Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
BÉKÉS M£Cm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. FEBRUAR 7., PÉNTEK Ara 80 fillér NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Tegnap estig járhatóvá váltak a főközlekedési utak a megyében Segítettek a tsz-ek, állami gazdaságok is Jubileumi ünnep zárszámadással Barátság-híd Zsadány é* Libertoe között Fennállásának 20. zárszámadását készítette el a zsadányi Búzakalász Termelőszövetkezet. A jubileumi év gazdálkodása kimagasló eredményeket hozott, mivel a 1 terméshozamok, így bevételeik növelésében az elmúlt 20 esztendő legjobbját érték el. A szövetkezet bevételei igen kedvezően alakultak. Az egy holdra jutó 8070 forintos összes bevétel arról a nagy változásról tanúskodik, amely az utóbbi évtizedben a mérleghiánnyal küszködő közösséget a megye egyik legkiemelkedőbben gazdálkodó tsz-ének kialakulásáig kísérte. A zsadányi Búzakalász Tsz jó módot teremtett tagjainak. Tavaly az összes részesedésre 8 millió 380 ezer forintot osztottak. A zárszámadási közgyűlés után 2,3 millió forint részesedés talált gazdára. Az egy munkanormára eső részesedés 1968-ban 10 forinttal volt több az 1967. évinél. Ilyen gazdasági és politikai előzmény után határozta el a Búzakalász Tsz vezetősége, hogy felveszi a Magyar—Lengyel Barátság Tsz nevet. Az ünnepélyes névadásra a zárszámadási közgyűlésen a budapesti lengyel nagykövetség képviselői előtt került sor. A közgyűlés előtt Gyenes András tsz-elnök és Jan Kiljanczyk nagykövet méltatta népeink történetét, s azt, hogy a krakkói vajdaság libertovi, valamint a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz között megépülő „barátság-híd” méltó folytatása hagyományainknak. Csütörtök reggelig a megye egyes területein 55 centiméterre vastagodott a hótakaró. Ráadásul még az éjszaka folyamán is viharos erejű szél fújt és a mélyebben fekvő útszakaszokon hótorlaszokat emelt. A KPM Közúti Igazgatóság 25 motoros hóekéje mellett a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok is segítették az eltakarítási munkálatokat gépparkjukkal. Tizenöt lánctalpas traktort irányítottak a kritikus szakaszokra. A reggeli órákban még 3 közlekedési „dugót” jelentett a Közúti Igazgatóság: Mezőberény és Csárdaszállás, Körösladány ésKö- röstarcsa, illetve Csorvás és Orosháza között. Körösladány határában például körülbelül 30—40 gépkocsi vesztegelt egész éjszaka. A hó eltakarítása a délelőtti órákban is teljes erővel folytatódott. Szerencsére a felhőkből nem hullt nagyobb mennyiségű „utánpótlás”, és lecsillapult a szél is. Mindennek köszönhető, hogy Szabó Lajos, az igazgatóság vezetője délután 3 órakor már jó hírekkel szolgálhatott. Járhatatlan útszakasz ekkorra már csak A Maros törmelékkúpján volt a hun birodalom központja Battonyán született Attila? Dr. Radnai Mikes békéscsabai amatőr kutató befejezte „A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban” című, 300 oldalas tanulmányát Nyolcévi adatgyűjtő munkával több tudományos szakágazat régi és újabb feltárásainak adaptálásával és továbbfejlesztésével bizonyítja a Húszévesek az állami gazdaságok Ebben az esztendőben fennállásuk 20. évfordulóját ünnepük az állami gazdaságok. Az Állami Gazdaságok Országos Központja a jubileumra ünnepség-sorozatot tervez, melyeken lényegében ösz- szegezik majd a két évtized eredményeit és perspektívát adnak a következő évekre. Ezeken az ünnepségeken erkölcsi megbecsülésben részesítik azokat a dolgozókat, akik húsz éven át személyes munkájukkal segítették a állami gazdaságok erősödését. Az országos ünnepség szervezésére előkészítő bizottság alakult. Ez év tavaszára tervezik az állami gazdaságok országos tanácskozását, ezt követően pedig a növény- termesztés, az állattenyésztés, a kertészet és közgazdasági-, üzemfejlesztési témakörben szakmai vándorgyűléseket terveznek. dombegyházi Attila-hagyomány realitását, mely szerint Attilát Dombegyházán temették el. Dr. Radnai tanulmánya egy legújabb hidrológiai, illetve geomor- tológiai feltáráson alapszik, mely szerint a Maros—Körös-közben alapvető vízrajzi helyzetváltozás következett be. Ez a 'változás az avarok után és beavatkozásukkal kezdődött meg és az Árpád-házi királyok alatt, véglegesen pedig a Tisza szabályozása után fejeződött be. A Dombegyház melletti Cigányka-ér ma már kiszáradt medrében 150—200 méteres folyó folyt a hunok idején. A község maga pedig pogány víz menti temetkezési telep volt. Krónikásaink szerint Attila született, illetve nevelkedett Engaddiban. Dr. Radnai talált egy régi szövegrészt, mely szerint „Attila nevelkedett Engadiával honnos Ekba- tana városában.” Török Sándor kecskeméti ótörök nyelvész elemzés alá vette a két helynevet. Akkor kitűnt, hogy Ekbatana hangtanilag és jelentéstanilag is azonos a mai Battonyával és Engaddi a Maros törmelékkúpjával. A Pozsonyi Krónika szerint Engaddi-ban a világ legjobb földjei voltak. Ez a jellemzés ma is ráillik a világhírű mezőhegyesi. | bánkúti, orosházi földekre. Csorvás és Orosháza között volt, de az ott dolgozó erőgépeknek már csak néhány órai munkája maradt hátra Csabacsűd környékén még nehezen járható volt az út. Gyula, illetve Doboz felé viszont már bátran elindulhattak a járművek. * Csütörtök estig tehát tulajtton- képpen a megye összes főközlekedési útja járhatóvá vált. Pest felé azonban — a Szolnok, illetve Bács megyei szakaszokon — még ma reggel sem bátorságos a közlekedés. Ma, ha időközben meg nem tréfál bennünket ismét az időjárás, a gépek zöme az alsóbbrendű utak felszabadításán fáradozhat, s remélhetjük, hogy minden reggeli busz beérkezik Csabára. B. D. Márványtáblán örökítjük meg a Békés megyei Népszava emlékét . ötven évvel ezelőtt, 1919. február 9-én jelent meg Békéscsabán a Békés megyei Népszava első száma. Ez is, s többi példányszáma is fontos útmutatójául szolgált a vidék békére, jólétre és szabadságra vágyó proletariátusának, és harcos támogatója volt a proletariátus diktatúrájának, a Tanácsköztársaságnak. A lap megjelenésének 50. évfordulója alkalmával ünnepséget rendez, és emléktáblát leplez le a Békés megyei Népújság Szerkesztősége és a Helytörténeti-Honismereti Bízott, ság, a Békés megyei Népszava egykori szerkesztőségének helyén az MSZMP Megyebizottsága jelenlegi székházánál. Az emléktábla leleplezése alkalmával Cserei Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tagja, a Békés megyei Népújság főszerkesztője mond ünnepi beszédet február 8-án, délelőtt 11 órai kezdettel. Az emlékünnepségre és az em léktábla leleplezésére ezúton is szeretettel hívjuk és várjuk a megyei, járási, községi, párt- és tanácsi szervek vezetőit, dolgozóit a Békés megyei Népszava egykori és az annak nyomdokán haladó Békés megyei Népújság mai olvasóit Jan Kiljanczyk nagykövet beszélget egy zsadányi tsz-gazdával. Zászlócsere. Gyenes András tsz- elnök átveszi a lengyel zászlót Zajoncz elvtárstól, a krakkói vajdaság tsz-szövetségének elnökétől. Fotó: Esztergály Lapunk tartalmú bőit Bészéljünk a kényes kérdésekről (7. oldal)
