Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

1JH59. január 18,

5

Szombat

Hét százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalma — Másfél milliárd forinttal több élelmiszert vásároltunk 1988-ban

1,9 milliárddal több lilferes 1969-ben

ÚJ MAGVAR TALÁLMÁNY

Textilgyár fonóA Belkereskedelmi Minisztérium összeállította az 1968. évi áruforgalom alakulását értékelő gyorsjelentést Az előzetes adatok és a becslések szerint az elmúlt esztendőben 111,6 milliárd forint értékű árut adott el a kereskedelem, 7 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Ezen belül a közületek és az intézmények vásárlásai a lakossági forgalmat meghaladóan, körülbelül 18 százalékkal növekedtek. A számítások szerint a szabadpiaci felhozatal mintegy 3—1 százalékkal kisebb volt az előző évinéL

A kereskedelem összforgalma nagyjából a tervezettnek megfelelően alakult, árucsoportok szerint azonban, eltérések mutatkoznak. Élelmiszerre mintegy másfél milliárd forinttal többet költött a lakosság. A vendéglátás forgalma viszont 900 millióval, a ruházati és a vegyesiparcikk kereskedelem értékesítése 500—500 millió forinttal maradt el attól, amire számítottak. A kereskedelmen belül az állami szektor kereken 6 százalékos, a szövetkezeti szektor 8 százalékos forgalomnövekedést ért el.

Az év utolsó hónapjaiban a szövetkezeti kereskedelem forgalmának fejlődése csökkent ugyan, az egész évet tekintve azonban 600 millió forinttal nagyobb, az állami kereskedelem pedig mintegy 800 millió forinttal kevesebb forgalmat bonyolított le a tervezettnél.

Az árszínvonal-változásról csak hozzávetőleges adatok alapján szól a gyorsjelentés, amely szerint az év során az 1968. január 1-i indulóárakhoz képest összességében körülbelül két százalékkal növekedett a kiskereskedelmi árszínvonal, a forgalom kétharmadát kitevő árucsoportokban azonban az árak általában nem vagy alig változtak. Egyes kabátok, cipők, kötött- és divatáruk, zseb- és táskarádiók, lakberendezési és világítási cikkek, kozmetikai szerek, üveg- és papíráruk, bútorok ára viszont 6—22 százalék között* ősz- szeggel emelkedett.

az adást, mert ők két órával hátrább lévén, még az éjfél utáni híradásukba be tudták illeszteni, illetve ezzel tudták zárni műsorukat.

Végre jelentkezett Lisszabon is. 1

De csak Lisszabon, és az is csak a Katoplannal kapcsolatos eddigi eseményeket ismertette. Ezt pedig itt tudták legjobban. Mégis érdekes volt számukra önmagukat látni a képfelületen, ahogy az első híreket várják az atomrepülőről.

— Valóban, öt órával ezelőtt ugyanígy itt ültünk — állapította meg Temesi őrnagy, aki az utolsó pillanatban érkezett.

— Meg sem dicsértek, milyen jó felvételeket csináltam! — mondta tréfásan a képadó fényképésze, aki most látta először a délután felvett és azóta a fél világot bejárt képriportot.

De a válaszra már nem volt idő.

Jelentkezett a brazil televízió.

— Ezen adásunkat a Galambos-házaspárnak külön küldjük megnyugtatásul — hallották a tolmács szavait.

Galambosné alig tudta visszatartani könnyeit.

Mert a következő pillanatban alóban viszontláthatta mindkét fiát. Igaz, csak képen, mégpedig olyan képen, amely sok ezer kilométerről, az óceánon túlról jön, de amely mégis csak megnyugtatja az anyai szívet, hogy "iád élnek.

Igen, élnek, mégpedig vidáman.

Mert a Ratoplanról érkező kenélkül

Fonás és szövés nélkül textil! A fogyasztási cikk kereskedelem az év során annyi árut szerzett be, mint amennyit értékesített. A nagykereskedelem a hazai ipartól és a külkereskedelemtől 3 százalékkal kevesebbet vásárolt, mint 1967-ben. Ezenbelül a ruházati nagykereskedelem beszerzése — a kiskereskedelem közvetlen ipari kapcsolatainak bővülése következtében — a tavalyelőttinek csupán 83 százalékát tette ki. A kereskedelmi vállalatok az év utolsó két hónapjában csaknem 1,2 milliárddal csökkentették készleteiket, elsősorban azzal, hogy beszerzéseiket korlátozták.

A gyorsjelentés az eredmények alapján megállapította, hogy a kiskereskedelem a gazdaságirányítás új rendszerében, a vállalati tervek jóváhagyása nélkül is teljesítette népgazdasági kötelezettségeit.

A magyar dohányipar mór eddig is túlhaladta a III. ötéves terv idejére vonatkozó elképzeléseket, s az igények szerint az idén további félmilliárddal növeli cigaretta termelését. Eredetileg 1970- ben 20 milliárd cigaretta gyártására számítottak, az elmúlt évben azonban már 21,8 milliárdra volt szükség, az idén pedig 22,3 milli- árdot készítenek.

A nagy volumenen belül főleg a keresettebb filteres cigaretta termelését növelik a tavalyihoz képest, még pedig 1,9 milliárd darabbal. így várhatóan 6.7 milliárd füstszűrös cigarettát gyártanak. Elérik, hogy a cigarettatermelés 30 százaléka már az „egészségesebb” füstszűrös lesz. Fecskéből 3,5 milliárd, Saváriából 1,3 milliárd, Lottóból 380 millió, Filtolból 280 millió kerül forgalomba.

gyártás nagyüzemi bevezetésére új gyár tervezését kezdték meg a Könnyűipari Tervező Intézetben. A biztató hazai kísérletek alapján foglalkoznak az új, egyedülálló gyár létesítésével, amely negyedannyi beruházási költséget igényel, mint egy fonó-, szövőgépekkel felszerelt üzem. Az önálló gyár évente 3—4 millió méter ragasztott eljárással készülő textíliát bocsát a feldolgozóipar rendelkezésére.

A Lőrinci Vattagyárban eredményesen működik egy kísérleti üzem, ahol 100 000 méter fonás és szövés nélküli textiláru készül fehérnemű-bélés céljára. A magyar szakemberek találmánya új módszert jelent az újfajta textília előállításához. A Textilipari Kutató Intézetben és a Lőrinci Vatta| gyárban olyan gyártási technológiát és gépsort kísérleteztek ki, amellyel világszínvonalat elérő ragasztott szövetet lehet gyártani. Az új eljárás előnye és érdekessége, hogy ez a kelme fogásra sokkal jobban hasonlít a fonott-szövött textilféleségekhez, mint bármilyen ragasztott anyag. Feldolgozása a konfekcióiparban sok előnnyeljár: könnyebbenszabható, mérettartó, kevésbé munkaigényes, nem rojtosodik, mint a hagyományos bélésanyagok.

A magyar találmány alapján készült szerkezettel — amelyek a klasszikus rendszerű textilgépekhez kapcsolhatók — külföldi gyanta felhasználásával az eddigi kísérletek során rövidebb élettartamú használati cikkeket állítottak elő és tovább folytatják a kutatás alkalmazási területének bővítésére.

a világnézetünk alapjai

ÚJ TANTÁRCV,

A világnézet tartalmának nagy részét az emberek könyvekből, előadásokból, beszélgetésekből, vitákból, filmekből, színdarabokból stb. szerzik meg. Ezekhez a lehetőségekhez tanítványaink is hozzájutnak, hiszen mindennapi munkájukhoz hozzátartoznak. Az ismereteket önkéntelenül is osz- szeegyeztetik addigi személyes tapasztalataikkal és korábban kialakított meggyőződésükkel. Ha abban ellentmondás van, akkor vagy helyesbítik világnézetüket, vagy elvetik azokat. Mint több gyakorlati és elméleti ismeretek alakítják ki világnézetüket.

A munkásosztály világnézete a marxista-leninista világnézet. Az egyes emberek világnézetét nem alakítja ki feltétlenül és automatikusan osztály-hovatartozása. Társadalmi léte, közvetlen környezete, a kulturális tényezők hatására és tudatos választás eredményeként az egyén és főleg a fiatalok osztályhelyzetéből nem következő világnézetet is kiformálhat. Ez a

pen mindkét Galambos-fiú a gép képmezője előtt állt. Azaz inkáb ugrált. Valamelyik amerikai állomást csíphették el, mert a képen egy remek tánczenekar szerepelt, és a hangszóróból harsogott az egyik divatos twist- szám. S persze a fiúknak kezük- lábuk járt, ütötték a ritmust, dúdoltak is hozzá.

— Mintha csak otthon lennének! — csóválta a fejét Galambosné.

Gábor imádta a tánczenét, de olyan félszeg és ügyetlen volt a tánchoz, hogy rossz volt nézni, most mit sem sejtve, hogy sok millió szempár figyeli, úgy hadonászott, mintha legalábbis ő lenne a zenekar vezetője. Imre alig várta, hogy a zenekar befejezze a számot:

— No elég lesz, gyere, keressük meg apuékat! — mondta és a keresőgomb felé nyúlt. De Gábor elrántotta kezét:

— Várj! Hallgassuk meg a bemondást! Talán bemondja, milyen adó és megtudjuk, hol vagyunk.

A zenekar újra rázendített. Ezúttal egy énekesnővel is megtetézve zengett a jazz. De ezt már nem bírta ki Imre.

— Mit nyávog ez itt?! — és csavart egyet a gombon.

A kép elhomályosult, a zene elhallgatott.

A brazil televízió befejezte adását.

— Remélem, Galambosék megnyugodtak! — búcsúzott a be- mondónő, és visszakapcsolt Lísz- szabon.

(Folytatjuk)

tény azt mutatja, hogy a munkásosztály világnézete sem jön létre magától, hanem tudatos elsajátítást kíván.

Ezt szolgálja a középiskokolák- ban a Világnézetünk alapjai című tantárgy. Középiskolás fiataljaink rendkívül fogékonyak életünk nagy kérdései iránt és csak helyeselhetjük felsőbb szerveinknek azt a döntését, hogy középiskoláinkban bevezetik azt a tárgyat, amely arra hivatott, hogy a tanulókban tudatosítsa a pozitív viláznézetet.

Az elmúlt tanévben

már a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium két osztályában tanították a tárgyat. Ebben a tanévben újabb három középiskolában vezették be a tárgy tanítását. (Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, a orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban, valamint a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban). Jelenleg megyénkben tehát négy középiskola nyolc osztályában mintegy 280 tanuló ismerkedik a világnézeti kérdések fontos problémáival. A tantárgy tanítása segítséget ad minden tárgy tanulásához, hiszen szintetizáló szerepe is van, de ennek a feladatnak még nem tud teljes mértékben eleget tenni. Az eredményes oktatást gátolja még a zsúfolt tartalommal megtöltött tankönyv. A tanulók a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiről is szeretnének hallani (és nagyon sokat), de erre a tantervi fegyelem nem nagyon ad alkalmat. Izgalmat okoz az etikai kérdések megtárgyalása (mint pl. az adott szó, vállalások megtartása), de erre sem nyújt elég lehetőséget a tananyag. Sok gondot kell fordítani az érzelmi motívumok kihasználására. Egységet kell teremteni a világnézet elemei között, hiszen, ha ezek logikailag nem egyeztethetők össze, harc indul közöttük és ez olyan erővel jelentkezik, amilyen mértékben tudatosul ellentétük. Hiszen felnőtteknél sem ritka eset, hogy szocialista nézeteket tesznek magukévá a gazdasági és társadalmi fejlődés általános kérdéseiben, de erkölcsi szemléletük tele van polgári vonásokkal. Akkor miért ne lehetne problémája egy kialakulásban levő világnézetű fiatalnak? Ezekben a konfliktusokban nekünk kell segítséget adnunk teljes őszinteséggel, akkor lesz nevelőmunkánk gyümölcsöző.

Az a véleményem,

hogy az osztályzás területén sincs minden rendben, mert e tárgy keretében jobban érvényesül a komplexszizitás (KISZ-munka, aktivitás stb.), mint bármely tantárgynál.

Az a véleményünk a tárgyat tanító kartársaimmal együtt, hogy a tanulók élénken érdeklődnek a világnézeti kérdések iránt és raj-j

tunk múlik, hogy a tudatosságra való törekvésben milyen eredményeket érünk el. Ma már az egész megyében meg van az igény arra, hogy minden középiskolában tanítsák e fontos tantárgyat.

A munkát azonban,

csak jól felkészült pedagógusok képesek ellátni, olyanok, akik személyes meggyőződésükkel is segítik a tárgy hatékonyságát, élvezik a tanulók bizalmát, személyes, őszinte jó kapcsolatot tudnak velük teremteni.

László István, a Kulich Gyula fiúkollé- ium igazgatója, Békéscsaba.

A jó szó, az emberséges hang és bánásmód nem kerül pénzbe. Ezért a legkevesebb hát, ha a munkások elvárják vezetőiktől, hogy úgy beszéljenek és viselkedjenek velük.

Sokan mondhatnák, mi szükség van szólni erről, hiszen a mi rendünkben a munkás már nemcsak dolgozója vállalatának, hanem tulajdonosa is, ami eleve meghatározza társadalmi helyzetét és rangját. Ez pedig kizárja azt, hogy durván beszéljenek vele, megsértsék emberi büszkeségét. Általában érvényesülnek is ezek a társadalmi normák, mert a kisebb és nagyobb beosztású vezetők tiszteletben tartják és megbecsülik a munkásokat. Ügy is, hogy az anyagi lehetőségek határain belül gondoskodnak a megfelelő munka, és szociális feltételekről, úgy is, hogy a mindennapi munka közben van jó, emberséges szavuk a dolgozókhoz.

Vannak azonban kivételek is, akik, hogy úgy mondjuk, erősítik a szabályt. Ma sem ritkaság még az, különösen az építőiparban, de másutt sem kell érte a szomszédba menni, amikor egyik-másik gazdasági és műszaki középvezető még akkor sem köszönne a munkásnak, ha — ahogy mondani szokás —> belebotlik. Ez azonban még csak a kisebb baj. Annál nagyobb, amikor okkal, ok nélkül durván, útszéli hangon beszél velük, ha történetesen valamilyen hibát észlel, vagy ha éppen valami nem tetszik neki. A durvaság vagy a határozott, kemény hang nem egy és ugyanaz. Ügy is le- ! hét beszélni hát a hibák, a mulasztások elkövetőivel, hogy azoknak ne sértse emberi mivoltát. Sőt, még szépen is lehet róla szólni.

Volt nekem egy tanárom. SoA textilipari szakemberek eljárása világszerte újdonságnak tekinthető, nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg eddig az eredményeik iránt. A baráti országokban a szovjet, lengyel, német textiliparban foglalkoznak a fonás-szövés nélküli textilféleségek előállításával.

E. M.

A Kun Béla tengerjáró elindult első út jára

A Kun Béla nevét viselő szovjet tengerjáró hajó elindult Le- ningrádból első útjára. Szipka József, moszkvai magyar nagykövet táviratban kívánt szerencsés utat a hajó kapitányának és legénységének.

sem kiabált velünk, ha valami rossz fát tettünk a tűzre, hanem szépen, nyugodt hangon megmosta a fejünket. Szavai mégis jobban fájtak, mint a korbácsütés. Valahogy így is lehet emberekkel beszélni, mert olyan jelenségek bukkannak fel még mostanában is, amikor egyesek az embert gépnek nézik, amelynek nem fáj a lekezelés, a durván odavetett szó. De merné csak valaki velük megtenni ezt. Azonnal kikérnék maguknak.

Tavaly megyeszerte nagy volt a munkásvándorlás. Voltak ennek gazdasági okai is, mivel sokan oda igyekeztek, ahol ugyanannyi munkával többet kereshettek. De — amit nem egy példa bizonyít — többen nem a nagyobb pénzért mentek és hagyták el munkahelyüket. Elmentek, mert megromlott a munkahelyi közérzetük és mert már nem tűrhették tovább egyik-másik embernek az életüket megkeserítő viselkedését: a lelketlenséget, a semmibevevést.

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a munkások között nincsen olyan, aki maga sem feddhetetlen, nem vét a munka- fegyelem ellen, s ezért megérdemli a keményebb hangot. Ilyenek miatt azonban nem büntethetők azok, akik arra semmi alapot sem szolgáltattak, ök ugyanis joggal megkövetelhetik bárkitől, hogy emberszámba vegyék őket, ne pedig holt tárgyaknak, avagy érzéketlen gépeknek nézzék őket. Ez annál is inkább teljesíthető kívánság, mert az emberséges bánásmódot sehol sem kell pénzért venni. Csupán egy kis jóakarat, mások megbecsülése szükséges hozzá. Ennyit pedig mindenki megérdemel. Nem igaz?

Podina Péter

Emberségesen is lehet