Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-15 / 38. szám
NÉPÚJSÁG Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. FEBRUÄR 15., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM Képek az első Országos Parasztkongresszus vésztői ünnepségéről Az ünnepi beszédet mondó Fehér Lajos elvtárs és a díszelnökség tagjai. Lapunk tartalmából! Zárszámadási tanulságok (Dupsi Károly cikke, 3. oldal) Amire a munkaügyi viták figyelmeztetnek H. oldal) * * * Lakásépítésünk helye a világban (9. oldal) * * * Intríkusok Gyomán (Kukk Imre riport ja, 5. oldal) Nemes Dezső elvtárs Márványtábla őrzi az egykor! parasztkongresszus idejének és színhelyének emlékét. Az elnyomást, a nyomort lehelte a 25 évvel ezelőtti fényképekből, okmányokból, használati tárgyakból ez alkalomra megrendezett kiállítás. (Fotó: Dernény) látogatása megyénkben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja petiteken egynapos látogatásra me. gyénkbe érkezett Békéscsabán az MSZMP megyei bizottságának székhazában fogadták a vendéget a megye vezetői: Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó Sándor és Zölaí György, a pártbizottság titkárai, valamint Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke. Nemes Dezső elvtárs délután aktívaülésen tartott tájékoztatót a kommunista mozga- i lom időszerű kérdéseiről. Nincs közvetlen veszély — Megemelték a töltést, kitisztítottak a csatornákat — A békési duzzasztó előnyei Pénteki ülésén egyebek melletti az ár- és belvíz elleni védekezésről tárgyalt a Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, figyelembe véve a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatását. ősszel rendkívül kevés csapa-1 dék hullott, s így a talaj vízbefogadó-képessége nagy. Közvetlen ár- és belvízveszélytől tehát nem kell tartani a békési járásban sem — állapítja meg a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott jelentés. A vízügyi szervek az elmúlt évben is tovább fejlesztették a védőrendszereket, s a csatornahálózatot Békés határában megemelték a töltés gátját a Horváth-gátőrháztól Mezőberény irányába is. Intézkedtek a Szety- tvénesi-csatorna kitakarításáról és több mint egy kilométer hosszú új csatornát is építenek a Krisz- tina-zug környékén. Mezőberény határában még ez évben befejezik a Boldizsár-háti csatorna építését és javítási munkálatokat végeznek Köröstarcsa, Bélmegyer, valamint Tarhos községben is. Tovább javultak a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság védelmi felszerelései. Készenlétben állnak a szivattyútelepek és a különböző kapacitású hordozható szivaty- tyúk. Az egész járás területén gaz- talanították, tisztították az első-, i másod-, harmadrendű csatornákat. Szükség van azonban arra is, í hogy a községek termelőszövetke- 1 zetei, állami gazdaságai és a belterületen lakók is tisztítsák ki az átereszeket. Hasonlóan fontos, hogy a közös gazdaságok a fagy elmúltával húzzák meg a vízle- ! vezető barázdákat a mélyen fekvő területeken. Foglalkozott a végrehajtó bizottság azzal is, milyen előnyökkel jár a közelmúltban épült békési duzzasztómű. Már a közeljövőben megélénkül az élővíz-csatorna folyása és ennek nyomán csökken a víz szennyezettsége. A mezőgazdasági termelés szempontjából is jelentős a duzzasztómű, hiszen segítségével az eddiginél nagyobb területet öntözhetnek. A szakemberek szerint magasabb árhullám jelentkezése esetén sem válik veszélyessé a víz duzzasztása, mert a műtárgyakkal szabályozni tudják a vízszintet. Közismert, hogy a Körösök vizének szintjétől függ elsősorban a járás belvízhelyzete is. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, belvízelöntéstől sem kell tartani az idei tavaszon. Ennek ellenére készenlétben állnak a vizügyi igazgatóság és a vízműtársulatok szivattyúi és megtették a szükséges óvintézkedéseket a községi tanácsok, termelőszövetkezetek is. B. D. Az első év után Immár jó egy év óta az új gazdaságirányítási rendszer nemcsak leggyakoribb előadás- és beszédtéma, hanem mindennapos gyakorlat is. Most, amikor a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1968. évi jelentését áttanulmányozva visszapillantunk a megtett útra, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a gazdaságirányítás reformjának premierje jól sikerült. Tovább növekedett az ipar és a mezőgazdaság termelése, az elért eredmények közül nem egy meghaladta az óvatosak számításait. Legfeljebb azok csalódtak, akik azt várták, hogy most már kiforgatjuk sarkaiból a világot. Nem, szó sincs erről. Az új mechanizmus nem csodaszer, amelytől egyszerre több lesz a ruha és a cipő. a gabona és a hús. De jó eszköz ahhoz, hogy lehetőségeinkkel okosan élve most már a termelés és az igények mindjobban találkozzanak egymással, felszínre kerüljenek az olyan kezdeményezések és tartalékok, amelyeket a megnövekedett vállalati önállóság és felelősség lehetővé és szükségessé tesz. Mert úgy lesz egyre jobb és tökéletesebb ez a mechanizmus, ha ezeket a célokat szolgálja A múlt év tapasztalatainak zöme azt tanúsítja, hogy jól rajtoltunk. Az állami ipar termelése 6,2 százalékkal, a szövetkezeti iparé 14,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A kereslet-kínálat azonban már jobban hatott, mint korábban. Ezért egyes iparágakban mérséklődött a termelés fejlődése. A könnyűipart érintette leginkább a kereslet yáltozása és ingadozása, a választékbővítés igénye, valamint a kereskedelem kedvezőtlen pénzügyi helyzete. Ezért tavaly csalt 3 százalékkal növekedett a termelés. Még ennél is érzékenyebben hatott a kereslet visszaesése az élelmiszeriparban. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a termelés az előző évinél 5 százalékkal kevesebb volt. Ebből viszont — mélyebb elemzés nélkül — két következtetés szűrhető le. Az egyik, hogy talán igen magas a hazai élelmiszeripar kapacitása A másik, hogy a piackutatás és az árupropaganda az eddiginél jóval több figyelmet érdemelne. A nyilvánvaló gondok ellenére kedvező, hogy a megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek nyereséggel zárták az évet. Ha azonban egy kissé ennek is a mélyére nézünk, nem kerülheti el figyelmünket, hogy ez nemcsak a hatékonyabb munka eredménye, mivel a termelés- növekedésnek csak egyharmada származott a termelékenység emelkedéséből. Tavaly ugyanis néhány olyan árpolitikai és egyéb intézkedés is segített a nyereségképzésben, amelyek többé már nem ismétlődnek meg. Az új gazdaságirányítási rendszer első évének tanulsága szerint a termelésnövekedés és a nyereség legfőbb forrása ezután csak a termelékenység kedvező fejlődése lehet. Más út, más lehetőség nincsen. örvendetes, hogy a tavalyi aszályos és szeszélyes időjárás közepette is néhány növényből milyen jó termést takarítottak be. A búza átlagtermése 15,3 mázsa volt holdanként, azaz 30 kilogrammal még a kedvező, 1967. évit is felülmúlta. A cukorrépa 212,3 mázsát adott holdanként, ami azért is figyelemre méltó, mert a tavaszon jó néhány ezer holdat újra kellett vetni. A tavalyi aszályos esztendőhöz hasonló 1952-ben búzából mindösz- sze 6,4, cukorrépából pedig csak 68 mázsát termeltek holdanként, önmagáért beszél a különbség. Csak a folytatás is ilyen legyen az első esztendő után. P. P.
