Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

1969. január 24. 5 Péntek Kincsek a NEP-korszakból Az egyik Volga- vidéki városka rendőrségén jelentkezett Pjotr Ivanovics L. 75 éves szovjet ál­lampolgár és kérte a rendőrség munkatársait, jöjjenek el lakásá­ra, mivel szeretné a nála levő nagy értéket átadni az államnak. Az Ilf és Petrov tollára méltó történetről beszámoló Pravda-tu- dósítás idézi Pjotr Ivanovics L. szavait, aki elmondotta, hogy a kincseit még a NÉP idején hal­mozta fel, amikor egy nagy fes- tékáru-üzlet tulajdonosa volt A kincsek 45 esztendeig holt érték­ként hevertek, s most Pjotr Iva­novics önkéntesen átnyújtotta őket az államnak. Az értékek jegyzéke meglehetősen hosszú, szerepel rajta 38 brilliáns, 345 különböző, egyenként 5—10 ru­belt érő aranypénz, több kiló aranytűd, tucatnyi aranygyűrű, aranyláncok és brilliáns nyak­ékek, valamint külföldi valuta. Az államnak átadott értékek kö­zött foglal helyet számos XVIII. századbeli olasz festmény, amely­nek eredetét a műértők most vizs­gálják. Pörög a szerencsekerék — Lottózás tudományos alapon — Ahová nem illik a Dante-idézet Szerencselesen a békéscsabai lottózóban Szerda délután. „Nagyüzem” a I amint én is leírom: 30, 39, 50, 73, békéscsabai totó-lottó irodában. Az árusító-ablaknál hosszú sor áll, s ki-ki készenlétbe helyezi azt a bizonyos 3,30-at vagy 33 forin­tot, vagy 330-at, amit lottószelvé­nyek ellenében — úgymond — kölcsön ad a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak, hogy ké­sőbb sokszoros kamattal vissza­kapja. Arcúik: általános iskolástól — bicegő, szemüveges, ősz hajú idŐ6 emberig. Vajon ki, hogyan tippel? Lessük meg a szerencsét. Az egyik asztalnál kuesmás bá­csi „rágja” golyóstolla végét, előt­te három kitö'éítlen lottószel­vény. Sokáig morfondírozik magé. ban, aztán átül ahhoz az asztal­hoz, amelyen egy „Lottótipp” el­78. Majdnem annyira féltékeny, mintha biztos lenne abban, hogy ez a tipp péntek délelőttől kezd­ve legalább 2 millió forintot ér. Hátha... Egy fiatalember a lottóvariáci­ók könyvét böngészi, azután a pénztárcáját „gusztálja”. — Bocsánat, nem akar társul­ni? — kérdezi. — Van itt egy is­teni variáció. Kicsit drága. 198 forint. 15 szám csoportosított va­riációja. Tudja, ött darab hár­mas csoportra osztjuk a 15 szá­mot, s ha az öt nyerőszám mond­juk az én két csoportomban van, akkor egy ötöst már garantál a szisztéma. Ez a maximum. Néz­ze, így két négyes lehet, ha ... tes-jelölt érkezik. A jelmondat azonban egyáltalán nem idevaló: éppen az ellenkezője érvényes. Mert aki ide belép — reményke­dik. Hiszen az a bizonyos öt nye­rőszám is ott van a többi kilenc­ven között Csak éppen el kell találni... V. Z. Megszólaltak a gerlék a Mecsek-alján A Mecsek-alján csütörtökön meg­szólaltak az első vadgerlék. Ez a „ze­nei” esemény mindig a nagy tavaszi ,,madárkoncert” nyitányát jelenti. Az idén rendkívül korán hangzott íel a gerlék jellegzetes turbékolása. Meg­figyelték azt is, hogy a védett helye­ken fészkelő gerlepárok már költenek, ami ugyancsak szokatlan jelenség ja­nuárban. Feltehetően az elmúlt napok enyhe, tavaszias időjárása „csalta meg" a mecsek-aljai vadgerléket. Ám­bár a szakemberek nem tartják ki­zártnak. hogy a madarak korai kita­vaszodást éreznek. o nevezesd szerencsekerék áll, ben- meg nyolc hármas, ha .. . meg ne öt fémgolyóval. Próbálgatja, majd megpörgeti a kereket, s még fel is áll hozzá, nehogy eltévessze azt az öt számot, ahol a golyók • megálltak. Féltékenyen nézi, Hűek a hagyományhoz Kevermesen A keverrnesi Lenin Tsz vezető­sége ebben az esztendőben is hű maradt a hagyományhoz. Az 1968. évi gazdálkodásról szóló be­számolót és a zárszámadási köz­gyűlés meghívóját ízléses nyom­dai előállítás után küldte el a tsz-t alkotó gazdáknak. A gazdasági beszámoló igen ér­tékes adatokat mutat arról, hogy miként fejlődött az elmúlt öt esztendőben a kevermesiék közös gazdasága. Tavaly 1964-hez képest megkétszerezték az egy családra jutó jövedelmet, az egy dolgozó tagra jutó részesedést pedig 11 ezer 439 forinttal gyarapították. Érdekesen alakul a szociális és kulturális alap képzése és fel- használása. 1964-ben csaknem 300 ezer, 1968-ban pedig már 900 ezer forintnál is többet fordítottak er­re a célra. Búzából, kukoricából, őszi árpából, cukorrépából jóval a megyei átlag fölötti termésátla­got produkálták. Jól gyarapítot­ták és jól is kamatoztatták a kö­zös vagyont, amely végső soron az 1964. évi 17 milliós bruttó szö­vetkezeti jövedelem helyett már 31,5 millió forint bruttó jövedel­met eredményezett. Ez a közös gazdaság 1966 óta nem vesz fel rövid lejáratú hitelt. Közép lejá­ratú hitele 1968-ban ezerrel ha­ladta meg a 700 ezer forintót, hosszú lejáratú hitele pedig mind­össze 5 millió 344 ezer forint. A termelőszövetkezet vezetősé­ge a január 24-i zárszámadó köz­gyűlésen ilyen eredményekről tá­jékoztathatja a tagságot. D. K. negyven kettes, ha ... Nos, társul? Olyan hévvel magyaráz, olyan biztosan „tudományos alapon”, hogy majdnem levesz a lábamról. — Egyedül nem bírom megját­szani — sóhajtja, és a pénztárcá­jára üt. Mondom, majdnem levesz a lá­bamról, de oly sokszor emlegeti azt a „ha” szócskát, hogy erről egy mondás jut eszembe, amit itt nem is merek idézni ,.. '■■IIIttKIIIIIIIIMIIIIIIIIIIICMBItlKHI1 gát, de sokat olvasott már az őserdő rejtelmeiről, és nem akart közelebbről megismerked­ni a trópusi éjszaka ragadozói­val. így hát ismét a képrádióval próbálkoztak. Hiába csavargatta azonban a gombokat, a készülék meg sem szólalt és a képüveg is üresen bámult vissza rá. — Ügy látszik, mégis nagyobb volt az ütődés, mint számítot­tam — gondolta szomorúan. — Ez baj. El vagyunk zárva telje­sen a külvilágtól. De reggelig si­kerül talán megjavítanom. Igaz, nem vagyok szakember, de azért valamit én is értek a rádióhoz. Ha nincs nagyobb baj. csak szakadás vagy más kis hiba, azt meg tudnám javítani, csak tud­nám hol vannak a szerszámok! Mikor építették a gépet, lát­tam, hogy a rádiót utólag szerel­ték be, és fel lehetett nyitni. Ahá, itt a fogantyú. És enged is az egész. Lássuk csak. No lám, szépen kifordul a vevő. — Nagy­szerű! Itt az egész belső szerke­zet De md ez? Megint motor­búgás? Igen. Repülő. Nem is egy... Egészen alacsonyan száll­nak. Ezek bennünket keresnek! Igen. biztosan bennünket keres­nek, mert fényszórót használnak. Szerencsére a szélső gép jó messze húz el északra. Talán nem vették észre a mi gépün­ket De mi lesz, ha visszajönnek? • XVII. FEJEZET. — Halló Rió! Halló Rió de Ja­neiro! Mi van a Ratoplannal ? Kérjük, azonnal adjon újabb je­lentést! A felhívást még néhányszor meg kellett ismételni, de aztán jelentkezett a brazil adó. Mégpe­dig jó hírrel. — Bocsánat a késésért. De most beszéltünk a belémi kutató re­pülőkkel. A Ratoplant épségben megtalálták. — Hol? Merre? — ugrott fel a hírre a főmérnök. — Az Amazonas torkolátvidé- kén. Pontosabban a Tocantins mellékfolyójának partján a 3. számú Egészségügyi Telep köze­lében. Déli szélesség 4,1, nyugati hosszúság 48,6 fok alatt A helyet már mindnyájan a térkép fölé hajolva keresték. — Itt lehet! — bökött a tér­kép egyik sötétzöld foltjára a főmérnök. Aztán újból a mikro­fon felé hajolt: — De mi van a fiúkkal? — Egyelőre csak ennyit sike­rült megtudnunk. — Köszönjük! Ez is vala­mi! A fiúkról tehát még semmi biztos. Vajon biztonságban van­nak-e, és mi van a géppel? Megsérült-e nagyon? — Már megint ezernyi kérdés kínozta Galambos főmérnököt, de azért kiadta az utasítást: ; — Hívjuk fel a telepet! — : Sürgősen közölni kell a hírt. • Az Atomfizika Kutató Inté- j zet Kísérleti Telepe gyorsan je- ■ lentkezett Látszott, hogy állandó j készenlétben vannak minden : hírvételre. S az üzenet, hogy a • gép megvan, lelkes örvendezést • váltott ki mindenkiben. Gálám- i bosné azonban zokogva borult 5 az asztalra (Folytatjuk) * ön milyen számokat játszik meg? — kérdezem több lottózótól. Íme a válaszok: — Ami úgy spontán eszembe jut — A szelvényem sorszámát va­riálom. — Születési évszámokat. — Hallottam róla, hogy ötöst értek el házszámmal meg ehhez hasonlóval, születésnap, névnap dátumával. Van, aki jobban belemélyül: — Kizárásos alapon csinálom. Sorra veszem, hogy milyen szá­mokat nem játszok meg. Kiesik az utóbbi négy húzáson szerepelt öt-öt nyerőszám, a húzási évet, hónapot, napot jelölő szám, meg ami nem szimpatikus. Azt ját­szom meg, ami marad. És még egy őszinte, érdekes V válasz: 5 hónapja járok egy kis­lánnyal, 19 éves, 21 szám alatt la­kik, életkorunk összesen 43 év és 70-ben akarunk összeházasodni. Hát akkor tényleg jól jönne egy nagyobb nyeremény. „Ki itt belépsz, hagyj fel min­den reménnyel” — jut eszembe a Dante-idézet, miközben az ajtót figyelem, aminek alig van ideje becsukódni — máris újabb nyer­Az ember épsége és a jövedelem Közös gazdaságainkban mind több az erő- és a munkagépek száma, egyre több vegyszert is használnak a termelés meg­könnyítése, biztonsága érdeké­ben. Mindezek mellett állandó­an növekszik a szövetkezeti gaz­dák tulajdonát képező motor- kerékpár és gépkocsi is. Monda­ni sem kell, hogy ezek együtte­sen lényegesen megnövelték a baleseti veszélyt. Erre a tényre már alig össze­számolható sokszor hívtuk fel lapunk hasábjain is a figyelmet. Ezt tették az elmúlt években és teszik újra és újra napjainkban is a szövetkezeti gazdák egész­ségéért, épségéért felelősséget érző tanácsi és társadalmi szer­vek is. Láthatólag még nem elég­szer. Ugyanis nem növekedett a szövetkezeti gazdák óvatossága, körültekintése és nem csökkent, hanem növekedett a balesetek, a munkából, a keresetből kiesett munkanapok száma az elmúlt esztendőben is. A statisztikai adatok szerint tavaly a szarvasi járás termelő­szövetkezeteiben 449 baleset tör­tént, s ebből kettő halálos volt. Az emiatt kiesett munkanapok száma 6003 volt. Az egy évvel korábbihoz képest 45-tel több balesetet és 1049-cel több ter­melésből kiesett munkanapot vettek nyilvántartásba. Kitűnik, az is, hogy a járásban minden száz szövetkezeti gazda közül öt-hat szenvedett hosszú napló­kig, hetekig baleset következté­ben, két szövetkezeti gazdának pedig özvegységre, árvaságra ju­tott a családja. Elsősorban a felmérhetetlen fizikai fájdalom és pótolhatatlan veszteség átér- zése kérdezteti: Hány esetet le­hetett volna elkerülni a megtör­téntekből egyéni és közös óva­tossággal, figyelmességgel és na­gyobb felelősségtudattal? Van még egy harmadik közrejátszó ok, s ez a véletlen. A véletlen szerepet azonban ilyen esetek­Á Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békéscsaba, Alsókörös sor 2, megvételre felkínálja alábbi állóeszközeit: 62 db fürdőkályhaalsó-rész, vegyes tüzelésű 10 db zsírfogó, 4 db 16 atm. üzemnyomású hőkicserélő, 2 db 200 literes nyomólégtist, 6,4 atm. üzemnyomásra, 1 db LKA—1 légkompresszor, 10 db TA 42/12/11. szivattyú, villanymotorral, gépalappal, 1 db ES 250-es zagyszivattyú, villanymotorral, indító-el­lenállással, gépalappal, 1 db MTZ gumikeres vontató, közútra, levizsgáztatva, üzemképes állapotban, 2 db 1500 mm-es csúcstávú egyetemes esztergapad, üzem- képes állapotban, 1 db ZW tip. szalagfűrész, villanymotorral. A felsorolt anyagok megtekinthetők a vállalat Békés, Berényl u. 33. szám alatti közpxmti raktárában. Központi ügyintéző: HAJDÚ IMRE. ben is lényegesen csökkentheti az egyéni óvatosság és a közös felelősség. S elég sok helyen ép­pen ez a két legfontosabb bal- esetelháritó tényező hiányzik. Kezdjük az egyéni felelősség­gel. Akik nem tudnak úszni, azok általában nem ugranak a mély vízbe, de akadnak meg­gondolatlan virtuskodók is. Azok, akik nem értenek a gé­piekhez, vegyszerekhez, jármű­vekhez, általában nem vállal­koznak az ezekkel való bánás­hoz s nem is kötelezheti erre őket senki. Ugyanakkor nem szabad még virtuskodásból sem közel engedni a balesetveszélyt rejtő munkaeszközökhöz a hoz­zá nem értőket, különösen nem a munkára, járművezetésre nem megfelelően kipihent vagy az it­tas embereket. Amilyen baleset- veszélyes a hozzá nem értés, a hősködés, éppen olyan a szak­avatottak esetenkénti elbizako­dottsága. Elég gyakran hallható az olyan fellengősség, hogy „engem nem bánt a villany­áram”, „nekem engedelmeske­dik a traktor néhány féldeci után is”, „engem inkább táplál­nak a különböző vegyszerek”. Akik fültanúi az ilyen hence­gésnek és szemtanúi a balesetek­nek, a baj megtörténte után leg­inkább azzal védekeznek, hogy „mi figyelmeztettük, mi nem akartuk engedni. Csakis ő a fe­lelős a következményekért”. Az ilyen szólamok gyakoriak a munkavédelmi rendelkezések betűit érvényre juttatni elmu­lasztó gazdasági vezetők köré­ben is. A munkavédelmi bizott­ságok megszervezése és azok rendszeres működése nem kerül pénzbe. Mégsem alakulnak meg mindenütt, vagy ha megalakul­nak, nem, vagy csak ritkán munkálkodnak az emberek egészségvédelmén. Az óvóbe­rendezések pénzbe kerülnek, viszont kötelezőek. Helyenként azonban többszöri figyelmezte­tés hatására sem szerelik tel ezeket. Ha baleset történik, ak­kor rendszerint vagy a dolgozót marasztalják el, vagy ráfogják a rúgós lóra, a döfős tehénre, az erő- és munkagépek rejtett hi­báira. A baleseti jegyzőkönyvet elintézettnek vélik egy olyan jegyzőkönyvvel, amely csup>án azt tartalmazza, hogy milyen óvatosan bánjon a dolgozó a jö­vőben ezzel és azzal a munka­eszközzel. Mindezek mögül szinte harsog a felelősség alóli kibúvás, no meg az, hogy több helyütt nem a dolgozó emberek egészsége, ép­sége az elsődleges, hanem a be­ütemezett munka, a tervezett árbevétel, a lehető legmagasabb jövedelem elérése. Véleményünk szerint ideje lenne fordítani ezen kissé. Legyen inkább las­súbb ütemű a munka, a gazda­ságok fejlődése, a jövedelem nö_ vekedése és jóval biztosabb az emberek egészsége, épsége, mert végső fokon élvezetesebb úgy a szerényebb anyagi iavak birtoklása, mint betegen vagy netalán rokkantán. K. L

Next

/
Thumbnails
Contents