Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
1969. január 12. 3 Vasárnap Gázrobbanás, súlyos sérülés Január 9-én Mezőkovácsházán, a Kossuth út 175 szóm alatt Rigó Rozália lakásán szivárgás történt a propán-bután gázpalackból, melynek következménye robbanás lett. A gázrobbanás igen nagy kárt okozott az épületben, emellett Rigó Rozáliát égési sérülésekkel kellett az orosházi kórházba szállítani. A robbanás tényleges okának kiderítésére vizsgálat indult. Tanuár 10-én Sarkadon a Lenin Termelőszövetkezetben Debreceni Imréné, az egyik irodában kannafedőből benzin- és gázolaj - keveréket öntött a tűzre, hogy azt felélessze. A gyúlékony anyag belobbant és meggyújtotta az iroda berendezését is, ezenkívül Nagy Julianna statisztikus másodfokú égési sérüléseket szenvedett, s a gyulai kórházba szállították. Az anyagi kór mintegy b'000 forint. Üj szakosztályok a MAE-ban Megyénk mezőgazdasági szakemberei szorgalmasan látogatják a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének tudományos programját. Az érdeklődésre való tekintettel a vezetőség már tavaly úgy határozott, hogy tovább növeli a szakosztályok számát. Speciális ismeretek szerzésére most már hat szakosztály áll a MAE tagjainak rendelkezésére, A szocialista brigádmozgalom a munka verseny legnépszerűbb formája Kik éa hogyan irányítsák a mozgalmat? Egy ankét tanulságai A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa a szocialista brigádvezetők III. Országos Tanácskozására való felkészüléssel kapcsolatosan január 10-én ankétot tartott Békéscsabán, mélyen gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti titkárok, valamint szocialista brigádvezetők vettek részt. A vita alapját a SZOT által írásban kiadott anyag képezte, amely három fejezetre oszlik. I. fejezet: A szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzete. — II. fejezet: A szocialista brigádmozgalom irányításának néhány gondolata a politikai tömegmunkával való összefüggésben. — III. fejezet: A tömegpoilitikai munka feltételeinek megteremtése a szocialista brigádmozgalomban. A SZOT vitaanyaga lényegében megállapítja: a tíz évvel ezelőtt kibontakozott szocialista brigádmozgalom a népgazdaság valamennyi ágában szilárdan meggyökeresedett és szinte minden vállalatnál a munkaverseny legnépszerűbb formája. Résztvevői a bérből és fizetésből élők leghaladottabb rétegét tömöríti. A mozgalom kedvező hatást gyakorol a dolgozók erkölcsi felfogására, a szocialista rendszerhez való viszonyukra, önművelési igényeik felkeltésére, termelési, gazdasági kezdeményezéseik bátorítására. Tömegerejénél és tartalmas tevékenységénél fogva ma már jelentős társadalmi és termelési tényező. „ A kezdeti idők legöntudatosabb brigádjai mellé azonban nagy számban csatlakoztak a mozgalomhoz politikai érettség, öntunyeket is támasztanak a szocialista brigádokkal szemben. Az ankét részvevőd — ha éppenséggel akadt egy-kót ellenvetés — általában maguk is felismerték a szocialista brigádmoz dat. felelősségérzet dolgában ke-1 galom bizonyos „felhígulását”. Es vésbé fejlett kollektívák is. Ehhez hozzájön az, hogy á régebbi szocialista brigádok személyi ösz- szetétele kisebb-nagyobb mértékben állandóan változik, s így bizonyos „felhígulás” állapítható meg a mozgalomban, amit maguk a szocialista brigádok is éreznek. A vállalatok gazdasági vezetői, társadalmi szervei — köztük a szakszervezetek — a mennyiségi növekedéssel egyidejűleg nem fokozták a velük való foglalkozást. Lényegében a szocialista brigád- mozgalomban esetenként fellelhe-' tők még azok a negatív jelensé- j gek is, amelyek általában jellemzőek a öntudatlan, elmaradottabb dolgozók magatartására A mozgalom a vitathatatlan gyöngeségek ellenére társadalmi fejlődésünket előrevivő hatalmas erő, amelyet megfelelő irányítással, körültekintően kidolgozott és megszervezett segítségadással, a termelési célkitűzések megvalósítása mellett alkalmassá tehetünk politikai feladatok ellátására is. Kik és hogyan irányítsák a mozgalmat? — Természetesen a gazdasági vezetés együttesen a szakszervezettel. A továbbfejlődést pedig azzal lehet a leffjóbban elősegíteni, ha fokozottabb politikai követelmébár a vitában sok részletkérdésre kitértek, a javaslatokból lényegében kicsendült az a vélemény, hogy a mozgalmat tovább kell fejleszteni. A vita során a hozzászólók sok értékes tapasztalatról számoltak be, amelynek alapján hasznos javaslatokat is tettek. Általános volt többek között az a vélemény, amit Kendra György- né, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója így fejezett ki: a szocialista brigádok elvárják, hogy tájékoztatást kapjanak a vállalat dolgairól, vonják be őket a gondokba is. Velük együtt sokx mindent meg lehet oldani. Külön figyelmet érdemelt dr. Pirityi Károlynénak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztálya munkatársának a hozzászólása, aid hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádoknak — a termelési feladatok mellett — politikai célkitűzéseket kell megvalósítaniuk, Ide tartozik elsősorban a párt politikájának népszerűsítése. Aktu ális kérdések: a gazdasági mecha- nizmus reformja, az üzemi demokrácia szélesítése (több jog és több kötelesség), a szövetségi politika, a szocialista hazafiság. De honnan Kennedy szenátor elnökjelöltsége volt. Bobby nyomban felfogta, hogy Jackienek ez a tervezett házassága politikai álmainak végét jelentheti. Onassisnak ugyanis a mérvadó amerikai közvéleményben olyan rossz a híre, mint egy maffia-vézérnek. Bobby végül, hosszas érvelés utón, rávette Athénből hazatért sógornőjét, hogy ne keresztezze a család politikai törekvéseit. Jackie esküvel fogadta, hogy a novemberi elnökválasztásig tervét szigorúan titokban tartja. Alig két héttel később — 1968. június 5-én — Los Angeles-ben meggyilkolták Robert Kennedyt és Jackie újra szabadnak érezte magát Meglehetősen rövid gyászidő letelte után Jackie az immár egyedül élő Kennedy-fivér, Edward szenátor társaságában Skorpió szigetére utazott, Onassishoz. Edward is a házasság ellen foglalt állást, ám Bobby meggyilkolása Jackie kezébe olyan érvet adott, amely előtt a családnak meg kellett hajolnia: Jackie féltette saját és gyermekei életét s mert a Ken- nedyek az orvgyilkosoktól önmagukat sem tudták megvédeni, ki akart kerülni a Kennedy-klan köreiből. Edward az Onassissal való találkozás után táviratot küldött anyjának: a házasságot nem tudja megakadályozni! A családi történet iróniája, hogy Jacqueline Kennedy 1963- ban Onassis va<"h+íán, a ChrLsti- nán saiátos küldetéssel fordult meg. Húga ugyanis beleszeretett _______ szerezzenek ehhez ismere• teket ? Igen fontos a brigád vezették kiválasztása: emberileg és po Onassisba és Jackie férjhez akar-Ilitikailag ki alkalmas ilyen fcl- ta adni hozzá. Akkor John F.jadat ellátására? Vele együtt pe- Kennedy, mint az Egyesült Alla-«dig a kommunisták legyenek a mok elnöke, arra gyanakodott, ♦szocialista brigádok tevékenysé- hogy Onassis, sógornője révén,«Rónék motorjai. S ehhez mindjárt szeretné az USA-bar szalonké-thozzátehetjük, amit Lapusnyik pessé tenni magát, így feledtetve ? Mezőhegyesi Állami el azt a tényt, hogy az Egyesült;^aMg^rtb^tts^nak tit- Allamokban törvénytelenül sok-1 millió dollárt keresett Az utazáshoz ürügyet az szol-t többek között mondott: sóikat számít a kommunisták példamutatása. ..r,. . ... , « Helyesen állapította meg Lápgáltatott, hogy nem sokkal előbb; Imre> az SZMT munkatón^ néhány napos korában, meghalt thogy a szocialista brigádoknak a Jackie harmadik gyermeke és eztIvállalat feladatainak ismeretében a fájdalmat akarta — úgymond—? kell a vállalásukat megtenniük, az utazással levezetni. Gyerme-J Ehhez pedig, keit is magával vitte. Amikor* a vállalatnak — kétoldali szer- azonban Kennedy tudomást szer-I ződés alapján — biztosítania zett felesége utazásának egyéb in-J kell a feltételeket dítékairól is, megtiltotta további!A szerződést természetesen az közbenjárását Az amerikai nagy-Jadott (művezetői, részlegvezetői) politika nem nézhette jó szemmel 4szinten célszerű megkötni. Ldp- ezt a házasságot és Jackie kény-jcsei Imre kitért a kulturális vo- szerült véget vetni Lee húga ro-Tna,tkozású vállalásokra, a tovább- máncának, aki később egy len-jj^ulásra Mit tanuljanak a gyei mágnás, Radziwill felesége«brigád tagok? Azt ami a vállalat 2ett ♦ tevékenységével összefügg. A nagy politika - a nagy Ken-$ *** 320 ^t-f°1ialist® brj' nedv család. Jackie, aki szerette!ff^ ^f^i&ének fonto^a- „ fénvt és a nonmát úira m-e*gáro1’ amel3'nek főként abban óira ezzel találta masát szembengíkelL .rTgnyilválüllnia’ h°Sy a újra ezzel találta magat szemben.«ga^g^gi vezetők bevonják őket miközben tőle idegen célok meg-Ja fontos kérdések megoldásába. A valósítására kényszerült: ahogy aimegbecsüléshez tartozik munká„klan” döntött, neki aszerint kel-Jjuk rendszeres figyelemmel való lett cselekednie. ♦ kísérése, értékelése, eredményeik Hogy 1963-ban Jackie néhány*elismerése. hónappal a dallasi tragédia előtti ,Lipták Pálnak, az SZMT titkánemcsak meghalt legkisebb gyer-íra^ zarószavaival ért veget az meke iránti bánatát feledni ment * L,tapa'sfte]atei Onassis yachtjára, ez a Kennedy TfF, család köreiben csak most vált ismertté. (Folyt, köv.) ^Szocialista Brigádvezetők III. Or- Jszágos Tanácskozása eredménye- Jsen oldja meg a feladatát. * P. B. Csöpögő kutakkal nem lehet korszerű vízellátás M indig gyanút fogok, ha valaki csodálatos dolognak mondja, ecseteli a társadalmi folyamatok közül azt, ami éppen a legtetszetősebben hangzik. Napjainkban: az új mechanizmust. Bár ez valamennyi társadalmi folya- j matot felölel, s egetverőbb is a ci tálasa. Miért a gyanúm? Azért, mert} az ilyenek szavait afféle majálisi léggömböknek tartom, amelyek j csillogva szállnak a magasba és 1 ott szétpukkadnak. És mi lesz be- I lőlük? Semmi. Nem azért nem I tettem a „semmi” szó után felkiáltójelet, mintha valamiféle rezignáltság kerített volna hatalmába, hanem azért, mert akkor kiáltunk fel, miután a léggömb felröppen, nem pedig, miután kipukkad. De hát más a majális és mások a köznapok. S mind a kettőnek megvannak a játékszabályai. A majálisnak az, hogy a papírcsákó i is csillogjon, pedig mindenki tud- j ja, hogy órák vagy talán percek múlva a szemétdombra kerül. Ez a mulatságok törvénye. De a köznapokon nem a mutatványosbódék körül forog a világ, ezért a csodálatos dolgok „kikiáltóira” allergiás vagyok. Ezért nagyon is örültem, hogy részt vehettem a j gyulai járási párt-vb ülésén, ame- j lyen a községek kommunális helyzetérői tárgyaltak.- Itt a köz- j napi játékszabályokhoz tartották I magukat és fordított sorrendet állítottak fel: hol fogják meg aj dolgokat, hogy a falvak tovább ] fejlődjenek és nem citáltak sem- I miféle csodákat. Mivelhogy sem- j miféle csodától nem várható, j hogy egységes csatornarendszert! építsenek ki a községekben a j szennyvíz levezetésére, mert I anyagi fedezetet nem tudnak erre biztosítani a közeljövőben, ezért a járható út, hogy a családi házaknál építsenek tisztítókat. A csapadékvizek elvezetésére a csatornahálózat terve elkészült, de ez isi csak fokozatosan építhető meg. t Legrosszabb a helyzet Sarkadon a Teleki részen, ahol egyáltalán nincs csatorna. Méhkeréken csaknem az egész községben hasonló a helyzet. És rövid időn belül nagyobb változás nem várható. Azt lehet mondani, hogy a járdahálózat megfelelő, mégis a lakosok minden összejövetelen szólnak erről, mert az utcák nagy részében csak az egyik oídalon van járda, egy része az is keskeny. Ezért a községek a járdák szélesítésére, bővítésére évente egymillió forintot fordítanak. tatán a vb megtárgyalta a 1*8 sokféle és jogos igényt, ajánlotta, hogy a megvalósulás sorrendjét meggondolva állapítsák meg, mert az anyagi lehetőségek korlátozottak. Annyi elmondható: miután a villamosítás befejeződik, lássák el a lakosságot vízzel; csöpögő kutakkal nem lehet kulturált, korszerű a vízellátás. Nagy gond a szennyvíz, a csapadékvíz elvezetése, mégis a főfeladatok közt ez kerülhet a második helyre. Mintahogyan rögvest követnie kell ennek az egészségügyi ellátás feltételeinek a biztosítása. Természetesen a községek sajátosságai, lehetőségei, szükségletei szerint kell megszabni mindennek a sorrendjét, idejét, hiszen semmiféle csodára nem lehet és nem is kell számítani. A községek bevételi fő forrása a községfejlesztési hozzájárulás, s ezt egészíti ki a társadalmi munka. Ezzel kapcsolatban különösen aláhúzták a társadalmi összefogásnak azt a formáját, amely szerint a községekben levő vállalatok vezetődnek, dolgozóinak meg kell érteniük, hogy az adott településnek a lakosai, s ha a községben létesül valami, annak áldásait ők is élvezik a többi lakossal együtt. Ha mondjuk, valamelyik községben orvosi lakást akarnak építeni, éppen az egészségügy javítása miatt, ez a községfeljesztési alapot nagyon megtépázná, s a járdára, meg másra alig jutna. Ilyen esetben az az járható út —- és más esetben is —, hogy ha mondjuk az orvosi lakás 200 000 forintba kerül, a tanács adjon ehhez 20—30 000 forintot és telket, a többit a vállalatok, ktsz-ek, termelőszövetkezetek adják. ■ Mintahogy ma már Jerikó falai semmilyen trombita hangjától nem omlanának össze, az orvosi lakások falai pedig nem állnak össze semmilyen gyönyörű szavaktól sem. Bár nem volt célom, hogy ide jegyezzem: OTP- kölcsönnel 1967-ben 384 új és 123 toldaléklakóházat építettek, 1968-ban pedig 244 újat és toldaléklakóházat 111-et Azért nem akartam feljegyezni, mert ez nem növelte a számok arányában a lakóházakat, mégpedig azért, hogy az újonnan épültek nagy része helyett tanyákat bontottak le. Mégis ide jegyeztem, mert akiknek ezt sikerült elérniük, kulturáltabb körülmények közé kerültek. Ez egyben a falusi életforma bizonyos változását is mutatja vagy legalábbis ennek irányát. Elég itt utalni a villanyra, a járdára, az orvosra, a jó ivóvízre. A gyula járási párt-vb tagjai is ezt az utat egyengetik tovább, amit a IV. ötéves terv elgondolásai részleteiben is mutatnak. Az ivóvízellátást közművesítéssel több községben be akarják fejezni; csapadékvízelvezető-csatomákat szintén több községben akarnak építeni. Bölcsődék, orvosi rendelők és lakások, gyógyszertárak, időseknek napközi otthonok épülnek. H em sorolom tovább, hiszen nem véglegesek a döntések, az anyagi feltételeket is számba kell venniük, de ott és úgy fogják meg a dolgokat, ahogyan legjobban tudják az ügyet előrelendíteni, az embereket szolgálni. Mert ez az érdemi munka, ez a második évébe lépő gazdasági irányítás rendszer „titka” is. Cserei Pál A szocialista országok gazdasági fejlődéséről A Pravda pénteki számának vezércikke a szocialista országok 1968. évi gazdasági eredményeivel foglalkozik. A Szovjetunióban az elmúlt évben ipari termelés növekedése az 1967-es évhez viszonyítva 8,3 százalék volt, Bulgáriában az előzetes adatok szerint 11,7 százalék, Magyarországon 6, az NDK-ban csaknem 6,5 százalék, Lengyelországban 8,9 százalék, Romániában pedig 11,2 százalék. Mongóliában az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a negyedik ötéves terv három évében 7,9 százalék volt. Növekedett a termelés Csehszlovákiában is, annak ellenére, hogy ez az ország az utolsó időszakban gazdasági nehézségekkel küszködött, amelyeket az elmúlt évek gazdaságpolitikájában elkövetett hibák, illetve az antiszocia- liste erők cselekményei idéztek elő. A KGST tagországainak lakossága a világ lakosságának tíz százaléka, ez«* az országok a világ területének 18,4 százalékát foglalják el, viszont a világipari termelésben való részesedésük 31 százalék.
