Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

1969. január 31.

4

Redd

Népművelő^portré

Tanári katedra és igazgatói szék — Csendháboritás gitárral — Kultúrháznézőben Kiskunmajsán

Csak azt

Zeneóvoda

sajnáltam, hogy nem volt nálam magnetofon. Jó lett volna rögzíteni és közreadni az egész beszélgetést, minden szót, minden félmondatot, stilisztikai és dramaturgiai finomítás nélkül. Balogh Ferencről, a mező- berényi művelődési ház igazgatójáról csak úgy lehet portrét készíteni, ha felvázoljuk mögé a hátteret is, egy nagyközség ellentmondásokkal terhes hétköznapjait.

Cigarettával kínálom. Elfogadja, de látszik, hogy nem ízlik neki a füst. Nem előre kidolgozott program szerint folyik a beszélgetés, a szó szót követ és lassan, mozaikonként áll össze egésszé a kép. Balogh Ferenc október 1 óta igazgató.

L— Ha majd nyugdíjas leszek és visszaemlékezem erre az időre, biztosan azt fogom mondani, hogy ez a három hónap életem egyik legizgalmasabb és legnehezebb korszaka volt. (Ezt nem patetikusan mondja, de így, leírva kissé ünnepélyesnek tűnik.) Az első vasárnapi rendezvényen telt ház volt. ötórai tea. Húsz éven aluli lányok és fiúk. Egyikük valahonnan szerzett egy cipót. Vagy tízen nekiestek, ették és szétszórták a morzsát meg a kenyérhójat. Elküldtem őket, de mégsem mentek... Mit tehettem? Hívtam egy rendőrt. Megbüntették őket.., Egy hónapig aztán „sztrájkoltak” a fiatalok. Közben kifesttettem a termet, felújíttattam a világítást és korszerűsödött a zenekar is .,. Azóta nincs bajunk egymással.

Az új igazgató földrajz-testnevelés szakos tanár. Mezóberé- nyinek vallja magát. A községi tanács vezetőivel közös egyetértésben vette át áz igazgatói teendőket. A kezdeti időszak munkája csak nagyon áttételesen kapcsolatos a szó eredeti értelmében vett népműveléssel. Megcsináltatott 25 ablakot, hamutartókat, fogasokat vásárolt.

— Az energiám nagy része erre ment el. Meg kellett ismerkednem a könyveléssel és az adminisztrációval, Még a munkajogi problémákban is alapos jártasságra tettem szert, hiszen a gondnok is csaknem egyszerre került jde velem, azelőtt vasutas volt, ő sem tudott semmit a ház technikai dolgairól.

— Mikor lesz új kultúrház Me- zőberényben? — tereltem át a jövő problémáira a beszélgetést, tudva azt, hogy a község lakóinak egyik, már évek óta jogos igényéről kérdezek. Mert azt tudni kell, hogy a herényi művelődési ház egyike a megye legrégibb kulturális intézményének. Jelenleg a könyvtárral laknak egy fedél alatt, ha kicsit szűkösen is, de nagy egyetértésben. A nagytermet már rég kinőtte a község. A színpad mindössze IS négyzetméter területű, a nézőtéren csak 150-en férnek el. A herényi színházkedvelők Békéscsabára járnak be autóbusszal. A három kisterem a zenetanfolyam 60 hallgatójának ad otthont (ezt elárulták egyébként a falakon, ajtókon átszűrödő

hangok is), de már szükségként jelentkezik egy nyugdíjág klub és egy filmes klub létrehozása. Sajnos, nincs hely.

— A közelmúltban egy kis küldöttséggel Kiskunmajsán jártunk kultúrháznézőben. Az ottani kul- túrkombinát megfelelő lenne Me- zőberényben is. Ügy tervezzük, hogy 1972-ben épül majd fel az 1-es számú iskola mögött, a piactéren, 10 millió forintért. De addig sem ülünk ölbe tett kézzel. Szeretném én is, ha valóban „községi” lenne a községi művelődési ház és becsülete lenne az emberek előtt... Persze, ami legutóbb is történt, az nem válik javára ennek a szándéknak. A zenekarvezetőt „csendháboritás” címén feljelentették. A napokban jártam a szabálysértési előadónál és kértem, hogy a művelődési há, zat vonják felelősségre, hiszen a zenekar egy rendes ötórai teán játszott. Sajnos, nem voltam Itt, amikor az állítólagos csendháboritás történt. A színházi buszt kísértem Békéscsabára.

—- Mikor történt ez?

— December 22-én — adja meg a választ habozás nélkül és biztosít arról, hogy nem történhetett szabálytalanság, hiszen három olyan rendezője van, akikért tűzbe teszi a kezét. Aztán, ismét félretéve a mindennapok apró gondjait, újra általánossá szélesül a beszélgetés témája. Az igazgató arról beszél, hogy miért nehéz, de egyben könnyű is „kultúrát csinálni” Mezőberényben. A gépállomásnak, a ktsz-eknek, a pamutszövőnek és egy kivételével a tsz-eknek is saját klubjuk van. Sokszor helyben megoldható a kulturális Igény kielégítése. Rákapcsolt a vendéglátóipar is, és ez mérsékli.« községi művelődési ház látogatottságát. A pamutszövő szép kultúrházával viszont anyagilag sem tudják felvenni a versenyt. Az úttörőház már évek óta eredményesen foglalkoztatja a gyermekeket. (Talán éppen ez a megosztottság hátráltatja azt, hogy kényszerítő erővel jelentkez. zék egy modern művelődési kombinát építésének szándéka?)

A fiatal és a munkakörét negyedik hónapja ellátó új igazgató a herényi specialitások felsorolása után az elképzeléseit ismerteti. A szép tervek közül csak egyetlen egyet ragadjunk ki, mégpedig az úgynevezett zeneóvoda ötletét. December elsejétől öt-hatéves gyermekeket foglalkoztatnak vasárnap délelőttönként a házban. Ének- és zenetanárok mondóká- kat, népi játékokat tanítanak meg a kislányokkal és kisfiúkkal, közben azok játékos formában ritmusfejlesztő, alapfokú zenei ismereteket adó képzést is kapnak. Hamarosan beszereznek néhány egyszerűbb hangszert (szilofon. furulya), és akkor már teljes lesz az oktatás. A kicsinyeket kísérő szülők a foglalkozások ideje alatt egy másik teremben beszélgetnek, olvasgatnak. Hosszan lehetne sorolni ennek az egyetlen programnak a jó tulajdonságait. De minden elképzelés annyit ér, ameny- nyi abból a gyakorlatban megvalósul. Ezt tudja Balogh Ferenc is, és amikor azt kérdezem tőle, nem bánta-e meg, hogy a viszonylag nyugodtabb, kényelmesebb tanári állást felcserélte az igazgatói megbízással, rögtön válaszolt.

— Nem, dehogyis bántam meg. Lassan majd a feleségem megszokja, hogy később járók haza és a vasárnapok programja is másként alakul, mint azelőtt... Tudja, van egy kis társaságunk. Négy házaspár. Hetenként, kéthetenként rendszeresen találkozunk, beszélgetünk, vitatkozunk. Megiszunk néhány pohár bort, tv-t nézünk. Nem szeretnék a mártír pózában tetszelegni, de amióta én vagyok ennek a háznak a gazdája, ezeket a baráti találkozókat nehéz összehozni. És a kőzetgyűjteményemet is elhanyagolom, az üvegcímke-gyűjtő szenvedélyemről már nem is beszélek...

Ha most még a kezdetén a munka a szabad idő rovására is megy, én akkor is bizonyítani akarok. Magam miatt, de a mező- berényiekért...

Brackó István

Napirenden a gyámügyi és a gyermekvédelmi munka

(Tudósítónktól)

A gyulai járási tanács végrehajtó bizottsága január 17-én megtartott vb-ülésén a régebben hozott lejárt határozatok végrehajtásáról, a vb-elnök által tett fontosabb Intézkedésekről, a gyámügyi, gyermekvédelmi és a sarkadi OTP-fiók munkájáról tárgyalt.

Ludvig József igazgatási osztályvezető beszámolójában ismertette, hogy az osztály milyen sokrétű feladatot lát el, valamint értékelte az elmúlt évi munkát és a további feladatokat. Többek között elmondotta azt is, hogy az ál, lami gondozottak száma tizenhéttel növekedett az előző évihez

viszonyítva. Erkölcsi okból 36 gyermeket vettek gondozásba.

Az utógondozottak részére pártfogót rendeltek ki, akik pártfo- goltjuk magatartásának figyelemmel kísérése mellett, segítik az életbe való beilleszkedésüket. A rendőri és körzeti megbízottak a helyi gyermekvédelmi munkában részt vesznek. Gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság 9 községben, egészségügyi, szociálpolitikai, művelődésügyi állandó bizottság pedig hat községben működik. A bizottságok munkáját a pedagógusok, védőnők, a körzeti megbízottak, valamint a tömegszervek vezetői segítik.

O. P

Hobby juh

a% ország-világ járás

(Tudósítónktól) ,

Üj klub alakult és várja a fiatalokat Békéscsabán a megyei művelődési házban — a Fiatal Utazók Klubja.

Az ország-világjórás, a turizMegjelent

a Jelenkor januári száma

Az új szám szinte teljes egészében a folyóirat világirodalmi tájékozódását mutatja be. Czine Mihály tanulmánya A modern polgári irodalom kibontakozása címen a Nyugat Indulásának 60 éves jubileumához és nagy íróink, Ady, Móricz közelgő évfordulóihoz kapcsolódik. A tanulmány külföldiek számára készült nagyobb mű részlete, s így mintegy bevezető a folyóirat-szám világ- irodalmi összeállításához.

Nagy L. Sándor Tavasztól őszig a Szovjetunióban című jegyzetének középpontjában moszkvai színházi beszámolók állnak, Illés Endre Stendhal műhelyében című tanulmánya a Jelenkor francia érdeklődését reprezentálja.

Külön összeállítást nyújt a lap a mai jugoszáv és a jugoszláviai magyar irodalomról. Csuka Zoltán szemelvényeket mutat be a Szarajevó poézise című kötetéből, Vujicsics D. Sztoján pedig tanulmányt írt a mai szerb és horvát drámáról.

Takáts Gyula Bulgáriai mozaik címen útiélményeiről számol be, Pomogáts Béla a mai romániai

magyar irodalomról írt jegyzetet, Marafkó László cikke pedig a tízéves jubileumát ünneplő pozsonyi Irodalmi Szemlét köszönti.

A tanulmányokat, jegyzeteket iróportrék és kritikák egészítik ki.

mup szeretete hozta össze a város különböző vállalataiból, intézményeiből, iskoláiból jött érdeklődőket. A klub programjában földrajzi, történelmi Ismeretterjesztő előadások, idegen nyelvű, utazással kapcsolatos társalgások, élménybeszámolók szerepelnek.

A megyei művelődési ház és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda együttműködéséből született klub városnézést, arborétumi sétát, gyulai várjátékokon való részvételt, külföldi fiatalok fogadását is tervezi.

Már a közeljövőben utazásra is sor kerül: március 29—30-án például Kecskemétre látogatnak. Itt „Jubileumi körműsor” címmel idegenforgalmi ki mit tud-on? sze. repelhetnek a klub tagjai, melyen a Liversing együttes játéka, Kom- lós János, Poór Péter és Kováes Kati közreműködése biztosítja majd a jó hangulatot. A kétnapos vendégség lehetőséget ad majd arra is, hogy megismerkedjenek a kecskeméti testvérklub életével, működésével, tagjaival. Július 26 -27-én pedig Szegedre — a „hírős városba” — látogatnak, ahol a III. Szegedi Ifjúsági Napok alkalmával Kodály „Hári János”-át tekintik meg a fiatal utazók.

Lipták Judit

13 hónap helyett 18 hónap

A BÜTORÉRTÉKESlTŰ VÁLLALAT

fél évvel tovább vállalja a garanciát

valamennyi, 1969 január elseje után vásárolt

hazai és importált bútor minőségéért. Jobb minőség — nagyobb kényelem!

•Hl mtiiiuniniainui

14. RÉSZ

Galarnbosné ugyan megható- dottan hallgatta a különös amerikai üdvözlő beszédet, és anyai szíve csak arra gondolt, hogy fiai biztonságba kerülnek, de a főmérnök nem szívesen hallotta, hogy a fiúkat leszállásra akarják csábítani. A szárazföld az ő szemében nem volt biztonságosabb a levegőnél, különösen, ha gépére gondolt. A Ratoplant és így fiait is, sokkal szívesebben látta a levegőben, még akkor is, ha nem repülnek, mint idegen helyen, ismeretlen emberek közt a földön. Épp az utolsó huszonnégy óra tanította meg arra, hogy az emberek közt még mindig akad olyan, aki megfeledkezik az atomkorszakhoz illő emberi magatartásról, és most már óvatosabban ítélte meg az embereket és az eseményeket. Aggályait csak megerősítette az a megjegyzés, amellyel Temesi őrnagy sommázta véleményét:

— Nem tetszik nekem ez a pasas! ,

De egyelőre nem volt más megoldás számukra, mint figyel- ' ni tovább az atomrepülőről érkező képeket és kíváncsian várni, mit válaszolnak a fiúk.

*

A szőke Imre máris fintorgat- ta és vakargatta orrát.

— No, ehhez mit szólsz, öregem? — tekint aztán várakozóan bátyjára.

Gábor beletúr előrehulló, sűrű hajába és csak ennyit mond:

— Hát ezt meg kell gondolni!

A nagy kalapos, kövér férfi, mintha csak válaszolni akarna a fiúknak, most ismét megszólal:

— Nem kívánjuk, hogy azonnal válaszoljatok, hogy hol kívántok leszállni. Beszéljétek meg. Tíz perc múlva újból jelentkezünk. De mér most elárulhatom, hogy fáradozástokat bőségesen honorálni fogjuk. Ha az általunk megadott helyen szálltok le, a rádió és televóziós társaság fejenként máris 1000—1000 dollárt biztosít részetekre; amit azonnal kézhez kaptok és amivel rendelkezhettek. Gondoljátok meg tehát! Tíz perc múlva újból jelentkezünk!

*

— Ettől féltem! — suttogta a

főmérnök — Gábornál a legsebezhetőbb pontot találták el.

— S micsoda fejedelmi többesben beszél! Szeretném tudni, ki ez a háj tömeg! — bosszankodott a rádióriporter, pedig ő sem volt sokkal soványabb.

— Elfeledkezett bemutatkozni — nehezményezte az egyik újságíró.

— Majd kiderül! — biztatta a másük.

Temesi csak ennyit mondott:

— Gyanús, nagyon gyanús!

És mit mondtak a Galambos

fiúk? Igen, erre volt kíváncsi mindenki.

A képadó ezt mutatta:

Gábor még mindig a haját simogatta hátrafelé. Egy kicsit elfeküdt, a bal oldalon egy tincs sehogy sem akart lesimulni. Pedig a frizurájára kényes volt. De most nagyobb problémája is akadt. Vajúdó gondolatait el is árulta:

— Hát ilyen könnyen ritkán kereshetnénk ennyi pénzt — mondta öccsének. De még feltételes módban mondta, látszott rajta, hogy még benne sem érlelődött meg a döntés.

Imre is erősen gondolkodott, mert dörzsölte fitos nóziját.

— Hát leszabunk? — kérdezte aztán bizonytalanul.

— Végeredményben megtehetnénk — vélte Gábor óvatosan.

— Jobb volna mégis hazave- aetni a gépet — támadt fel Imrében a jobbik én.

— Mindenesetre. Hazavezet-