Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-23 / 18. szám

196f. január 23. 5 CsütörtölC A gyógyító ífizesgyarmat! juhász (Tudósítónktól) Törzsökös juhászcsalád tagja Vámos Sándor, már apja is számadó juhász volt a gyarmati grófnál. Fiát — hogy megkímél­jél a szolgai sorstól — molnár­inasnak adta. A fiút az őster­mészet azonban nem hagyta De- letörődni a sorsába, megszökött a szeghalmi száraz malomból, s apja tudta nélkül elállt bojtár­nak. Apja csak akkor tudta meg fia ellenszegülését, amikor haza­vitte első keresetét: nyolc mázsa búzát, 3 mázsa árpát, 1 pár csiz­mát, 16 bérbárányt Dél-magyarországi szállítmányozási ankétet rendeznek Szegeden A Közlekedéstudományi Egye­sület szállítmányozási szakosztá­lya és a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi területi szerve­zete február 7-én, délelőtt 9 órai kezdettel Dél-magyarországi szál­lítmányozási ankétot rendez Sze­geden a Tisza Síálló dísztermé­ben. Az ankéton Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács tit­kára tart előadást arról, hogy mi a szállítmányozás feladata a köz­lekedési koncepció megvalósítá­sában. Az évek során ezután Sárrét leghíresebb gyógyító juhásza lett — olyan juhfalkákat mentett meg, gyógyított teljes sikerrel, melyről az állatorvosok lemond­tak. Vámos Sándor gazdaságról- gazdaságra járt, keze alatt ezré­vel gyógyultak meg a beteg ju­hok. A modem állatorvostudomány is elismerte és megbecsülte tu­dását, melyet elődei évszázados és saját gyakorlatán, tapasztala­tán szerzett 1962-ben a Munka Érdemrend arany fokozata kitün­tetést kapta, s az alkotó munka légkiválóbbjai között vette át e magas kitüntetést. Tavaly már nyugdíjba vonult, de még most is sokan felkeresik, tanácsát kér­ve. Stöveg és fotó: Márton László Bővül a választéka A kereskedelem az idén a tavalyinál hozzávetőleg 100 millió forinttal nagyobb nö- vényvédőszer-készletet biz­tosít a mezőgazdaság szá­mira. A növényvédőszer- gyárak nemcsak a belföldi, hanem a külföldről vásá­rolt szervekkel is összemé­rik termékeik műszaki szín­vonalát, gazdaságosságát. Mindez jól lemérhető a vá­laszték bővülésénél: a tava­lyi 170-nel szemben az idén mintegy 230 növényvédő­szer közül válogathatnak a mezőgazdasági üzemek. Feltárni a zene csodálatos világát Hangverseny a békéscsabai megyei művelődési házban — fiataloknak Némi tétovázás után hirtelen J sok kéz lendül a magasba. Az elméleti ismertetés szemlél­tetéssel párosul: a vázolt élet­_ A klasszikus zenei korszak történetnél elevenebben, szívhez­h árom kiemelkedő egyénisége: Mozart, Beethoven és Haydn. A válaszoló barna hajú, értel­mes-komoly kislány, Leszkó An­na, a 11. számú általános iskola tanulója. Jutalmul elöl a „jegy­zői szék”-ben foglalhat helyet, ő írja majd be a társai helyes fe­leletére adott pontokat. Tévedés ne essék: nem ének­órán, hangversenyen vagyunk. A Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar tagjai és mintegy két­százötven gyerek foglal helyet a megyei művelődési ház nagyter­mében. A karmester, Sárhelyi Jenő most elsősorban pedagógus, aki az Ifjú zenebarátok harmadik bérleti előadásán a korszak nagy zeneszerzőit mutatja be fiatal közönségének, életüket, munkás­ságukat vázolja — kuriózumok­kal fűszerezve. — mutatott a fiatal fotós cin­gár alakjára. — Így igazságos. Ketten ki­töltik a két üres helyet! — zárta le a vitát Benedek mér­nök. Ötödiknek Ferenczy Géza rendőrfőhadnagy ment velük. Temesi őrnagy nem tudta ott­hagyni hivatalát, de helyettesét elküldötte. — Hátha a fiúkat előbb ki tudja hallgatni, és ezzel előbb­re viheti az itthoni nyomozást is — mondotta. Galambosné, aki reggel autón ment le férje után, hogy elbú­csúzzék tőle, kissé már megnyu­godott, de könnyeit most sem tudta felszárítani. Egyre csak fiait siratta, reménységeit, akik tegnap délután óta annyi ije­delmet és aggódást okoztak anyai szívének. A Ratoplan után induló fő­mérnök, mielőtt felszállt volna a D. 24-es jelzésű, távirányítás­ra átszerelt mentőgépre, még egyszer megölelte feleségét és csak ennyit mondott: — Nyugodj meg! ígérem ne­ked. hogy hazahozom a fiúkat. Igen ám. de ehhez előbb meg is kellett találni őket. És ez látszott a legnehezebb­nek. VI. FEJEZET A váratlan zökkennés egy­szerre kijózanította a két fiút Elengedték egymást, de már ké­sőn volt. A gép recsegve bil­lent oldalra, aztán megállt. Gábor ijedten ugrott az irá­nyítóhoz, de nem tudta mihez nyúljon, A motorok automata­MACBETH Újabb Shakespeare-bemutató a Jókai Színházban szólóbban „beszél” a művek megszólaltatása. — A mai alkalommal új hang­szerekkel is megismerkedünk — mondja a karmester-pedagógus. Intésére megszólal a lágy oboa. majd a mély hangú cselló, végül a pöffeszkedő fagott. — Ki ismeri fel őket? Izgatott, röpke megbeszélés után jelentkezők is akadnak, akiknél ugyan előfordul, hogy összetévesztik a csellót a hege dűvel, az oboát a klarinéttal, de mindenesetre aktív, jószándékú gyerekek. (Valljuk be: velünk, felnőttekkel nem fordulhatna ez elő?) Az egyórás műsor keretében még a fiatalok zenei hallásának fejlesztésére is jut idő: jutalom­pontot kapnak, akik a lejátszott dallam-motívumokat hibátlanul visszaéneklik. — Hetedik éve rendezünk «yen hangversenyeket, oktatjuk •Békéscsaba általános iskolásait a , , , ................ ,, :zene ismeretére — mondja Gécs k usan leálltak. A hirtelen tá- !jend a megyei művelődési ház madt csendben valami furcsa, jmunkatársa, a hangversenyek ijedt rikácsolás hallatszott. Az ^békéscsabai szervezője. — Tavaly ablakon at kiszűrődött tenyha-|óta megkétszereződött a hallga- talmas levelű, dús növényzetet száma vüágított meg. Egy deréknyiág; _ Hangversenyszerető, zeneér- tilalomfakent állt keresztbe a közönséget akarunk nevelni — jobb oldali ablak előtt. Róla kar- határozza meg a hangverseny-so- vastagsagnyi indák lógtak a jrozat célját Sárhelyi Jenő, a ze- mélybe. A túlsó ablakot is felig :neiskola igazgatója -, hogy a elborította a gazdag zöld level- .következő nemzedék már igé­zet. Köztük néha megvillant a ;nye]je a rendszeres hangverse- csillagos ég. Az előbújó Hold ;nyeket, operaelőadásokat. Tuda- árnyéka furcsa figurákat rajzolt :t0s zenehallgatás, új és új fo- az ablakra. S a rikácsolás egy- ;oaímak, „műhelytitkok” megis- re fülsiketítőbb lett. «mertetése, feltárni előttük a ze­Gábor eloltotta a tetővilágí- :ne csodaiatos világát... tást Nem tudni, óvatosságból-e, j Erzsébet énektanárnő, ™gLnfen fecsérelnie ’ ^ !aki is közreműködője az nGA i, k6” ? f f . ^ lelőadásnak, arról beszél, hogyan A kabin elsotetedett :tudja hasznosítani az iskola ezt A holdfény most még erő- :a sorozatot, sebben kirajzolta az indáktól ; — a szemléltetés, az élő zene terhelt fák furcsa körvonalait, "hatása, s nem utolsósorban a ki- S most már láthatóvá vált a :tűnö együttesekkel, azok oktató­rikácsolás oka is. Az indákon ínevelő vezetőivel való találkozás megzavart, ijedt majomcsorda Sfelejthetetlen élmény tanulóink ugrándozott szörnyű perlekedés- :számára. sei. Sunyi pofájukat kíváncsian : hívták Judit forgatták a titokzatos gép felé, : amely váratlanul megzavarta ■ esti szórakozásukat. ! A kialudt fény úgy látszik, ; barátságosabbá tehette az atom- • repülőt, mert az elmenekült ! csorda bátrabb tagjai mind kö­zelebb merészkedtek. Mesteri • ugrásokkal szökkentek ágról ág- • ra, vagy lendültek át az egyes J indákba kapaszkodva. Gábor szinte örült a látvány- ; Nincs olyan színház, amelyben ne lenne nagy esemény William Shakespeare bármelyik művének bemutatása. Különösen fontos ál­lomás ez egy olyan színház éle­tében, amely évek hosszú során át következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy minden évadban színre vigye a nagy alkotó va­lamelyik művét E mindjobban hagyománnyá érlelődő sorozat­ban hatodik a Macbeth, amely­ről a rendező, V as s Károly szerint is: „...sokan elmondták, hogy Shakespeare legcsodálato­sabb drámája. Nos, ha az ennyi­re általános megfogalmazás nem is lehet maradéktalanul igaz — egyik tragédia esetében sem! —, vitathatatlan, hogy a Macbeth nem gyengébb többi 'drámájá­nál.” Ebből a nézetből alakult ki az a rendezői koncepció, amely nem direkt módon akarta asszociálni a tragédia egyes szereplőit ma is élő alakokra, hanem azt a morális vonulatot igyekezett ki­emelni a műből, amely Shake­speare számos nagy alkotásának alapmotívuma: a bűn és bűnhő- dés folyamatát kívánta érzékel­tetni, mintegy elhintve azt az er­kölcsi tanítást, hogy akik aljas eszközökkel érnek célt, lakolniuk kell tettükért A rendező — ala­pos ismerője Shakespeare élet­művének — jól érezte, nemcsak ez lehetett az író szándéka, hi­szen a mű több ennél. Kettős végzet teljesedik be a tragédia két központi hősén: a hatalom­vágy ördögétől megkísértett Macbeth-házaspár nemcsak mint a skót nép történelmét bizonyos deig irányító zsarnokok semmi­sülnek meg, hanem emberi mi­voltukban is — éppen az elkö­vetett bűnök sorozata által ki­váltott tudati és tudat alatti kí­nok gyötrelmében — meghaso­nulnak, összeroppannak, elbuk­nak. Mindezek világosan mutatják, hogy a rendezői koncepció jó, nem akarta túllicitálni azokat a lehetőségeket, amelyek a drámá­ban vannak, s elkerülte azokat a buktatókat, amelyek a gátlásta­lanság túlzott kiemelésével félre- vihették volna a mű „örökembe­ri” értékeit Hogyan valósult meg mindez? A bemutató után valahogy azt érezni, ahhoz hasonlítható ez a Macbeth-előadás, mint amikor egy szobrász beleálmodja elkép­zeléseit az anyagba, erejét nem kímélve birkózik azzal, s mégis, amikor kész a mű, fanyar tekin tettel mered rá, mert nem lett olyan, amilyennek az alkotás Iá zában elképzelte. Nem arról van szó, hogy a Jókai Színház Mac- beth-előadása torzó lenne, de nincs olyan, mint amilyent a színház eddigi Shakespeare-be mutatóihoz viszonyítva megszok­tunk. Nem leszűkített értelemben vett „mesterségbeli” kifogásaink támadtak, hiszen minden benne van, ami szakmailag — figyelem­be véve a színház adottságait — benne lehet. Ennek ellenére hl­nak. Elterelte gondolatait. Mert • ő most nem akart gondolkodni. ■ Várta, hogy mikor szólal meg : öccse. (Folytatjuk) 12 hónap helyett 18 hónap A BÚTORÉRTÉKESlTÖ VÁLLALAT fél évvel tovább vállalja a garanciát valamennyi, 1969 január elseje után vásárolt hazai és importált bútor minőségéért. Jobb minőség — nagyobb kényelem! ányzott a színpadról az Igazi shakespeare-i atmoszféra, s mindvégig érezni lehetett, túlsá­gosan nagy súllyal nehezedik a társulatra a vállalt feladat. Még olyan kitűnő színész is, mint Szoboázlai S ándor, csak részben tudott megbirkózni Macbeth „félelmetesen” szép jellemének interpretálásával. E sokrétű szerepet nem érlelte ki, s éppen azokban a jelenetekben Macbeth és Lady Macbeth — Stefanlk Irén, Szoboszlai Sán­dor. nem éreztük mindig hitelesnek alakítását, amikor a színésznek az akció és dikció fegyelmezett komplexusában a figura öntör­vényű világának igazi lényét kel­lett volna adnia. Csupán elját­szotta, de valójában nem élte Macbeth fokozatosan eltorzuló énjét, másképp fogalmazva: „kí­vül állt” a szerepen. Lényegében ez mondható el Stefanik Irén Lady Macbeth alakítá­sáról is. Ezért nem tudták hite­lessé tenni azt az iszonyú döb­benetét, ami egyébként a tragé­dia művészileg legfenségesebb mozzanata, amikor a Macbeth- pár végzetesen magára marad a lakoma után. S ebből már egye­nesen következik, hogy bukásuk sem váltja ki a shakespeare-i katarzis-élményt. Az epizódszereplők tömegéből elismerésre méltó F. Nagy Imre Duncan, Körösztös István Ban- quo, Kardos Gábor Ross szerepé­ben nyújtott teljesítménye. Kü­lönösen értékes színfoltként ha­tott Tolnai Miklós Malcolm jel­lemében, alakításából érezni le­hetett a tudatos szerepfelépítést, míg a többiek — a meg nem ne­vezettek esetében is — teljesít­ményében tapasztalható volt a kiegyensúlyozatlanság, hogy az előadás nem ért be egészen. Sze­repükből fakadóan hatásos volt á három boszorkány (Dénes Pi­roska, Tóth Gabriella, Padur Te­réz) és a három gyilkos (Kovács Lajos, Cserényi Béla, Szerencsi Hugó) a drámai feszültséget fo­kozó mozzanatokban. A Suki Antal által tervezett díszletek korszerűek, megfelelő környezeti atmoszférát teremtve funkcionális hatást váltottak ki, s ezzel mentessé váltak a hatás­vadászó külsődlegességtől csak­úgy, mint a túlzásba vitt puri­tánságtól. Vágvölgyi Ilona jel­meztervei is hasonlóképpen szol­gálták az előadást. Tóth Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents