Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

*>69. január 29. 5 Szerda A múltat idézték Kulich Jolán, a mártír húga az ünnepségen. Fotó: Bódis Miklós Harsány énekszó, jókedvű fia­talok fogadják a belépőt. Néhány pillanat múlva azonban az előbb még mókázó-nevető, hangoskodó klszesek arca komoly-feszessé vá­lik, felállva fogadják a hímzett­feliratos, szalagokkal díszített nemzetiszínű zászlót. A KISZ-iskola helybeli és Bu­dapestről érkezett diákjai név­adójukra, Kulich Gyulára emlé­keznek a KISZ-tábor feldíszített klubhelyiségében. — Békéscsaba nem dicseked­het letűnt századok megkövese­dett emlékeivel. De a Har- ruckern-bárók egykori birtokain sokszor lobbant fel a forradalmi láng. A múltat idézem, amelyet sokan éltek át, amelyről sokan hallottak — és sokan akarnak elfelejtkezni — mondja bevezető­jében Botyánszki Pál, Kulich Gyula egykori harcostársa, barát­ja, a KISZ Érdemérem tulajdo­nosa. Emlékező szavai nyomán a történelem' valósággá, a hős szen­vedő-nélkülöző, küzdő-akaró em­berré válik. — Kulich Gyula elv­hűsége és igaz hazaszeretete kö­vetendő példa mindnyájunknak — mondja befejezésül az egyko­ri küzdőtárs. — Kitartásra, szorgalomra, aka­raterőre nevelt minket — emlé­kezik a testvér, Kulich Jolán —, s hogy tanuljunk, mert az embe­reket csak akkor lehet elnyomni, ha tudatlanok. „Tudtam, nincs az a kínzás, amivel szóra bírnák. Inkább meghal, de nem adja ki a tár­sait.” — Az anya fájdalmas­büszke szavait a Békés megyei KISZ Bizottság történelmi szín­pada idézi fel. Tolmácsolásukban a korszak költői vallanak, „az erőszak bűvöleté”-rőL Levelek, bírósági perek szövegét idézik. A figyelő szemek, az értő csend bi­zonyítja, a ma fiatalja érti Bá­rány! Ferenc sorait: „Mert nek­tek győzni dicsőség volt — de nekünk győzni kötelesség”. L. 3. «••■■■■•■■■■■»■■■•■■•••■■••••■■■■■•■••••••«•■cssscMasaaaaaavmtsaaaaiií minimMisiina másikról, hogy hallja-e vagy sem. A távirányítást pedig csak akkor lehet használni, ha tud­nak rólunk és pontos helyünk­ről. — De vajon ki irányíthatta arra, amerre mi nem is jártunk? — Nem tudom. Félek, valami félreértés lesz. — És te, Gábor, mondd csak, a távirányítóval nem lehet jel­zést adni? — Azt nem tudom. De úgy gondolom, ha otthon vagy apu­nál be van kapcsolva a távirá­nyító, és mi itt rákapcsolunk, ott a készülékben jelezni kell ezt valaminek. — Akkor próbáljuk meg! Ta­lán apuék észre veszik merre vagyunk. — Azt megtehetjük, de akkor álljunk meg! — Hű, de beborult Hiszen mindjárt zuhog az eső! A fiúk a nagy rádiózás miatt meg is feledkeztek a gépről. Sze­rencsére az kormányzás nélkül is ment a megadott irányban, de az idő ugyancsak megválto­zott körülöttük. Hirtelen fekete felhők borultak föléjük. Mire a gép megállt már dobálta őket a szél, és zuhogni kezdett az eső. Ilyet még nem is láttak. Szin­te elsötétült minden és mintha vízzsinórok lógtak volna körü­löttük, úgy ömlött az ég minden csatornája. Ilyen körülmények közt épp csak három rövid távirányítasi kapcsolást tudott Gábor végezni, mert amint kormányozat ta­nul maradt a gép, úgy hányko­lódott, hogy Imr«> már sápadozni kezdett — Menjünk innét, mert rosz- szul leszek! — nyögte hasát fog­va. Gábor megindította a motoro­kat. A helyzet valamit * enyhült, de a vihar egyre kegyetlenebb erővel zúdult le rájuk. Valóban úgy zúdulhatott a gépre, mert hiába nyomta le a magassági kormányt, a gép mintha lég­üres térben küszködne, alig emelkedett pár métert Alattuk meg vad táncot jár­tak a hullámok. Szinte hihetet­len vdt, hogyan tudott a nem­rég még csendes óceán egyszer­re így megváltozni. Igaz, szá­mukra szokatlan tájakon voltak, de ilyen vihart még nem értek. Az eső ugyan mintha szűnt vol­na, de a szél annál kegyetleneb­ből dühöngött — Jaj. de rosszul vagyok! — nyögdécselt a heverő sarkán ku_ porodva Imre. — Repülőn is le­het tengeri betegséget kapni? Gábort is környékezte a szé­dülés. De összeszorította fogait, erőt vett magán és minden igye­kezetével azon volt, hogy a Ra- toplant egyensúlyban tartsa. Most voflt csak igazán szükség minden tudására és ügyességé­re. A gépet sehogy sem tudta magasabbra vinni. Kezdett ag­gódni, hogy a légszivattyúkkal van valami baj. Vagy az atom­energia, a gép hajtóereje kezd kimerülni ? Szörnyű lenne, ha most itt, ebben a viharban vala­mi baja lenne a gépnek. Ha most üzemzavar támadna ment- hetelenül elpusztulnának. (Folytatjuk) Falusi „elit” — mai módra Valamikor könnyen1 _ _____________ meg le­h etett ismerni, kik a „nadrágos emberek” falun. Voltaképpen ke­vesen is voltak: a jegyző, a tani- j tó, esetleg a patikus. Ők képvi­selték a község értelmiségi réte­gét. Elkülönülésük a falu társa-1 dal mától nemcsak olyan külsősé- [ gekben nyilvánult meg, amilyen­re az idézett „nadrágos” kifeje­zés utal. Manapság sokrétűbb, hivatása szerint változatosabb, s számará­nyában bővebb a falusi értelmi­ség, mint azt’ valaha képzelni is lehetett volna. Milyen képzettsé­ge van ennek az intelligenciá­nak? Milyenek az életkörülmé­nyei? Hogyan kapcsolódnak be a község, lakóhelyük társadalmi, politikai életébe? Milyen viszo­nyuk a falu kétkezi munkásaihoz, fizikai dolgozóihoz? Megannyi ér­dekes kérdés, melyre érdemes megkeresni a feleletet. vetkeztetéseket vonhatunk le. A i község értelmiségi dolgozóinak mintegy 40 százaléka párttag. A vallásos befolyás elenyésző mér­tékű, azért mégis akad olyan, aki részt vesz egyházi szertartásokon. Akadnak egyesek, akik hangoz­tatják, hogy elegendő az a politi­kai, ideológiai képzés, amit a fő­iskolán kaptak, nincs szükség arra — az ő véleményük szerint —, hogy világnézeti ismereteiket fej­lesszék. a párt két- <elte egyházi köz­ségi bizottsága is, amikor leg­utóbbi ülésének napirendjére tűz­te az értelmiség helyzetével és politikai tevékenységével foglal­kozó témát. Különös jelentősége van a kérdésnek itt, hiszen a já­rás hasonló községeihez képest aránylag nagy a szellemi munka­körben dolgozók száma. Az utób­bi időben már nemcsak az orvo­sokat és pedagógusokat tekintik értelmiséginek. Az egyre sokré­tűbb agrárius intelligencia mellett számottevő műszaki értelmiség kezd kibontakozni. Nem bészélve a közigazgatási irányításban részt vevő szellemi munkásokról. Legszámosabban a pedagógusok vannak. A község két általános iskolájában 43 oktató tanít, a szakiskolában 16 pedagógus, 19 műszaki, ezenkívül tízen admi­nisztratív beosztásban dolgoznak. A gépjavító állomáson tizenné­gyen tevékenykednek műszaki munkakörben, az ÉRDÉRT Válla­lat telephelyén kilencen. A köz­ségi pártbizottság ülésére készült jelentés az egyes üzemek, intéz­mények összes adminisztratív dol­gozóját is az érelmiség közé so­rolja, jóllehet — véleményünk szerint — vitatható, hogy bizo­nyos manuális, kevésbé magasan kvalifikált adminisztratív munka­körök „értelmiségi” feladatnak számítanak-e. Tény az, hogy a vezető műszaki és agrárértelmi­ség képzettségének színvonalá­ban is van még javítanivaló. A gépjavító állomáson öten rendel­keznek felsőfokú iskolai végzett­séggel, közülük is kettő admi­nisztratív munkakörben dolgozik. Az ÉRDÉRT Vállalatnál egyetlen diplomás sincs. A Béke Tsz-ben a főmezőgazdász utolsó éves egye­temista, hárman felsőfokú tech­nikusi oklevéllel rendelkeznek. Hogy milyen egy-egy réteg vi­lágnézeti beállítottsága, azt köz­vetlen adatokkal mérni, kimutat­ni nemigen lehet. Mindenesetre a kélegyházi értelmiség társadalmi tevékenységének számos olyan megnyilvánulása ismeretes, mely­ből a valóságot megközelítő kö­Igénylaszo’gáltatók munkájái Kondoroson is Négy évvel ezelőtt nyitotta meg a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz Kondoroson a lakatos, bádogos, motorkerékpár-, rádió-, televízió­javító, a vízvezeték- és villanysze­relő részlegét. Erről tájékoztatott a napokban Bakos János részleg­vezető. A múlt évben mintegy ezer kerékpárt, 250 motorkerék­párt, 450 rádiót, 300-nál több te­levíziót, csaknem 100 mosógépet javítottak meg, hogy csali a je­lentősebbeket említsük. Nagy munkáik közé tartozik a 120 új lakás villanyszerelési munkálatai, valamint a több mint 60 épület víz'evezető csatorna szerelése, melyet szintén 1963-ban fejeztek be. C ,i , . az utób­Ugyanahhor bl esz_ tendőkben egyre tevékenyebben kapcsolódik be a község értelmi­sége a tömegszervezetek munká­jába, egyre aktívabb részvevői a helyi társadalmi életnek. Főként a tanácsi apparátus és az általá­nos iskolák értelmiségi körére jellemző ez. Különösen az iskolai pártszervezet létrehozása óta ta­pasztalni, hogy a helyi párt- és tanácsi testületekben, a Vöröske­reszt, a nőtanács és a többi tö­megszervezet vezetőségeiben ered­ményesen dolgoznak a pedagógu­sok. A fiatal tanárok lelkes mun­kája is hozzájárult a területi KISZ-szervezet tevékenységének javulásához.- A termelőszövetke­zetnél a fiatal agrárszakembe­rek segítettek sokat az ifjúsági munkában. Az orvosok pedig te­vékenyen részt vesznek a téli egészségügyi oktatásokban. Az egészségügyi középkáderek poli­tikai továbbképzése viszont jelen­leg nincs biztosítva. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az egészség- ügyi dolgozók között nincs egyet­len párttag sem. Megjegyzendő, hogy egyes üze­mek, intézmények értelmiségi dol­gozói (például a gépjavító vagy a szakiskola) alig-alig vállalnak részt a társadalmi szervezetek munkájában. Igaz, hogy a szakis­kolában több oktató távolabbi községekből jár be. (Nem érdek­telen megemlíteni, hogy az intéz­mény szolgálati lakásainak zö­mét régi melléképületekből épí­tették át: nedves, hideg, nehezen fűthető. Mindez nyilván nem okoz „kellemes körzérzetét”.) Érdekes viszont, hogy bizonyos „közéleti passzivitás” ellenére a fizikai és értelmiségi dolgozók kapcsolata éppen a gépjavítónál a legegész­ségesebb. Ez részben a közös ter­melési, munkafeladatokból ered, másrészt abból, hogy több mű­szaki értelmiségi korábban maga is a munkapad mellett dolgozott. Jó a kapcsolat egyébként a fizi­kai dolgozó szülők és a pedagógu­sok között is. A szakmai soviniz­mus, egymás lebecsülése igen rit­ka, habár itt-ott előforduló je­lenség. Az egészséges társadalmi lég­kör egyik titka, hogy a község vezetői igyekszenek a lehetösége- gekhez mérten megfelelő anyagi és erkölcsi segítséget adni az ér­telmiség különböző csoportjainak. A mai falusi „elit” tehát egyál­talán nem húzódik saját szűkebb körének elefántcsont-tornyába, s éppen ez a magyarázata, hogy a lakosság különböző köreiben munkája egyre inkább elismerés­re talál, egyre nagyobb tekintély­nek örvend. pártbi­zottság ülésén így foglalták össze az ér­telmiségről alkotott véleményt: „Községünk értelmiségének zöme hem elszigetelt réteg, hanem a falu közösségi életének aktív rész­vevője.’' Vajda János Évente 1000 előadás Tánczenei műsorok, népi együttesek, külföldi vendégek Ezerhatvankét előadás az or­szág 19 megyéjében és Budapes­ten. Olyan sikeres műsorok, mint a Mini-fesztivál, a Sláger NB I, a Halló, Balaton, a Slágerhullám — fémjelzik az ŐRI, az Országos Rendező Iroda tavalyi működé­sét Keszler Pált, az Országos Ren­dező Iroda igazgatóját kértük meg, tájékoztasson az idei ter­vekről, műsorokról. — A téli-tavaszi szezon már január első napján megkezdődött nálunk. Évkezdő műsoraink egyi­kében a Metró-zenekar önálló hangversenye szerepel Zalatnay Sarolta és Sándor György paro- dista közreműködésével, önálló estje lesz a Hungária-együttesnek Fenyvesi Gabi felléptével. Az Echó-együttes hangversenyén Ma- gay Klementina és Bene Győző, az Omega-együtessel Wittek Má­ria énekel. A Ritmus 69 című összeállításban Harangozó Teri, Mátrai Zsuzsa, Bence Márta, Né­meth József és az Express-zene- kar szerepel. A napokban volt a premierje Martfűn a Randevú Korda Györggyel című műso­runknak. — A népzenei műsorok közül mit említene? — A Madár vígan dalol és a Farsangi nóták című összeállítást. Az előbbin Mészáros Tivadar, az utóbbin Járóka Sándor és népi* zenekara játszik. Mindkét műsor­ban fellép Kovács Apollónia, Vö­rös Sári, Gaál Gabriella, Mada­rász Katalin és a Nyílik a rózsa vetélkedő győztesei. — Külföldi együtteseket is fo­gad az ŐRI? — Január végén, február ele­jén érkezik hazánkba az Egyesült Arab Köztársaság 100 tagú népi együttese. Zene- ének- és tánc­számokkal lépnek fel. Március 2- től 16-ig szerepel Magyarországon egy olasz együttes, a Beat olasz módra című, műsorral. Márciusra várjuk egy japán népi együttes ér­kezését. — Mi szerepel a nyári tervek­ben? — A Balaton és a szabadtéri színpaddal rendelkező városok kerülnek ekkor előtérbe. Öt ma­gyar és három külföldi produk­ciót készítünk elő a nyárra. A vendégszereplők között Rita Pa- vone, Billie Davis, Udo Jürgens, Ella Fitzgerald, Mireille Mathieu, s az angol Unit 4+2 együttes ne­vét találjuk. (k. m.) Lengyel orvosok a Hong-Kong-i influenzajárványról Lengyelországban újabb váro­sokra és járásokra terjedt ki az A—2 Hong-Kong—68 vírus okoz­ta influenzajárvány. Legutóbb Szczecinből, Gdanskból és Torun- ból jelentettek tömeges megbete­gedéseket. Sok helyen bezárták az iskolákat, szünetelnek a szín­házi és mozielőadások. Poznan­ban az üzletek egy része a sze­mélyzet betegsége miatt nem tud nyitva tartani. A járvány az or­szág vajdaságainak felét érinti. Az orvosok úgy vélik, hogy a jár­vány hat hétig tart és február közepétől kezd majd fokozatosan csökkenni.

Next

/
Thumbnails
Contents