Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-30 / 24. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JANUAR 30., CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Előreláthatóan már a jövő évben megkezdik az új békéscsabai cserépgyár építését A Békés megyei Tégla- & Cse- A békéscsabai I-es számú tégKevés a téli csapadék — készülni kell az öntözésre Napfolttevékenység és a száraz évek Öntözési ankét Gyulán répipari Vállalat vezetői január 28-án tanácskoztak a Szilikátipari Közpoti Kutató és Tervező Intézet képviselőivel, Tóth Zoltán létesítményi főmérnökkel, Kocsordi Lászlóval, a kerámia-technológiai szakosztály vezetőjével és Endresz Károly vasúttervezővel. Programfelvételi tárgyalást folytattak a mező herényi I-es számú téglagyár bővítésére vonatkozóan, megvitatták a gyulai téglagyár kemencéje gáztüzelésűre való átalakításának és a műszárító létesítésének módját, majd meghatározták a Békéscsabán megépítésre kerülő új cserépgyár műszaki színvonalának követelményeit. Isz-vál!alkozás — gazdaságossági számítással Mind gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy termelő jellegű vállalkozás előtt termelőszövetkezeteink gazdaságossági számítást készítenek: érdemes-e a szóban forgó ágazat fejlesztésével foglalkozniuk, avagy sem. A tarhosi Kossuth Tsz vezetősége a közelmúltban készített egy gazdaságos, sági számítást pecsenyepulyka- nevelő kombinát létesítésére. A költségvetés arról tanúskodik — mondotta Laczó Pál, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség állatte" nyésztési előadója —, hogy évi 25 ezer pulyka felnevelése és értékesítése esetén darabonként 20, azaz összesen csaknem félmillió forint tiszta bevételt érhetnek el. A beruházás három év alatt megtérül. Ha éhhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a Baromfi- ipari Országos Vállalat a technológiai költségek 50 százalékát két esztendőre meghitelezi, akkor a vállalkozás a tsz javára feltétlenül jövedelmezőnek mondható. A tarhosi Kossuth Tsz-ben a pecsenyepulyka-nevelő kombinátot a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól átvett magtárban rendezik be. Az előkészítő munkák jól haladnak, az első félév végére be is fejeződnek. Haza érkezeti a magyar kormányküldöttség Szerdán hazaérkezett a magyar kormányküldöttség, amely Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével Berlinben részt vett a KGST 22. ülésszakán. Az ülésszak után Apró Antal a KGST Végrehajtó Bizottságának 38. ülésén is részt vett. lagyárban a több mint 60 éves berendezések lassan teljesen elavulnak pedig az ország cserépszükségletének mintegy 30—35 százalékát a vállalat biztosítja. A termelés szintjének további fenntartására hozzák létre az új cserépgyárat, amely teljesen gépesített és automatizált — nemzetközi szinvonlú — lesz, ahol évi 40 millió cserép készül majd. A választék bővítésére, a piac igényeinek jobb kielégítésére fele-fele arányban sajtolt és szalagcserép gyártására készülnek elő. A munkálatokra három ütemben kerül sor: 1969-ben geológiai kutatásokat folytatnak és elkészítik a beruházási programot, 1970- ben befejezik a tervezést és előreláthatólag még abban az évben megkezdik áz építkezést, amely 1972-ben fejeződik be. Az új beruházás költsége mintegy 180— 200 millió forint. A DÁV Békéscsabai Üzletigazgatóságának a területén a lakosság jobb kiszolgálására átszervezést hajtottak végre. Azelőtt a fogyasztókkal öt üzemvezetőség tartott kapcsolatot, melyek a nagy körzetük miatt távol estek a perifériáktól. Hozzájuk tartoztak a körzetszerelőségék, amelyek csaknem minden községben szétszórtan helyezkedtek el. Ezek az elmúlt években nagykörzet-szerelő- ségekké alakultak és nagyobb községekbe kerültek összevonásra. Az idén január 1-től a nagykör- zetszerelőségek DÁV kirendeltségekké alakultak, ami azért vált szükségessé, hogy ne csak elhárítsák az üzemzavarokat, hanem — koncentráltan, megfelelő eszközökkel, berendezésekkel felszerelve — képesek legyenek a hálózat ellenőrzésével és karbantartásával az üzemzavarok bekövetkezését meg is előzni. A nagykörzetszerelőségekkel egyidejűleg DÁV-kirendeltségek- ké alakultak az üzemvezetőségek is, melyekből jelenleg nyolc van az üzletigazgatóság területén, mégpedig Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Mezőhegyesen, Békésen, Medgyesegyházán, Mező- berényben és Sarkadon. A kirendeltségek mellett néhány nagyobb községben — Battonyán, Mezőkovácsházán, Tótkomlóson, Kevermesen, Csorváson, Nagyszénáson, Kondoroson, Vésztőn és Újkígyóson — kihelyezett szerelőpárok teljesítenek szolgálatot. A DÁV-kirendeltségek URH’ rádióösszeköttetést tartanak az üzletigazgatósággal és a saját fo-J gyasztói szolgálatot ellátó gépko-' csijaikkal. Az adottságok megvannak ahhoz, hogy jobban kiszolgálják az igényeket. Csak üzemviteli feladatot (üzemfenntartást, új bekapcsolást 20 kW-ig, fogyasztói szolgálatot) látnak el. Sokakat érintő témát tűzött napirendjére a megyed öntözési ankét, melyet a rendező szervek január 29-én Gyulára hívtak össze. Ott voltak az öntözéses termesztésben érdekelt gazdasági vezetők, a vízügyi igazgatóság és a vízgazdálkodási társulatok megbízottai. A téma fontosságára való tekintettel megjelent Zalai György, a párt Békés megyei bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Takács Lajos vízügyi igazgató megnyitó szavai után részletesen beszéltek arról, hogy a tavalyi igen aszály06 esztendő közepette miként teremtettek víznyerési lehetőséget a Körösökből a csaknem 60 ezer hold öntözésre berendezett terület vízellátására. A Fehér.-, a Fekete-, sőt helyenként a Sebes-Körös medre is kiszáradt. a hálózatépítés az építési művezetőségek hatáskörébe került Érdemes tudni, hogy a DÁV- kirendeltségeken két műszakban tartanak állandó, éjjel pedig készenléti szolgálatot. A községekben a tanácsnál van egy összekötő is, aki a panaszokat felveszi és továbbítja a kirendeltségekhez. Üzemzavar esetén a kiemelt fogyasztókhoz (ilyen az orvosi rendelő, a tanácsháza, a mozi stb.) a szerelők telefonhívásra azonnal elindulnak a kirendeltségektől. A tanácsi összekötőkhöz érkezett panaszok orvoslása az általában 2— 3 naponként megtartott ellenőrző körutak alkalmával történik. A felső szakaszokon júliusban lényegében megszűnt a vízhozam, így az alsó szakaszba torkolló Hortobágy-Berettyó csatorna közvetítette a Tisza vizét a Körösvölgy teljes hosszába. A vízügyi igazgatóság dolgozói gigászi munkát végeztek, az öntözéses gazdálkodás lehetőségének biztosítására. Kissé furcsán hangzik, hogy most január utolsó napjaiban az öntözéses gazdálkodás 1969. évi előkészületeiről beszélünk. Kétségtelen, a nyár még messze van. A kánikulától, az aszálytól még több hónap választ el bennünket, bár jelenleg is a mezőgazdaság vízhiánnyal küzd. A tél első felében kétszáz milliméter körüli csapadék szokott hullani több évtized átlagában. Ennek még a fele sem esett le. Vajon milyen lesz a következő hónapok időjárása? Erre egyértelmű választ senki sem tud adni, csupán következtetnek a napfolttevékenységből a száraz és a vizes évek periódusára. Ha a napfolttevékenység törvényszerűsége „nem teszi lóvá” megfigyelőit, akkor 1970 táján a maximális napfoltok mellett minimális csapadékra számíthatunk. A napfoltminimum 1975. tájára várható, vagyis majd csak ebben az időben kap bőséges csapadékot szárazföldünk. A meteorológiai tényezőket egybevetve arra a következtetésre jutnak vízügyi szakembereink, hogy ez az esztendő is a száraz évek egyike lesz. így már most feltétlen szükséges intézkedéseket tenni az öntözőtelepek és felszerelések üzembe helyezésére. Példák bizonyítják, hogy a tavalyi aszályos időszakban foganatosított öntözési intézkedések révén egyes üzemeink milyen jelentős bevételhez jutottak. Ha nem öntöznek, bizonyára elestek volna igen sok bevételtől. A gazdasági vezetők már most is érzik, hogy mennyire fontos az idényre való felkészülés. Mezőgazdasági szakirodalmi hónap - 1969 AZ ESZTENDŐK során rangos eseménnyé vált a mezőgazdasági könyvhónap. Ez év februárjában immár tizenkettedszer rendezik meg országszerte, megyénkben is. Tartalmában és külsőségeiben is ünnepélyes rendezvényei az idén már túlnőnek a könyvhónap keretein. Ugyanis az új növénytermesztési, állattenyésztési, gépészeti, kertészeti s ökonómiai szakkönyvek megjelenésén, propagálásán kívül számos ankétot, szakmai előadást, kiállítást tartanak, és széles körben ismertetik a szak- folyóiratok egyre növekvő jelentőségét. Februárban a mezőgazda- sági szakirodalom valamennyi műfaja az érdeklődés középpontjába kerül — országosan, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, gépjavító állomásokon, agrártanintézményekben, kicsiny falvakban összesen 600 különféle rendezvényt szerveznek — tehát az eseménysorozatot joggal nevezhetjük mezőgazdasági szak- irodalmi hónapnak. Szerte a hazában cselekvő igyekezettel készülnek erre az eseményre. A szervezésben segítenek a Hazafias Népfront, a ME- DOSZ, az Agrártudományi Egyesület, a TIT helyi szervei, de jelentős részt vállalnak és e fórumok programját erejükhöz, lehetőségeikhez képest szeretnék gazdagabbá tenni a MÉM, a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Dicséretes dolog az alkotói igyekezet, de feltétlenül óvakodni kell a túlszervezéstől. Hogy mennyire fontos e rendezvénysorozat sikeres megszervezése, az új termelési technológiai, agrotechnikai eljárások szakirodalmi ismertetése, azt a mezőgazdasági üzemekben dolgozó szakemberek, brigádvezetők, szakmunkások tudják a legjobban. A tavalyi aszályos esztendő, szinte rendkívüli erőfeszítést követelt tőlük. Mindenütt becsülettel helytálltak, de ott, ahol a vezetők és a tagok is nélkülözhetetlen munkaeszköznek tekintik a szakkönyveket, a szakfolyóiratokat, könnyebben, kevesebb fáradtsággal oldották meg a gondokat. A múlt év fényesen bizonyította, hogy a termelés szolgálatában áll a szakirodalom és ennek gazdag tárháza a legjobb tanácsadó. A rendező szervek ezért hívják fel a figyelmet az üzemi kézikönyvtárak jelentőségére. Ugyanis a MEDOSZ-hoz tartozó üzemek 48 százalékában működik, a tsz-ek vonatkozásában ennél is szerényebbek az eredmények. Az idei mezőgazdasági szakirodalmi hónapot az üzemi kézikönyvtárak fejlesztése, bővítése jegyében tartják; hangsúlyozva a megye, az adott terület mezőgazdasági jellegével összefüggő szakkönyvek vásárlásának elsődlegességét. A mezőgazdasági szakirodalmi hónapra 37 új szakkönyv, összesen 70 ezer példányban jelent meg. Mint az eddigi napvilágot látott szak- irodalmi termékek, az ünnepi kiadványok is a termelésfejlesztés szolgálatában állnak, a szakemberek hű segítői. Megyénkben a holnap kezdődő országos eseménysorozatnak különös jelentőséget ad, hogy az alapításának 225. évfordulóját ünneplő Orosházán tartják az országos megnyitó ünnepséget, melyen tervek szerint részt vesz dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A megnyitóra, majd a februárban sorra kerülő ankétokra, szakmai előadásokra, kiállításokra való készülődés azt bizonyítja, hogy az idei mezőgazdasági szakirodalmi hónap Békés megyében is a szaktudás gyarapításának időszaka lesz. Dékány Sándor D. K. TRAKTORJA VITÁS — FÉLIDŐBEN. Éiiel-nappal készenléti szolgálat — URH rádióösszeköttetés _ A% áramszolgáltatás meg javítására DÁV-kirendeltségek alakultak megyénkben
