Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
1969. február 9. 5 Vasárnap Gázkazáa-taülaló Békéscsabán A Békés megyei Vegyesipari Vállalat február 12-én 11 órai kezdettel termékbemutatót tart Békéscsabán, a KISZÖV-székház kiállítási termében. Az ÉTI típusú gáztüzelésű, fűtésre alkalmas kazánt láthatja majd a kö zönség, amely lakások, irodák, óvodák, iskolák, középületek fűtésére igen gazdaságosan használható. Hatásfoka 85 százalékos, ami a jelenlegi gázkazánok között a legkorszerűbb. Négy méretben készül, a legkisebb a 10 ezer kalória/óra teljesítményű, amellyel 2 szobás, összkomfortos lakás fűthető és melegvíz-ellátást is biztosít Van 15, 25 és 60 ezer kalória/óra teljesítményű is. A bemutató ideje alatt szakemberek bevonásával szakmai napot tart a vállalat február 14-én délelőtt 10 órai kezdettel, a TIT Értelmiségi Klubjában, melyen Turmezei Ödön okleveles gépész- mérnök, az Építéstudományi Intézet tudományos kutatója, a gázkazán feltalálója tart vitaindító e'őodást. A felújítási alap 384 ezer forinttal nőtt (Tudósítónktól) I intézmények önállóságának fokoFebruar 5-en, a gyulai járási j zottabb kibontakoztatása ^érdeké- tanács nagytenneben tanácsüléstj ben Elek, Gyulavári, Kétegyháza,-i- ■ Sarkad és Újkígyós községeket tartottak. A négy napirendi pont közül kiemelkedik a járás 1969. évi központi és összesített költségvetésének és az 1969—70. évi központi és összesített pénzügyi tervének tárgyalása is. Sándor Béla pénzügyi osztályvezető beszámolójának első részében ismertette, hogy az ország- gyűlés 1968. december 19-én tartott ülésén törvényerőre emelte az 1969. évi költségvetést és megállapította az 1969—70. évekre vonatkozó költségvetés szabályzóit. A járási tanácsra vonatkozó irányszámok a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban kerültek összeállításra. Elmondotta, hogy a felújítási alap az előző évhez képest 384 ezer forinttal növekedett. A járási tanács végrehajtó bizottsága a tanácsok és Mindig az kiabál... V Nagy Imrének, az okányi tsz főagronómusának; a levelét olvasva, egy régi szólás-mondás jutott eszünkbe: „Mindig az kiabál, aki. nek a háza ég.” ö ugyanis ugyancsak kiabálós stílusban közölte velünk: „...sikerült a becsületembe gázolni.” „Szeretném a becsületemen esett csorbát orvosolni, esetleg önökön keresztül. Ha ez nem megy, úgy van illetékes ügyészségi szerv, amely ezt megteszi.” stb, stb. De hogyan gázoltunk mri az ő becsületébe? Sehogy. Mindössze arról van szó, hogy gázolásnak nevezi a csendes hangú, jó szándékú figyelmeztetést. Amire viszont alaposan rászolgált a tsz néhány vezetőjével egy ütt December 28-i számunkban, a megyei NE-B vizsgálata alapján arról írtunk, hogyan óvják a közös vagyont a termelőszövetkezetekben. Egyebek mellett szóvá tettük, hogy akadnak, akik OTP-nek vélik a tsz pénztárát. Jogtalanul nagyobb összegű kölcsönöket kémek és — sajnos — kapnak. Példaként idéztük, hogy Nagy Imre, az okányi Alkotmány Tsz főagronó- musa előbb 2 ezer forintot vett fel elszámolásra, majd 20 ezer forintot kölcsönzött Szó szerint idézzük: hogyan vélekedtünk erről, a népi ellenőrökkel egyetértésben: „A hitelezéshez nem járult hozzá a gazdaság vezetőségi bizottsága. Nem is járulhatott hiszen az ilyen kölcsön- folyósítás szabálytalan.” Ezenkívül még egyszer szerepelt — rossz példaként — az okányi Alkotmány Tsiz cikkünkben. A NEB-vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a majorság udvarán, kitakarítatlanul hevernek a mély sárban a drága gépek, közöttük egy szalmabálázó. Nagy Imre ezt a megállapítást is kifogásolta, mondván: kiselejtezett gépekről van szó, s ezt a selejtezés jegyzőkönyvével is tudná bizonyítani. Végezetül alaposan megpiron- gatott bennünket is és a NEB-et is azért, hogy nem „segítő szándékkal” működünk. A nagyobb nyomaték kedvéért beletett a levélborítékba egy jegyzőkönyvi kivonatmásolatot, mely szerint: „Az igazgatóság egyhangúlag, ellen- szavazat nélkül hozzájárult” a 20 ezer forint kölcsönhöz. Hogy milyen komolyan veszEs kiderültek a kővetkezők: 1968. május 13-án az okányi Alkotmány Tsz vezetősége meg- 1 ‘ térevnlta Nasv Imre iákkor még ; cimmel tartott tájékoztatót. önálló felújítási alap képzési joggal ruházta fel. A járási tanács központi költségvetésében biztosított felújítási alapból az 1969. évben kerül sor körzeti orvosi rendelők, óvodák, iskolák és más egyéb épületek felújítására, illet ve korszerűsítésére. Az ülésen részt vett és hozzászólt Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb elnöke is, aki többek között ezeket mondotta: Bizonyá ra elkövetkezik az az idő, amikor tartalmában, összegszerűségében más költségvetést tárgyalhat a tanács. Jelenleg azonban a lehetőségek népgazdasági szinten nem teszik lehetővé, hogy bízó nyos gondok, problémák gyorsabban megoldódjanak. Igaz az, hogy van előrelépés, de ha az igényekhez viszonyítjuk, a gondok továbbra is maradnak. Ismerjük ezeket a feszítettségeket és csak a negyedik 5 éves tervben adódik lehetőség, hogy gyorsabb ütemben oldjuk meg a problémákat. Második napirendként Dér Lajos vb-elnökhelyettes Az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai a művelődéspolitikában tárgyalta Nagy Imre (akkor még I címmel tartott tajeKoztatot. El- 23 ezer forintról szóló) kölcsön- j mondotta, hogy a járás összes is- kérelmét, s a főkönyvelő javas- j kóláját ellátták televízióval, maglatára a gyűlés — helyesen! tiltott hitelnyújtásnak minősítette. Hogy, hogy nem, ez az elutasítás a gyűlés piszkozatban készült Jegyzőkönyvében még szerepelt, a tisztázatban azonban már nem! Az elutasítás ellenére, július 25-én mégis született egy megállapodás (tehát nem határozat!), miszerint Nagy Imre kap 20 ezer forintot. Fel ia vette a pénzt augusztus 8-án. Ezt a megáll apód ást aláírta Mártha Sándor elnök, Nagy Sándor főkönyvelő (jelenleg már beosztott könyvelő). Morvái Jóasef növénytermesztési agromómus és természetesen Nagy Imre. Aláírták, pedig kivétel nélkül mindannyian tudták, hogy törvényellenes. hiszen május 13-án — éppen Nagy Sándor észrevétele alapján — ilyen indokkal elutasították a kérelmet Enyhén szólva mellébeszélt tehát levelében Nagy Imre, amikor azt írta, hogy sem ő, sem a többiek nem tudták, hogy szabálytalanságot követnek el. De menjünk tovább. A címünkre küldött jegyzőkönyvi kivonat nem hiteles, mert nem egyezik szó szerint az utóvizsgálat során bemutatott jegyzőkönyvekkel. Er nemcsak miniket akartak félrevezetni. Az első vizsgálat alkalmával eltitkolták a népi ellenőrök előtt a május 13-i elutasító határozatot, s egy olyan megállapodást mutattak fel, ami egyrészt nem egyezik a hozzánk küldöttel, másrészt csak arra volt jő, hogy megállapítást nyerjen: Nagy Imre kölcsönét nem jogerős határozat, alapján folyósították, tehát szabálytalanul folyósították A sárban ácsorgó gépekhez ennyit: Nagy Imre nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy kiselejtezett gépekről van szó. A szalmabálázó például semmiféle selejtezési jegyzőkönyvben nem szerepel. Kár volt tehát reklamálni, kiabálni. Jobb lenne, ha Nagy Imre és egyáltalán az okányi Alkotmány Tsz vezetősége, a szóban forgó pénzügyietek helyett, többet netofonnal, lemezjátszóval. Hasonló ellátást bitzosítottak azokban a tanyai iskolákban is, ahol villanyvilágítás van. Biztosították az óvodákban és az iskolákban a szemléltető eszközöket és a kísérleti egységcsomagokat, melyek beszerzési költségére 199 ezer forintot fordítottak. Két iskolai tanterem épült Lökösházán. A múlt évben pedig elkezdődött hattantermes iskolaépület Szabadkígyóson, és Újkígyóson a politechnikai műhelyterem, tornaterem építése. Majd a személyi feltételekről, az 1968. évi bérkeretgaz- dálkodás eredményeiről, a pályázati rendszerről és a további feladatokról szólt. Ormosi Péter Jó, ha tudjuk: Mit jelent a munkaidőcsökkentés önerőből történő bevezetése?— Csökkenhet-e a dolgozó keresete a 44 órás munkahét bevezetésével?- Hogyan alakul a törvényesnél rövidebb munkaidővel foglalkoztatott dolgozók szabadsága? Sok kérdés érkezik mostanában a szerkesztőséghez, amely nagyrészt a 44 órás munkahét bevezetésével és más munkaügyi vitával kapcsolatban merül fel. A következőkben a dolgozók jobb tájékozódását kívánjuk elősegíteni azokkal a válaszokkal, amelyeket dr. Sebestyén Józseftől, a Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetőjétől kértünk. — Mit jelent a munkaidőcsökkentés önerőből történő bevezetése? — A rövidített munkaidőre történő áttérés nagyobb mértékben 1968. július 1-től kezdődött. A 44 órás munkahét bevezetése 1970-ig folyamatosan történik. Megyénkben jelenleg 30 ezernél több ipari dolgozót érint a munkaidőcsökkentés. Az önerő fogalmát több oldalról kell vizsgálni. Nemcsak arról van sző, hogy a vállalatoknak szervezési és műszaki intézkedésekkel pótolni kell a munkaidőcsökkentés folytán kieső munkaidő- alapot, hanem meg kell oldani, hogy a rövidebb munkaidő ellenére a termelés, a termelékenység, a nyereség növekedésére is sor kerülhessen. Az önerő fogalmához tartozik az is, hogy az egyik vállalatnál bevezetett munkaidőcsökkentés nem okozhat más vállalatnál, vagy a népgazdaság más területén gazdasági hátrányt. Ezért is jelentős és szükséges a tanácsi szervek koordinációs tevékenysége. — Hogyan alakul a munka-: üzem, műhely dolgozóinak munkaidejét általánosan 44 óránál alacsonyabb mértékben is megállapíthatják az eddigi 36—42 órával azonos keretben. Nem lehet azonban 44 óránál rövidebb heti munkaidőt bevezetni a központi alkalmazottaknál, a központi karbantartó műhelyben, a raktárban dolgozóknál és a termelőműhelyhez közvetlenül nem kapcsolódó segédüzemekben. Amennyiben az egészségre ártalmas munkakörökben a 36—42 órás heti munkaidőkeret ellenére sem Volt eddig szabad szombat, most a más területen bevezetett 44 órás munkahéttel azonos munkarendet, szabad szombatot lehet megállapítani, de úgy, hogy a napi munkaidő mértéke ne haladja meg a nyolc órát — Csökkenhet-e a dolgozó keresete a 44 órás munkahét bevezetésével? — A munkaidőcsökkentést úgy kell végrehajtani, hogy a dolgozó keresete ne csökkenjen. Ezt többféle módon lehet elérni, a havidíjas dolgozók bérét például változatlanul kell hagyni, az órabéreseknél a heti 48 óráról 44 órára történő munkaidőcsökkentésnél 9,1 százalékkal emelni kell az órabértételeket. A teljesítménybérben dolgozóknál a munkák, munkások besorolás szerinti bértételeit kell rendezni. Lehet esetleg meghatározott idejű kiegészítő fizetést vagy bérpótlékot adni. — Hogyan alakul a szabadság kiadása a 44 órás munkahétnél? bevezetett 36—42 órás munka héttel dolgozó üzemrészeknél? — A 44 órás munkahét beveze tésével ez változatlan marad, nem lehet tehát arányos végrehajtani. A fenti alapszabály mellett több variáció lehetséges. Azoknál a vállalatoknál, ahol egészségi ár. tatom miatt a dolgozók többsége eddig már csökkentett munkaidővel dolgozott, most a termelőszűk Nagy Imre foglalkozna gazdasági kérdések altala hlányo scg J* u ^ kel. A járási tanács tájékoztatása bizonyítja, hogy e .e szerint ugyanis bőven van mit — a NEB segítségévéi — még egy- . “ . szer ellenőrizni állításaink pontos- I lavitamu e ságárt. I Beket Dezső Pénteken este mutatta be a Jókai Színház Máté Lajos rendezésében az Ida regénye című zenés vígjátékot, melyet Ernőd Tamás és Török Rezső írt Gárdonyi Géza Ismert regényéből. A vígjáték zenéjét De Fries Károly szerzetté. Színházunk hangulatos előadást produkált, a premi jr közönsége jól szórakozott. Képünkön: Bogár Ella szerepében Felkai Eszter, Ö Péter bornagykereskedő — F. Nagy Imre és Bogár úr *— Székely Tamás. Fotó: Demény idő az egészségre ártalmas kö-j _ Általános szabály, hogy a rülményelt miatt^már korábban szabadság szempontjából a hét minden napja — a heti pihenő___ . nap, általában a vasárnap — és a A 44 órás mimkahét beveze- ■ munkaszüneti nap, a fizetett ün- -narad. nem nep kivételével — munkanapnak csökkentést j számít. Amennyiben tehát a szabad szombat vagy más szabadnap egybeesik a szabadság idejével, az a nap beszámít a szabadságba. A 44 órás munkahetet többféle munkaidőbeosztással lehet alkalmazni. Van, ahol szabad szombat vagy a hét más napján kiadott szabadnap helyett a munkaidő napi mértékét csökkentik. Helytelen lenne tehát, ha külön kedvezményt kapnának azok, akik szabad szombatot tartanak, és ez a szabadnap nem számítana be a szabadság tartamába. Egyébként is a kéthetenként adott szabadnap évi 26 munkanapcsökkenést eredményez. — A munkaidő csökkentése nélkül bevezethető-e az ötnapos munkahét, illetve a kéthetenkénti szabad szombat? — Nem. Általános elv, hogy a napi munkaidő 8 óra. Ennél hosz- szabb munkaidőt nem célszerű alkalmazni, márpedig az eddigi 48 órás munkahéttel másként nem lehetne megvalósítani a szabad szombatos rendszert. — Hogyan alakul a törvényesnél rövidebb munkaidővel foglalkoztatott dolgozók szabadsága? — A törvényes munkaidő heti 44—48 óra. Sokan dolgoznak azonban napi 4—6 órás munkaidővel. Ha az ilyen módon foglalkoztatott személy a hét minden munkanapján dolgozik, ugyanolyan mértékben jár számára a szabadság, mint a törvényes munkaidőben alkalmazott dolgozónak. Az átlagkereset viszont a szabadság idejére csak a munkaidejével arányos mértékben illeti meg. Annak a dolgozónak, aki nem végez a hét minden napján munkát, szabadság is csak a munkában töltött napok arányában jár. Például: hetenként hat napon át végzett négvórás munkaidőre teljes szabadság, de háromszor négvórás elfoglaltság esetén csak évi hat nap alapszabadság jár a 12 nap helyett. Ugyanez vonatkozik a pótszabadság mértékére is.
