Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-07 / 4. szám
MA: Elkészült a labdarúgó NB IB sorsolása Gyorslista a lottó rendkívüli jutalom- sorsolásáról A ratoplán titka Folytatásos kisregény * * * * Korunk betegsége: az infarktus Iráni képek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JANUÁR 7., KEDD Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Kevés és silány minőségű az alma — „Százlábú” a gyökér — Hosszú az út a termelőtől a fogyasztóig A megye téli zöldség- és gyümölcsellátásáról Gyors közvéleménykutatást tartottunk Békéscsabán a Tanács- köztársaság úti zöldség- és gyümölcsboltban. A háziasszonyok többsége azt kifogásolta, hogy silány minőségű és mégis igen drága (kilónként 6.60 forint) az alma. Többen szóvá tették, hogy egyáltalán nem lehet kapni szárazbabot, nincs szép, egészséges fejes káposzta, „százlábú” a gyökér. Végül, de nem utolsósorban: számos zöldségféle ára emelkedett a múlt évihez viszonyítva. Vajon mi a véleménye minderről a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjának, pontosabban Jakab Sándornak, az értékesítési osztály vezetőjének? Az osztályvezető elöljárójában A Szovjetunió széles fronton bontakoztatja ki a világűr ostromát 250 millió kilométer a Vénusz-5 előtt Az új esztendő űrkutatási programját a Szovjetunió nagyszerű nyitó lépéssel kezdte. A Vénusz—5 ] felbocsátása arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió nem egyetlen részterületre összpontosítja erőfeszítéseit, hanem átfogó fronton bontakoztatja ki a világűr ostromát. A szovjet űrprogram tematikájába éppúgy beletartozik a Föld körüli térség tanulmányozása, mint a naprendszer más bolygóinak kutatása. A világűrben második napja száguldó önműködő űrlaboratórium folytatni fogja elődjének, a Vénusz—4-nek megkezdett kutató munkáját. A „titokzatos bolygó” légkörére és felszínére vonatkozóan. A Vénusz—5 súlya 24 kilogrammal haladja meg közvetlen elődjét. Ami az ember Vénuszra jutását illeti, ezekkel a kombinációkkal kapcsolatos moszkvai tudományos körökben Keldis akadémikusnak a Vénusz—4-ről tartott sajtóértekezletén elhangzott szavait idézik: „az ember Vénuszra repülésének időpontját nem lehet megmondani. Addig még sok kutatást kell elvégezni automaták segítségével”. A TASZSZ szovjet hírügynökség tudományos kommentárjában megállapítja, hogy a Vénusz—5 bolygóközi automata űrállomás felbocsátása a folytatását jelenti a Földhöz legközelebb levő bolygó közvetlen tanulmányozásának. Az esthajnal-csállag már régóta magára vonta a tudósok figyelmét, mivel méreteit, a Naptól való távolságát és a körülötte levő légkör kiterjedését tekintve, minden más bolygónál jobban hasonlít Földünkre. A Vénusz felé az első űrállomást a Szovjetunióban bocsátották fel, 1961. február 12-én. Ezt követően több szovjet és amerikai űrállomás tette meg ezt az utat. 1966-ban a Vénusz—3 a bolygó felszínére juttatta a Szovjetunió állami címerét. A Vénusz —4 1967-ben első ízben végzett méréseket a Vénusz-légkör fizikai, vegyi jellemzésére. Fedélzetén elődjénél több tudományos és mérőberendezés található. * Az AFP washingtoni jelentésében beszámol arról, hogy bár eddig hivatalos kommentár nem hangzott el, az amerikai tudósok nagy érdeklődéssel várják a Vénusz—5 által szolgáltatandó adatokat. Az Egyesült Államokban a Vénusz tanulmányozására vonatkozó program lelassult a vietnami háború hatalmas kiadásai miatt. Amerikai tudósok hangsúlyozzál^ hogy a Vénusz-program sokkal kevésbé pontos és kidolgozott, mint például a Mars tanulmányozására vonatkozó tervek. A elmondja, hogy a megye városaiban 18 zöldség-gyümölcs boltjuk van és három piaci standon, illetve ugyanennyi mozgóárus útján is árusítanak zöldséget, gyümölcsöt. Emellett nekik kell ellátni a közületeket: napköziket, bölcsődéket, kórházakat, üzemi kony. hákat, stb. Az értékesítő szövetkezetek, illetve élelmiszerboltok is vásárolnak tőlük. A MÉK tehát — a lassan szaporodó tsz-bol- tok, piaci standok ellenére — mindmáig döntő szerepet játszik a megye zöldség- és gyümölcsellátásában, s így természetesen az árak alakításában is. Nehéz maradéktalanul eleget tennünk ezen a télen az igényeknek — folytatta tájékoztatóját Jakab Sándor —, mert nem tudtunk annyi zöldséget és gyümölcsöt felvásárolni, mint amennyit terveztünk. Körülbelül 1200 vagon áruval maradtak adósak szerződéses partnereink, főleg a rossz időjárás niatt. A nyári aszály okozta terméskiesést nem sikerült pótolniuk az őszi esőknek. Burgonyából 137„ vöröshagymából 400, almából pedig 120 vagonnal kaptunk kevesebbet a tervezettnél. Pótlólag sikerült ugyan felvásárolnunk annyi árut — zömmel más megyékből, s a társvállalatok segítség!;vei —, hogy a megye téli ellátása biztosítva van. Kivételt képez az alma. Szabolcsból érkeznek ugyan most már folyamatosan szállítmányok, de az eddig tárolt gyümölcs minősége bizony gyenge és a továbbiakban csak nyolc-tíz forintért tudjuk adni a jonatán kilóját. Egyszerűen azért, mert mi is magas áron kapjuk. A burgonya és a vöröshagyma fix áras, és ezekből a zöldségfélékből van is elegendő. Burgonyából pillanatnyilag 190 vagon a készletünk, vöröshagymából pedig 130. A fejeskáposzta ára csökkent a tavalyihoz viszonyítva, minősége viszont gyengébb. Ősszel 7,20 forintra. Ráadásul a gyökér, mint mondani szokták: „százlábú”, mert a hirtelen jött sok eső sok kis hajtást indított. Visszatérve a magas zöldség- árakra, a továbbiakban arról beszélgetünk Jakab Sándorral, hogyan fejlődött az elmúlt évben a tsz-ekkel való együttműködés, vásárolnak-e a zöldségboltok árut közvetlenül a termelőktől. A válasz nem éppen megnyugtató: százalékban ki sem fejezhető az az árumennyiség, ami így, a legrövidebb úton jutott el a tsz-ektől a fogyasztóig. Pedig a közvetlen szállítás kedvező lenne a közös gazdaságoknak, hiszen így ők kapnák a felvásárlási és nagykereskedelmi árrést is, azaz 10—12 százalékkal magasabb áron értékesíthetnék terméküket. A fogyasztó pedig azért örülne, mert gazdagabb lenne a választék, frissebb a zöldség. Jó példa viszont a kooperációra a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen — előreláthatóan márciusban — nyíló üzlet, amely részben az értékesítési központ, részben az újkígyósi Aranykalász Tsz termékeit árusítja majd. összegezve riportutunk tapasztalatait, elmondhatjuk: kétségkívül közrejátszott ebben a rossz időjárás, de úgy véljük, még sok más is. Még mindig hosszú az út a termelőtől a fogyasztóig, a kívántnál több árrés rakódik a termékekre. Még mindig lassan alakulgat a kereskedelem és a közös gazdaságok újszerű kapcsolata, s ennek a vevők látják a kárát. A Békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző-Intézetnek 1711 tanulója van. Hatvannal több, mint az előző tanévben. Számuk azonban csaknem kilenc- vennel kevesebb a tervezettnél, hatvannyolccal pedig az állami vállalatok igényénél. Különösen az építőipari szakmákban volt kevesebb a jelentkező, így 14 villanyszerelő, nyolc kőműves, öt ács és 14 szobafestő tanuló hiányzik. Pedig köztudott, hogy éppen az építőipar az, amelynek a szakmunkásokkal való ellátása fontos követelmény. A megyei pályaválasztási tanács, a szakmunkásképző-intézet : és a KISZÖV január 19-től febru- ! ár 2-ig pályaválasztási kiállítást j rendez Békéscsabán, melynek cél- | ja, hogy a különböző — elsősor- ■ ban építőipari — szakmák iránt I felkeltse a fiatalok érdeklődését i Nagy jövő vár a megyében a víz-, gőz-, gázszerelő szakmákra is. A kiállítás bemutatja az egész intézet munkáját, tevékenységét. Már megkezdték a Gyulai, a Dobozi út, valamint a Telep utca által határolt területen az új intézet építését, amely várhatóan 1970 szeptemberéig készül el. Létesül egy 200 fős diákotthon is, Román küldöttség érkezett hazánkba Vasile Gliga-nak, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterhelyettesének vezetésével hétfőn delegáció érkezett Budapestre. A küldöttség itt-tartózko- dása során megtárgyalja és aláírja az 1869-es 1970. évekre szóló magyar—román kulturális együttműködés munkatervét. A vendégek fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, továbbá a Külügyminisztérium:, a Müvelődés:- ügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa. Ugyancsak jelen volt az érkezésnél Dumitru Turcus, a budapesti román nagykövet. (MTI) Megkezdték a szolnoki személypályaudvar építését Szolnokon megkezdték az ország egyik legszebb és legkorszerűbb személypályaudvarának építését. Az új pályaudvar némileg közelebb kerül a belvároshoz. A hétszázmillió forintos költséggel megvalósuló munka négy év alatt fejeződik be. A szolnoki személypályaudvar építése része e fontos vasúti csomópont teljes rekonstrukciójának. Első üteme a korszerű automatikus technikai berendezésekkel felszerelt rendez^ pályaudvar kialakítása, a múlt év november 7-re fejeződött be. j vábbra is biztosít 130 tanuló számára elhelyezést. így a jelenlegi I zsúfoltság megszűnik és lehetővé I válik, hogy kedvezőbb körülmények között jóval több fiatal tanulhasson. Kilencre emelkedett a répcelaki robbanás halálos áldozatainak száma Gyors ütemben végzik a helyreállítást A répcelaki robbanás áldozatainak száma kilencre emelkedett: a 19 éves Makrai Ágnes — az orvosok erőfeszítései ellenére is — vasárnap belehalt sérüléseibe. Az üzemben gyors ütemben folyik a helyreállítás: a gyár dolgozóinak nagy segítséget nyújtanak a karhatalmisták, a társvállalatoktól. a környező megyékből küldött munkagépek. A tervek szerint az üzem helyreállítása két lépcsőben történik. Az első lépcsőben megindítják a' termelést, majd a rekonstrukcióra, fejlesztésre kerül sor a biztonsági követelmények legmesszebbmenő figyelembevételével. sok esőt kaptak, fölpuffadtak, ; vörös bolygó irányába a követke- könnyen romlanak a fejek. ' ző hónapokban két Mariner mes- ugyanakkor emelkedett a sárga- , terséges holdat bocsátanak fel. répa fogyasztói ára 3,50-ről 4 fo- (MTI) - rintra, s a gyökéré is 6,80-ról Tízmillió forint terven felüli építkezés Jól zárta az 1968-at a tsz-ek építőipari közös vállalkozása Mezőkovácsházán Hétfőn, január 6-án évzáró | I igazgatótanács-ülést tartott a tsz-! I ek építőipari közös vállalkozása [ Mezőkovácsházán. Fennállása óta I ez a hatodik és egyben a legered- j ményesebb zárszámadás — mon- dotta^Hupuczi Ferenc, a közös vállalkozás igazgatója. A munka átgondoltabb szervezése és a műszaki intézkedések alapján építőipari éves tervüket — 20 millió forintot — 30,7 millió forintra teljesítették. A vállalkozás részlegei — kőművesek, ácsok, asztalosok és lakatosok — össze- | sen 45 új épületet készítettek, j többségüket termelőszövetkeze- ; ! tekben. Tavaly túljutottak a me-! zőkovácsházi járás határain. Az! J orosházi és a gyulai járás közös! I gazdaságaitól kapott megbízási alapján szintén generálkivitelezői minőségben dolgoztak. Az építőipari közös vállalkozás 1968. évi tiszta nyeresége 4,237 millió forint, melyből 240 ezer forintot a tagszövetkezetek között a 15 ezer forint alaptőke nyereségére fizetnek ki. A fennmaradó összegből 400 ezer forintot a dolgozók és a szocialista brigádok jutalmazására, csaknem 400 ezer forintot az 1969. évi szociális és kulturális kiadásokra, 150 ezer forintot pedig garanciális alapra fordítanak. Ezen felül 3,1 millió forintot — fele-fele arányban — költenek álló- és forgóeszközeik növelésére. Az igazgatói tanács ülésén ott voltak a mezőkovácsházi járás és a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség vezetői. I ahol a vidéki tanulók kapnak I helyet. Megmarad az intézet jelenlegi épülete és valószínű, hogy j a Békés megyei Állami Építőipa- iri Vállalat a munkásszállásán toB. D. Pályaválasztási kiállítás nyílik Békéscsabán , Épül az ú/ szakmunkásképző-intézet
