Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

1M9. január 25. 3 Szombat Féltékenység—hatáskörben A fenti címmel hangzott el Balia Anna műsora a rádióban, szerdán délután. Azokról beszélt az újságíró, akik féltékenyek minden náluk alacsonyabb be­osztásban dolgozó, tehetséges emberre. Hatáskörükkel vissza­élve, elfektetik az újítását, ja­vaslatát, s ha hosszú idő után mégis előveszik a fiókból, akkor maguknak vindikálják a dicsősé­get. Egy fiatal mérnök keserű ta­pasztalatait idézte Balia Anna, s a riportalannyal együtt kér­dezte végül: mit lehet tenni a hatáskörükkel visszaélő félté- kenykedők ellen? Nincs varázs­pálcánk, mellyel megérinthet­nénk kobakjukat, s így egy csa­pásra beléjük plántálhatnánk a helyes, haladást szolgáló gondo­latokat. Csak azzal vigasztalód­hatunk, hogy senkivel sem szü­letik együtt a hatáskör. Adják azt, s ezért bármikor vissza is vehetik — az érdemtelenektől. Örültem Balia Anna műsorá­nak, hiszen sokan vagyunk olya­nok, akik találkoztunk már a fejlődést és egyéni érvényesülést egyaránt gátló féltékenyekkel. Végső következtetése azonban nem elégített ki tökéletesen. Vi­tatom, hogy — varázspálca híján — nem futja többre erőnkből, mint reménykedésre: vissza is vonhatják a hatáskört az érdem­telentől. Megkockáztatva, hogy kissé naivnak neveznek majd egyesek, arra buzdítanám az elkeseredett mérnököt, s mindenkit, aki ha­sonló cipőben jár, hogy közér­dekű ötletéért harcoljon is, ha kell. Ügy, ahogy a „nehéz emberek”, a görgőseke alkotója és a többiek harcoltak, harcol­nak újításuk megvalósításáért. Azok a bizonyos hatáskörök ugyanis nemcsak felső intézke­déssel törhetők keresztül. Persze könnyebb ezt mondani, mint eszerint élni, cselekedni. Hiszen nem mindannyian születtünk hősnek, s a féltékenykedő felet­testől többnyire előmenetelünk, prémiumunk is függ. Az a pré­mium, amiből a nyári üdülés költségeit fedeznénk vagy ruhát vásárolnánk a gyereknek. Nehéz és mégis meg kell ten­nünk. Mint ahogy mindig meg­tették azok, akik nemcsak egyé­ni boldogulásuk, hanem a nagy család, a társadalom érdekében munkálkodtak. Békés Dezső Egymillió forint társadalmi munka (Tudósítónktól) A szeghalmi járás községei az elmúlt években jelentésen fejlőd­tek. Ezt bizonyítja az egyre emel­kedő költségvetésük is. A járás évi összesített költségvetése 1963- ban 34 millió 866 ezer forint volt. Az idén már 76 millió 185 ezer. Különös fejlődés tapasztalható a járás székhelyén, Szeghalmon, ehol öt évvel ezelőtt mindössze 2 millió 900 ezer forint, ma viszont 7 millió 149 ezer 400 forint az évi költségvetés. Körösladányban 2 millió 600 ezer volt, most 3 mil­lió 329 ezer 400 forint. Vésztőn 2 millió 700 ezer volt, ma 4 millió 863 ezer 100 forint. A járásban a különböző területek fejlesztésére öt évvel ezelőtt lényegesen keve­sebbet fordítottak, mint most. Az egészségügyre például korábban 9 millió 600 ezer forintot költöt­tek, az 1969-es évre pedig 17 mil­lió 315 ezer 350 forint az elő­irányzat. A művelődési ágazatra a korábbi 16 millió 157 ezer he­lyett az idén több mint a kétsze­res^, 34 millió 290 ezer forintot fordítanak. A községek más vonalon is fej­lődtek. Korábban egyáltalán nem volt önálló felújítási alappal és bérgazdálkodással rendelkező község, 1968-ban viszont már Dé- vaványa, Szeghalom és Vésztő rendelkezett ezzel, az idén pedig Füzesgyarmat és Körösladány kapja meg ezt a lehetőséget. Az elmúlt évben a járásban hat költ­ségvetési üzem alakult, melyek igen jól működnek és mintegy 10 millió forint értékű munkával járultak hozzá a községek fejlő­déséhez. Ezt segítették a lakók is igen jelentős társadalmi munká­val. 1963-ban a járás 13 községé­ben összesen 354 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával segí­tették a lakók a községek fejlődé­sét, tavaly viszont már a társa­dalmi munka értéke elérte az egymillió forintot. (Nátor) Harmincemeletes „nyitott könyv” Moszkva arcának talán egyik legmaibb és leglátványosabb szín­foltja a nyolcvan méter szélessé­gű, forgalmas Kalinyin sugárút. Két oldalán modern, a legújabb építészeti stílust követő és tech­nikát felhasználó épülettömbök. Bal oldalt a huszonöt emeletes irodaházak előtt több száz méter hosszúságban nyúlnak el az egy­emeletes üzlet- és étteremsorok. Jobb oldalt huszomhárom emeletes lakóházak magasodnak. Ezek kö­zül is kimagaslik a nyitott könyv­höz hasonló, harmincemeletes KGST-palota, amelynek szom­szédságában már teljesen kész a tizenkét emeletes Mir szálloda, ahová elsősorban a KGST kül­dötteit és munkatársait szállásol­ják majd el. Hogy valójában mekkora is a palota, az csak közvetlen közel­ből mérhető fel, ha egyáltalán le­hetséges és szükséges ilyesmire a vállalkozás. Azt hiszem, meddő próbálkozás lenne, így hát nem is vesztegetem rá az időt. Ehe­lyett inkább tegyünk egy sétát a palotában. jén gondolkodnak. Az említett in­dokok ösztönzik őket erre. S mint­hogy a közvélemények azzal a szakasszal függnek össze, amely­A szocialista integráció felé ve­zető úton fontos tennivaló a nép- gazdasági tervek koordinálása, megfelelő gazdaságpolitikai egyez­be a KGST-tagállamok gazdasága tetős alapján. A figyelmet a teg­napjainkban elérkezett, a további fontosabb, közös érdekű kérdések- megoldásokat is a modem kor re kell fordítani, ezek sorában is szintjén kell keresni és megváló- a nyersanyagellátásra. Elenged- sítani. Az ilyen irányú törekvé- hetetlen az ipari termelés széles sek közös célja pedig a KGST-or- körű szakosítása és kooperációja, szágok gazdasági integrációjának Nagyobb erőfeszítések szüksége­A múlt év decemberében, ami­kor az egyik ajtón benyitottam, legelőször is a Vengrija feliratú ládák tűntek a szemembe. Ma­gyarországról érkeztek, miként az akkor ott dolgozó munkások kö­zül többen is. Petrovszki József, a Békéscsabai Lakatos Ktsz fia- tál szakmunkása az első, akivei találkoztam. Lám, ahogy monda­ni szokás, milyen kicsi a világ, ha mindjárt földivel hozott össze a sors. Rögtön szóba elegyedtünk, hiszen jólesik ilyen messze ma­gyarral, különösen pedig csabai­val találkozni és magyar szót hallani. — Maga ugye Csabáról jött? — érdeklődött, miután bemutat­koztam. — Eltalálta. Itt dolgoznak? — Igen. Heten vagyunk kint a szövetkezettől. — Mit csinálnak? — Könyvtárberendezéseket sze­relünk. S ha már ilyen szerencsém volt, hogy éppen csabaival kerültem össze legelőször, megkértem, ka­lauzoljon el a magyar részleg valamely vezetőjéhez. így jutot­tam el a „fehér-ház”-nak elne­vezett felvonulási épületbe, ahol Fehér Endre, a Budapesti Kő- ■rf faragó Vállalat vezető mérnöke volt a házigazdám. Csakhamar kiderült, hogy ő is megyénk szü­lötte. Orosházi. Ennél jobb aján­lólevél nem is kellett ahhoz, hogy egy kissé szétnézhessek a KGST-palotában. létrehozása. Az integráció — világjelenség. Az integrációs tendenciák je­lenleg ilyen vagy olyan formá­ban az egész világon megnyilvá­nulnak. Keresik az integrálás le­hetőségeit — rendszerint fejlett sek a műszáki-tudományos együttműködés fejlesztésére. Mindez fokozatosan együtt jár majd a pénzügyi együttműködés kiszélesítésével. Erről szólva, a legtöbbször a valuta átválthatósá­_________ _____ga kerül előtérbe. Ez valóban re­tő kés országgal — a gazdaságilag ményteljes eszköz, amely elosegít­gyengén fejlett tőkés államok, példa rá a közép-amerikai orszá­gok kapcsolata az Egyesült Álla- szükséeletének növelem bevételé mokkái. Találkozhatunk a fejlett „ n^elembevetele­heti a kereskedőim! forgalom nö­velését, a műszaki fejlődést, s job­ban ösztönzi az ipart a piac új országok integrációjával (Európai Gazdasági Közösség) a fejlődő or­szág integrációjával (a kelet-afri­kai országok közös piaca). Mind­ezektől gyökerében különbözne a szocialista országok új típusú in­tegrációja, elsősorban abban, hogy re. Ékre ösztönözne a világpiac­hoz igazodó árak kialakítása is. A szakemberek elképzeléseiből így áll össze a tervezett integrá­ció mozaikképe. Nagy, de elkerül­hetetlen magaslatok előtt áll a KGST, úgy hívják: a modem kor 1970 után most kell a teljes egyenjogúság, a kölcsönös J^"^unkhrajta^Sír előnyök és segítségnyújtás, a terv- kezdeni el^zületeket A tog_ stabilitás elveire többsé késaen áll az szerűség es a '■■■, A . J A re A V, y.iiaillüiv UJLHJötrgitT KtSSOCTl etil clZi integráció magaslatainak meghó- kozeiedeset segíti eio. az Integra dítására egyetért az „expedíció” cio nem jelent lemondást az or- célkitűzéseivel így válik a KGST 20. évfordulója újabb fejlődési szág szuverenitásáról. Problémái a KGST keretében oldódnak szafeasz kiindulópontjává. Bár a ki annak problémák minden'bizonnyal hal­latnak még magukról, bizakodva nézhetünk a következő évtizedek elé. Pálos Tamás (Vége) majd meg, nem zárva lehetőségét, hogy bizonyos kérdé­sek e szervezeten kívül, de an­nak elveivel összhangban rende­ződnek. Az integráció nem vezet majd elkülönüléshez a világ nerp szocialista részétől. — 1967 elejétől dolgoznak itt magyar munkások — emlékezett vissza. — A Fémmunkás és a Kőfaragó Vállalat dolgozói vol­tak az elsők. Aztán ahogyan telt­múlt az idő, újabbak érkeztek. Ősz felé már nyolc-tíz vállalat 160 munkása dolgozott itt. 1968 májusában, júniusában meg egye­nesen nagyüzem volt, hiszen ak­kor már mintegy 280-an vol­tunk. — És most? — Most mintegy hetvenen va­gyunk. — Mi mindent csináltak ed­dig? — Azt bizony nehéz lenne fel­sorolni. Az ÉM Fűtőberendezések Gyára például a klíma-konvek­torok burkolatát, a Fémmunkás Vállalat meg többek közt a kong­resszusi terem nem mindennapi álmennyezetét készítette. A KER- IPAR december elejére huszon­két büfét szerelt fel és rende­zett be az épületben. — De talán nézzük meg a D-zónát — ajánlotta —, mert ez a magyarok munkájának egyik fő területe. terem bútorai, berendezési tár­gyai a magyar munkások szakér­telmét dicsérik. Mégpedig a Fő­városi Faipari és Kiállítási Ki­vitelező Vállalat, valamint a Bu­dapesti Styl Bútor Ktsz dolgozóit. Gerstl József, a Styl Bútor Ktsz elnöke, akivel a helyszínen ta­lálkoztam, újságolta: — Mi eddig tízmillió forint ér­László Antal főmérnököt és Afro Gyulát, a Békéscsabai Lakatos Ktsz elnökét pillantottam meg. Üzleti tárgyalásra érkeztek s egy­úttal megnézték a palotát is, ahol akkor békéscsabai munkások is dolgoztak. Megyénk eddig is ér­dekelt volt az építésben, mivel a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz mintegy tízmillió forint ér­A KGST-palota Moszkvában. (MTI-fotó — Mező Sándor felvétele) A szabványügyi állandó bizott­ság 270 személyes munkaterme és az 1100 személyes kongresszusi tékű egyedi bútort gyártottunka KGST-palotához. Impozáns látványt nyújt a kongresszusi terem álmennyeze- te. Ezt a Fémmunkás Vállalat ké­szítette. László Jánostól, a vál­lalat gépészmérnökétől hallottam a ráillő, szakszerű kifejezést. Ez pedig: doboz- és csillag-profil­ból kiképzett álmennyezet. Ám nemcsak a termek belse­je, hanem külseje is megkapó. A Budapesti Kőfaragó Vállalat dol­gozói különböző színű féldrága­kövekből olyan mozaikot vará­zsoltak ide, melynek méreteit te­kintve — csaknem 1600 négyzet- méter —, aligha van párja a vi­lágon. De szépségben sem igen akad versenytársa. Fehér elvtárs elmondása szerint márványt, fél­drágakövet, közte fluoritot, lazu- ritot, rodonitot, jáspist illesztettek össze hajszálpontossággal ebbe az óriás, messziről csodás fali sző­nyegnek tűnő mozaikba. Egy angol üzletember, aki lát­ta — mesélte —, a következő­képpen áradozott róla: — A világon nincs még egy ilyen — s máris arról kezdett érdeklődni, hogyan lehetne csi­náltatni ehhez hasonlót A D-zónában járva egyszer csak Goldberger Jánost, a KI- SZÖV Békés megyei elnökét, tékű bútorra és berendezési tárgyra, a Békéscsabai Lakatos Ktsz pedig hárommillió forintot meghaladó könyvtári berendezé­sekre kapott megrendelést. Ami­kor ott jártam, a gyulaiaktól ép­pen akkor várták a szállítmányt, a csabaiak meg Farkasvolgyi György telepvezető irányításával javában dolgoztak a könyvtár­berendezések szerelésén. Gyuri bácsitól hallottam, aki kinttartózkodása idején csinos, oroszos szakállt növesztett, hogy hazafelé készülődnek az ünnepek­re, s 1969 elején, amikor újabb munkaterületet kapnak, ismét visszajönnek, hogy befejezzék a munkájukat. A minap itthon találkoztam vele. — Mikor utaznak? — érdeklőd­tem. — Valószínűleg csak február­ban — mondta. Jó neki és munkatársainak, mert ők ismét ott lehetnek, lát­hatják és bejárhatják a már las­san teljesen elkészülő KGST-pa- lotát. Ezt a közös alkotást, amely most, a KGST fennállásának 20. évfordulóján méreteivel, megkapó látványával méltán a szocialista országok együttműködésének újabb eredménye és újszülötte. Podina Péter A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békéscsaba, Alsókörös sor 2, megvételre felkínálja alábbi állóeszközeit: 62 db fürdőkályha-alsórész, vegyes tüzelésű 10 db zsírfogó, 4 db 16 atm. üzemnyomású hőkicserélő, 2 db 200 literes nyomólégüst, 6,4 atm. üzemnyomásra, 1 db LKA—1 légkompresszor, 10 db TA 42/12/H. szivattyú, villanymotorral, gépalappal, 1 db ES 250-es zagyszivattyú, villanymotorral, indító-el­lenállással, gépalappal, 1 db MTZ gumikerekes vontató, közútra, levizsgáztatva, üzemképes állapotban, 2 db 1500 mm-es csúcstávú egyetemes esztergapad, üzem­képes állapotban, 1 db ZW tip. szalagfűrész, villanymotorral. A felsorolt anyagok megtekinthetők a vállalat Békés, Berényi u. 33. szám alatti központi raktárában. Központi ügyintéző: HAJDÚ IMRE.

Next

/
Thumbnails
Contents