Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . \ 1969. FEBRUAR 9, VASARNAP Ära 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM imkzsmuÁvsASkümK vmzm imx •y* ~ ~v 9.-?^ w.w « Lt nil:\tvl lm. 1*1*111 |-1 öli jS I $|&ll f§ I rtp Sohasem halványul ei dicső tetteik Ünnepség Békéscsabán, a Békésmegyei Népszava emléktáblájának leleplezése alkalmából ellenforradalom és a szocializmus címen. , S a Békésmegyei Népszava azzal cselekedett ekkor maradandó értékűt, amikor ezekről az előadásokról tudósításokat közölt, ezzel tömegméretű propagandát, agitációt fejtett ki a szocialista eszmék elterjedéséért. A lap megjelenésének szervezői között éppen azokat találjuk, akik későbben, a Tanácsköztársaság békéscsabai direktóriumának tagjai voltak. Ezek között volt Nyilas András. A lap felelős szerkesztője a megyei születésű és előzőén Csepelen dolgozó vasműn, kás lett: Andrássy Gyula, aki a román burzsoá csapatok előrenyomulásakor a Vörös Hadsereg békéscsabai városparancsnoka volt. A Békésmegyei Népszava a Tanácsköztársaság kikiáltása után állandóan hűen számolt be az izgalmas történelmi eseményekről. Szerkesztői kapcsolatban voltak a fővárossal s az egész ország forradalmi hangulatáról számot kaptak Békés megye lakosai. Az 1919. március 23-i lapban ilyen címet olvashatunk: Éljen a proletárdiktatúra! A lap adja. hírül, hogy a hatalom átvétele utáni reményteljes napokban nem feledkezhetnek meg arról, hogy a fiatal Tanácsköztársaság körül van véve ellenséggel s csak a munkásság fegyveres ereje képes azt megvédeni. Többek közt ezeket írja: „Elvtár- sak!... Jelentkezzetek tömegesen, mutassátok meg, hogy derék, bátor harcosai vagytok a forradalomnak! ... össze kell fognunk, hogy a burzsoá társadalmat össze- (Folytatás a 2. oldalon.) 19 S 9 wmmm t-ii m \ ÜLTTSimiSí y.-y.' y*. vw .~y. >«• ;a~ '•/ W VM < l*.- w. 32 í?:fíT tó l >Í-U i yAJ •; . % Ötven évvel ezelőtt, 1919. február 9-én jelent meg Békéscsabán a Békésmegyei Népszava című lap azzal a céllal és szándékkal, hogy harcra mozgósítsa a Körösök vidékének proletariátusát a béke, a szabadság, a jólét kivívására. A fél évszázados jubileumi ünnepség alkalmával rendezett ünnepségen megjelentek a megye, a város, párt- és tanács vezetői, a megyei és városi KISZ- bizottság munkatársai, s a város lakói közül sokan. Ott- voltak a nagy idők harcainak részvevői, köztük Nyilas Andrásné elvtársnő, akit a napokban tüntettek ki a Munkaérdemrend ezüst fokozatával 70. születésnapja alkalmából. Férje, Nyilas András egyike volt a Békésmegyei Népszava alapítójának, szerkesztő bizottsági tagjának. Az ünnepség részvevői között láthattuk megyénk több élvonalban küzdő harcos veteránját, Urbán István elvtársat ésMi- sur János elvtársat is. A kegyeletes ünnepség az Üt-, Híd- és Vízműépítési Technikum vegyeskarának énekszámával kezdődött, Sárhelyi Jenő vezényletével. Ezután Kovács Lajos színművész szavalta el Gulyás Sándor költőnek a Békésmegyei Népszava első számában megjelent versét, a „Riadó”-! Ennek elhangzása után Cserei Pál elv- társ, a megyei pártbizottság tagja, a Békés megyei Népújság fő- szerkesztője mondott ünnepi beszéde! F üzesgy ar m ati hintók a világ minden táján A legutóbbi országos mezőgazdasági kiállítás bei- és külföldi látogatóinak megtetszettek a Füzesgyarmati Járműjavító Ktsz készítményei: a lőcsös szekerek, a homokfutók és a hintek. Tavaly már több darabot rendeltek belőle. Erre az évre újabb megrendelések érkeztek a Szovjetunióból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Nyugat-Né- metországból. A Szovjetunió kereskedelmi vállalatai nyolc darab különböző hintót rendeltek meg, pedig nem olcsó mulatság ez, da rabja ugyanis 80—120 ezer forint, ba kerül. Lapunk tartulmábóli Pénzügyi politikánk megyei tapasztalatai (S. oldal) A kor igényei szerint (4. oldal) 991 A század „anyja" <4. oldal) 999 „Mindig az kiabál...” (5. oldal) 999 Zsadány a hó alatt fi. oldal) Elkészült a Tanácsköztársaság Békés megyei története Az MSZMP megyei bizottságának kezdeményezésére a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes kiadásában megjelent a Tanácsköztársaság Békés megyei története című kiadvány. A csaknem ötszáz oldalas, képekkel, dokumentumokkal gazdagon illusztrált jubileumi kiadványt 11 tagú munkaközösség írta s dr. Szabó Ferenc, a Gyulai Levéltár igazgatója szerkesztette. Megírták többek között: Békés megye hogyan vette ki részét a Tanácsköztársaság honvédő háborújából, milyen gazdasági intézkedések születtek, milyen változások történtek földkérdésben és egyéb területen. A vörös borítólappal, művészi kivitelben háromezer példányban készült reprezentatív kiadvány a híres gyomai Kner Nyomda ter" méke. Halvanan kaptak az idén kedvezményes pedagógus lakásépítési hitelakciót Az 1969. évi kedvezményes pedagógus lakásépítési hitelakcióval a községi iskolák szaktanári ellátottságát, a pedagógusok letelepedését segítik. A 140 ezer forintos OTP-lábéit az idén 102 pedagógus igényelte. A felterjesztést összeállító bizottság ebből 93 igénylést küldött meg a Művelődésügyi Minisztériumba, ahonnan a napokban érkezett meg a válasz, melyben hatvanas keretet engedélyeztek. Az illetékes megyei bizottság végeredményben 52 községi nevelőnek, két szarvasinak és hat gyulainak biztosított lakásépítési hitelt, közöttük 36 házaspárnak. A megyei igények maradéktalan kielégítése tehát ez évben sem volt megvalósítható, a biztosított hitelek azonban sokat segítenek a szaktanári ellátottság javításában és a községekben élő pedagógusok lakáshelyzetén. Cserei Pál elvtárs beszéde Elődökre emlékezni mindig azt is jelenti, hogy azok útját jobban megismerjük, akik az adott korban éltek, dolgoztak; teljesebbé válnak az emberi karakterek, jobban megtanuljuk becsülni az adott kor progresszív erői! megtanuljuk jobban népünk, hazánk egy-egy korszakának történeté! S ami a fél évszázaddal ezelőtti időkben történ! arról még sokat kell tanulnunk, egyrészt, mert a Horthy-rezsim szennyes rágalmakat szórt rá, másrészt pedig mi magunk is csupán az utóbbi időkben kezdjük úgy érzékelni azt a korszakot, ahogyan a történelmi hűség megköveteli. Igyekeztünk leróni adósságunkat az őszirózsás forradalom s a KMP megalakulásának ötvenéves évfordulója alkalmával tavaly ősszel. S meggyőződésem, hogy a Magyar Tanácsköztársaság győzelmes időszakának fél évszázados évfordulóján ugyancsak nagy-nagy tisztelettel emlékeznek meg mindenütt a társadalmi haladás zászlóvivőire, akiknek soha nem halványulhatnak el dicső tetteik. Ezek soraiba tartoztak azok, akik az 50 évvel ezelőtt, 1919. február 9-én megjelent Békésmegyei Népszavát szerkesztették, az akkor e helyen álló épületben. Az előzményekről csupán any- nyit említek meg, hogy 1918 novemberétől 1919 márciusáig szívós agitációt folytattak a munkásság többségének megnyeréséért a KMP Pestről leutazó tagjai, az SZDP baloldalának megbízottai, akik Szarvason, Gyulán, Orosházán, Békéscsabán rendszeresen tartottak előadásoka! 1919. február 12-én a főispán a belügyminiszterhez fordult, kérve ő! adjon tanácsot, mit tegyen, mert ezek az előadók „kommunista propagandát szítanak”. „Szarvas községben egy ilyen agitátornak lázítása folytán nagyobb arányú zavargás tört ki, amelyet csak karhatalommal lehetett elfojtani” — panaszkodott a főispán, s annak tíz halottja, harminc sebesültje volt. Hogy milyen előadások voltak ezek? Békéscsabán Jaminában (Erzsébethely) Mihály- fi elvtárs 12 előadást tartott 1919 januárjában, mégpedig: Az A Tanácsköztársasági Művészeti Szemle méltó seregszemléje legyen az 50. évfordulót köszöntő fiataloknak! Pénteken délelőtt megbeszélést tartott a KISZ megyei bizottságának társadalmi kulturális osztálya. A megbeszélés fő témája a KISZ Központi Bizottsága által más szervekkel egyetértésben meghirdetett Tanácsköztársasági Művészeti Szemle járási, megyei színvonalversenyeinek előkészítése és a bemutatók időpontjának egyeztetése volt. A felhívás kiírása szerint „A művészeti szemle célja, hogy a művészetek sajátos eszközeivel mélyítse el az ifjúság, a dolgozók hazafias és internacionalista érzelmeit. Teremtsen lehetőséget az alkotó tehetség sokoldalú kibontakoztatásához, szolgálja a művészetek értékeinek megismerését és megszerettetését, az ízlés fejlesztésé! A szemle, a szó, a dal, a zene, a tánc eszközeivel elevenítse fel a munkásmozgalom művészeti értékeit és a néphagyományokat, de szólaltassa meg a korszerű irodalmi és zenei alkotásokat is.” Szívesen eltekintettünk volna az eredeti szöveg közlésétől, de a társadalmi kulturális osztály tagjai is egyetértettek abban, hogy sok KISZ-alapszervezetnél nem tulajdonítottak jelentőséget ennek a nagyszabású seregszemlének, sőt egyes helyeken (mint például Battonyán) nem is tudtak a felhívásról. Bár az idő sürget, de még mindig nem késő ötleteket gyűjteni, művészeti produkciókat előkészíteni és jelentkezni, hogy a szemle valóban a legszélesebb részvétellel, méltóan ünnepelje a Tanácsköztársaság megalakulásának félszáz éves évfordulóját. A művészeti szemle járási, városi színvonalversenyeinek menetrendje a következő: március 9 Békés, március 15 Szarvas, március 20 Mezőkovácsháza, március 29 Gyula, április 5 Orosháza, április 13 Szeghalom, április 19 Békéscsaba. A megyei bemutatókat a megyeszékhelyen tartják. Április 20-án a vers- és prózamondók és az irodalmi színpadok, április 27-én a kamara- és szimfonikus zenekarok és énekkarok, május 4-én a néptánccsoportok, népi együttesek, szólisták és bábcsoportok mutatják be produkcióikat. Megtörtént a szakemberekből álló zsűri kijelölése és így már csak a jelentkezőkön múlik a művészeti szemle sikere. A rendezők még február 15-ig fogadnak el nevezéseket s különösen örömmel üdvözölnék a csoportok, a művészeti kollektívák, az öntevékeny együttesek jelentkezését. Az írásos pályamunkák, valamint az amatőr filmek beadásának határideje június 10. A rendezőkkel együtt mi is őszintén reméljük azt, hogy a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle méltó seregszemléje lesz az 50. évfordulót köszöntő fiataloknak.
