Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

IM9. január 22, 2 Szerda Nixon beiktatási beszédéről megoszlanak a vélemények Johnson és családfa visszatért Texasba Washington Az Egyesült Államok népe hét­főn délután háromórás látványos felvonulással ünnepelte 37. el­nökét, Richard Milhous Nixont. A menetben csinos lányok, szín­pompás viseletbe öltözött indián harcosok, űrhajósok, az amerikai hadsereg négy fegyvernemének válogatott egységei, a tagállamok kormányzói vonultak fel. A me­netben vitték annak az űrhajó­nak a makettjét is, amellyel az amerikaiak néhány hónap múlva a Holdra kívánnak leereszkedni. Az 56 éves elnök a látványos felvonulást két Centiméter Vastag golyóálló üvegfal mögül nézte végig. A dísztribün körül a biz­tonsági szolgálat több száz embe­re helyezkedett el. A felvonulási útvonalat szegélyező házak tetőin szintén a biztonsági szolgálat em­berei helyezkedtek el, az útvonal fölött pedig helikopterek köröz­tek. A rendkívüli biztonsági in­tézkedések sem tudták megaka­dályozni azonban, hogy több száz fiatal ne rendezzen tüntetést a vietnami háború ellen. A beiktatási ünnepségek hétfő este látványos bállal értek vé­get, s az új elnök kedden már a Fehér Házban látott munkához. Az új elnök beiktatási beszé­déről az első vélemények elég­gé eltérőek. Richard Russel ge- orgiái demokrata párti szenátor szerint Nixon „földgolyónk” leg­több népének reményeit, törek­véseit ég imáit fejezte ki”. Euge­ne McCarthy Minnesota-i szená­tor, aki korábban a demokrata párt elnökjelöltjei közé tartozott, megállapította, hogy a beszéd semmi különöset nem tartalma­zott. Johnson volt elnök családjával együtt hétfőn este visszatért texasi farmjára. Amikor repülő­gépe a légierők bergstromi tá­maszpontján földet ért, több ezer texasi köszöntötte. A texasi egye­tem eljátszotta tiszteletére az amerikai himnuszt- Johnson ugyanazon az elnöki repülőgépen tért vissza Texasba, amelyen 1963 novemberében a* elnöki es­küt letette, miközben a gép a texasi Daliásból Washington felé repült. A gépen volt a Dallasban meggyilkolt Kennedy elnök holt­teste Is. (MTI) Párizs Általános és a békéről hangoz­tatott üres szólamok, papos be­széd — állapítja meg csaknem kivétel nélkül valmennyi kedd reggeli francia lap Nixon elnök beiktatási beszédéről. Inkább Roosevelt, mint Ken­nedy vonalába illik az a beszéd, A DNFF a kezdeményező Vietnamban Wilson amerikai látogatásra készül Harold Wilson angol miniszter- elnök hétfő esti tv-nyilatkozatá- ban bejelentette, hogy rövidesen látogatást kíván tenni Nixonnál, : az Egyesült Államok új elnöké­inél. A látogatás időpontjában rö- ® videsen megállapodnak. Az angol—szovjet kapcsolatok javulásának lehetőségéről Wilson hangoztatta, hogy kormányának álláspontja a csehszlovák üggyel kapcsolatban változatlan- de ke­reskedelmi é« műszaki síkon az angol—szovjet kapcsolatok Jók. Emlékeztetett azokra az erőfeszí­tésekre, amelyeket Koszi gin szov­jet miniszterelnökkel együtt tett a vietnami béke érdekében és han­goztatta, hogy Anglia és a Szov­jetunió, mint a Vietnammal fog­lalkozó genfi értekezlet társelnö­kei, a jelenleg Párizsban folyó tárgyalások mellett kiegészítő sze­repet játszhat (MTI) Tüntetések Bécsben Becs Több száz baloldali fiatal tűnte­tett hétfőn este Bécsben az Egye­sült Államok vietnam-politikója ellen az operával szemben levő Amerika-háznál. A kommunista tüntetők a Vietnam,i békét köve­telték, és felhívták az osztrák kor­mányt: ismerje el a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot. Tovább terjedt a tüntetés, amikor több száz, a perzsa sah ellen fellépő egyetemista vonult fel a Rängen. (A perzsa államfő hétfőn magán- látogatásra érkezett Becsbe.) A rendkívüli méretű rendőri ké­szültség helyenként igen kemé­nyen, gumibottal lépett fel a tün­tető fiatalok ellen, akik közül hú­szat letartóztattak. A megmozdu­lások sebesülésekkel jártak. Leg­újabb jelentések szerint összesen kilencen szorultak kórházi keze­lésre. (MTI) amelyet Nixon elmondott — írja Tabouis asszony a Pari* Jourban. Egyesek még azt is megjegyezték: akár a pápa is elmondhatta vol­na. A francia politikai körökben nagyra értékelik ugyan a beszéd magas filozófiai és erkölcsi tar­talmát, de az végeredményben nem árult el semmit az új elnök bel- és külpolitikai programjá­ról. Inkább prédikáció, mint be­széd — írja a Figaro vezércik­kének cfmébeh is a lap Washing­toni tudósítója. — Nixon az ál­talánosságokhoz tartotta magáit. A Combat vezércikke megálla­pítja, ha Nixon bemutatkozó be­szédéhez kölcsönözte is Kennedy beszédstílusának egyszerűségét, hiányzott belőle a volt elnök szavainak emberi melegsége. Akik azt várták Nixon beik­tatási beszédétől, hogy pontos adatokkal szolgál arról, hogy mi lesz a politikája, éhesen marad­tak — írja Yves Moreau, az Hu- manitében. — A tegnapi beszéd még inkább az általánosságokban mozgott, mint a választási kam­pányban nagy számban elmon­dottak. Nixon azt mondta, hogy „megbízását a béke ügyének szen­teli”, de ki sem ejtette a száján Vietnam nevét. Ha a délkelet­ázsiai térségre vonatkoznak ts azok a kijelentések, hogy „az összeütközések korszaka után el­jutottunk a tárgyalások időszaká­ba”, akkor a Nixon-kormányzat első ténykedésével miért késlel­teti a Vietnammal foglalkozó pá­rizsi értekezlet megnyitását, amit pedig az amerikai küldöttség szombaton kifejezetten megígért az a hét elejére. És mindenek­előtt milyen békét keres Nixon? Ez a béke — hangoztatja Mo­reau — csak a népek független­ségének tiszteletben tartásával lehetséges. Ezzel szemben a be­szédben annak a hangoztatását találjuk, hogy „amerikának az a hivatása, hogy kivezesse a világot a zűrzavar völgyéből”. Ez pedig egyenértékű azzal, hogy a béke nevével visszaélő amerikai „rend” nevében előre 'igazolni próbál minden újabb intervenciót (MTI) Párizs—Saigon A vietnami problémakör szem­pontjából a hétfői nap egyaránt bővelkedett diplomáciai és kato­nai fejleményekben. A késő esti órákban megérke­zett a francia fővárosba Henry Cabot Lodge, aki a Nixon-kor­mányzat által Párizsba küldött új tárgyalócsoport élére áll. Lakón!- kus repülőtéri nyilatkozatában Csak annak megállapítására Szo­rítkozott, hogy minden tőle tel­hetőt meg fbg tenni a megbeszé­lések „nagy sikere érdekében”. Hozzátette, hogy még nem tudja pontosan, mikor folytatódhatnak a tárgyalások. Lodge meleg sza­vakkal, „barátként” üdvözölte a fogadására megjelent dél-Vlátna- mi küldöttséget. Lódge-zsal együtt érkezett mar­shall Green, az Egyesült Államok Indonéziai nagykövete is, aki tag­ja lett a delegációnak. Hétfő óta már a francia fővárosban tartóz­kodik Walsh, a küldöttség helyet­tes vezetője. A dél-vietnami hadműveleteket változatlanul a DNFF harcoló alakulatainak kezdeményező sze­repe jellemzi. A Saigon köré koncentrikus körökben felsora­koztatott amerikai hadosztályok tüzérségének ágyúi egész éjszaka dörögtek, hogy elhárítsák a ha­zafiak meg-megújuló akcióit. Ha­sonlóképpen súlyosra fordult az amerikai—dél-vietnami „szövet­ségesek” helyzete a termékeny Delta-vidéken, A hazafiak legki­emelkedőbb hétfői fegyverténye volt, hogy fényes nappal pergő­tűz alá vettek egy amerikai ál­lást Saigon tőszomszédságában. Régebben a partizáherők csak éj­szakai tüzérségi bombázásokkal próbálkoztak. Az utóbbi napokban mind több jelentés számol be arról, hogy a DNFF súlyos veszteségeket oko­zott a Delta-vidék vízi útjain őr­szolgálatot teljesítő amerikai ha­dihajóknak. Az AP hírügynökség beszámolója szerint két századnyi „vietkong partizán” lesből rajta­ütött öt amerikai gyorsnaszádon Saigontól nyugatra. A partizánok géppuskatűzzel és rakétával a folyam fenekére küldtek egy ro­hamcsónakot, a vízi jármüvek támogatására kirendelt egyik ha­ditengerészeti helikoptert a ha­zafiak jól Irányzott lövésekkel „leszedték”. Növekszik a városi lakosság ellenállása is, egy ismeretlen sze­mély kézigránátot dobott egy autóbuszmegállónál ácsorgó ame­rikai szakasz tagjai közé. KoráE- ban gránát robbant egy ameri­kai tiszti étkezdében. (MTI) Vizsgálat a nyugatnémet fegyver rak tár elleni támadás ügyében Déltiroli terroristák a tettesek ? A nyugatnémet hadsereg le- bachi (Saar-vidék) fegyver- és lőszerraktára ellen elkövetett va­sárnap éjszakai támadást követő­en a nyugatnémet hatóságok szi­gorú és széles körű vizsgálatot in- | dított&k, de annak egyelőre nem ■ sok eredménye van. Az őrség két életben maradt tagja közül az egyik, Schulz káplár vallomása szerint, az őrséget két 20—25 év körüli fiatalember támadta meg; amerikai sávolyzubbony volt raj­tuk és a káplárnak úgy tűnt, hogy egyikük állán sérülés látszott A lebachi lakosság szerint a lő­szerraktár ellen nem volt nehéz merényletet megkísérelni, mert as erdős területen fekszik, nem messze egy lőtériül, amelyet éj­szakai gyakorlatokra is használ­nak. Ezzel magyarázható, hogy .senki sem figyelt fel a támadás éjszakáján elhangzott lövésekre. Az üggyel kapcsolatban külön­böző találgatások szerint az elra­bolt fegyverek mennyisége — két pisztolyról, két puskáról és ezer puskagolyóról van saó — nincs arányban a bűntény nagyságával. Egyes nyugatnémet lapok szerint lehetséges, hogy az ügynek politi­kai indokai voltak. A bajor ha­tárőrség köreiben olyan feltevé­sek is elhangzottak, hogy a táma­dók déltiroli terroristák voltak. IfJliSl^ ÖRÖKLAKÁS csak 4 Fi Főnyeremény önnek háromszobás berendezett OTP öröklakás. Főnyeremény minden fiatalnak: ájabb ifjúsági táborok az ország legszebb vidékein. ifjúsági Táborozási Sorsjegy NYEREMÉNYEK: öröklakások, személy­gépkocsik, robogók, tele­víziók, magnetofonok, táskarádiók, kétszemé­lyes EXPRESS-utazások filmfelvevők, több mint 12 ezer vásárlási utal vány. HÜZÁS: 1969. március 30-án. Irány i ^ J vvvvvVwvvvvvvvwwVwvvvvw II. Országhatárok felett és alatt... „A kelet-európai országok 30 évvel ezelőtt az európai birodal­maktól függtek. Kelet-Európa igen rövid idő alatt meg tudta szilárdítani gazdaságút, lényege­sen növelte a termelést, a.törté­nelemben soha nem látott módon emelte a nép életszínvonalát... A kelet-európai országokban a leg­utóbbi 10 esztendőben végbement ’szocialista építés szinte csodának tűnik.” S. Nearing ismert amerikai köz­gazdász idézett vélemény^ nem egyedülálló Nyugaton. A szakér­tők persze nem állnak értetlenül a szocialista „csoda” előtt. Látják annak belső forrásait, s elisme­rik, hogy a KGST-országok dina­mikus fejlődését a szocialista gaz­daság közös előnyei határozzák meg, amelyeknek kiaknázása ugyancsak együttes erőfesztés eredménye. Az együttműködés, a munkamegosztás, mint a siker döntő külső tényezője — elfoga­dott megállapítás a szocialista vi­lágban, s kényszerű felismerés a tőkés rendszerben. A KGST az első olyan nemzetközi gazdasági szervezet, amelynek közvetlen i célja a társult országok ipari fej­lődésének elősegítése és ezen a* alapon gazdaságuk általános *fej­lettségi fokának közelítése. A kérdés: milyen eredménnyel tör céljai felé? Erre választ ad az a tény, hogy az egy főre eső nemzeti jövedelem — amelynek az alakulása * legszemléltetőb- ben mutatja a fejlődést — 1950 és 1967 között Bulgáriában 4,1-sze- resére, Romániában 4.1-s2eresére, Lengyelországban 2,5-szörösére, az NDK-ban 3,7-szeresére, a Szovjet­unióban 3,2-szeresére, Magyaror­szágon 2,5-szörösére és Csehszlo­vákiában 2,3-szeresére emelkedett. A KGST-országok között maxi­mális különbség az egy főre eső ipari termelés tekintetében több mint a felére csökkent. Tűnőben van az agrár és ipari országokra való feloszlás is. A szocializmus jövője, országai, nak gyorsabb előrehaladása szem­pontjából — minthogy a viharos ütemű tudományos-műszaki hala­dás korát éljük — kiemelkedő je­lentőségű a technikai és a tudo­mányos együttműködés. Nemzet­közi becslések szerint az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban külön-külön több mint félmillió tudós, mérnök, kutató dolgozik. Ha ehhez hozzávesszük a kisebb szocialista országokban dolgozó kutatók, tudósok számát, amely több mint kétszázezer, akkor ki­derül, hogy a KGST-államokban együtt több mint hétszá2-ezer fő a közösen kamatoztatható szelle­mi tőke. Kiaknázásával egyrészt kiküszöbölhetők a párhuzamos, tehát felesleges kutatások, más­részt a kis országok közklnesévé válhatnak azoknak a kutatások­nak az eredményei, amelyeket sa­ját erejükből nem tudtak volna elvégezni. Éppen ezért nagy lé­pés volt a KGST közreműködésé­vel elfogadott első, koordinált ku­tatási terv kialakítása, amelynek révén a tagországok 1964—1965- ben több mint 500 kutatási ered­ményt cseréltek ki. A jelenlegi — 1966—70 évekre szóló— terv 140 kiemelt és 500 általános — népgaz­dasági jelentőségű — kutatási programot koordinál. A legszerve­zettebb együttműködés a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézetben valósul meg, ahol 12 szocialista ország tudósai közösen kutatják» nagy energiájú fizika és a mag­fizika egyes területeit, együtt kristályosítják ki azokat a vív­mányokat, amelyeket a fejlett tő­kés országok egymás előtt hétpe­csétes titkos anyagként kezelnek. A KGST „emlékművei” De nemcsak a dubnai intézet hirdeti kőbe vésve, vasba ágyaz-

Next

/
Thumbnails
Contents