Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
1089. február 6. 5 Csütörtök Erősödik a kereskedelmi szemlélet a vasútnál (Szegedi tudósítónktól) Az új gazdaságirányítási rendszer alapvető célja a termelés gazdaságosságának növelése, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, valamint a termékek minőségének javítása és a választék bővítése. A vállalatok széles körű gazdasági önállósággal rendelkeznek, s arra törekednek, hogy döntéseik egybeessenek a népgazdaság érdekeivel. A szocialista vállalatoknak számolniuk kell a piaci mechanizmus természetes velejárójával, a versennyel. A piac és verseny jobban rászorítja őket arra, hogy törekedjenek termelésük és gyártási módszereik állandó korszerűsítésére és az önköltség csökkentésére. A vasút a maga szállításával járul hozzá a fuvaroztató felek igényeinek kielégítéséhez. A MÁV fuvarozás-szervezése a gyakorlatban — címmel, éppen ezért dolgozta ki a Szegedi MÁV Igazgatóság kereskedelmi osztálya azt az összefüggő, mindenre kiterjedő utasítást, amely a fuvarozás szervező és szállító feladatainak eredményes végrehajtásához nyújt gyakorlati útmutatásokat. Az új gazdaságirányítási rendszerben — akárcsak a többi vállalatnak — a vasútnak is elsőrendű érdeke, hogy eszközeinek leggazdaságosabb felhasználásával maximális nyereséget érjen el. A vasutat fuvarozási kényszer terheli, s így minden utazni szándékozó személyt és fuvarozásra felkínált árut köteles elszállítani. Természetesen eközben arra törekszik, hogy minél több utast szállítson, csökkentse az önköltséget, növelje bevételeit és a nyereséget. Ehhez azonban figyelembe kell vennie az utasok és a szállíttató vállalatok igényeit Ezért nap mint nap törekszik a szolgáltatások javítására, a kereskedelmi szemlélet érvényesítésére. A kereskedelmi szemlélet erősítése megköveteli a piackutatással felderített szállítási igények tervezését, majd ezek minél jobb teljesítését Ezt tartalmazza a MÁV fuvarozás-szervezése a gyakorlatban című utasítás, amelyet az igazgatóság kereskedelmi osztálya valamennyi szolgálati hely vezetőjéhez eljuttatott A MTESZ megyei szervezete Nyugdíjas Műszakiak Klubjának rendezésében nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Békéscsabán, a Technika Házában Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezetője, a megyei gázellátás fejlődéséről és az újabb tervekről. Békés megyében mintegy tíz évvel ezelőtt tört fel először a földgáz az olajkutatás során az olajjal együtt — mondotta. — Azonnal felvetődött a gondolat, hogy a gázt hasznosítani kellene, mivel a megye messze esik minden szénbányától. A felhasználásra vonatkozó kísérletezések és a beruházások előkészítése azonban olyan sok időt vett igénybe, hogy a gázvezetékek fektetését csak 1966 novemberében tudták megkezdeni. Orosháza. Békéscsaba és Gyula ellátása volt elsősorban a cél, de kiépült a távvezeték Szeged és Dunaújváros félé is. Ebben &z időben ugyanis már ismeretes volt, hogy a megye területén 8,7 milliárd köbméter jól égő, közhasználatra alkalmas kikeltek az első kislibák az orosházi íj Élet Tsz*ben Hazánk legnagyobb libatenyésztő termelőszövetkezetében, az orosházi Űj Élet Tsz-ben kiszedték a gépekből az első újévi kislibákat. Tízezer sárga pelyhes kis jószág látott napvilágot egyszerre. Az első falkát a szövetkezet saját korszerű előnevelőjébe szállították. A tizenkétezres törzsállomány tojásaiból ebben az esztendőben mintegy 50 000 libát nevelnek fel, amit a BOV orosházi üzemében dolgoznak fel, főként exportra. Ebben az idényben legalább 350 ezer naposlibát keltetnek Orosházán, amiből bőségesen jut a környékbeli termelőszövetkezeteknek, háztáji gazdaságoknak. gázunk van. Van ezenkívül nehezebben égő, de ipari felhasználásra megfelelő gázunk is bőven. Az ipari gáz felhasználására Orosházán üveggyárat létesítettek, s ma a megyében értékesített gáz legnagyobb részét ez a gyűr használja fel. Érdemes megemlíteni, hogy a megye kőolajkészlete Is számottevő. 1966-ban Békés megye adta már az ország termelésének 10 százalékát A lakások gázellátása a három városban elég lendületesen megindult. A múlt év végéig Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Battonyán 2211-re emelkedett a vezetékes gáz fogyasztóinak száma. Ezek között 39 az ipari es az egyéb közületi fogyasztó. A békéscsabai fogyasztók száma a múlt év végén már meghaladta az ezret A gáz ára a háztartásokban 35 köbméterig 1,44, ezen felül 1.15 forint köbméterenként. Egy kétszobás lakás évi gázfogyasztása nagy átlagban mintegy 2000 köbméter. A havi gázszámla tehát a fűtési időszakban 150—160 forint között váltakozik, más hónapokban pedig 45—150 forint. Sziládi Sándor Olvasónk írja: Hogyan fejlődik a megye gázellátása ? Romvári László előadása a Nyugdíjas Műszakiak Klubjában „GABOR NINCS A GÉPEN!” • XXVIII. FEJEZET. A D. 24-en bombaként hatott a Ratoplan jelzése. Galambos főmérnök és társai most már mindent megértettek. A közlés egyszerre világossá tette előttük, hogy miért fordult vissza a Ratoplan. Egyszerre tudták, hogy Gábor csak akkor szállhatott ki, amikor a gép a földön volt. De nem tudták, hogy miért és hol. De ezen most nem törhették fejüket Itt azonnal intézkedni kellett És ők nem is maradtak tétlenek. Galambos főmérnök a távirányító adóján, Ferenczy főhadnagy a gép rendes adóján ált fordult az afrikai hatóságokhoz, illetve a már útban levő gépekhez, hogy ne a Ratoplant keressék, hanem a sivatagban kiszállt fiút, Gábort A hírt Dakar és St. Etienne azonnal átvette, és továbbította a keresésére kirajzott gépeknek. De akkorra már a D. 24 is Afrika felett járt Mégpedig pontosan a Ratoplan felé repült, amelyet most már be tudtak mérni. S minthogy a műszerek szerint a gép 3400 méter magasan egy helyben áll, tudták azt is, hogy a Ratoplan vette a Pe -nónia adón át közvetített felhívást, és így Imre értesült apja kívánságáról. — Megvan! Már látni! — kiáltatta ebben a pillanatban a fotóriporter, aki már előre örült, hogy végre neki is akad majd munkája. Galambos főmérnök izgatottan illesztette szeméhez a távcsöveit. A Ratoplant valóban lehetett már látni. Több mint 24 óra után végre újból saját szemével láthatja gépét, amely azóta három világrészt bejárt, és amely annyi kínos percet szerzett neki. Ott lebeg a Szahara felett a tiszta kék égen, és ha sok aggódást is okozott ez alatt az idő alatt, ezt mind feledteti az a boldog tudat, hogy a gép jó és pompásan kiállta a próbát. Igaz, most többször könnyűnek bizonyult, de ő legalább 750 kiló terhelésre tervezte, és a gép a két fiúval most szinte üresen szállt ' De mi ez? Mi történt most a Ratoplannal? Most már szabad szemmel is lehetett látni, hogy az atomrepülő, amelynek alumpex testén megcsillantak a búcsúzni készülő napsugarak hirtelen süly- lyedni kezd. — Csak nem vett bennünket észre, és most menekülni akar? — kérdezte Benedek aggódva. Szilvássy Péccsel kereste az összeköttetést, hogy a találkozóról személyesen számoljon be, a fotóriporter meg már pergette is a filmet, hogy e Ratoplant végre megörökítse, mielőtt még egyszer el találna tűnni szeme elől (Folytatjuk) Az ipari üzemek átállását a gázhasználatra igen-igen megnehezíti az ipari gáz viszonylagos drágasága. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága éppen ezért lépéseket tett, hogy a megye területére kedvezményes ipari árszabást eszközöljön ki. Erre kellő indok már csak az is, hogy ha megyénkben az ipari gáz használata elterjed, a vasút nagy meny- nyiségű szén szállítása alól szabadul fel. De egyéb gazdasági haszon is származik ebből. (Az árkedvezményről, éppen a napokban, kedvező hír érkezett). A gázszolgáltatás rendszere hasonló a villamos áramszolgáltatás rendszeréhez. A fogyasztókat tehát külön gázszolgáltató vállalat látja el. A bekapcsolások kezdeti nehézségei is hasonlatosak az áramszolgáltatás kiterjesztésének kezdeti nehézségeihez. A tervek szerint az idén Békéscsabán 351 lakást fognak bekötni a vezetékes gázellátásba. Elsősorban a Felső Körös sori új lakótelep többszintes házai jönnek szóba, valamint más nagyobb állami épületek is. A következő évre — 1970-re — 363 lakás bekötését tervezik Békéscsabán. Minden remény megvan arra, hogy a gázhasználat rohamosan elterjed, s a megye lakosainak életét a föld mélyéből feltörő új. természetes energiaforrás köny- nyebbé és jobbá teszi. Ez kezdetben még csak álom volt, de az álom egy része már megvalósult Ezt több ezer gázfogyasztó igazolhatja. Pataki László Kellői feladat — kedvezd merles' Az eltelt három év, s benne az utóbbi tizenkét hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kettős feladatot, amelyet az MSZMP IX. kongresz- szusának határozata a következőkben fogalmazott meg: „Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak” — tehát a harmadik ötéves terv időarányos célkitűzéseit, a gazdaságirányítási reform zavartalan bevezetését sikerült teljesíteni. Egy év kibontakozó gazdasági tendenciák egyértelmű megítéléséhez nem elég. Mégis, azt mondhatjuk (és ehhez a rendelkezésre álló tapasztalatok bőségesen elégségesek), hogy a gazdaság- irányítás új rendszere életképes, alkalmas eszköznek bizonyult gazdasági célkitűzéseink megvalósításához, a gyakorlatban is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Gazdasági fejlődésünk 1968- ban Is folyamatos és a harmadik ötéves tervben elő; irányzottról gyorsabb ütemű volt. Az új Irányítási rendszerre való áttérés még átmeneti megtorpanást sem okozott a gazdasági életben, a termelés és forgalom zavartalanul alakult. Az elmúlt év azonban más szempontból is átmeneti esztendőnek, sajátos arculatú gazdasági évnek számít. Nemcsak a reform hatását mérhetjük le gazdasági ‘eredményeiben, hanem a harmadik ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását is. Az első három év gazdasági fejlődését elemezve és összegezve,’ átlépve az ötéves időszak láthatatlan felezővonalát, egyben arra is választ kaphatunk, hol tartunk az első félidő után? Mennyiben valósulnak meg a IX. kongresszusnak a népgazdaság fejlesztésére hozott határozatai? A gazdasági növekedés üteme a második ötéves tervhez, de a harmadik ötéves terv előirányzataihoz képest is lényegesen meggyorsult. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem az utóbbi három évben átlagosan 7 százalékkal emelkedett, a megelőző ötéves tervidőszak átlagos 5,4 százalékos növekedésével szemben. Az elmúlt három évben megvalósult gyorsabb gazdasági növekedés tényezői egyrészt visz- szanyúlnak a harmadik ötéves terv sikeres előkészítéséhez, másrészt szorosan kapcsolódnak a kedvező belföldi és külföldi, főként szocialista piaci lehetőségekhez; különösen hozzájárultak a gazdasági fellendüléshez az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző intézkedések, a vállalatok felkészülése az új feladatokra. A pozitív hatások mellett azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az előkészítés a gazdasági élet néhány fontos területén az átlagosról jobban igénybe vette a népgazdaság teherbíróképességét. Az előkészítésben fontos szerepet játszó 1967- es évben például jelentősen megnőttek a beruházások, a készletek, bővült a tőkés import. 1968- ban, tudatosan törekedve az ország lehetőségeinek racionálisabb kihasználására, a kedvezőbb gazdasági egyensúly megteremtésére, ezzel a reform bevezetésének gazdasági megalapozására, a gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A nemzeti jövedelem gyorsabb növekedését az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelésnek a tervezettnél nagyobb mértékű fejlődése biztosította. Erre utal, hogy amíg az ipar teljes termelésének növekedési üteme az 1961—1964-es évek szintjén maradt, addig hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez ennél nagyobb arányú volt. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is a vegyipar maradt, amely három év leforgása alatt csaknem 40 százalékkal növelte termelését. Nem sokkal maradt el ettől az építőanyagipar, amely a növekedés ütemét tekintve a második helyre lépett elő. Ugyancsak az átlagosnál gyorsabban növekedett a gépipar termelése. Az elmút három év fontos tényezője volt az építőipar teljesítményének az egész ipar átlagát meghaladó emelkedése. Amíg az ipari termelés évi átlagban 8 százalékkal emelkedett, addig az építőiparé 10 százalék körül volt és a szóban forgó három év alatti növekedése mintegy 30 százalék, több mint a második ötéves terv egész időszakában. A mezőgazdaság fejlődése is kedvező. Nemcsak bruttó termelése nőtt számottevő mértékben — három év alatt 8—10 százalékkal —, hanem a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez is előnyösen változott. A korábbi tervidőszakkal szemben, amikor a mezőgazdaság nettó termelése nemhogy növekedett volna, hanem évi átlagban mintegy 1,7 százalékkal csökkent, az elmúlt három évben mintegy 5 százalékkal növekedett Az elmúlt három év gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszottak a beruházások. Az 1961—1965-ös évek átlagos 5 százalékos növekedési ütemével szemben a harmadik ötéves terv első három éveljen mintegy 35— 36 százalékkal emelkedett a beruházások összege, ami több mint a kétszerese az előző öt év átlagos növekedésének és lényegesen magasabb, mint a tervelőirányzat. A beruházások a kereslet oldaláról kedvező lehetőséget teremtettek az ipari és az építőipari vállalatok termelése számára, de ugyanakkor az egyik, évek óta tartó gazdasági erőfeszítésünk középponjában álló gazdaságpolitikai problémánkban, a felhalmozás hatékonyságának fokozásában szerkezetének javításában nem értünk el még kellő eredményt. A külkereskedelmi forgalom összességében lépést tartott a termeléssel. Az 1967-es átmeneti visszaesés után gazdasági helyzetünk lényegesen javult a nemzetközi piacokon. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk dinamikusan fejlődött és minden oldalról megvannak a bővítés lehetőségei. Emellett 1968-ban javulás következett be a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünkben is. Hároméves gazdasági fejlődésünknek ez a vázlatos összegezése is arra enged következtetni, hogy a harmadik ötéves tervet több fontos területen túlteljesítettük. Sőt, egyes előirányzatai, mint például a nemzeti jövedelem növekedése, s ennek eredményeképpen a fogyasztás és felhalmozás emelkedése, már az első három évben megvalósultak. Mindez azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk a IX. kongresszuson meghatározott irányba fejlődik, hogy helyes gazdaságpolitikánk a gyakorlatban is megvalósul Dr. Dankovits Lászl
