Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-24 / 45. szám
I 1*69. február 23. Vasárnap Segítettek Ismét a kéményseprők Mai összeállításunk szerkesztésében segített: Mackó Pál csárdaszállási, Süli Ferenc békéscsabai és egy névtelen békéscsabai levélíró. A válaszokat a Megyei Rendőrkapitányság Közlekedésrendészetétől, a Békéscsabai Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályától, Hra- bovszky Andrástól, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat igazgatójától és Nagy Lajostól, a Kéményseprő Vállalat műszaki vezetőjétől és Czir- ják Árpádtól, az Utasellátó ki- rendeltség vezetőjétől kaptuk. „Lent a falu-végen, (Nem füstöl a kémény” — mondja a nóta. Mackó Pál csárdaszállási levélírónk szerint azonban bent a faluban sem füstöl — úgy, ahogy kellene. Mackó RH, mint a helybeli önkéntes tűzoltótestület megbízottja, nemrégiben ellenőrizte a községben levő lakóházakat tűzrendészed szempontból. Mindent rendben talált, a kémények kivételével. A lakosok 90 százaléka azt panaszolta, hogy csak akkor látják a kéményseprőt, amikor ki kell fizetni a díjat De ezt is egy évre előre 99 Hol lakom?" kéri, s ha eleget tesznek kívánságának, hosszú hónapokig nem látják. A közelmúltban hasonló panasz érkezett hozzánk Szarvasról is. Joggal közöltük tehát Nagy Lajossal, a Kéményseprő Vállalat műszaki vezetőjével, hogy munkásaik egy része — úgy látszik — nem tesz eleget kötelezettségének. A műszaki vezető mindenekelőtt azt közölte, hogy a díjat csak fél évre kell előre kifizetni. A kéményseprő viszont köteles havonta legalább egyszer megjelenni minden otthonban. A vállalat csárdaszállása dolgozója, Bobály László tevékenységét haladéktalanul megvizsgálják, s ha szükséges, fegyelmit indítanak ellene. De megszigorítják ' megye- szerte az ellenőrzést A kőzet- múltban rendezték a kéményseprők fizetését, így könnyebb a szakmai utánpótlás. Azokat, akiknek a szép szó, majd az erélyesebb figyelmeztetés nem használ, elbocsátják. — tette fel a kérdést szerkesztőségünknek a békéscsabai Süli Ferenc. Első hallásra minket is meghökkentett egy kicsit a nem mindennapi érdeklődés^ de rövid magyarázat után megértettük, hogy jogos. Olvasónk ugyanis az V. kerületben a Szélső sor 23 számú házban élt Csakhogy ebben az utcában elhelyezték a közelmúltban Pong- rácz András emléktábláját, s akkor azt mondták az illetékesek, hogy azonos névre keresztelik a hajdani Szélső sort Csakhogy táblát mind ez ideig nem helyeztek el, e most a környék lakóinak egy része változatlanul a régi címzést, a többi az újat használja. A városi tanács építési és közlekedési osztályán megtudtuk, hogy az utca valóbein Pongrácz András nevét viseli. A télen elkészíttette a tanács a város ösz- szes utcáinak, útjainak új névtábláját Már megkezdték a táblák felszerelését is. Egy hónapon belül így Erzsébethelyen is könnyen megtalálja a keresett címet az idegen. Karikaturistánk újítására tehát már nem sokáig lesz szükség. Leváltották A közelmúltban — egy bírósági ügy kapcsán — szót emeltünk az ellen, hogy egyes vendéglőkben ittas embereket is kiszolgálnak. Czirják Árpád, az Utasellátó Vállalat kirendeltség- vezetője levélben közölte velünk, hogy a cikkben szereplő késtegy- házi Utasellátó üzem vezetőjét időközben leváltották. Szigorúan ellenőrzik az előírások betartását, a fegyelmit indítanak azok ellen, akik részeget is kiszolgálnak. Ki fizeti meg? Ha elfelejtenek kéményt építeni... Sok a vita — Tilos a bemenet Füstnyomáspróbát tartottak. A kéményseprő leengedte a vasgolyót, amely alig néhány méterre tompa ütődéssel elakadt. Az újabb és újabb kísérlet is eredménytelen maradt. Talán malter- és téglatörmelék tömte el a kürtőt? A békési háromemeletes új OTP-lakóépületről van szó, ahol Boczó József, a Békés megyei Kéményseprő Vállalat körzeti művezetője 1968. november 30- án kéményvizsgálatot tartott A hiányosságok — bár sok furcsaságot látott már életében — megdöbbentették. Jegyzőkönyvet vett fel, melyben többek között az alábbiak olvashatók: Az első csoportba tartozó hat kémény csak a harmadik emelettől kezdődik. (A földszinten, az első és második emeleten tehát nincs.) Hasonló a helyzet a második csoport 6 kéményénél Is. A hetedig csoporthoz tartozó hat kémény csak a IIL emelet mennyezetétől van meg felfelé. (Az épületben nem folytatódik.) összesen 24 kéménycsoport van, szinte mindegyiknél található valamilyen — az előzőkben említettekhez hasonló — hiányosság, ezért felesleges lenne azokat tovább sorolni. Van azonban a jegyzőkönyvnek olyan megállapítása is, hogy egyetlen kémény beimére te sem éri el a 14-szer 14 centiméter átmérőt”, valamint az, hogy ja koromgyűjtő ajtók elhelyezése szabálytalan, mindenütt át kell rakni. ▲ jegyzőkönyvet Boczó József és Ivacska Pál, a Békés megyei Építőipári Vállalat művezetője írta alá. A kémények utólag elkészültek és a Békés megyei Kéményseprő Vállalat körzeti művezetője január 14-én ismét vizsgálatot tartott. Az újabb jegyzőkönyv megállapítása szerint a kémények belső mérete nem felel meg az előírásoknak, továbbá sok helyen hiányzik a korómzsák-ajtó és a füstsíp (stuszni). A szakszerűtlenül épített kémények várhatóan sok gondot, bajt okoznak majd a lakóknak. A szűkebb belső méret miatt gyors a koromlerakódás. A jegyzőkönyvi megállapításokról, a javítási, újraépítési munkákról érdemes lett volna a helyszínen is ‘ meggyőződni. Ivacska Pál művezető azonban (február elején) nem adott engedélyt az épületbe való belépésre. — Az igazgató elvtárstól olyan írást kaptam, hogy senkit sem lehet beengedni, tilos tájékoztatást adni és fényképezni — mondotta. Ez ellen persze nincs apelláta. Annyit azonban megtudtam Ivacska Páltól, hogy csupán „figyelmetlenségről” van szó. A lehulló malter- és tégladarabok „néhány helyen” él-, tömték a nyílást, de hát ez máshol is előfordul. — Kijavították már? — kérdeztem végül is. —Nem volt különösebb, mert három ember egy nap alatt mindent rendbe hozott. Most már jól égnek a kályhák — válaszolt. A jegyzőkönyvi megállapítások és Ivacska Pál művezető tájékoztatása között elég sok az ellentmondás. .Alig hihető, hogy három ember egy nap alatt ilyen óriási teljesítményre lenne képes. Az bizonyos, hogy az utólagos bontás, újraépítés költsége valahol majd megmutatkozik. Már csak az a kérdés: ki fizeti meg? Pásztor Béla A száguldó „Rohan Békéscsaba forgalmas útjain, az útkereszteződésekben az AD 05—36 rendszámú mikrobusz. Ez a gépkocsivezető azt gondolja, hogy a gyalogosok és a többi gépjárművezető nem ismeri úgy a KRESZT, mint ő. Veszélyezteti mások testi épsé- ség. Talán abban bízik, hogy ha balesetet okoz, feljebbvalói majd kihúzzák a bajból” — írja egy békéscsabai olvasónk. A közlekedésrendészet segítse, gével kinyomoztuk, hogy a szóban forgó jármű az áilatforgalmi vállalaté. A rendőrség figyelmét már felhívtuk a száguldó sofőrre, most a vállalat vezetőit kérjük: intsék óvatosságra, a törvények betartására dolgozójukat. Üzletet nyit a községben a Mezőberényi Textilipari Ktsz A Mezőberényi Textilipari Ktsz február 22-én tartotta mérlegzáró közgyűlését, s ez alkalommal a múlt évi eredmény alapján a dolgozóknak csaknem egyhavj keresetnek megfelelő összegű osztalékot és nyereségrészesedést fizettek ki. A szövetkezet a termékek változatosabbá tételért átszereltette • mechanikai szövőgépeit, amelyeken így különféle mintás anya. gokat gyárt Ezekből a nagykereskedelmi vállalatoknak és a föld- művesszövefkezetek boltjaiba is jelentős mennyiségű árut szállít. Mézőberényben, a község központjában üzletet létesít, ahol a saját termékein kívül más szövetkezetek termékeit is árusítja majd. Az új üzlet megnyitására április 1-én kerül sor. 12. rész — De Mr. Temer ennél jóval többet tud Csánkóról — folytatta Ruth. — És azt üzente neked, hogy ha továbbra is Csánkó' cinkosa maradsz és ösz- szejátszol vele, alaposan megütheted a bokádat — Nagyszerű! — mondtam. — Ez aztán segítség! Hogyáll- hattál szóba egy ilyen alakkal? — ö is éppúgy magyar, mint te vagy... gondoltam, összetartotok... Az egyik magyar meghallotta, hogy a másik bajba került, s elment, hogy segítsen rajta. — Köszönöm szépen az ilyen összetartást — mérgelődtem. — Most már te is láthatod, szívem, hogy az idekinti magyar milyen összetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal odasiet. Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Valami olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem is ismeri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy ember, mint ő. — Hogyne. A jelenet pompás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, Pintér István: daltáUU jó uram, mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbe fúlónak: kapaszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asztalon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz.« — Azt csak megengedi, hogy tisztázzam, mit mondott rólam ez a Temer? — ripakodtam rá az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meg- gyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tagja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzetmentők lennénk is, akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Terner csák annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre nevű jelentékte^ len és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyítani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel észszel. — Jaj, de cuki vagy — simogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, irigy ember volt, nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlétében. — Talán én szolgálhatok némi felvilágosítással — vette át a szót. — Már utánanéztem egykét dolognak. Annyit sikerült kiderítenem, hogy Terner .is, Csánkó is a magyar emigráns kormány vezetőjének nevezi magát. Namármost, nyilvánvaló, “hogy ha létezik magyar emigráns kormány, annak csak egy vezetője lehet. — Sorsolják ki, engem nem érdekel — szóltam. — Vagy vívjanak bokszmeccset a televízióban. Aki nagyobbat üt, az legyen a szebb fiú ... — Naiv maga, fiatalember — oktatott ki Forster. — Az államjog komoly dolog. Az Egyesült Államok nem kis összeget áldoz. Nem mindegy, hogy ki élvezi a támogatást... — Éppen ekörül folyik a vita
