Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
198*. Január 9. 5 Csütörtök VIDEOTON-^ onsag A székesfehérvári VIDEOTON Rádió és Televízió Gyár az új esztendőben több új termékkel bővíti gyártmánylistáját. Ezek között szerepel a képen látható,.Teenager” típusú kisrádió is, amelyből az első példány szerelését leste e| a fotókamera. (MTI fotó — Szilágyi Pál felvétele) Kedvezményes színházi utalvány KISZ-fiataloknak Az 1016-os ifjúság-érdekvédelmi kormányhatározat alapján a Művelődésügyi minisztérium a miniszter rendelkezésére álló kulturális alapból 600 ezer forint kedvezményt adott színházi utalványra. Az utalványokat a KISZ Békés megyei Bizottsága is továbbította j az üzemi és falusi KlSZ-szerveze- tekhez, s azokat a politikai, a kulturális és a sportmunkában eredményesen tevékenykedő fiatalok között osztják szét. latossá, amelyek annyiszor jelentek meg naponta, ahányszor csak az események szükségessé tették. Általában négy-ötször jelentkeztek, de ma mindegyik adott különkiadást is. Temesi előtt is jó néhány példány már ott feküdt az asztalon. Most épp a Rádió Hírlap legújabb számát tartotta kezében, de alig futotta át a főbb címeket, máris újból jelzett a gép. Ezúttal a „Friss Hírek” jelentkezett Az őrnagy lenyomta a kiváltót, mire a készülék oldalán azonnal kicsúszott a rádión át továbbított képes újság, amelyet az újsággép ott állított elő a helyszínen. „Lezuhant az atomgép potyautasa” — olvasta a főcímet, majd alatta az alcímeket: „Galambos főmérnök kisebbik fia vagy a Rádió Hírlap riportere az áldozat” — „Lázas kutatás a lezuhant utas felkutatására” — Legújabb jelentések a száguldó atomrepülőről”. — Mafla! — morogta az őrnagy. De azért olvasni kezdte a szöveget, amely között két kép is volt Egyik az elszálló gépet mutatta be, a másik a távolbalátón vett rádióképet ábrázolta Gáborról. „Előző kiadásunkban már jelentettük olvasóinknak, hogy a délutáni helyszíni közvetítés során váratlanul eltűnt Galambos János főmérnöknek, az ismert feltalálónak új, atommeghajtású Jégitaxija” — kezdődött a riport. — „A nyomozás még mindig nem tudta megállapítani. hogv véletlen baleset vagy bűnös merénylet okozta-e a A közönségszervezőknél, szervező irodában és jegypénztáraknál beváltott utalvány jegyváltásnál 5 forint kedvezményt biztosít. A békéscsabai Jókai Színház előadásai (illetőleg tájelőadásai) közül az alábbiakra váltható be Utalvány: Shakespeare: Macbeth (január-február), A harag napja (március). A kedvezmény a budapesti színházak darabjaira is érvényes. gép váratlan elindulását. Sok jel arra mutat, hogy a Galambos fiúk véletlen játéka hiúsította meg a holnapra tervezett pró- bautat, viszont az Atonikuiató Intézet Kísérleti Telepéről nyomtalanul eltűnt Kele Pál, a Rádió Hírlap kitűnő fiatal munkatársa is, aki az indulás pillanatában szintén a gépen tartózkodott Riportertársunk minden bizonnyal a kötelességteljesítés hős áldozata lett, mert a szemtanúk és a filmfel vételek egybehangzó tanúsága szerint az atomrepülőgépből kiesett valaki. Tekintettel, hogy a mellékelt rádiófénykép szerint az elrepült „Atombolhán” csak Galambos Gábor, a feltaláló főmérnök nagyobbik fia látható, a lezuhant áldozat minden valószínűség szerint Kéle Pál riportertársunk. Hogy hová tűnt a kisebbik Galambos fiú, a 12 éves Imre, az még mindig rejtély. Egyes feltevések szerint ő esett volna ki a gépből, de ez esetben megoldatlan Kele Pál szerkesztő eltűnése. A lezuhant utas felkutatása még nem járt eredménynyel. de a széles körben megindult kutatás minden bizonnyal maid fényt derít arra az izgató kérdésre: ki a szerencsétlen áldozat A mérnök kisebbik fia vagy a riporter...” — Mafla! — csapta le dühösen az újságot az őrnagy. — Mikor tanulnak meg már ezek a fiatal újságírók önállóan gondolkodni. És egyáltalán minek megy riporternek az, akinek nincsen semmi fantáziája?! (Folytatjuk) Az iskolareform végrehajtásának néhány tapasztalatáról A Magyar Népköztársaság ok-1 uttasi reuuszererui szoló 1961. évi Ul. turveuy nogy a gyors utrsaua-mi tuuauas Ko veiK.cz ve Den mind toniosaooa vaiik a kulturális színvonal emelése, amaiy a gamasagi eiei egytb termeteinek gyorsaob ütemű lej- lasziesei is ienetovó teszi. A szocializmus építéséhez sokoldalúan képzelt, művelt emberekre van ; szükség, akik erejük és képességük szerint vesznek és veneuiek I részi, a kitűzött feladatok megva- i lóéi táréban. A népgazdaság a középfokú ok-; tatást intézmények fejlesztésére | és fenntartására évente i,2—1,5 j milliárd forintot fordít, E cikk( keretében csak a Békés megyei j tapasztalatokkal foglalkozunk,! ezert a továbbiakban az adatokat! is csak erre, pontosabban a taná- { esi irányítású oktatási intézmé- j nyékre vonatkozóan említjük. Békés megyében a középfokú oktatási intézmények üzemeltetési kiadásaira 1967. évben 33,6 millió forintot fordítottak, ezen összeg több mdnt kétszerese az j 1962. évi teahasználásnak. Műve-! lódéspolitikai szempontból a ráfordítások ilyen mértékű növekedését is általában hasznosnak ítéljük meg. Az említett időszakban az iskolahálózat jelentős számszerű és szerkezeti változáson ment át Az 1961/62-es tanévben a megyében tizenhárom tanácsú irányítású középiskola működött, melyből tizenkettő gimnázium, egy technikum volt Az 1963/89-es tanévben a 37 középiskolából 23 gimnázium, 14 szakközépiskola. A középiskolai tanulók száma ugyanezen időszak alatt 5620-ról 7850 főre nőtt. A népgazdaság I szakképzett munkaerőigényeinek I kielégítése érdekében, az iskola- j reform célkitűzéseinek megfelelő-; en a művelődésügyi szervek in-1 tézkedéseinek hatására megváltó- j zott az egyes középiskola-típusok- ha járó tanulók aránya is. Jelen- 1 leg a szakközépiskolába járó ta-1 nulók alkotják az összes középiskolásoknak 33,8 százalékát. A számottevő eredmények elismerése és méltatása mellett azonban nem szabad megfeled- J kezni az iskolareform célkitűzé- j seinek megvalósítása során tapasztalható hiányosságokról sem. A hiányosságok okainak felismerése megkönnyítheti azok megszüntetését, és ezzel hozzájárulhat a célkitűzések hatékonyabb megvalósításához. A művelődésügyi szervek az iskolareform végrehajtása során az iskolafejlesztések alkalmával nem számoltak kellően a népgazdaság, a megye, de még az adott település teherbíró Vér*e««*nével sem. Az elindított iskolafejlesztés néhány község KÖFA-ját olyan mértékben terhelte, hogy a további fontos feladatok megoldására anyagi fedezet hiányában nem kerülhetett sor. Az iskolafejlesztési javaslatok elkészítése előtt nem végeztek megfelelő mélységű felmérést, elemzést a végzett szakemberek elhelyezkedésére, az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek alakulására vonatkozóan. A fejlesztési előirányzatok általában elaprózotton kerültek felhasználásra. Ennek következtében az oktatási intézmények működésének gazdaságossága romlott, a ráfordítások egy része improduktívvá vált. \| egyénkben 1962—64 között tíz községben indult gimnázium egy-két osztállyal. Azóta bebizonyosodott, hogy ezek egy része életképtelen, megszüntetésük időszerű és folyamatban levő. A PM revizori kirendeltségének 1966 áprilisi vizsgálati jegyzőkönyve megállapította, hogy a „megvizsgált öt, újonnan szervezett középiskola közül négynél az iskola indításának sem személyi, «ein tárgyi feltételei nem voltak meg”. Az elmúlt évek folyamán nem indítottak első osztályokat a füzesevar- mati, csorvási, nagyszénást, déva-l ványai és a kunágotai szaitközépiskolák ban. A köröaladányi gimnáziumban az első osztály beindításához szükséges tanulólétszám csak jelentős többletmunkával volt eddig sikeres. A középiskolák fejlesztésére fordított kiadások egy része a tanterem-állomány növelését szolgálta. A középiskolai tantermek száma az 1963. évi 164-ről 1968. évre 229-re nőtt. A növekedés egy része nem új osztályterem, hanem csak az általános iskoláktól átvett és használt tanteremből tevődik ki. A középiskolai osztályterembővítés azonban nem eredményezte a szükségtantermek számának csökkenését, sőt az kilenccel nőtt is. Ennek okai között kell megemlíteni, hogy az említett időszak alatt a megyében csökkent az egy osztályteremre jutó tanulók száma: a gimnáziumi osztályoknál hét, a szak középiskolai osztályoknál egy fővel. Az osztályok átlagos létszáma az 1961. évre 38-ról 31 főre csökkent. A meglevő osztólyterem-kapaci- tas kihasználatlansága a vizsgált időszakban növekedett. A növekedés okát elsősorban az osztálylétszámok csökkenésében kell keresni. Ha jelenleg is legalább az 1965—66-os tanévben kialakított osztálylétszámok (33 fő) kerülnek kialakításra, akkor a jelenlegi tanulólétszámból 16 csoporttal kevesebb kerül kialakításra, mint a ténylegesen meglevő. Ezzel nemcsak a szükségtantermek számának növekedését lehetett volna megállítani, hanem azok lényeges csökkentése mellett egyéb költségcsökkentéseket is eredményezhettek volna. Egy tanulócsoport (osztály) évi működésének költség- igénye 91 ezer forint, ha csalt aj lehetséges tizenhatból tíz osztály- lyal kevesebb kerül kialakításra, annak évi költségmegtakarítása 5—6 ezer forint. A teljes átfutási időre — négy évre — vonatkoztat- I va a megtakarítás 2—2,4 millió j forint. A tanulók iskolatípus szerinti változásánál már említés történt arról, hogy a középiskolásoknak jelenleg 33,8 százaléka! szakközépiskolás. 1965 óta a szakközépiskolások száma több mint 1,6-szeresére nőtt. E számszerű növekedéssel nem tudott lépést tar- j tan) az oktatás magasabb színvo-: nalát biztosító tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A műhelyek felszereltsége hiányos, a szakoktatók szakra képesítettsége sem' teljes egészében elfogadható, a 14 törzstagi tanerőből öt technikus, hat szakmunkás, a 43 óraadóból; csak 13 a mérnök és hót a szak- technikus. Az oktatás személyi feltételeinek alakulása jelenleg kedvezőbb, | mint a korábbi években volt. A tanerőhiány az 1965. évi 55 főről 29-re csökkent. (A szakközépiskoláknál azonban nőtt a tanerőhiány hétről tizenegy főre.) A tanácsi irányítású középiskolák tanerő-ellátottságában nemcsak az iskolatípusok szerint mutatkoznak különbségek, hanem az egyes iskolatípusokon belül is. A községi középiskolák tanerőellátottrér,án"k színvonala lényegesen a városi Is- 1 kólák színvonala alatt maradt, sőt a különbség jelenleg fokozódik a városi iskolák gyorsabb ütemű fejlődése következtében (pályázati rendszer negatív hatása). A községi gimnáziumokban az ellátott óráknak 27 százalékát nem középiskolai képesítésű tanár látja el és ennek 64 százaléka a nem szakos által leadott órák aránya. A nem szakos által leadott órák ilyen magas arányának esetenként nem a szakos tanerőhiány az oka, hanem a helytelen szervezés, és ez semmiképpen nem szolgálja az oktatás színvonalának emelését Előfordulnak olyan esetek, hogy a szaktanár óráit az általános iskolában vagy tanulószobán, napközi otthonban tölti és a tanulók oktatását szakra nem képesített tanerővel oldják meg. Sajnos előfordulnak olyan esetek is, hogy egyetlen iskolánál öt magyar—történelem szakos tanár van, de egyetlen matematika szakos sincs, máshol viszont a matematika tanárokat csak az általános iskolai oktatás bevonásával tudják foglalkoztatni. A községi kis gimnáziumok fokozatos megszüntetésével a művelődésügyi szervek az oktatás személyi és tárgyi feltételeiben meglevő különbségek csökkentésére is törekszenek. Ezáltal is igyekeznek: megszüntetni azt a különbséget, amelyet az ilyen iskolában érettségizett és felsőfokú oktatási intézménybe jelentkező tanuló a saját hibáján kívül kénytelen elszenvedni. I skolareformunk egyik alap* vető célkitűzését, a munkára nevelést a középfokú oktatás jelenleg nem képes teljes egészében megoldani. Az 1962—64-es években a személyi és tárgyi feltételek megléte nélkül nagyméretűre duzzasztott politechnikai oktatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az ebben az oktatási formában részesülő tanulók arányát csökkentették. Az 5-H-es gyakorlati oktatási formában részesülők számának és arányának csökkenése mellett az oktatott szakmák száma is lecsökkent 39-ről 18-ra. A szakmai előképzés hasznosítása is igen alacsony, nem áll arányban a képzésre fordított eszközök nagyságával. Az alacsony hasznosulásnak csak egyik előidézője az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek nem kielégítő színvonala. A további tényezők között meg kell említeni, hogy jelenleg nincs a képzés irányát és a szakemberszükségletet egybehangoló távlati munkaerőmérleg. Ennek következtében a tanított szakmák gyakran nem esnek egybe a nép- gazdasági, de különösen nem az adott terület szakemberszükségletével. A népgazdaság erőforrásaiból pedig igen jelentős összegeket köt le minden egyes tanuló szakmai előképzésének költségigénye is. Jelenleg az előképzésének megfelelő munkaterületen elhelyezkedő tanulóra jutó szakmai képzés költségei kb, 14—15 ezer forintra tehetők, mivel rendkívül alacsony a szakmájukban elhelvpzkedő tanulók aránya. Ádász István le'enF'ezé«? innu*r ?o-g; Amatőr Könnyűzenei Fesztivál Mint arról már hírt adtunk, a KISZ KB Kulturális Osztálya, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya és a KISZ Nógrád megyei Bizottsága 1969. április 25-én. 26-án és 27-én rendezi meg Salgótarjánban a IV. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivált. A fesztivált városi, járási és megyei szintű döntők előzik meg. A KISZ megyei Bizottsága és a Megyi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya a járási, városi döntőt Gyulán, Orosházán, 'Békéscsabán, Békésen és Szarvason rendezi meg 1969. februárjában. A megvei döntőre 1969 március 23-án Gyulán kerül sor. Szólisták és együttesek ielentkezését a járási, városi KTS7-bi zottsúgok január 20-ig fogadják él.
