Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
1969. január 16. 5 Csütörtök Az áruk minősége a szakszervezeti vizsgálat tükrében A KPVDSZ Békés megyei Bizottsága rendszeresen vizsgálja a megye áruellátását, a minőség és az árak alakulását. Múlt évi tapasztalatai különösen figyelemreméltóak, hiszen — széles körből nyert információk alapján — arra is választ keresett, hogyan éreztette hatását a gazdaságirányítási rendszer reformja. Egyéb vizsgálati témák mellett különösen nagy figyelmet szentelt a szakszervezet a termékek minőségének. Általános , megállapítása: a cikkek minősége 1968 első háromnegyed évében körülbelül az 1967. évi szinten mozgott. Az élelmiszerek közül sok kifogás merül fel a fej,- tejtermékek és egyes száraz tészták minőségével szemben. Az utóbbi cikkből a Békéscsabai Konzervgyár egyenletesen jó minőséget szállított, a fővárosi sütőipar négytojá- sos csigatésztái azonban csak 3,5 tojást tartalmaznak. Spórolt a tojással a körös la dányi és batto- nyai tsz tésztaüzeme is. A ruházati cikkek közül továbbra is a női és gyermekcipők ellen merül fel a legtöbb jogos kifogás, talpleválás, saroktörés stb miatt. A megyei tanács-vb ez ügyben átirattal fordult a belkereskedelmi miniszterhez. (Reméljük, nem eredménytelenül!) Stabilizálódott a minőség a tartós fogyasztási cikkek körében — állapítja meg a szakszervezet. Kevesebb jó tapasztalatot szereztek azonban a megyében gyártott tégla minőségével kapcsolatban az ellenőrök. A megyei tanács kereskedelmi osztálya jelezte ugyan a hibákat a téglaiparnak, a békési, füzesgyarmati és battonyai telep azonban még ezután is rossz minőségű árut szállított. —s—6 Feck Jenő Lenivé országka utazóit Fock Jenő, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, aki Jozef Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa . elnökének meghívására szabadsága egy részét Lengyelországban tölti, feleségével Varsóba érkezett. A vendégeket a pályaudvaron Jozef Cyran- kiewicz és felesége, valamint Jedrychowski külügyminiszter, Motyka művelődésügyi miniszter és Hrynkiewicz gépipari miniszter fogadta. Jelen volt Némety Béla, a Magyar Népköztársaság lengyelországi nagykövete és felesége is. (MTI) Figyelmetlenség és az évé rendszabályon meg nem tartása szed! áldozatait a mezőgazdaságban Az utóbbi 30 nap alatt három halálos kimenetelű baleset fordult elő megyénk termelőszövetkezeteiben. Ha ehhez hozzászámítjuk az orosházi Laki Rozália esetét, akit 1968. október 31~én munkába menet egy lovaskocsi hátulról ütött el, s ennek következtében december 8-án halt bele sérüléseibe, akkor négy halálos balesetről beszélhetünk. Az esetek azért fordulhattak elő — mondotta Tóth Imre, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felügyelője —, mert a dőlA HoíTmann-baki Mezőberényben Növekedett a tanácsok költségvetése 1969—1970-ben 20,3 milliárd forintos fejlesztési alappal rendelkeznek 1 a tanácsok. A fejlesztési alap kétéves előirányzata mintegy 2,6 milliárd forinttal haladja meg azt az összeget, amelyet eredetileg erre az időszakra és célra szántak. A többlet legnagyobb részét a lakásépítkezések finanszírozására és az előközművesítósre használják fel. Mór több két évnél, amikor a békési járásbíróság Hoffmann József mezőberényi boltvezetőt és Csákó Simon eladót folytatólagosan elkövetett árdrágítás miatt nyolc-nyolc hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A mezőberényi fmsz 20-as számú háztartási boltjában dolgoztak mindketten. Észrevették az ellenőrök is, észrevették a vásárlók is, hogy a boltban, enyhén szólva — „hibában” , számolnak, sokszor „tévednek”, de mindig a vásárló rovására. Feljelentés, bírósági eljárás és ítélet. Amit bizonyítani lehet a tárgyaláson — azért kapták a büntetést: javító-nevelő munkát. Amit akkor nem lehetett bizonyítani, annak már fuccs. A mezőberényi fmsz vezetősége a bírósági ítéletnek megfelelően „intézkedett”. Nyolc hónapon keresztül a megállapított 15 százalékos csökkentéssel, fizette ki Hoffmannak és Csákónak a bérét. Tehát az ügy le van zárva ... ... Azaz, kaptunk néhány napja egy névtelen levelet Mezőberény- ből. „Elrettentő célból nem volna rossz egy mezőberényi boltvezető bűnét lapjukban egy kissé meg~ szellőztetni...” — írja a névtelen; s felsorolja Hoffmann nem éppen tisztességes üzelmieit. Befej esd ezzel: „A sajtó ne sajnáljon fáradtérképet és elcsodálkozott. A A Toscanai Appenninók felett lennének? Szinte hihetetlen. Hogy kerülhettek ezek ilyen messze? S annak különben is már közel három órája. — Kérem, hívja fel Rómát és Madridot, talán ők többet tudnak! — Az előbb beszéltünk velük. Sajnos, mindenütt vastag felhőtakaró. A rádióbeméréseket pedig a nagy vihar zavarja. London ígért fél óra múlva új jelentést. — Köszönöm, azt már nincs időm megvárni! Ezt már a repülőtéren mondotta, A gépek már ott vártáik a kifutón indulásra készen. Benedek mérnök gyorsan beöltözött, és csak addig várt, míg a laboratóriummal még egyszer nem beszélt. — Sajnos, nincs semmi újabb! — Akkor indulunk! Hívójeiünk: P. öt. Húszpercenként a kilenc és fél méteren jelentkezem. \ Még beszólt áz irányítóba is: — Az engedélyek? — Rendben! Minden ország megadta. Hága, London, Párizs és Lisszabon segítséget is ad. A többiek, ha fel tudnak szállni. — Jó! Akkor gyerünk! Minél előbb ötezer méter főié! Az indító jelzett. A motorok dübörgése versenyre kelt a széllel, amely máris végigzúgott ' repülőtéren. — Jó kis versenyfutás lesz! — nézett az elszálló gépek után az indító és örült, hogy még a lezuhanó eső előtt elérte az épületeket. — Nincs más hátra, keletre kell megelőznünk a vihart, és úgy kell fölé emelkednünk — adta ki az utasítást a vezérgép. A fiatal pilóta bólintott, és megnyomta a magassági kormányt. Nyomában tizenegy gép távolodott el a Földtől. Arra, amerre még látszottak a csillagok. * — Halló, • itt London! Halló, itt London! Mister Galambost hívja Greenwich. — Igein, itt Galambos, hallom! — A Rataplan hollétét sajnos nem sikerült megállapítanunk. A Brit Légierők gépei felszálltak keresésére. — Köszönöm. Keressük mi is. ♦ — Madrid? Mi újság? — Légiterünket átvizsgáltuk. Az atomrepülőt nem látta senki. Barcelona egy órával ezelőtt még felfogott gyenge, érthetetlen beszédet a gépből. . * — Achtung, achtung! Hier ist Hamburg! — Igen, hallom! — Lisszabon jelentését hallották? — Nem. Kérjük továbbítani. — A portugál vadászgépek még éjfél előtt felfogták egy ismeretlen gép jelzéseit, de összeköttetésbe nem tudtak vele lépni, és azóta rwnma veszett. (Folytatjuk) súgót, mivel a nép vagyonáról van szó.. Kár, hogy névtelen a levél, mert írójának még csak megköszönni sem tudjuk a társadalom nevében, amiért az „elrettentő eset” nyilvánosság elé kerülhetett. Mindenesetre nem sajnáltuk az utánajárást. Így megtudtunk egyet-mást a Hoffmann-féle ügyből. Maradjunk ott, hogy az 1966-os bírósági ítélet után az fmsz vezetői „betartották” a bírósági ítélet rendelkezéseit. Nyolc hónapig javító-nevelő munka, 15 százalékos bércsökkentés. Az olvasó most azt kérdezi, hogy akkor miért kell előszedni ezt a szakállas ügyet? Mindenki megtette a kötelességét. A feljelentő is, a bíróság is, az fmsz is — s kész! Hált nem ezért szedtük elő az ügyet! Hanem azért, ami azóta történt. 1967 elején az ellenőrök váratlanul lehúzták a berényi 20-as számú fmsz-bolt redőnyét. Leltár! A boltvezető igazán nem ijedt meg. Ha csak azért nem, mert „viszik a plusz pénzt” az ellenőrök. És mondani sem kell, hogy a 20-as boltban változatlanul boltvezetői 'beosztásban Hoffmann József fogadta az ellenőröket, miközben töltötte 8 hónapi javító-nevelő munkáját... (!) A vizsgálat gyors volt. Tizenhétezer forint többlet, ami többek között abból ered, hogy a konzervesüve- geket drágábban árultak. Leltárra nem számoltak, így a pénz bennragadt... Vizsgálat ide. vizsgálat oda. Hoffmann maradt boltvezető. 1968. Űjabb leltár a 20-as boltban. Most 15 ezer forint hiány. Itt már a vizsgálat jegyzőkönyves eredménye bonyolultabb volt. Ugyanis a hiány ellenére árdrágítást is elkövetett a boltvezető. Drágábban adta (ezt lehetett bizonyítani) a kötelet. Az árdrágítás „csupán” 6 ezer forintot tett lő. A vizsgálat befejeződik, a fel- ielentés megtörténik. Hoffmann József marad — boltvezető. És azt hiszi az olvasó, hogy ezzel véget ért a boltvezető karrierje? A bírósági eliárás valóban megindult ellene. Az igazságszolgáltató szervek tették kötelességüket. Hoffmant azonban nem függesztették fel beosztásában az fmsz-nól. „Meg kell várni a végért!!! Az ügy végéről pedig egész Bérényben elterjesztették — nyilván nem a sajtó és nem az igazságszolgáltató szervek —, hogy nem lesz belőle semmi. ..Hoffmann nem bűnös...” Csakhogy november 14-én megszületett a bírósági ítélet: Hoffmant és társát, Budai Sándort három-három hónapi szabadság- vesztésre ítélte a járásbíróság, „folytatólagosan és társtettesi minőségben elkövetett árdrágítás” miatt. Hoffmann maradt — amíg meg nem kapta a „behívót” december 2-ára, büntetésének letöltésére. Ez esetben átadóleltár. Az üzleteit át kell adni, mert — elnézését a felháborodott iróniáért — a börtönből boltot vezetni mégiscsak túlzás lenne... És újabb — bocsánat — ez már nem is meglepetés: tizenegyezer forint hiány! Közben jelentkeznek azok, akik a boltban fizettek, amikor vásároltak, de most a fogyasztási . szövetkezet újra fizett- ségre szólítja fel őket... Ezzel — legalább is reméljük — bezárult a boltvezető manipulációja. De hát szólni kellene ehhez valamit a mezőberényi ‘ Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet illetékeseinek is. Az ügyvezető elnök helyettesét találom bent. Kérdezem: — Amikor két évvel ezelőtt javító-nevelő munkára ítélték Hofí- mannt, miért nem váltották le a boltvezetői beosztásból? Hiszen több százezer forintos készletet kezelt... — Ezt nem lehetett — kapom a választ — Tudtommal a bíróság a javító-nevelő munkát boltvezetői beosztásban határozta meg ... Ha nem így volt, akikor nagy „bakit” követtünk el-.. Nem hittem el, hogy így született az ítélet. És íme a bíróság ítélete, amit a tanácsvezető bírónő átadott: „A javító-nevelő munkát a mezőberényi fmsz 20-as számú boltjában kereskedői munkakörben kell letölteni”. Tehát nem boltvezetői munkakörben! Amit — gondolom — a fogyasztási szövetkezet jogtanácsosának is tudnia kellett volna ... Mi nem megyünk el odáig, ameddig a berényi közvélemény elment. Nem írunk rokoni kapcsolatokról, „vesztegetésekről”, „osztozkodásról”, mert nem látjuk ennek bizonyítékát. Egy véleményünket mégis figyelmükbe ajánljuk az fmsz vezetőinek: A köztulajdon megdézsmálását és a boltosokkal szembeni gyanakvás növekedését nekik is „köszönhetjük ...” Mert ez bizony ..baki” volt! Varga Tibor gozók munka közben figyelmetlenek voltak, n-eny tartották meg az óvó rendszabályokat. De felelnek a balesetekért azok is, akik munkavédelmi berendezés nélküli gépekkel rendelik el az egyes feladatok ellátását. Szélnek háttal Veselicz József, a kunágotai Bercsényi Tsz rakodómunkása, december 8-án többedmagával utazott egy személyszállításra szabályosan előkészített pótkocsin. Mivel hideg szél fújt, menet közben meg akart fordulni, hogy a szélnek háttal utazhasson. Kiesett a pótkocsiból, lezuhant és a helyszínen meghalt. Hol volt a védőberendezés? A 30 éves Brumár János, a med- gyesbodzási Egyetértés Tsz határában Orkán típusú szártépővei dolgozott. Valószínű, hogy a gépen állítani akart, jobb minőségű munkára törekedett, közbeú a kardántengely elkapta, felcsavarta, darabokra szedte. A baleset azért fordult elő, mert a munka- védelmi előírásban szereplő védő- berendezés nem volt a helyén. 3ázós út, csúszós széna Ezt az-esztendőt a gerlai Magvető Tsz kezdte halálos balesettel. A 68 esztendős Gergely János január 2-án lovasfogattal szénát szállított a rázós úton. Figyelmetlensége következtében lecsúszott a szénáról, hátára esett, eltörött a gerince. Sérüléseibe belehalt. * Az 1968. évi baleseteket a járási szervek összeírják, továbbítják a megyei tanács mezőgazdasági osztályára, ahol február első felében ezeket egyenként megvizsgálják. Az eredményről tájékoztatást küldenek valamennyi járási szervnek. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években jelentősen megszaporodott mezőgazdasági üzemeinkben is a balesetek száma, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium magáévá tette a SZOT 6-os és 3-as határozatát, melynek végrehajtására intézkedett. Ennek megfelelően 1968. október 1-től mezőgazdató ' üzemeinkben új óvó rendszab; k léptek életbe. A MÉM előírása alapján valamennyi termelőszövetkezet köteles gondoskodni munkavédelmi megbízottak kinevezéséről! Erre a beosztásra a minisztérium elsősorban műszaki képzettségű tsz- tagot ajánl. Ezeknek a megbízottaknak járásonként továbbképzést szerveznek, tapasztalatcserékre kerítenek sort. hogy felkészültségükkel közvetlen szolgálják a szövetkezeteket. Intézkedett a minisztérium a- tekintetben is, hogy valamennyi termelőszövetkezetben az alapszabály mellé munkavédelmi szabályzatot is kötelesek készíteni. D. K. Regionális atlasz-sorozat Újfajta, hazánkban eddig előz- úgy az aprólékosságig menő részmények nélkül álló atlasz-sorozat indításával kezdi meg az idei esztendőt a Kartográfiai Vállalat. A sorozat első tagja a dél-alföldi regionális atlasz lesz, amely a közeli napokban kerül az üzletekbe. Százhuszonnégy térképoldaláról a térképnyelv értői gyakorlatilag mindent kiolvashatnak Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés megye természeti, adottságairól és életéről. A talaj minőségét* a nyers- anyagkincsekst, a meteorológiai viszonyokat, az ipari és mezőgazdasági termelés helyzetét éppen letességgel tüntetik fel rajta, mint az idegenforgalmi érdekességeket, a lakosság számát, területi megoszlását, kulturális színvonalát. A következő esztendőben sorra j elkészítik az ország többi területrészeinek hasonló jellegű és méretű atlaszait. Jelenleg a sorozat második tagján, a délkelet-dunántúli regionális atlaszon dolgoznak: Baranya. Tolná és Somogy megye jellegzetességen és életét rögzítik térképlapokra a Kartográfiai Vállalat szakemberei.
