Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

1969. február 4. 3 Kedd Szerkesszen velünk! Kötelező sorsjegyek? Ezzel a címmel jelent meg egy írás a Népszabadság január 28-i számában, amiben azt olvastuk, hogy több megyében probléma van az Ifjúsági Táborozási Sors­jegy terjesztésével: „KlSZ-tago- kat és úttörőket 3—4 sorsjegy el­adására köteleztek. Pedagógusok viszont azt teszik szóvá, hogy temérdek munkájuk mellett, azt a penzumot kapták, hogy minden gyerekkel 3—4 sorsjegyet adas­sanak el. És azt kérdezik, vajon az anyagi haszon arányban áll-e azzal az erkölcsi kárral, amit ez az erőszakos terjesztési munka jelent?” Az idézett újságcikkel kapcso­latban Kárpáti József, a KISZ Békés megyei Bizottságának saj­tófelelőse a következőket írja: :„A túlzó, erőszakos terjesztési módszerrel természetesen mi sem értünk egyet, hiszen ellentmond a nemes célnak. Tudomásom sze­rint Békés megyében nem is for­dult elő ilyen. A mi kiszeseink és csapatvezetőink megértették, hogy ez a munka komoly poli­tikai feladat, és ez meghatározza a terjesztés módszerét is irányát is. Megyénk fiataljai örömmel vették a KISZ KB titkárságának határozatát. Annál is inkább, mert bizottságainknak minden évben visszatérő problémája, hogy kisdobosokat, úttörőket és KISZ-fiatalokat a jó munka ju­talmául bői üdültesse, illetve hol képezze tovább az ifjúsági ve­zetőket. Bizottságaink ugyanis nem rendelkeznek olyan táborok­kal, ahol ilyen irányú tevékeny­séget tudnának végezni. Ezért határozott úgy a KISZ KB titkársága, hogy a nyeremé­nyek kisorsolása után fennma­radó és törvényesen megengedett bevétel teljes egészében ott ma­rad, ahol a sorsjegyeket eladják. Több községi alapszervezet ügyesen hasznosítja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalattól kapott pro­pagandaanyagot Divatos zene­számokkal vegyítve mondókáju- kat, a hangos bemondón keresztül is felhívják a figyelmet erre a közérdekű akcióra. A sorshúzáson — mint ismeretes — 12 ezer nye­remény szerepel majd. Az igazi nyereményt azonban azok az új ifjúsági üdülőtáborok jelentik majd, melyek felépítéséhez rész­ben hozzásegít bennünket a sors­jegyakció is.” Átmeneti megoldás Pctri Mátyás békéscsabai olva­sónk kérdi, mikor épül legalább járda az Oláh utcában, ahol már több új ház készült el, de mivel új utca, járdája nincs. Az esős idő­ben olyan nagy a sár, hogy szinte lehetetlen közlekedni. Maga sem tudott még emiatt Nagyrétről, ahol jelenleg lakik, új házába be­költözni. Uhljár Miliálytól, a városi ta­nács elnökétől kaptunk választ: A járdaépítési költségvetést a kerü­letek kapják meg. Az ott működő tanácstagi csoportok és a Hazafias Népfront kerületi bizottságának tagjai együttesen döntik el, termé­szetesen a sürgősségi sorrendet fi­gyelembe véve, melyik utca mi­kor kap járdát. A városban, saj­nos, igen sok az olyan utca, ahol nagyon sürgősen járda kellene. Egyik-másik utca lakói 8—10 éve várják, hogy teljesüljön kívánsá­guk. így az Oláh utcaiaknak őszin­tén meg kell mondanunk, egyelőre nem kerülhetnek sorra. Van azon­ban egy lehetőség: forduljanak a városi tanács műszaki osztályához, amely salakot tudna a rendelke­zésükre bocsátani, amíg járdát nem kapnak, ez is javítana vala­mit az ottani állapoton. Karikaturistánk nem babonás. Azért javasolta a kunágotai Bercsényi Tsz állatgondozóinak a „boszorkány-buszt”, mert csak ilyenen ülve tehetnék meg száraz lábbal a Szilágyi-tanyához ve­zető utat. Ez a 2 kilométeres útszakasz ugyanis ősszel, tavasszal, és a mostanihoz hasonló enyhe téli napokon sártengerré válik. A tsz-ből kapott levél szerint 4—5 pótkocsi salakkal könnyít­hetne az állatgondozók sorsán a vezetőség, de — lehetséges? — egyeseknek az a véleménye a Bercsényiben, hogy „nem szabad elkényeztetni a dolgozókat.” Örömmel tennénk közre a Bercsényi Tsz vezetőségének erre a kérdésre adott válaszát: Meddig kell még a sarat dagasztania az állatgondozóknak? Sétáló csizmák a címe annak a világhírű slá­gernek, amit Nancy Sinatra éne­kel. E kedves dalocska nyilván nem azokról a női csizmákról szól, melyeket manapság lehet harisnya aran Izsák székesegyház. A XIX. orosz állam megerősödése és század első felében 40 évig épí- Moszkva felvirágzása következté­tették. Fundamentuma alá 106 ben, a török uralom alá került ezer cölöpöt vertek le. 112 grá- Bizánc helyett, az orosz fovaros nitoszlop tartja. Egyik-egyik 16 lett a keleti keresztényseg koz­méter magas és 130 tonna súlyú, pontja. Ugyanekkor a kijevi met­Belső díszítése bronz, márvány, ropolitát Mószkva és Ossz-Orosz­urali féldrágakövek, mozaikok, ország pátriárkájává választot­ikonok, festmények. Kupolájának ták meg. A nagy orosz biroda­és belső díszeinek borításához lomban rövid idő alatt merhetett négyszáz kiló aranyait használtak len lelki, erkölcsi és anyagi ha­féL A második világháború pusz- talomra tett szert az egyház, tításait gondos kezek tüntették el, amely hatalommal hamarosan ma eredeti szépségében áll a szembekerült az ország moder- Jéb Hajdú Gézáné aki Bé svörwörködő szemek előtt mzalasat munkáló I. Peter car, I reveieDen najau uezane, aki Be­®ron^r »ki hatalmát csak úev tudta meg- kescsaban, az Áchim András La­„Harisnyám egy kosár áldozata lett az 5-ös autóbuszon” — írja ., , _. , , . aki hatalmát csak úgy tudta meg­Alszanak a Piszkarjovkai - S7.iiárdítani, hogy eltörölte a pát- meto hősi halottal is. A 26 he - rjárkátus intézményét, önmagát táron elterülő nekropolísban he- téve meg az egyház fejévé is. lyeztek örök nyugalomra annak a 1917_hen a Nagy Októberi Szo- 600 ezer harcosnak es polgan la- a-ahsta Forradalom megvalósí- kosnak a hamvait, akik 194 tóttá az egyház és aa állam szét- 1944-ben Leningrad vedelmeben választását vagy a blokád okozta éhség, víz- Ennek ^ egyháznak egyik va- hiany, betegség, illetve a fasas ta sőrnap délelőtti istentiszteletén bombázás következtében vesztet- i ték életüket. A külön-külöm hu­vettünk részt Leningrádban. A — , tenger felől érkező fellegekből szonötezer halottat magukba za.- végnélkül ömlött az eső. Az utcá- ró roppant sírhalmok felett csak j^on szinte teremtett lélek se járt, egy-egy évszám áll: 1942, 1943, Eus2unk a felhőszakadásban egé- 1944... A hősi emlékmű közép- szen a székesegyház bejárata elé pontjában a hazát megtestesítő kanyarodott,' hogy az aláhúlló anya, a szülőföld szobra áll. Előtte víztömeg agyon ne áztasson ben- örökláng lobog, megvilágítva a nünket. hősök ismeretlen arcat és a bé- Mikor csoportunk egyik tagja kében emlékezókét. kifelé jövet csodálkozva egybe­A ma élők — a nagy múlt örö- veti a kommunizmust építő tár- kösed — számunkra elképzelhe- sadalmd környezet valóságát a tetten tömegben özönlik el a szé- bent látottakkal, vezetőnk, a szov­kótelepen él. De bármennyire is sajnálja a harisnyáját, ezzel a panasszal még nem keresett vol­na fel bennünket. Sok-sok Mokri utcai lakos nevében teszi szóvá, hogy a 13.36 órakor induló 5-ös busz rendkívül zsúfolt minden szombaton. Viszi vissza a kosa­rakkal megrakott mezőmegyerie- ket a piacról, s ilyenkor alig fér­nek föl a munkából szabaduló Áchim lakótelepiek. Hajdú Gézáné panaszát továb­bítottuk Kazamér Károljnak, az,. Autóközlekedési Vállalat igaz-: gatójának, aki dicséretes gyor- £ sasággal intézkedett. Tegnap fel- £ hívta szerkesztőségünket Szabó ! Lajos, a vállalat személyforgalmi j osztályvezetője, és közölte: Meg- £ vizsgálták a szóban forgó járatot £ A panaszt jogosnak találták. Ép- • pen ezért már a következő szom- : kapni nálunk a boltokban. Ezek ugyanis — számos olvasónk egy­behangzó véleménye szerint — inkább bosszankodásra késztetik az embert, semmint vidám daná­ra. „Nézzenek már körül valame­lyik cipőbolt raktárában, s látni fogják, hogy mennyi ott a vevők által visszavitt, selejt lábbeli” — írja például Tóth Sándor. Körülnéztünk, mégpedig a bé­késcsabai 19-es számú Szent Ist­ván téri cipőboltban. S megtud­tuk a következőket: Az elmúlt évben 850 jogos reklamációt ka­pott az üzlet. A visszahozott láb­belik 98 százaléka ragasztott el­járással készült és elsöprő több­ségük nőd volt. Különösen a csizmákkal van sok baj. Leválik a talpuk, rossz a cipzárak. Ez év januárjában kerülbelül 100 párat kellett visszavenni A boltosok szerint a szombat- helyi gyár terméked tartoznak a legsilányabbak közé, de nemigen dicsekedhet a Tisza, sőt a Mi­nőségi Cipőgyár sem. A kereskedők érhetően unják a csizmák (vissza-) sétálását, hi­szen a forgalom rovására növek­szik a reklamációk tömege. A cipőipar és a kereskedelem* illet­ve a fogyasztók vitája már bejárt minden fórumot. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat veze­tői szerint minisztériumi szinten készítenek elő minőségjavító in­tézkedést. Reméljük, hatékony­nak mutatkozik majd. Addig pe­dig, amíg nem kapunk jobbat, hordjuk a gyengécske lábbeliket — vissza az üzletbe. Mert egy óriási eredményt sikerült azért elérnünk: Minden jogos reklamá­ciót elfogadnak, orvosolnak. És ez is valami. Mit kérdezne Ön...? Rovatunk címére eddig is szép számmal érkeztek levelek, s most ezt a pezsgő érdeklő­dést szeretnénk kihasználni ar­ra, hogy még nagyobb fóru­mot biztosítunk lapunk olvasó­inak. — Mit kérdezne Ön a Szak- szervezetek Megyei Tanácsától? — tettük fel a kérdést az ol­vasónak. Ezzel a lap olyan katalizátor­szerepre vállalkozik, amely le­hetőséget ad az embereknek arra, hogy problémáikra, kér­déseikre, észrevételeikre a me­gyei szervek vezetői reflektál­janak. * A Békéscsabai Konzervgyár­ban Tóth László tervcsoportve­zető arra kíváncsi, hogy — az alkalmazotti állomány­ba tartozók szocialista brigád­jának a teljesítményét hogyan bírálják el, hogyan vetik össze a termelő brigádokéval a szo­cialista cím odaítélésénél. Érdekvédelmi problémára várnak választ a békéscsabai Kossuth Étterem dolgozói. Ugyanis többször előfordult már, hogy a kötelező és fize­tett munkaidő után is túlóráz­tak. Ilyen esetben — ki fizesse meg a túlmun­kában felszolgáló pincért? A vállalat vagy a rendező szerv? Ugyancsak ebből az étterem­ből az üzletvezető, Kincses La­jos kérdez a szakszervezettől lapunk hasábjain. ■— Miért nincs biztosítva a munka- vagy védőruha, amikor az ellenőrző szervek ezt meg­követelik? A kollektív szerző­dés szerint ugyanis nemcsak munkaruhát, hanem egységes munkaruhát is kell biztosítani a vendéglátóipari dolgozóknak. A békéscsabai Orosházi úti 34. számú bolt dolgozói nevé­ben Kiss Mihály, a vállalati dolgozó kategorizálásáról és a részesedési alap kategóriák kö­zötti felosztásról érdeklődik. Sérelmesnek tartja, hogy — a többséget alkotó harma­dik kategóriájú dolgozók az évi teljes keresetüknek csak 15 százalékát kaphatják jutalmul, amikor a vezetők a kedvezőbb felosztási arány mellett fizetést is eleve többet kapnak. * A felvetett kérdésekre a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára,' Nagy Ist­ván, illetve munkatársai vála­szolnak majd lapunkban egy héten belül. les utcákat és tágas tereket, jethatalomnak a hivő emberek hattól kezdve, a 13.36-kor indu- Annyian vannak — majdnem há- iránti magatartását, igen szelle- rom és fél millióan —, hogy a mesen, így jellemzi: „Mi lassan járdákon is csak a kétirányú for- sietünk...” galmat betartva tudnak közle­kedni. A XVI. század végére a nagy Dr. Nagy Lajos (Folytatjuk) ló 5-ös busszal egyidőben indít­ják azt a f-es kocsit, ami koráb­ban 5—10 perccel hamarabb star­tolt a Mokri utca felé, s így nem református lek ész, Békés érték el a munkából érkező la­(Szerkesszen tjelünk, Ön is, kedves olvasó. Levélben, telefonon, élő szóban to­vábbra is várjuk ötleteiket, kérdéseiket, javaslataikat. Mun­katársaink sok témát dolgoztak és dolgoznak fel, amelyek a Szerkesszen velünk felhívás nyomán érkeznek szerkesztősé­günkbe. Minden kedden — ma is — nyitva áll szerkesztősé­günk ajtaja, a Szabadság tér 17. III. éneiét. 13 számú szo­bában fogadjuk ötletet, javaslatot hozó olvasóinkat. Telefon­számunk 12—035. Jeligénk: Szerkesszen velünk! kótelepiek.

Next

/
Thumbnails
Contents