Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

1969. február 18. 5 Redd Tovább fejlődik Vésztő (Tudósítónktól) Vésztőn az utóbbi években je­lentős fejlődés volt tapasztalható. Az idén a községi tanács 8 millió 959 ezer 247 forintot biztosított a további fejlesztésre. Ebből járda­építésre 150 ezret, a közvilágítás korszerűsítésére 200 ezret, a fe­dett csatorna építésére 150 ezret fordítanak, Befejezik a gimnázium építését is, melyre hatmillió 800 ezer forintot biztosítottak. Terve­zik a községi tanács nagytermé­nek felújítását is 110 ezer forintos költséggel. Ezenkívül 250 ezer fo­rintot biztosítottak a szolgáltató­ház építésére. Nagy gondot fordí­tanak a csapadékvíz levezetésére és a szennyvízcsatorna-terv elké­szítésére is. Ezenkívül a parkosí­tás, a fogorvosi lakás átalakítása, a könyvállomány bővítése, a sport­egyesület támogatása sem maradt ki a tervekből. (Nátor) Eredményekben gazdag két esztendő után fl vezetők és a dolgozók közötti bizalom a további fejlődés feltétele Szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttértekezlet a BUüIV gyulai gyáregységében Papp László, a Bútoripari Vál­lalat gyulai gyárának szb-titkára a vezetőségválasztó küldöttérte­kezleten így kezdte a beszámoló­ját: „Eredményekben gazdag, de sok-sok nehézséggel telitűzdelt két esztendőt hagytunk magunk mögött...” Aki ismeri a gyár tör­ténetét, tudja, hogy mennyire igaz ez a megállapítás. Az elmúlt két év gazdasági eredményekben, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásá­ban olyan jelentős fejlődéshez vezetett, amire a dolgozók azelőtt I denki a munkája szerint része- [ A küldöttértekezleten — bár süljön anyagi és erkölcsi elisme- | szép számmal voltak jelen — résben, kedvező hatást gyakorol | csak kevés bírálat hangzott el, a termelésre is. Érdemes megem- pedig az elért eredmények mel- líteni, hogy 1967-ben a havi át- J lett is bizonyára van javítaniva­lagkereset 1655 forint volt, 1968- ban pedig már csaknem 1700 fo­ló. Ez a fórum alkalmas lett vol­na arra, hogy a részvevők még rint. A dolgozók nyereségrésze- j több kérdésben kifejtsék a véle- sedése 1967-ben mindössze nyolc- ményüket, javaslatokat tegyenek. napi keresetnek megfelelő össze­get tett ki, áz 1968. évi ered­mény alapján ennek több mint kétszerese kerül majd kifizetés­re. Az értekezleten az volt az ál­gondolni sem mertek volna. És talános vélemény, hogy a gazda amíg régebben a kedvezőtlen munkaviszonyok, valamint a gyenge kereset miatt sokan más­hová mentek dolgozni, ma már alig kívánkoznak el innen. A jól szervezett munka, a dob sági vezetés és a szakszervezet közötti együttműködés jó. Ennek tudhatók be az elért eredmények is. Sajnálatos azonban, hogy á dolgozók közül sokan passzív ál­láspontra helyezkednek. Ezzel I * -*■ »aopuji oi ci inzxj taxiwrv. gozók jobb szociális ellátottsága, j kapcsolatban javasolta Kertes I az a helyes törekvés, hogy min­Előterjesztés végleges elfogadásra Mikorra épül meg a megye első korszerű seriéskombinátja? István, a gyáregység párttitkára: „Ne csak válasszanak, hanem feladatokat adjanak az új vezető- ! ségnek. A szavazás előtt vita támadta j jelölőbizottság munkája miatt, j végül is a küldöttek javaslata j alapján még négyen kerültek a j jelölőlistára. Megválasztottak 25 gyári, 4 vállalati szakszervezeti tanácstagot, továbbá a számvizs- gáló bizottságba 3, társadalom- biztosítási tanácsba 12, a társa­dalmi bíróságba 7, társadalmi ke­reskedelmi ellenőrként pedig 3 dolgozót. A szakszervezeti ta­nács a szakszervezeti bizottság elnökévé Wiszt Józsefet, titkárá­támogassák is azokat, akikre a j vá Papp Lászlót választotta a-eg Megyénk néhány állami gazda­ságának létkérdése fűződik ahhoz, hogy megépüljön egy korszerű sertéskombinát. Bánkúton, Felső- nyomáson, Hidasháton és Oroshá­zán ugyanis a korábban épített szerfás jellegű sertésférőhelyek elavultak, nem alkalmasak olyan gazdasági mutatók elérésére, me­lyeket a fokozódó jövedelemre va­ló törekvés megkíván. A négy gazdaságban több tízmillió forin­tot kellene fordítani a jelenlegi sertésférőhelyek korszerűsítésére. A követelményeknek megfelelő­A négy állami gazdaság vezető­sége éppen ezért úgy határozott, hogy társulás formájában kor­szerű sertéskombinátot épít. El­határozásukat jórészt arra az ál­lami kedvezményre alapozzák, melyet a kormány a sertésprög- ram keretében 70 százalékos do­tációval támogat. Az új sertéskombinát program­ja elkészült, rövidesen végleges elfogadásra kerül. Amennyiben az országos szervek támogatják az elképzelést, akkor rövid időn belül — előregyártott, helyszínen szavazatukat adják!” A támoga­tásnak pedig a formája a köz­ügyekbe való beleszólás, véle­ménynyilvánítás, a szakszervezeti értekezleteken való aktív részvé­tel. A sérelmet a nyilvánosság előtt kell elmondani, nem pedig a műhelyben súgdolózva továbbí­tani és rontani a hangulatot. Kertes István hozzászólásához csatlakozva jegyezte meg Hajdú Mihály: „Hiba és tévedés mindig előfordulhat, de ha nyíltan be­szélünk róla és megvitatjuk, ak­kor ezeket a kérdéseket tisztázni tudjuk.” A hozzászólók többsége a nyílt, őszinte légkör kialakítá­sának szükségességére, amiből arra lehet következtetni, hogy j ilyen vonatkozásban nincs rend­ben minden. Vajon miért van I bizalmatlanság a vezetők és a i dolgozók között? Ezt a kérdést elemezte Lipták Pál, a Szakszer ismét. P. B. Kedveső a korrózió elleni küzdelem Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karának üzemeltetési tanszéke és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság között 1965-ben megállapodás szü­letett, melynek alapján a vízügyi igazgatóság vízbe merülő acélszer­kezeteinek korrózió elleni védel­mét—kísérleti jelleggel — az egye­tem látja el. A közös együttmű­ködés' igen kedvező tapasztalato­kat hozott, melyet most tovább hasznosítanak. A békésszentand- rási duzzasztómű vízbe merülő acélszerkezeteit a tanszék sikere­sen védte meg a korróziótól. A VÍZITERV a békési duzzasztómű felületvédelmi rendszerét a Bé- késszentandráson alkalmazott módszer alapján határozta meg. Ez a kísérleti munka több évre szóló együttműködést követel, melyet a vízygyi igazgatóság és a korrózió elleni védelmet ellátó üzemeltetési tanszék a múlt hé­ten szerződésben rögzített. A szerződés lehetőséget biztosít arra, hogy közös érdeklődési te­rületeken: a korrózió elleni vé­delem katódos megoldásai, ki­sebb csatornák gépi karbantartá­sai és a vízmennyiségmérő mű­szerek kialakítása témakörben is együttműködhetnek. dőben Magyarországon több kereskedelmi társaság — rész­vénytársaság és korlátolt felelős­ségű társaság — alakult. Az új részvénytársaságok többsége^ a külkereskedelem területén műkö­dik, bár elvétve egyéb gazdasági | ágazatokban is akadnak régi utalt vagy új kereskedelmi társaságok. 1 (Pl. Egyesült Izzó Rt, Magyar Nemzeti Bank Rt.) Az új részvénytársaságok alapí­tásának jogi lehetőségét az álla­mi vállalatról szóló 11/1967. sz. kormányrendélet biztosítja. Az állami vállalatok statútuma ki- I mondja, hogy a gazdasági ága' en mégsem tudnának kialaMtari! összeszereThe^mekU - eiké- Békés megyei Tanácsának zatokat irányító miniszterek ke­rfyanSelyeket melyek nagy-* szül a Tiszántúl első sertéskom-, tltká/a. ak! .“ kolcsonosbizalom reskedelim tarsasag formájában oiyan xeroueiyeK.ei, meiye* nagy __megteremteset a további fejlő- is alapíthatnak állami vállalatot, Ä ÄÄ t «» ójának elengedhetetlen U- lovllbá: .............. m ány jobb értékesüléséhez, hizlalási idő rövidítéséhez. I ban. A kombinát kivitelezésére a í MEZÖBER vállalkozott. tételéül jelölte meg. Említést érdemel Bérces I meghatározott közös gazdasági cé- Pál- jlok megvalósítására kereskedelmi szállodának a tulajdonosa, ta­nulja meg, hogy ne zavarja a vendégeket Ruth vetkőzni kez­dett... Üjra dörömböltek az ajtón, nőst már többen is. — Kinyitni!!! — üvöltöttek. Az ajtó recsegett, a vállukkal akarták betörni, de ezt nem vártam meg, kinyitottam. A négy díjbirkózó külsejű rontott be. Kettő elkapta és hátracsa­varta a karomat, kettő pedig az ablakhoz ugrott, nehogy kilép­hessek rajta. — FBI! — mondta az egyik. — Parancsunk van, hogy letar­tóztassuk... • * • Ruthnak ez már sók volt. Az idegei felmondták a szolgálatot, zokogni kezdett. Az FBI harcias tagjait ez egy cseppet sem za­varta. Bizonyosan nem Ruth volt az első nő, akit sírni lát­Az egyik detektív megmoto­zott. Mindenáron fegyvert meg mérget akart nálam találni, de az- sem ejtette őket kétségbe, hogy kénytelenek voltak egy meglehetősen ócska zsebkéssel megelégedni. Igaz, elég sovány leletnek tarthatták, mert ráadá­sul elvették tőlem és gondosan eltették a Magyar Nemzetmen­tők Bajtársi Körének szombati teájára szóló belépőt is. Aztán átkutatták a szobát. Mindent felforgattak. Persze nem találtak semmit Egyikük aztán kijelentette, hogy Ruth elmehet, nekem vi- vont velük kell tartanom. — De miért, uraim? — Mert engedély nélkül tar­tózkodik az Egyesült Államok területén! Megmutattam ideiglenes tar­tózkodási engedélyemet, ame­lyet a Bevándorlási Hivatal ál­lított ki, három évre. Csak a három év eltelte után folya­modhattam volna végleges lete­lepedési engedélyért. Az egyik FBI-os erre elővett egy papírt, amelyet szintén a Bevándorlási Hivatal állított ki, s amelyen az állt, hogy az 1934-ben Mária- nádasdon született Kása Berta­lan hontalan személy, többé nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, mert azt visszavon­ták. — Most mi lesz velem? — kér­deztem elámulva. — Velünk jön az Emigration Service vizsgálati fogdájába. A többit majd ott megtudja... Velük mentem, de nem azért, mert kíváncsi voltam a további­akra, hanem azért, mert mást nem tehettem. — Ne félj, szívem — mondta Ruth könnyes szemmel —, van egy újságíró ismerősöm, az majd segít. Csak légy türelmes, nem hagylak el... Lám, az imént, amikor a har­madik emeleten balra fordul­tunk, már azt hittem, hogy Ruth az enyém. És most tovább gya­korolhatom a türelem erényét, ráadásul fogdában, amelyet újonc koromban sikerült elke­rülnöm. Türelemre pedig kétszeresen is szükségem volt ezen az éjsza­kán. (Folytatjuk) nak a munkaügyi osztály vezető- I társaság formájában közös válla- jének néhány megállapítása. El-1 alapíthatnak. mondotta többek között, hogy a gyáregység törzsgárdájába (300- ból) mintegy 200 dolgozó tarto­zik, akiknek havi átlagkeresete eléri a 2050 forintot. Fontos sze­repet töltött be az elmúlt évben a szakszervezeti bizottság a ren­delkezésre álló prémium összegé­nek elosztásában, s ez serkentő­leg hatott a termelésre. Felül­vizsgálta a teljesítménynormáhnt, rendszeresen értékelte a szocia­lista brigádok munkáját. A 44 órás munkahét bevezetése óta a termelékenység növekedett, s a bérek nem csökkentek. Illich József, a gyáregység igaz­gatója a szakszervezeti bizottság­gal való jó együttműködést mél­tatta. További célként a gazda­ságos termelést jelölte meg. Az intézkedések a jövőben is ezt szolgálják — mondotta. Táielőadásokon az „Ida regénye” A Békés megyei Jókai Színház­ban az elmúlt héten mutatták be az Ida regénye című, zenés vígjá­tékot. A jól sikerült előadást a táj­helyek közönsége is láthatja majd február 25-től. Ezen a napon első­nek Békéssámsonban játsszák, másnap Gerendáson, majd Mező- kovácsházán, Gyulán, Kondoroson ás Csabaesűdön. Az Ida regénye utolsó vidéki S bemutatója Sarkadon lesz, 1969. * március 16-án. lMándebből következik, hogy a részvénytársaság is állami vállalat, erre a vállalati formára is érvényesek az állami vállala­tokra vonatkozó jogszabályok. Kétségtelen, hogy a részvénytár­saság a tőkés gazdaság szülötte, a tőkésvállalat leggyakoribb for­mája. (A tőkés vállalatok többsé­ge Magyarországon is Rt volt.) A részvénytársaságnak ugyanis az az előnye az egyéni, a magánvál­lalkozással szemben, hogy kon­centrálja a tőkét s így előnyöseb­ben alkalmazhatja a modern tech­nika vívmányait. Az állami vál­lalatok statútumáról szóló kor­mányrendelet. amikor lehetővé teszi közös vállalatok ebben a for. mában való alapítását, tulajdon­képpen a részvénytársaságoknak ezt az előnvét kívánia a szocia­lista gazdaságban érvényre juttat­ni A mai magyar részvénytársasá­gok tulajdonviszonyok szempont­jából azonos típusúak az állami vállalatokkal, azzal az eltéréssel, hogy a részvénytársaságoknál az állam tulajdonos mivolta a rész­vényeseken keresztül jut kifeje­zésre. A részvénytársaság önálló jogi személy, amelynek alaptőké­jét az alapító vállalatok részvé­nyek jegyzésével biztosítják s a tulajdonhányad arányában része­sednek a közös vállalat nyeresé­géből. Nem véletlen, hogy a részvény- társaságok többsége az értékesí­tési szférában működik. A rész­vénytársasági vállalati formának ugyanis jócskán vannak még tisz­tázatlan problémái. A részvény- társaságok működését napjaink­ban is a múlt században készült Szocialista részvénytársaság * z elmúlt egy-másfél észtén- i kereskedelmi törvény ^ rendelke­zései szabályozzak. Ketsegtelen ugyan, hogy a részvénytársasági formának az értékesítés területén is vannak előnyei — pl. csökken­tik a forgalmi költségeket —, de a gazdaság fejlődését elsősorban a termelés szférájában szolgálhat­ják. A modem gazdaságot a ter­melési és műszaki kapcsolatok ábkrétűsége jellemzi, amiből szükségszerűen következik, hogy a feladatok jelentős része nem oldható meg egy-egy vállalaton belül, hanem több vállalat együtt­működésére, erőinek koncentrálá­sára, s nem utolsósorban közös anyagi érdekeltségére van szük­ség. A részvénytársaság gazdasági jelentősége és előnye épp abban rejlik, hogy lehetővé teszi azok­nak a műszaki-termelési felada­toknak a megoldását, amelyek a meglevő vállalati kereteken lseiül már nem biztosíthatók. Ez az előny oly módon is megfogalmaz­ható, hogy a társadalmi tőke oda koncentrálódik, ahol működése a legnagyobb hasznot, nyereséget biztosítja. lappén itt — a közös beruhá- *J zást végző, a termelő tevé­kenységet folytató Rt-k létesíté­sénél — jelentkeznék a tisztázat­lan elvi problémák, amelyeknek lényege: lehetsége-e szocialista gazdaságban vállalatok közötti pénz- és tőkemozgás, átcsoportosí­tás, mégpedig olyan formában, hogy a közös vállalatnál működő tőke — a befektetés — járadékot (nem saját teljesítményből szár­mazó jövedelmet) biztosítson a részvényeseknek, a részvénytár­saságot alapító állami vállalatok­nak. Ezekre a kérdésekre előbb- utóbb válaszolni kell. Annál is inkább, mert a vállalatok önálló­ságának és döntési körének növe­lése nemcsak decentralizálta a fejlesztés eszközeit, de egyszer­smind „helyhez”, kényszerpályá­hoz kötött: a fejlesztési alapok csak ott használhatók fel, ahol képződtek. Ez a helyhez kötöttség — ha a kényszerpályát nem old­juk fel — azt eredményezheti, hogy a vállalati és a népgazda­sági érdek időnként és esetenként eltávolodhat egymástól. (Az egyes vállalatok szempontjából gazda­ságos vagy leggazdaságosabb be­fektetés összességében nem min­dig azonos a népgazdaság érdeké­vel). Ebből a már ma látható el­lentmondásból az egyik kivezető utat a termelés területén műkö­dő közös vállalat, a részvénytár­sasági vállalatfonna jelentheti. G. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents