Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JANUÁR 25., SZOMBAT Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM n receptet magunk írjuk Az adópolitika az állam egyik eszköze, mellyel szabályozza az árbevételekből Származó szemé­lyes jövedelem és felhalmozás arányát. A gazdaságirányítás új rendszerében alkalmazott adópo­litika célja, a mezőgazdasági üze­meket figyelembe véve, a külön­bözeti földjáradék „lecsapolása”. Ezt azután különböző kedvezmé­nyek útján az állam visszajut­tatja azokba az üzemekbe, me­lyek részt vállalnak a közvetlen népgazdasági érdekeltségű beru­házások megvalósításából. Mezőgazdasági üzemeinket az 1968-as adópolitika lényegében fordított arányban érintette, mint azt 1967 tavaszán, 1968 elején tervezték. A sok évi átlagtól el­térő időjárás miatt a kiváló adottságú üzemek terméshozamai és bevételei nem növekedtek a korábbi tapasztalatoknak megfe­lelően. A gyenge adottságú üze­mekben viszont minden tekin­tetben színvonalemelkedés volt. Evekkel ezelőtt vált szállóigé­vé: ha a kovácsházi járásban nem felejtenek el vetni, akkor bő termést aratnak. A sarkadi és a szeghalmi járás jó részéről ezt így nem lehet' elmondani. Itt a tél végi, kora tavaszi belvizek — tavaly kivételével — éveken át a vámszedő szerepéhez jutottak. A tavalyi esztendő szeszélyes időjárása nem kedvezett a me­gye déli körzetének. A csapadék hiánya miatt a kiadagolt mű­trágya jó része nem tárult fel, ' nem hasznosult. Emiatt a termés­átlagok a várt alá szorultak. Más a helyzet a megye északi körzetében. Az 1968. évi száraz időjárás itt kedvezett a mező- gazdasági termelésnek. A sok évi átlagnál és a tervezettnél lé­nyegesen jobbak az egy holdra minősített termésátlagok. Ennek megfelelően a tervezettnél na­gyobb szövetkezeti jövedelmet ér­tek el. Nyilvánvaló, hogy a na­gyobb közös jövedelemből több jut személyes célokra és a közös alapok fejlesztésére, mint aho­gyan azt annak idején tervezték. Ha viszont a személyes jövede­lem növekedése — bizonyos ha­tárokon túl — az előre meghatá­rozott szintet túllépi, az egy évvel ezelőtt megfogalmazott regulatív- adó segítségével életbe lép a megkülönböztetett jövedelemel­vonás. Párt- és állami vezetőink idő­ben felfigyeltek erre a fordított helyzetre. Rájöttek arra, hogy az adópolitika merev értelmezése, érvényesítése gátolhatja az észa­ki körzetben működő gazdaságok erőteljesebb fejlesztését. Mivel az 1967-es esztendő megyénk észa­ki részében belvizes volt, így nem ad hű képet, ha az 1968-as nem belvizes év kiugró eredmé­nyét ezzel vetik össze. így szü­letett meg az az elgondolás, hogy rugalmasságot kölcsönözzenek a jövedelemelvonási intézkedésnek. Ennek megfelelően az a javaslat, hogy a belvízjárásos tsz-ek meg­adóztatásában a korábbi, nem belvizes évekből három egymást követő esztendőből a maguknak legmegfelelőbbet választhassák összehasonlítási alapnak az érde­kelt szövetkezetek. Az állam a pénzügyi politikát mint gazdasági ösztönzőt alá­rendeli társadalmunk gazdaság- politikai céljainak, hogy termelő- szövetkezeteink az északi' körzet­ben erőteljesebb ütemben fejlőd­hessenek tovább. D. K. Könnyít a nyári foglalkoztatás gondján az újabb szamóca-, málna-, ribizke-, pöszméteterűletek telepítése Újabb munkaalkalom a falunak Már tavaly is több termélőszö-| vetkezeti vezető arról panaszko­dott, hogy nyári időszakban nincs kellő munkaalkalom a tsz-gazdák foglalkoztatására. Ezen a gondon most valamelyest könnyít a Hűtő­ipari Országos Vállalat Békés­csabai Gyáregysége, amikor újabb szamóca-, málna-, ribizke-, pösz­méteterületek telepítését ajánlja. Ismeretest hogy a békéscsabai , ........................ hűtőház évek óla igen jelentős J*“® brutto bevetel lebe‘ kapcsoiatot tart fenn a svéd a hűtőház bázisgazdaságai igen | hogy az előbbi területeken emlí- jelentős jövedelemre tettek tett szamócát, málnát, ribizkét, szert a szamóca termesztésével. Pöszmétét és meggyet a gyár hí­Csanádapácán az egyik kísérleti fnőségben tábla holdanként 80 mázsa ter-! ^dolgozza es ertekesitee. Éppen mést adott. Tíz forint kilónkénti ezer^ ^eiu-dt, szoba az üzem felvásárlási átlagárral számítva ez' újabb hűtőtérrel való bővítése és nem is kicsi összeg. Áltálában olyan gépek beszerzése, amelyek azonban megyei átlagban 25—30; alkalmasak arra, hogy a nagy­mázsa termést takarítottak be üzemben, magas színvonalon ter­1968-ban. Tízforintos átvételi ár­Findus céggel. Termelvényeinek nagy részét ide exportálja. A svéd piac most tovább bővül a bogyós gyümölcsűek fajtavá­lasztékának növelésével. A hűtőház így teremt lehetőséget a békéscsabai Szabadság, a csa- nádapácai Űj Barázda, a szeghal­mi Petőfi és a füzesgyarmati Vö­rös Csillag szamócaültetvényé­nek jelentős növelésére. A szamócatelepek bővítését szolgálja az az igen jelentős pa­lántanevelő iskola, amelyet a csanádapácai Űj Barázda és a kondorosi Dolgozók Tsz tart fenn. A nagyobb arányú telepítést azonban a négyholdas, palántát adó telep nem bírja el, így újabb hat hold anyatelepet szükséges létesíteniük. Megyénk termelőszövetkezetei közül A málna új cikként vonul be a Körös-völgybe. Bardócz András, a hűtőház termeltetési csoportve­zetője szerint Békésben minden adottság megvan a málna kor­szerű termesztéséhez. A távlati tervnek megfelelően — ez annyira távlati, hogy 1970-ben a telepí­tést be kell fejezni — 800 hold málnást irányoznak elő. A program 1969-re eső ré­szeként 350 holdat telepítenek. Nagyobb ribizke- és pöszméte- ültetvények kialakítása is várha­tó, mégpedig 4—600 holdon. A| meggy telepítése előtt szinte kor-! látlan a lehetőség, mivel a küK földi piac minden mennyiséget! berek a felvásárol. A hűtőházi területek ilyen je­lentős növelése azonban feltétle­nül szükségessé teszi a feldolgo­zóipar bővítését. A békéscsabai üzem kapacitása szűkös ahhoz, mesztett bogyós gyümölcsöket — az igényes külföld számára is — elfogadható módon készítsék elő átvételre. Lapunk tartalmábólt Harmincemeletes „nyitott könyv” (Podina Péter tudósítása) Mechanikus kölcsönzés helyett könyv-ajánlás (i. oldal) •** Hozzászólás „Az iskolareform végrehajtásának néhány tapasztalatáról” című cikkhez (S. oldal) m * * Sportműsor 1970 ben rendezik a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást Üj tv- és rádióadók A január 1-1 adatok szerint ha­zánkban jelenleg 2 488 100 rádió- előfizető van. A készülékek árá­nak csökkentése, az igen előnyös részletfizetési feltételek — és a mexikói olimpia — hatására ug­rásszerűen növekedett a televí­zió-tulajdonosok száma is. Míg 1966 januárjában 831 000 tv-előfi- zető volt, tavaly az év elején 1 168 801, 1969. január 1-én pedig 1 397 481, tehát egy év alatt 228 680 új készüléket jelentettek be. A prognózis 1970. december 31-re 1 630 000 magyar tv-előfize- tő. A posta a következő két eszten­dőben az ország televíziós ellá­tottságának javítására, a rádió­adó-hálózat fejlesztésére, s ezzel az egész ország megfelelő műsor­ellátására törekszik. Ehhez egye­bek között kielégítő ütemben ha­lad a pécsi új televíziótorony és adóállomás építése, amely a Du­nántúl délkeleti részének műsor- ellátását oldja meg. A tervek sze­rint a nagyobb teljesítményű, 4 kilowattos adót — egyelőre ideig­lenes antennával — az év első felében helyezik üzembe, s 1970- ben a torony tetejére kerül a vég­leges antennarendszer. A máso­dik félév elejére tervezik — a nemzetközi tv-műsorcserét szolgá_ lő és a telefonforgalmat javító nyugati mikrohullámú lánc üzem­be helyezését. Űj beruházásokat kezdnek Délnyugat-Dunántúl mű­sorellátásának megoldására. Je­lenleg a legkritikusabb területen, Nagykanizsa térségében készítik elő új tv-adó építését. Tervet ál­lítottak össze a televíziózás szem­pontjából fehér foltnak számító területek besugárzására. E prog­ram során a következő két évben nyolc helyen építenek kis telje­sítményű, korszerű reléállomást. Várhatóan ez év végére elkészül Bazitán egy 20 wattos közvetítő- állomás, amely a kabhegyi adást veszi, a 6-os csatornán továbbít­ja, s Zalaegerszeg és Nagylen­gyel környékét látja el tv-műsor- ral. Mint ismeretes, második te­levíziós programként március­ban megkezdődik a színes kísér­leti adás, amely egyelőre Buda­pestre és közvetlen környékére jut el. A jelenlegi ötéves terv végéig a színes televíziózás széle­sebb körű elterjedésével nem le­het számolni. A következő két évben több URH-adót építenek, elsősorban azokon a helyeken — többek kö­zött Tokajban, Kékesen, Sopron­ban, Komádiban —, ahol televízió­adó-állomás már van. Fejlesztik a rövidhullámú rádióhálózatot, a következő ötéves tervben két nagy teljesítményű adót is építe­nek. Tovább folytatják a sztereó- rádió kísérleteket: január 1-e óta naponta rendszeresen egyórás műsort sugároznak. Pénteken megtartotta első ülé­sét az 1970-ben megrendezésre kerülő 67. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállíás előkészítő bizottsága. A szakem- kiállítás előkészületeiről és a tudományos bemutatók prog­ramjának kialakításáról tanács­koztak. A kiállítás műszaki előkészüle­tei már megkezdődtek. A meglevő épületeken kívül 3000 négyzetmé­ter alapterületű állandó jellegű kétszintes pavilon és 800—1000 négyzetméteres ideiglenes kiállí­tási helyiség épül. A kiállítás te­rületén átfutó iparvágányt meg­szüntetik, és így 30 000 négyzet­méterrel bővítik a szabadtéri te­rületet. A tudományos eredmé­nyeket szemléltető anyagot a volt MTA-pavilonban helyezik el 500 négyzetméteres zárt területen, va­lamint a csarnok mögött levő nyi­tott részben. Itt rendezik meg a nemzetközi szakkönyv-bemutatót is. Az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás alkalmá­val reprezentatív kiadványt jelen­tetnek meg, amely ismerteti a MÉM-hez tartozó kutatóintézetek munkásságát és eredményeit. A kiállításon lehetőség nyílik arra is, hogy az üzemek, vállala­tok, intézmények önálló bemuta­tón ismertethessék tevékenységü­ket. Az erőspaprika: gyógyszer Az erőspaprifca fogyasztása egyes betegségekkel szemben ellen­állóvá teszi a szervezetet — álla­pították meg a Szegedi Orvostu­dományi Egyetemen. A paprika ereje hatásos értágító, gyulladás- csökkentő, és a reumatikus beteg­ségek elleni gyógyszer alapanyaga A gyógy-fűszerpaprika termeszté­se újabb feladata a „paprikás gaz­daságoknak”. A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kalocsai fűszerpaprika-neme- sítő telepén — figyelembe véve a hazai gyógyszergyárak igényét — megkezdték a gyógy-fűszerpapri­ka előállítását. Keresik azokat a hibrideket, amelyeknek termeszté­se gazdaságos, bokrai fejlett csö­veket nevelnek, s azok „méregerő­sek”. Számos variáció közül a 163- as fajtajelölt felel meg leginkább ezeki*ek a követelményeknek. Rendkívül bő termő és szinte óriás csöveket nevel, amelyek 15— 20 százalékkal több kapszaicint tartalmaznak, mint az eddig is­mert fajták. Új alumínium könnyűfémek Az alumíniumipar az év első he­teiben új termékek gyártását kezdte meg, illetve néhány régi kelendőbb cikkből növelte a gyár­tás mennyiségét. A Kőbányai Könnyűfémműben üzemszerűen munkába állították az Angliából vásárolt új fólia-hengerállványt. Az automatikusan működő új be­rendezéssel megkétszereződött az üzem fóliatermelése és lehetővé vált, hogy a belkereskedelem meg­rendelésére az eddiginél lényege­sen több csomagolóanyagot ké­szítsenek. A Székesfehérvári Könnyűfémműben egyelőre ki­sebb sorozatban gyártják a 80 literes hidrofortartályt, amely fű­tési célokat szolgál. Az üzem egy másik újdonsága az úgynevezett keresztbordás cső éppen az ellen­kező célra való: a keresett köny- nyűfém-szerkezetet hűtőelemek­ben használhatják fel és ezzel im­portanyagot helyettesíthetnek. A Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorund Gyár kísérleteképpen kálitimsót állított elő, amelyet bőrcserzésre, valamint a textil­iparban pácolásra használhatnak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents