a kormány agrárpolitikája az új mechanizmus első esztendejében jól szolgálta a szövetkezeti mozgalom érdekeit. Bár igaz, év közben volt néhány kritikus eset. 1968 elején 15 termelőszövetkezet indult a gazdasági évnek gyenge jelzéssel. Közülük mindössze hét kapott egyszeri hitelt, tízmillió forint körüli összeget, melyet év végén bevételeikből visszafizettek. A gyors intézkedés a gazdaság- irányítás új rendszerének jellemzője. Akik év közben megkapaszkodhattak ebben a segítségben, fizetőképes mentőövet érezhették kezükben. Ennek gyakorlati értéke rendkívül nagy volt, hiszen a szóban levő üzemek szanálás előtt álltak. Állami segítséggel elkerülték ezt a folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a leggyengébb anyagi helyzetben levő gazdaságokban is rátaláltak — most már talán végérvényesen — az érvényesülés felé vezető útra. így tehát nemcsak az új mechanizmus állta ki a próbát, hanem azok is jól vizsgáztak, akik az önálló vállalati gazdálkodás lehetőségét saját vagy éppen állami erőforrásokból a közösség javára felhasználták. Annak a sokoldalú szervező és elemző munkának, melyet irányító szerveinkben és a tsz-ekben folytattak, elsöprő sikere lett. Erről tanúskodnak a zárszámadási közgyűlések mérlegbeszámolói. Reméljük, hogy a mérleghiányos tsz-ek fogalmának kesernyés íze a múlté. így az egykori gyenge adottság közepette gazdálkodó tsz-ekben is most már elkezdődhet az önálló vállalati gazdálkodás tényleges szervezése, mindenekelőtt saját eszközökkel. Dupsi Károly a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Világ proletárjai, 1969. FEBRUÁR 1*., SZERDA Ara 8« fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Tovább növekedett a termelés az iparban, rekord gabona- és cukorrépatermés a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1968. évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről 1968-ban a magyar népgazda-1 1968-ban a megye iparában is ság az irányítás új rendszerére' megkezdődött a fokozatos áttétért át Az 1968. évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyamatosságát. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a forgalom területén nem idézett elő számottevő nehézségeket. A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. A lakosság életkörülményeinek alakulása A fontosabb népmozgalmi események 1968-ban az előző évinél kedvezőbben alakultak. A születések száma 8 %-kal emelkedett. Ebben jelentős szerepe volt a gyermekgondozási segély bevezetésének; 1968. november végéig mintegy 2840-en vették igénybe. A népesség száma az év folyamán természetes módon 1200 fővel emelkedett. Utoljára 1960- ban volt ennél nagyobb természetes szaporodás. Elvándorlás miatt azonban mintegy 3000 fővel kevesebb lett a népesség száma. A megye népessége 1969. január 1-én kb. 435—436 ezer fő volt A foglalkoztatottak száma ösz- szesen csaknem 5 százalékkal haladta meg az 1967. évit. A mező- gazdaság állami szektorának kivételével valamennyi ágazatban nőtt a foglalkoztatottság. A szocialista iparban és az építőiparban a munkába lépőknek kb. a fele tanuló, illetve más háztartásbeli eltartott volt. A létszám- növelés az iparban volt a legjelentősebb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a dolgozók (tagok és alkalmazottak) száma a korábbi évektől eltérően — nem csökkent. A szocialista iparban éves átlagban 46 600 fő dolgozott, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Legjelentősebb létszámbővítés a kőolajiparban, az építőanyagiparban és a gépgyártásban volt. rés a heti 44 órás munkahétre, csaknem 12 000 dolgozónak csökkentették munkaidejét. A lakosság pénzbevétele 7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete 1780 Ft volt; 3,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek a keresetek az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatási ágazatban A pénzbevétel emelkedését befolyásolta az is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek áttértek a munkadíj 80 százalékának megelőlegezésére. A parasztságnak termelőszövetkezeti munkadíj címén 15 százalékkal, áruértékesítésből pedig 2 százalékkal több bevétele vblt, mint 1967-ben. A bérből élők számának növekedése és a keresetek emelkedése következtében a lakosságnak munkabér címén 7—8 százalékkal több bevétele volt, mint egy évvel korábban. A lakosság pénzbevételének nagy részét áruvásárlásra fordította, de mintegy 15 százalékkal, összesen 920 millió forintra növelte takarékbetét-állományát is. A kiskereskedelmi eladási forgalom értéke — fogyasztói folyóáron számítva — 6 százalékkal meghaladta az előző évit Élelmiszerekből 10, ruházati cikekkből 2, vegyes iparcikkekből 8 százalékkal adtak el többet 1968-ban, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi áruk árszintje országosan kb. 0,5 százalékkal csökkent, egyes cikkekből (pl. burgonya, zöldségfélék) azonban emelkedett Az új gazdaságirányítási rendszer első évében a piaci egyensúly javulásához hozzájárult ® többcsatornás árubeszerzés, a profilbővítés, a hálózat fejlesztése, az árualapot bővítő melléküzem- ági tevékenység fokozása, a választék bővítése és az import A javuló áruellátás ellenére sem sikerült tartósan megszüntetni az egyes cikkekből (villany-, víz-, gázszerelési cikkek, háztartási vasáruk stb.) évek óta fennálló mennyiségi hiányokat A kommunális és kulturális ellátottság Az év folyamán a megyében összesen 2630 lakást építettek, kb. 1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A lakás- állományt csökkentette, hogy (Folytatás a 3. oldalon) ási tanár második díjat nyert a vietnami vers- és novellapályázaton A múlt esztendőben hirdette meg az Országos Béketanács, a Művelődésügyi Minisztérium és a Kommunista Ifjúsági Szövetség a vietnami vers- és novellapályázatot A megyei értékeléseken legjobbnak tartott pályamunkákat a rendezők Budapestre küldték. Tegnap érkezett a hír, hogy az országos eredményhirdetésen a novella felnőtt korcsoportban megyénk egyik pályázója, Csipes Antal nagykamarási általános iskolai tanár második megosztott helyezést ért el. A díjkiosztó ünnepséget február 17-én, délután 2 órakor tartják Budapesten, az Országos Béketanács székházéban. Egyébként valamennyi pályázót oklevéllel jutalmaz az Országos Béketanács. A pénzügyi ellenőrzés és a tervező vállalat munkája a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése előtt A megyei tervező vállalat tévé- [ ha a beruházóknak meg tudnák kenységét értékelte többek között j adni a segítséget, hogy egy-egy a megyei tanács végrehajtó bi- \ kényesebb technológiát igénylő zottsága a tegnap délelőtti ülé- beruházás műszaki előkészítésével séin. A vállalat igazgatójának be- ne kelljen a megyéből „kimenni- számolója szerint a tervezők az j elmúlt két és fél év alatt kétszer ; annyi tervet készítettek el, mint korábban. Ezt úgy tudták elérni, hogy bevezették az ösztönző bérezést, mezőgazdasági szakosztályt hoztak létre és a létszámük”. Ilyen esetben magukra vállalnák a generáltervezői feladatot és kapcsolatot keresnének az al- tervezőkkél. Ugyancsak a tegnapi ülésén, tárgyalta a végrehajtó bizottság növekedéssel együtt új szervezeti j a tanácsi szervek múlt évi pénzformát vezettek be. Ebben az évben már bővíteni kívánja a vállalat a profilját is. Ez vonatkozik részben a beruházások lebonyolítására, részben az anyagvizsgálatra. Ásít szeretnék, ügyi ellenőrzési tevékenységét is. A végrehajtó bizottság vita után. megfelelő határozatokat hozott mindkét napirendi ponttal kapcsolatosan. Ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Gond-e a fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedése ? Sok tanulság levonására alkalmas statisztikát készített az Orosházi „Kossuth Lajos” Mezőgazdasági Technikum vezetősége, amikor a fiatalok elhelyezkedését vette számításba. Megállapították, hogy a tanulók csaknem 70 százaléka megyénk valamelyik állami gazdaságában vagy termelőszövetkezetében szeretné a hivatásnak választott pályát elkezdeni. A most érettségire készülő tanulók 20—22 százaléka — munkalehetőség hiánya miatt — elpártol a mezőgazdasági pályáról. A többi tanuló olyan üzemekben keres, a megélhetést, amely a mezőgazdaságot közvetve vagy közvetlenül szolgálja. Tulajdonképpen ez adta az alapgondolatot ahhoz, hogy a* iskola szülői munkaközössége és igazgatósága február 11-re ösz- szehívja megyénk politikai, társadalmi életének képviselőit, a termelőüzemek vezetőit, hogy a most végző technikusok elhelyezését időben, még a vizsgák előtt előkészítse. Albel Gyula és Ensel-Réső Imre tanárok tájékoztató előadása után a résztvevők kifejtették nézetüket, amely alapján nem okoz különösebb gondot a fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedése. Állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, mezőgazdasági kereskedelmi vállalataink ugyanúgy mint eddig, a jövőben is igényük a fiatalok munkáját. Közülük akarják pótolni a mnitf/lítlv» vAnul/' rr»iinlraomt A rossz időjárás miatt sok nehezseggei ken megküzdeniük a vízvezetékszerelőknek Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján a vízvezetékhálózat építésénél. (Fotó: Demény)
