Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-10 / 7. szám
Műszaki konferenciák A nyilvánosság előtt viszonylag ritkán szerepelnek a műszaki konferenciák, az üzemek felső- és középszintű vezetőinek tanácskozásai. Pedig érdemes említést tenná róluk, egyrészt azért, mert a hivatását jól betöltő műszaki konferencia igen sokat segít az üzemi munka javításában, másrészt — s ez már inkább társadalompolitikai kérdés — a vállalati demokrácia lényeges alkotóelemed közé tartozik A konferenciák elvi jelentőségét általában elismerik a résztvevők, a probléma inkább az értelmezés, majd emiatt a megszervezés, lebonyolítás — majdnem általánosnak mondható — maradisága körül van. A több mint egy évtizeddel ezelőtt rendszeresített műszaki, gazdasági tanácskozások az üzemek többségében szervezésükben, sőt tartalmukban alig változtak és úgy tűnik, sokhelyütt még az is tisztázatlan, hogy milyen feladatokat tölthet be a gazdaságirányítás mai rendszerében. Tíz évvel ezelőtt azt tartottuk a műszaki konferencia fő feladatának, hogy előkészítője legyen a termelési tanácskozásoknak és legfeljebb emellett vitasson meg néhány gyorsan megoldásra váró műszaki, közgazdasági, iparszervezési kérdést. Ez az értelmezés sok vállalatnál ma is tartja magát és ebben kereshetjük a magyarázatot, amiért a műszaki konferenciák nem nagyon különböznek egyéb vállalati értekezletektől. Elhangzik egy előadás, amely zömében az elmúlt időszak feladataival és eredményeivel foglalkozik, majd a hozzászólások következnek, gyakran aprólékos és legtöbb résztvevő számára érdektelen kérdésekről. A vezetés korszerű módszerei kczé nem illik ez a szervezeti forma A műszaki konferenciáknak is az üzemi élet változásaihoz kell igazodni és elsősorban az a feladatuk, hogy lényegesebb kérdéseket vitassanak meg rajtuk — tanácskozási jelleggel. Most például a vállalatok főbb gondjai közé tartozik a termelékenység növelése, a minőség javítása, a korszerűbb üzemszervezés, a vállalatfejlesztés ésszerűbb megoldása sfb. Ha ezek közül tűznek ki — az időszerűségnek és a vállalati igénynek megfelelően — egy-egy napirendi pontot, és előzetes értesítéssel módot adnak a meghívottaknak a gondos felkészülésre, hasznosabbak, célravezetőbbek és a műszaki, gazdasági szakemberek számára érdekesebbek lesznek a tanácskozások. A konferencia' azonban nem pótolhatja a vezetők hatáskörét és felelősségét, ezért feladata sem lehet, hogy ott ellenőrzés kezdődjön, értékelést adjanak, döntések szülessenek. Azért kell erről említést tenni, mert a műszaki konferenciák régebbi értelmezése miatt ma is gyakori, hogy gazdasági vezetők önálló hatáskörüket, de főleg felelősségüket igyekeznek feladni vagy áthárítani, erőltetve a közvetlen termelési feladatokhoz tartozó döntéseket. A gazdaságirányítás mai rendszeréhez igazodva már sok jó tapasztalat is született a műszaki konferenciák célravezető szervezéséről, ezek azonban néhány feltétel biztosítását is igénylik. Nem feltétlenül indokolt például, hogy a műszaki konferenciák nagy létszámú tanácskozó testületek legyenek, s minden vezető minden napirend vitájában részt vegyen. Inkább arról kell gondoskodni, hogy az adott témát legjobban ismerők megfelelően felkészülve jelenhessenek meg a tanácskozáson. Igen lényeges, hogy szabad vitalégkör alakuljon ki, ahol i presztízs, az alá- vagy fölérendeltségi viszony nem befolyásol hatja senkinek az állásfoglalását sem. Minél rövidebbre kell korlátozni a beszámoló idejét és ebben a múlt eredményei csak kiinduló pontot jelenthetnek, a lényeg a jövőn, a megoldásra váró feladatokon van. A közeli hetekben üzemeink többségében összehívják a m'Isid konferenciákat, ahol zömében arról lesz szó, hogy az éves terveket miként lehetne eredmenye sebben teljesíteni. K. A. Világ proletárjai egyesüljetek I A ME&YEi iPÁRTatZO TT SÁG ÍS A MEGY&hTA NÁ<C-S" LAPJA \ 1969. JANUAR 10., PÉNTEK Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Negyvennégyórás munkahetet vezettek be a téglaiparban — Békéscsabán új cserépgyár létesül — Újfajta égetett fah és padlóburkoló-lapok előállítását tervezik A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tavaly téglából 11 millióval, cserépből pedig 7 millióval többet gyártott, mint 1967-ben. A termelés értékben 20 millió forinttal több. Ez az eredmény 25 százalékban a létszám, 75 százalékban pedig a termelékenység növekedéséből ered. A nyereség a tervezettet 10 millió forinttal haladja meg és a dolgozók előreláthatólag egy havi keresetüknek megfelelő részesedést kapnak. A vállalat idei termelési célkitűzése az 1968. évihez hasonló. Még inkább előtérbe kerül azonban a minőség, ami a gazdasági eredmény növelésének egyik elengedhetetlen feltétele. Ugyancsak fontos a termelékenység további növelése, amit műszaki szervezéssel oldanak meg. Erre azért is szükség van, mert a vállalat január 1-től (iparágon belül elsőként) 44 órás munkahétre tért át, ugyanakkor pedig ebben az évben a dolgozók keresetének másfél százalékos emelését határozta eL A gazdasági eredmény növelését segíti elő többek között, hogy a két békéscsabai téglagyárban széntüzelésről gáztüzelésre térnek át A 2-es számú téglagyárban gáztüzelésű alagútszárító létesül, ahol a vázkerámiai blokkot és béléstesteket — a panel alapanyagát — készítik majd. (Ezzel megszűnik a középfalazó blokk gyártása.) Mezőberényben új szárító épül a kemence hűlő melegének hasznosítására. A későbbiekben öt éven belül Békéscsabán a gyulai és a kétegyházi vasúti elágazás szögletében korszerű cserépgyár létesül. A vállalat központi gépjavító műhelyében készülnek majd az NDK-ból vásárolt téglagyártó berendezésekhez szükséges levágó automaták és tartalékalkatrészek, melyekkel a magyarországi téglagyárakat innen látják eL Téglagyári rekonstrukciókhoz különböző berendezések ugyancsak ebben a műhelyben készülnek és 1 így a termelési érték a tavalyinál mintegy 5 millió forinttal lesz magasabb. Tervezi a vállalat újfajta égetett fal- és padlóburkoló-lapok előállítását, ami tartóssá teszi az épületek külső felületét. Ezek a belső burkolásnál csempe- és mozaiklapok helyett is alkalmazhatók. Mit kap idén a mezőgazdaság? A mezőgazdasági nagyüzemek, tsz-ek és állami gazdaságok — az idén ismét jelentős összegeket fordítanak beruházásokra: a felhasznált összeg előreláthatóan eléri majd a 8—8,2 milliárd forintot. Ebből a közös gazdaságokra 6, az állami gazdaságokra pedig hozzávetőleg 2,2 milliárd forint jut Az állam nagy mértékben segíti a beruházási program megvalósítását. A mezőgazdasági nagyüzemek a vállalati beruházások után széles körű állama támogatásban részesülnek. Egyebek között például 70 százalékos ártámogatást kapnak a szarvasmarha- és sertéstenyésztési célokat szolgáló épületekhez, és ugyanilyen arányú kedvezmény illeti a szakosított tehenészeti és sertés- hizlaló telepek járulékos beruházásait is. ötvenszázalékos építési kedvezményt kapnak a hűtő-tárolókra és a növényházakra. Érvényes marad az a koncepció, amely a marhahústermeléssel kapcsolat«» beruházásokat megkülönböztetett anyagi ösztönzéssel segíti. A fejlesztésre *zánt összegek nagyobb hányadából, korszerű tehenészetet alakítanak ki. A sertéshús-program megvalósítása érdekében főképpen a meglevő férőhelyeket korszerűsítik. 1969-ben a mezőgazdasági nagyüzemek vállalati beruházásból előreláthatóan 50 000 új tehénférőhelyet és 150 000 sertéshizlaló- férőhelyet létesítenek. A mező- gazdaság hűtőtároló-kapacitása 4200 vagonnal bővül, és 22 000 holddal növelik az öntözőtelepek területét. A meliorációs beruházások ártámogatási összege idén a tavalyinál valamivel kisebb. A kedvezmények felhasználásával az üzemek saját eszközeiből vízrendezési célokra 5 millió köbméternyi földet mozgatnak meg 70 000 holdon kémiai, 120 000 holdon pedig úgynevezett mechanikai talaj- javításra kerül sor. Lapunk lar/almából Labdarúgó NB II sorsolása Köznapi kirándulás <S. oldal) • 00 A téli autózás titka (Vajda János cikke) ooo Egy mérnök és csoportja (Dupsi Károly riportja) Hőmérőkért, műszerrengeteg, meteorológiai csend Csabai megfigyelések A mezőgazdasági üzemekben is többet keli foglalkozni az ifjúság problémáival A mezőgazdasági és élelmezés- j ügyi miniszter felhívásban fordult a gazdaságok mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek vezetőihez, hogy a kormányhatározatban kitűzött céloknak megfelelően fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság tehetségének, lelkesedésének hasznosítására, a gazdasági vezetés és a KISZ-szervezetek közötti együttműködés továbbfejlesztésére. Az ifjúság munkakörülményeinek javítása érdekében célravezetőnek látszik, hogy ahol lehetséges, vezessék be a kétműsza- kos termelést és az állattenyésztésben is biztosítsák a heti pihenőnapot A mezőgazdasági üzemekben arra kell törekedni, hogy a fiatalok — különösen a nődolgozók — folyamatos foglalkoztatása érdekében új munkalehetőségeket teremtsenek. A fiatalok lakásgondjainak megoldását a mezőgazdasági üzemek vezetői anyagilag, telekjuttatással, építő- kapacitással, fuvarral segíthetik. A magasba törő tartóoszlopot zúzmarás antennahuzalok fogják körüL Hideg van. Január 8-án és 9-én a reggeli krónika meteort^ lógiai jelentésében Békéscsabát az ország leghidegebb körzetének említették. Honnan, hogyan és milyen úton-módon jutnak hozzá Budapesten a békéscsabai meteorológiai adatokhoz? Békéscsaba keleti határában, az Élővíz-csatornán átvetett tahidtól alig néhány száz méternyire áll az obszervatórium. Három beosztott és egy vezető meteorológus tanyája. A telefonkönyvben is ez áll: Meteorológiai Állomás, Fényes tanya... Hat kilométernyire a várostól, a Május 1 Tsz zöldségkertészeti telepének szomszédságában. Kurucz Gyula állomásvezető szerint ideális munkahely. Határtalan a csend és a nyugalom. óránként 13 olyan állandó adatot jegyeznek jel, melyek az időjárás helyi tényeit mutatják. Ezeket nyomban továbbítják Budapestre. Telex, rádiótelefon és telefon áll rendelkezésükre. Bár a telefonnal ottjártunkkor baj volt. Állandóan foglaltat jelzett és jelez azóta is, ha csak a posta... A munkaszobában műszerek, egy hatalmas doboz, benne olyan szerkezetek, melyek a magas légkör kutatására alkalmasak. Az ország vidéki állomásai közül egyedül itt foglalkoznak az ionoszféra megfigyelésével. Rádió- frekvenciás jeleket bocsátanak fel. Ezek különböző magasságokból visszaverődnek. Felfogják őket, katódcsőre vetítik, lefényképezik, a filmet előhívják és a grafikonszerű kép adatait szintén Budapestre továbbítják. Az épület mellett a nemzetközi előírásnak megfelelően kialakított hómérőkert, meteorológiai házikók, csapadék- és napfény tartammérők. Mezőgazdasági szakembereink a tavaszi vetés időszakában rendkívül nagy hasznát vennék annak a talajhőmérő-somak, amely itt van. Kettő, öt, tíz és húsz centi mélységből mutatja a talajhőmérsékletet. Nyolcadíkán, a déli órákban a talaj felső rétege két centiméter mélységben mínusz 3,8, öt centiméternél mínusz 4,3, tíz centiméternél mínusz 4, húsz centiméternél pedig mínusz 1,8 Celsius fokú volt. A szekrényekben hőmérők, hőmérsékletváltozást író szerkezetek, s mindezekre napjában huszonhárom alkalommal néz emberi szem. A 24 órából mindössze egy jut pihenőre, a hajnali három. Ilyenkor meteorológiai csend van. Nincsen észlelés. De máskor, ha fúj, ha esik, ha tüzes istennyila csapkod vagy ha velőt fagyasztó a hideg, megy a meteorológus, bejárja a kertet, leolvassa a hőmérők állását, telex mellé ül és az adatokat az éter hullámain Pestre küldi. Ott óránként állítják össze az ország időjárásának térképét s a világ országainak időjárásából, a hideg és a meleg légtömegek áramlásából következtetnek a közeli napok, hetek prognózisára. Amikor a reggeli krónika második kiadásának végén felolvassák hazánk egyes tájainak időjárását, akkor még csak 7 óra múlt néhány perccel. Hogy milyen gyors úton jut el a békéscsabai meteorológiai jelentés Budapestre, onnan pedig a rádióba, elegendő arra gondolnunk: ezek a reggel 6 órai megfigyelésből erednek. D. K.
