Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

'969. Január 17. 2 Péntek Léirejoii a világ első kísérteit ííráliomása (Folytatás aZ 1. oldalról) és bőséges televíziós közvetítést, amelyet a francia televízió is át­vett a szovjet űrkísérletről. Az Aurore cikke szerint a Szo­juz—i és a Szojuz—5 összekap­csolásával a szovjet űrhajósok' egy „űrrendező pályaudvar” mag­vát építhetik ki. Az állandó űrál­lomások kiépítése után semmi sem akadályozhatja meg, hogy több űrhajós heteken át ott ma­radjon. Ezt követően azután egy másik űrhajóval váltószemélyzet érkezhet és a korábbiak vissza­térhetnek a Földre. (MTI) Ketten a végtelenben Jevgenyij Hrunav és Alekszej Jeliszejev űrhajósok felöltőitek űrruhájuikat és a Szojuz—5 „or- bitális fülkéjének” nyílásán ke­resztül kiléptek a világűrbe. Egy­órás „űrséta” után átmentek a Szojuz—4-be és elfoglalták új munkahelyüket Vlagyimir Sata- lóv űrhajóparancsok mellett. Ez a kísérlet megteremti az előfeltételeket olyan kozmikus műveletek végrehajtásához, mint a hosszan tartó Föld körüli uta­sok életmentése veszély esetén. Az űrkutatás történetében elő­ször valósult meg, hogy átmentek az egyik űrhajóból a másikba. A művelet során a kozmonau­ták állandó kapcsolatot tartottak egymással. A Szojuzv-4 és a Szo­juz—5 parancsnoka egybehangzó­an jelentette a Földnek, hogy va­lamennyi űrhajós állapota jó. Jeliszejev és Hrunov egész sor tudományos kísérletet és megfi­gyelést végzett a nyílt világűr­ben. Az űrhajókon kívül végzett munka és az áthaladás idején Je­liszejev és Hrunov olyan űrkosz­tümöt viselt, amelyet új, regene­rációs típusú autonom életbiztosí­tási rendszerrel szereltek fel. Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeiiszejev felkészülését a nyílt vi­lágűrbe való kilépésre fedélzeti televíziós berendezések segítségé­vel közvetítették a Földre, a meg- figyelőállomásök hálózatának. A műveletre a Szojuz—5 űrhajó 35. Föld körüli fordulata idején ke­rült sor. Hrunov Dél-Amerika területe felett lépett ki az űrbe, míg Jeli­szejev a Szovjetunió felett hagyta el űrhajóját, majd a nyílt világ­űrben végzett műveletek után át­mentek a Szojuz—4 űrhajóba. Az űrhajósok munkáját és áthaladá­sát, az űrhajók külső részén el­helyezett kamerák segítségével, ugyancsak figyelemmel kísérték a földi megfigyelőállomások. (MTI) Űrséta köldökzsinór nélkül Megtörtént az első átszállás az űrben. Az eseménnyel kapcsolat­ban dr. Echter Tibor orvos-ezre­des elmondta, hogy maga az át­szállási manőver nélkülözheteilen kelléke a Föld körül keringő űrla­boratórium létrehozásának, ami pedig a legközelebbi jövőnek ép­pen olyan lényeges és fontos fel­adata, mint a Hold-program vég­rehajtása. A közben lebonyolított űrsétá­val nyilvánvalóan azt akarták ki­próbálni, mennyire képes az ern­te hosszú időn át az űrhajón kí­vül tartózkodni és ott megőrizni térbeli tájékozódását és munka- képességét. Hiszen az eljövendő űrállomások egyes alkotórészei­nek összeszerelésekor a szerelők­nek, a technikusoknak és a mér­nököknek is hosszú ideig kell a szabad kozmikus térségben dol­gozniuk. A TASZSZ jelentésében emlí­tett autonóm szkafander, olyan űrruha, amelynek számára nem az űrhajó biztosítja az oxigénellá­tást, széndioxid és egyéb gázok, valamint a nedvesség megkötését és a ruhában levő levegő ventil- lálását, hanem az ehhez szükséges összes berendezéseket magán az űrruhán helyezték el. Így az füg- getleníthetővé vált az űrjárműtől. Legfeljebb a távbeszélő kábelre lehetett szükség köztük, amely azonban ebben az esetben már nem minősíthető köldökzsinór­nak. Maga az átszállás a közbeikta­tott sétával együtt — mondta dr. Echter Tibor — az asztronauták számára nem jelentett újszerű többletmegterhelést. Ugyanakkor azonban kétségtelenül igen nagy pszichikai hatást 'kellett tennie rájuk annak a tudatnak, hogy olyasmit valósítottak meg, amit előttük még senki a világon, s egyúttal bebizonyították, hogy ha ezt követően valamilyen űrhajón hiba keletkezik is, megvan a le­hetőség az átszállásra a mellé fellőtt hibátlan másik űrhajóba. Ezzel pedig gyakorlatilag az űr­béli mentés feladata és módszere is megoldottnak tekinthető. Szétválasztották a két szovjet űrhajót Mint a TASZSZ magyar idő sze­rint 15.15 órakor gyorshírben be­jelentette, a Szojuz—4 és a Szo­juz—5 űrhajókat, miután a csü­törtök délelőtt történt összekap­csolás nyomán együttesen kering­tek a Föld körüli pályán, szétvá­lasztották. Egy újabb gyorshír hírül adta, bogy a szovjet űrhajók külön-kü­lön folytatják útjukat Föld körüli pályájukon. Alekszej Jeliszejev és Jevgenyij Hrunov űrhajósok, akik az összekapcsolás után átszálltak a Szojuz—5-ről a Szojuz—4-re, most Vlagyimir Satalov űrhajós­sal együtt utaznak a Szojuz—4-en. Borisz Volinov egyedül maradt a Szojuz—5 űrhajóban és folytatja programjának teljesítését, (MTI) Szojuz-visszhang Valamennyi amerikai rádióál- j iornás és számos tv-adó számolt í be csütörtökön az újabb szovjet űrkísérlet sikeréről. Az első jelentések kiemelik. hogy a Szovjetunió első ízben ho­zott létre nagy űrállomást, amely alkalmas lehet a világűrben vég- j zett tartós kísérletekre és nagy távolságokra történő űrutazások indítására. Mint ismeretes, az ! Egyesült Államok a Gemini-prog- j ram során végrehajtotta űrhajók összekapcsolását, azonban ezek i közül csak az egyik volt pilóta által vezetett. Amerikai tudományos körök megítélése szerint a Szovjetunió módszeresen halad előre saját űr­kutatási programja végrehajtásá­ban. E program állomása lehet a Holdra szállás, de a mesterséges űrállomás létrehozása arra enged következtetni, hogy a szovjet tu­dósok már más bolygók felé in­dítandó lakott űrhajókat is ter­veznek. MSZBT-!tüidöttség utazott a Szovjetunióba Grecsko marsall Kádár Jánosnál Csütörtökön Révész Géza, az MSZMP KB tagja, az MSZBT al- elnöke és Kiss László, az MSZBT titkára Moszkvába utazott, hogy aláírja a két baráti társaság 1969. évi együttműködési tervét. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren I dr. Mihályfi Ernő, a társaság el- I nőké és Hévízi István, az MSZMP KB alosztályvezetője búcsúztatta. | Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára csütörtökön fogadta A. A. Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terét, aki a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet csapatok­nál tett látogatást. Magyar részről jelen volt Czinege Lajos vezérez­redes, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi miniszte­re, szovjet részről A. A. Jepisev hadseregtábomok, a szovjet had­sereg és a haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke. A talál­kozó szívélyes, elvtársi légkörbe folyt le. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csötörtökön ülést tartott. Meghallgatta és elfogadta a kubai nemzeti ün­nepen részt vett magyar kormánydelegáció útjá­ról szóló beszámolót. A pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisz­tertanács módosította az általános jövedelemadó, rendszert. Az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter a közületi elhelyezés újabb rendezésére tett javaslatot. A kormány az előterjesztést elfo­gadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a felnőtt járóbeteg-ellátásról 1965- ben hozott kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításairól. A,Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. A nehézipari miniszter beszámolt a Szénsav­termelő Vállalat répcelaki üzemegységében be­következett robbanással kapcsolatban indított vizsgálat eddigi megállapításairól. A kormány meghallgatta a tájékoztatót és utasította a nehéz­ipari és a belügyminisztert, valamint a bánya­műszaki főfelügyelőség vezetőjét, hogy a vizs­gálat befejezése után tegyenek újabb jelentést. A Minisztertanács titkárságának vezetője is­mertette az országgyűlés december 18—19-i ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta a minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy ezek megvalósításának lehetőségeit vizs­gálják meg, s — lehetőség szerint egy hónapon belül — tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az érdekelt képviselőket. A magánkisSparosok és kiskereskedők adózásáról A magánkisiparosok és kiske­reskedők tevékenységéről szóló tavalyi kormányhatározatok — a többi között — előírták az általá­nos jövedelemadó rendelet fe­lülvizsgálatát és módosítását. Az ennek alapján most kiadott ren­delet egyrészt bővíti a lakosság ellátása szempontjából fontos te­vékenységeknél a korábbi adó- mentességek és adókedvezmények körét, kiterjeszti a kedvezményes J adóztatást jelentő adóátalányo­zást és mérsékli az alacsonyabb jövedelmű magánkisiparosok és kiskereskedők adóját, másrészt pedig felemeli a kimagasló jöve­delmet élvezők adóterhét. A kormányrendelet — többek között — — azok részére, akik 5000-nél kisebb lélekszámú községekben, valamint a községek és városok ellátatlan területein most kezde­nek szolgáltató, vagy javítóipari tevékenységet végezni, ezután két­éves adómentességet biztosít; — a 3000-nél kisebb lélekszámú községekben működő és a helyi szükségletet kielégítő kisiparoso­] kát és magánkereskedőket 60 százalékos adókedvezményben ré_ szesíti; A szakmai tanulót foglalkoztató kisiparosok és magánkereskedők I részére tanulónként 15 százalékos, | 1000 forintig terjedő adókedvez­ményt engedélyez; — az idős vagy csökkent mun­kaképességű adózók kedvezmé­I nyének felső határát az eddigi 1 1000 forintról 1500 forintra emeli. I — A rendelet fenntartja az egy vagy több alkalmazottat tartók - j nál az ezek után járó külön álta- 5 lános jövedelemadófizetési köte­lezettséget, azzal a módosítással, hogy annak mértéke — az eddigi havi 500 forint helyett — a mun­kabér 20 százaléka. Mentesek az alkalmazotti adó fizetése alól továbbra is az ipart özvegyi jogon folytatók és az idős, valamint csökkent munka­képességűek. Az önálló szellemi tevékenység­ből származó jövedelem utáni adózás lényegében nem változik. A kormány rendelete kihirdeté­se napján lép hatályba: rendelke- j zéseit 1969. január hó 1. napjától 1 kell alkalmazni. A felnőtt járóbetegek ellátásáról A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság megállapítja jelentésében, hogy az ország egészségügyi hely­zete a három évvel ezelőtt vég­zett vizsgálat óta jelentősen ja­vult. Tovább csökkent a csecsemő- halandóság, kevesebb a járványos és a tbc-s megbetegedés, növeke­dett az átlagos életkor. Az orvosi körzetek száma éven­te átlagosan hatvannal gyarap­szik. Az egészségügyi intézmé­nyekben ma 2250-nel több orvos és 8555-tel több egészségügyi kö­zépkáder dolgozik, mint három évvel ezelőtt. A körzeti orvosi és szakorvosi rendelők mindezek ellenére sem tudják még a járóbetegek keze­lésének megkívánt színvonalát biztosítani. A körzeti és a szak­orvosi betegellátás — mivel ma már lényegében az ország egész lakosságára kiterjed — évről évre dinamikusan növekedett. Például 1964-ben 102, 1967-ben már 111 millió esetben történt vizsgálat, illetve gyógykezelés a körzeti és a szakorvosi rendelőintézetekben. Emiatt sok helyen nagy a zsúfolt­ság, ennek következménye: ideges légkor, helyenként rideg bánás­mód. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi körülmények között is van lehetőség a betegellátás szín­vonalának javítására. Ennek egyik feltétele a jobb szervezés. A reg­geli és a munkaidő utáni órákban például zsúfoltak a rendelők, vi­szont délben és késő este szinte üresek. Helyes lenne — ennek megszüntetésére — több helyen bevezetni az időre történő előjegy­zést. Kétségkívül elősegítené — a je­lentés szerint — a betegek jobb ellátását az egészségügyi dolgo­zók, mindenekelőtt az orvosok dif­ferenciáltabb bérezése. Az orvos fix fizetést kap. amely független a kezelt betegek számától, s ez annak az orvosnak kedvez, aki­nek kevesebb a munkája. Igen alacsony az ápolónők bére. Nem megnyugtatóak az egészségügyi dolgozók munkahelyi körülményei sem. A váró- és rendelőhelyisé­gek szükségszerű megnagyobbítá- sát sok esetben az egészségügyi személyzet szociális létesítményei­nek terhére végezték el. A népi ellenőrök vizsgálatai is­mételten alátámasztják a jelenlegi vényírási és gyógyszertérítési rendszer módosításának szüksé­gességét. A tapasztalatok szerint az összes betegek 20 százaléka csak gyógyszerek feliratásáért megy az orvoshoz és elvonja munkaidejük egy részét a betegek vizsgálatá­Az Egyesült Államok szerdán este válaszolt a Szovjetunió de­cember 30-i emlékiratára, amely mint a világsajtó megírta, a kö­zel-keleti rendezéssel kapcsolatos szovjet béketervet tartalmazza. Rusk amerikai külügyminiszter szerdán délután — magyar idő szerint 23 órakor adta át Csernya- kov szovjet ügyvivőnek az ameri­kai választ Azt is megállapította a jelen­tés, hogy miután a társadalombiz­tosításra jogosultak száma év­ről évre emelkedett, természete­sen növekedett a táppénzes bete­gek száma. Mivel azonban a táp­pénzeknek csaknem egyharmadát egy-háromnapos betegségekre fizetik ki, ez a táppénz-rendszer további kritikai elemzését igény­li. (Vannak országok, amelyekben ilyen rövid időtartamra egyálta­lán nem fizetnek táppénzt). A Társadalombiztosítási Főigazgató­ság és az Egészségügyi Miniszté­rium tavaly kilenc megyében tartott rendkívüli felülvizsgálatot és ennek során a betegek több mint 20 százalékát keresőképesnek nyilvánították.' A jelentés megállapítja, hogy a betegellátás fejlesztésére hozott intézkedések megfelelőek voltak, de - nem történtek meg az indo­kolatlan táppénzek csökkentésé­hez szükséges lépések, (MTI) McCloskey, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője nem volt hajlandó ismertetni az amerikai válasz tartalmát, azonban annyit elmondott, hogy a washingtoni kormány felvilágosításokat kér a Szovjetunió által javasolt terv­vel kapcsolatban, és ismerteti a távozó washingtoni adminisztrá­ció nézeteit a közel-keleti helyzet­ről. Amerikai válasz a szovjet béketervre

Next

/
Thumbnails
Contents