Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-17 / 39. szám
1969. február 16. 4 Vasárnap Felülvizsgálják a növénytermesztés technológiáját Hétmillió forint takarmányvásárlásra A szélsőséges időjárás — hol a belvíz, hol pedig az aszály — jelentősen károsítja a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet törekvését. Tavaly az 1967. évi belvíz miatt 7 millió forintot költöttek takarmányvásárlásra, hogy a számban és minőségben egyre gyarapodó állatállományukat jói elláthassák. A közelmúltban Gye- nes András tsz-elnök feltette a kérdést: vajon csökkenthető-e az évről évre rendszeresen megismétlődő nagy mennyiségű takarmány felvásárlása? A szövetkezet vezetősége eddig több alkalommal vizsgálta a takarmánytermesztés helyi lehetőségeinek jobb kihasználását. Megállapították többek között, hogy a növénytermesztés technológiájának felülvizsgálásával, a rendelkezésre álló gépek hatékonyabb kihasználásával, a műtrágyaadagok növelésével jelentősen javíthatnak helyzetükön. Lucernaszénából holdanként tavaly már 42 mázsát takarítottak be. Ennél azonban többre törekszenek. Már ebben az esztendőben növelik a pillangós virágú takarmánynövények termőterületét s ezzel együtt a hozamokat is. Szerintük csak ez az egyedüli alapja a takarmányvásárlás megszüntetésének. Zsadányban a növénytermesztés technológiájának korszerűsítését azért is tartják fontosnak, mert az utóbbi években az állattenyésztés erőteljesen növekedett. Tavaly például a két fő ágazat aránya 41 én 47 százalék volt az állattenyésztés javára. Bevételek tekintetében az állattenyésztés megelőzte a növénytermesztést. A tsz vezetősége ezt a kedvező helyzetet most arra használja, hogy a szarvasmarha-állományt tbc-mentesíti. Jövőre komplett, korszerű tehéntelepet alakítanak ki. Az ide tartozó épületek közül két százai istállót a múlt év utolsó napjaiban hoztak tető alá. Korszerűsítik a juhtartást és a sertéstenyésztést is. Érthető tehát, hogy miért fordítanak nagy gondot a növény- termesztés hozamainak növelésére. A tárgyalóteremből: Ki a gyerekek apja Ez alkalommal nem bűnperről írunk krónikát, ámbár sokan úgy érzik majd a beszámolót olvasván, hogy ha az írott törvények ellen nem is, az íratlanok ellen vétett acz ügy egyik-másik szereplője. Ki a gyerekek apja? — ez a kérdés merült tó a tárgyaláson és jóval előbb abban az emberEgy év alatt csaknem megduplázzák a termelést — Az idén 15 ezer nyílászárót gyártanak Mérlegzáró közgyűlés előtt a Battonyai Asztalosipari Ktsz-ben Rövidesen megtartják a mér-i legzáró közgyűlést a Battonyai Asztalosipari Ktsz-ben. Már javában dolgoznak a múlt évi eredmények, tapasztalatok összegezésén, hogy mire elérkezik a számadás napja, minden elkészüljön. — Milyen évet sár a szövetkezet? — érdeklődtünk Gazsi Ká- rolytól, a ktsz elnökétől. — Nem panaszkodhatunk, mert a szövetkezet tavalyi termelési értéke 11 millió 723 ezer forint, nyereségünk pedig 806 ezer forint volt. Így számításunk szerint részesedésként mintegy 200 ezer forintot oszthatunk majd ki. — Ügy tudjuk, hogy tavaly már szakítottak a hagyományos bútorgyártással, mivel több ezer nyílászárót készítettek. Az idén is így lesz? — Az új gazdaságirányítási rendszer minket is arra késztetett, hogy jobban szétnézzünk a piacon és a magunk háza táján. Ügy láttuk, hogy hagyományos gyártmányaink: az Erzsébet háló és a Jászárokszállási konyhabútor iránt az utóbbi időben csökkent a kereslet. Ezért határoztuk el, hogy fokozatosan áttérünk a nyílászárók készítésére, amelyek iránt nagy az érdeklődés és kereslet. E2 azonban még csak a kezdet volt, mivel múlt évi termelésünknek még mintegy 80 százaléka bútor volt, s csak 20 százaléka ajtó és ablak, amelyeket főként Csongrád megyében értékesítettünk. — Az idén hogyan változik ez az arány és vajon több nyílászáró jut-e a megyébe? — Az idei termelési érték csaknem duplája lesz a tavalyinak, azaz 20 millió forintot terveztünk. Ebből mintegy 14 millió forint értékben 15 ezer nyílászárót készítünk. A Békés megyei TÜZÉP-pel már tárgyaltunk, ennek eredményeként három évre szól a megállapodás. Ebben az esztendőben 10—11 ezer ajtót és ablakot gyártunk a Békés megyei szükségletek kielégítésére. A többit pedig a Csongrád , megyei MÉSZÖV vásárolja meg tőlünk. Az első félévben két és fél millió forint értékű bútort rendelt szövetkezetünktől a BútorértékeJó esztendőt zártak (Tudósítónktó l) Néhány nappal ezelőtt zárszám. adási közgyűlésen összegezték az 1968. évi gazdálkodásukat a dobozi Petőfi Tsz gazdái. Kedvező eredményeket vehettek számba, hiszen a rendkívüli időjárás ellenére Dobozon jelentős rekordtermések születtek. Búzából 332 vagonnal termett, amire a község fennállása óta egyszer sem volt példa. Az a jelentős forgóalap, melyet műtrágyára és növényvédőszerre fordítottak, meghozta a hasznot kamatostól. A szövetkezeti átlagban termett 17,46 mázsa holdankénti hozam azonban nem jelenti az elérhető terméseredmény csúcsát, hiszen nem is egy búzatábla 23 mázsán felüli holdanként! terméssel hálálta meg a gondosságot A közös vagyon értéke elérte az 57 millió forintot, amely 1968- bán 7 millió forinttal volt több mint az előző zározámadásaJk“1-, váUalat Reméljük, hogy a maval Nőtt a tagsag jövedelme j második féiévben is hasorüó lesz értékű villanyszerelési, bádogos, szobafestő, mázoló és üvegezési munkára számítunk. — Milyen más fejlődés várható még ebben az esztendőben? — Jelenleg napirenden van a szövetkezet fejlődése. Reméljük, hogy mihamarabb véglegesen tisztázódnak a még vitás kérdések. Ehhez azonban nemcsak várjuk a segítséget, hanem saját anyagi eszközeinkkel is hozzájárulunk a szövetkezet fejlesztéséhez és a helyi foglalkoztatottság növeléséhez. Sőt, a közeljövőben a tagosításban is szeretnénk előbbre lépni. Most ugyanis _ ____________ a z a helyzet, hogy a 175 dolgozó zárt, hogy a két gyerek az övé. ben, aki több, mint tíz évig édesgyermekének tudott két kislányt, s tőle telhetőén gondoskodott is róluk. De következzen most már a történet, melyet a sokat tapasztalt bírók, ügyvédek is így jellemeztek: „nem mindennapi história”. (Az ügy szereplőinek a nevét, foglalkozását, lakhelyét — érthető okból — elhallgatjuk^ N. két éve étt együtt második feleségével, s mindhiába vártak gyerekre. Ahogy az gyakran lenni szokott, egymást hibáztatták emiatt A férj annál is inkább megtehette, mert hivatkozhatott az első házasságából származó, kilenc- és tízéves kislányára, akik után egyébként ötödik éve fizetett hajdani feleségének havi 480 forintot gyermektartás címén. N-né orvoshoz fordult, de a vizsgálat nála semmi rendellenességet nem talált Essek után már férjének is meg kellett tennie ugyanezt. Vele megdöbbentő eredményt közöltek: igen régen — feltehetően kezdettől fogva — nemzőképtelen. Ezek után N. pert indított annak megállapítására, hogy a két lány tőle nem származhatott A bíróság elrendelte a szérum- és vércsoportvizsgálatot Az ered. mény igazolta az eddigieket: kiközül csak 90 a szövetkezet tagja. Az asszony az orvosi vizsgálatok Márpedig sokkal ésszerűbb és , , , ,__,, .___ j obb lenne, ha mindenki tagja j freáménye ellenére tagadta, hogy lenne a közösségnek. Ezért szór- | hafaa^®? idején férjen krvül galmazzuk az egyhavi fizetésnek megfelelő részjegyek jegyzését és fizetését Így azután nemcsak a tagok száma növekszik majd, hanem a szövetkezet fejlesztéséhez szükséges saját eszközeink is. Bízunk abban, hogy sikerül végrehajtani elhatározásunkat, mivel éppen a rugalmasabb termelés- szervezés eredményeként szép és biztos jövő vár a szövetkezetre. P. P. más férfivel is volt kapcsolata. Pedig a tárgyaláson N. már emlegetett egy bizonyos M-et, mondván: ő akkoriban sokat volt távol otthonéitól és a fülébe jutott, hogy a szomszédságukban lakó fiatalember legyeskedík a felesége körüL Részben emiatt romlott meg a házasságuk — állította. De valószínűbb, hogy az akkori pletykát csak most, az orvosi vizsgálatok után vette komolyan, hiszen válópere idején meg sem említette gyanúját A járásbíróság, majd — fellebbezés után — a megyei bíróság is kimondta: a gyerekek apja nem N. A párhuzamosan folyó perben született ítélet szerint a továbbiakban nem köteles gyermek- tartást fizetni. Az eddig kifizetett összeg után azonban nem kaphat kártérítést Az ügy ezzel le ja zárult volna, de a bíróság — mondhatjuk így is: a társadalom — számára nem közömbös, hogyan alakul a továbbiakban az immár apa nélkül maradt kislányok sorsa. Megkeresték ezért M-et, aki már nem a megyében él, s időközben ő is megnősült Gyermeke azonban — bár nagyon szeretné — nincs. Kihallgatása során a többi között ezeket • mondta: „Arra vonatkozóan nem vagyok hajlandó nyilatkozni, hogy volt-e kapcsolatom N-nével. De feleségemmel beszélgettem arról, hogy ha gyermekem lenne valakitől, örökbe fogadnánk-e? Azt válaszolta: igen. Mert mi már gondolkoztunk azon, hogy örökbe fogadunk állami gondozott gyereket” Valószínűnek látszik tehát, hogy a kislányok nem maradnak apa nélkül. Kétséges azonban, hogy odaadja őkét az anyjuk, aki számára most már csak ók jelentik a családot S vajon a ma kilenc-, illetve tízéves, értelmes gyerekek hogyan viselik majd el a számukra érthetetlen változást? Ezt az érdekes, de még inkább szomorú családi ügyet tóiát negyem nehéz lesz megnyugtatóan rendezni ma már. Kérdéssel indult és azzal is zárul krónikánk: Ki vett a hibás, ki vétett az íratlan erkölcsi törvények ellen? Adjon erre választ ki-ki saját lelki ismerete szerint Békés Deraö is, hiszen egy tagra vetítve most 15 ezer 337 forintot osztottak a tavalyi 14 145 forinttal szemben. az igény. A lakossági szolgáltatásról sem feledkezünk meg. Az idén körülbelül 1 millió forint Pályázatot hirdetünk művezetői munkakor betöltésére Ut-, hídépítési gyakorlattal rendelkezők előnyben. — Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés levélben vagy személyesen, DEBRECENI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT munkaügyi osztálya, Debrecen, Barna u. 3—5 sz. 6. rész — Ti, magyarok, mind ilyen szép emberek lesztek, ha megöregedtek? Eddig nem szenteltem különösebb figyelmet a fényképnek. De most nem mulaszthattam el megmondani Ruthnak, hogy Csánkót én is szép embernek tartom. Csak kissé öregnek. Még retusálva is van vagy hetvenéves. Aztán felhívtam a figyelmét a fénykép hátterében álldogáló férfiak közül Nánás- syra. — Az ki? — kérdezte Ruth. — Egy ezredes. — És honnan ismered? — Egy bukmékerirodából. — Mit keres egy ezredes egy bukmékerirodában ? — Pénzt Ruth nem értette a dolgot Meg kellett neki magyaráznom, hogy mostanság kétféle magyar ezredes létezik. Az egyiknek van ezrede, de nem tartja magát úrnak. A másik úrnak tartja magát de nem minden tekintetben megalapozott hitén kívül vajmi kevés dologgal rendelkezik. Legkevésbé ezreddel. — Hogyan lehet valaki ezredes, ezred nélkül? — csodálkozott Ruth, aki — érthetően —■ Pintér István: do-itáléü alig foglalkozott még a közelmúlt magyar történetével. Mi több: tudása rendkívül felületes volt! Az egy hónap alatt azonban, amelyet együtt töltöttünk, sikerült elérnem, hogy nemcsak rólam, hanem odahagyott hazámról is valami fogalmat alkosson. Az ezred nélküli ezredes azonban még így is felülmúlta fantáziáját — Hát lehet, hogy elvesztette az ezredét vagy az ezrede őt Sőt, női ruhába is öltözhetett, nehogy valakinek eszébe jusson, hogy bármi köze is lehet az ezredéhez... Ruth nehezen fogta fel a dolgot, de láthatólag lehűlt Csánkó iránti rajongása, amikor elmagyaráztam neki, hogy ezek a vezérezredesek és ezredesek miként futottak a háborúban, néha — mint ez az eset is mutatja — egészen Amerikáig. Magam is csodálkoztam ékesszólásomon, hiszen, amikor ezek az események történtek, én még kisgyerek voltam, s a háborúban legfeljebb úgy vettem részt, hogy amíg anyám sorban állt a lóhús- szék előtt, én a péknél vártam, hogy beváltsák a kenyérjegyeinket. Átfutott az agyamon, hogy mindezeket katonáskodásom alatt tudtam meg, a kötelező politikai foglalkozásokon, amelyek azonban, úgy látszik, nem használtak nekem túlságosan, hiszen mégiscsak átkeltem a határon. Ez a beszélgetés valahogy kiverte a fejemből, hogy eredetileg más terveim voltak Ruthtal, s eszembe sem volt, hogy a leg- újabbkori magyar történelem néhány kellemetlen epizódjával traktáljam. És a lány kék szemében is kialudt lassan az érdeklődés. Neki ennyi bőségesen elég. Végtére is ő pincérlány, nem történész. Alighanem el sem olvassa a Csánkóékról szóló tudósítást, ha történetesen nem egy magyarral hozza össze a sors. Az egész ügyben őt csak az érdekelte, nehogy nekem valami bajom essen. Ezért aztán még vagy háromszor meg- ígértette velem, hogy szombat délután varietébe megyünk, s nem a Rithmus Hallba, Csán- kóékkal teázni. Készséggel bele is egyeztem, hiszen bármennyire szomjas voltam is a magyar szóra, fegyverszóra igazán nem vágytam. Ezek után nem volt más hátra: ismét emlékeztettem Ruthot az ígéretére, hogy nem hagy tovább gyötrődni. Barátnőm ismét megnyugtatott, és nem kételkedtem szándéka őszinteségében. — A fene egye meg őket! — bökött a két szomszéd asztalnál ülő alakok felé. — Ha már ezt a szakmát választották, inkább azt a merénylőt hajszolnák.;. Én a magam részéről hozzátet-
