Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY LWT AN ÁCS LAPJA Az érem két oldala Jövő év tavaszán nagyarányú rekonstrukciós munkák kezdődnek a békéscsabai vasútállomáson Világ proletárjai, 1968. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK —i ——.———-——— Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Lapunk tartalmából: Ami már felháborító (Pankotai István írása) * * * Teremtő filmízlést (4. oldal) * * * Öt év alatt nem sikerült, de egy hét alatt igen (Békés Dezső tudósítása) * « * Egyenlősdi (Httmoreszk 5. oldal) Nap mint nap olvasunk azokról a védnökségvállalásokról, me­lyekkel egy-egy üzem, iskola vagy város fiataljai teszik köz­vetlen gondjukká valamilyen ki­emelkedő beruházás, fejlesztési program figyelemmel kisérését, tőlük telhető gondozását. Az idei mezőgazdasági munkákban ifjú kombájnosok bizonyultak a leg­jobbnak a gépkezelők versenyé­ben, s ez nem véletlen. Általá­nos megyei tapasztalat, hogy a nyári betakarításban a munka legnehezét a fizikailag, idegileg legnagyobb igénybevételt jelentő feladatokat, elsősorban fiatalok látták el. Előrelátó gyárigazgatók, dinamikus gondolkodású hivatal- vezetők szívesen erősítik meg mű­szaki munkatársaik gárdáját fia­tal értelmiségiekkel. Mindez nem jelenti azt, hogy minden huszonhat év alatti „an­gyal” és ne lennének megoldani- yaló gondjaink a fiatalkorúak kö­rében. Az általános helyzetre mégis jellemző az Orosházi Üveg­gyár igazgatójának véleménye, aki a munkásfiatalok élet- és munkakörülményeivel foglalkozó megyei KISZ-tanácskozáson hangsúlyozta: „Amikor a fiata­labb és idősebb dolgozók között nézeteltérés támad, a legtöbb esetben a hosszú haj, a feltűnő öltözködés és egyéb külsőségek adnak okot az „öregebbek” felhá­borodására. Szerencsére nem a munkában vagy a legfontosabb morális kérdésekben van a vita.” Az említett tanácskozáson azon­ban az is kiderült, hogy bár ifjú­ságunknak manapság igazán módja van kibontakoztatni alkotó erejét, s törvényes jogaira a fel­nőttek társadalma is, de saját szövetsége is vigyáz — még sincs minden lehetőség okosan kiaknáz­va. Megyénk üzemi fiatalságának minél kulturáltabb, élményekkel teljesebb és hasznosabb szabad idő eltöltésére gondolunk. Me­gyénk üzemeiben 5700 KISZ-tag dolgozik, a fiatalok korosztályá­nak csaknem a fele. Sok helyen még mindig alapvető probléma, hogy nincs hol összejövetelt ren­dezni az ifjúsági szövetség tag­jainak. A Gyulai Kötőipari Vál­lalatnál a munkateremben tart­ják a taggyűléseket, de nincs megnyugtatóan megoldva ez a kérdés olyan nagyüzemeknél sem, mint például a Békéscsabai Kon­zervgyár vagy a kötöttárugyár. A kérdés másik oldala, hogy nem mindig az „idősek” segítő­készségében, hanem maguknak a fiatalembereknek ötletességében lendületében, következetességé­ben van a hiba. A Szarvasi Vas­es Fémipari Ktsz fiataljai példá ul megközelítően sem remekel­nek olyan KISZ-programokat, amelyek saját igényeiket kielégí­tenék, pedig a külső körülmé­nyek, tárgyi feltételek náluk igen kedvezőek V. J. Helyreállítják a II. világháborúban lebombázott emeleti részt Készül a békéscsabai vasútál­lomás épületének rekonstrukci­ós terve, amelynek megvalósítá­sát előreláthatólag a jövő év második negyedévében kezdik meg Nagy Zoltán, az állomásfőnök Helyettes vezető mérnök tájékoz­tatása szerint felújítják többek között a nagycsarnokot, amely­ből eltávolítják a jelenleg ott­levő málhakamrát. Az informá­ciós iroda a gyermekes anyák várótermének helyére kerül. A tanuló-várótermet kultúr-váró- teremmé alakítják át, ahol a fi­atalok továbbra is tanulhatnak, a felnőttek pedig olvashatnak. Korszerűsítik az Utasellátó el­árusítóhelyeit és újságáruspavi­lon is létesül. A nagycsarnokban több elárusító automatát helyez­nek eL A kijárati csarnok előtt (a vá­gányok felé) IBUSZ-helyiséget terveznek, ahol a nemzetközi vonatok utasainak az igényeit (pénzbeváltás, hálókocsiban helybiztosítás stb.) elégítik ki. Korszerűsítik a mosdókat, WC- ket A menetrendet (amely most táblákon látható) falba épített keretekben helyezik el. Az egyéb hirdetmények elhelyezését is tet­szetősen, reklámvilágítással old­ják meg. A peront tetővel alakítják ki a postáig, és valószínűleg korlá­tok sem lesznek. A tartóoszlo­pokat úgy helyezik el, hogy a csomagszállító villamos targon­cák az utasok zavarása nélkül közlekedhesenek. Helyreállítják a II. világhábo­rúban lebombázott emeleti részt, így az épület kívülről szimmetri­kus kiképzést kap. Az Utasellá­tó belső területét megnagyob­bítják, az emeleten üzemi helyi­ségek lesznek. A másik oldalon bővítik a postát és változtatnak a vasúti üzemi helyiségek elhe­lyezésén is. Födémcserére és külső tatarozásra is sor kerül. A rekonstrukcióra mintegy 12 millió forintot fordít a MÁV. A forgalom zavartalan lebo­nyolításának biztosítására az egyes részfeladatokat szakaszo­san hajtják majd végre és a munka előreláthatólag 2 évig tart. Ez idő alatt az állomás Megkezdődött a nagy karácsonyi vásár. Békéscsabán a Képcsarnok Vállalat kirendeltsége tesz sokat azért, hogy a modern lakáskultúra ki­alakítását segítse, és hozzájáruljon a tömegek vizuális-művészeti neve­léséhez is. Mint a bolt vezetője elmondotta, az utóbbi hónapokban kü­lönösen a terakotta-szobrok és a rézkarcok iránt nagy az érdeklődés, ami természetes is, hiszen olyan kitűnő szobrászok müveit hozták for­galomba, mint Marosán László, Gondos István, Herényi Jenő, a réz­karc művészei közül pedig Szabó Vladimir és Kiss Terézia. — Felvé­telűnk a kirendeltség karácsonyi kirakatát mutatja be. Fotó: Demény előtti tér forgalmát is szabályoz­ni fogják. A rekonstrukció be­fejezése után a tér aszfaltburko­latot kap. Stabilizálódott a megyei szervezet — Mezőgazdasági szakembereink igénylik a MSE fórumát , Vezetőségválasztó taggyűlés a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetében Tegnap jelentős esemény szín­helye volt Békéscsaba. Megyénk mezőgazdasági szakemberei és a mezőgazdasági üzemek képvise­lői, a Magyar Agrártudományi Egyesület tagjai összegezték az elmúlt 4 év egyesületi munkáját, új vezetőséget választottak és meghatározták az 1969. évi szak­mai feladatokat. A vezetőségválasztó taggyűlé­sen megjelent György Károly, a Magyar Agrártudományi Egye­sület főtitkára, Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának mezőgazdasági osztályve­zetője, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Nagy Mihály, a Körösök Vidéke és Horváth Pál, a Dél-Békés me­gyei Tsz Területi Szövetség tit­kára. A vezetőség munkájáról Por­koláb Károly titkár mondott be­számolót. Mondanivalóját úgy állította össze, hogy azzal, mint­egy bizonyította: a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete az elmúlt 4 esztendőben rendezett program­jai milyen előnyösen szolgáltak a megye előtt álló termeléspoli­tikai feladatokat. Miután a taggyűlés elfogadta a vezetőség beszámolóját, György Károly főtitkár az egyesületi munkában kiemelkedő társadal­mi aktíváknak adta át a minisz­ter, illetve a Magyar Agrártu­dományi Egyesület elnökségének kitüntetéseit. A Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa és Lehoczki Mi­hály, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz főagronómusa. Az egye­sület aranykoszorús jelvényét Frankó János, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának csoportveze­tője, Dr. Kovács Gábor, a szarvasi ÖKKI igazgatója, Lábos László, a dobozi Petőfi Tsz fő­agronómusa, Boros László, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ker­tészmérnöke, Gráf Antal, a tót- komlósi Viharsarok Tsz főker­tésze és Dupsi Károly újságíró kapta. Az országos vezetőség ok­levéllel ismerte el Kozma Lajos, a biharugrai Halgazdaság igaz­gatójának, Hursán Pál, a Körö­sök Vidéke Tsz Szövetség osz­tályvezetőjének, Sicz György, a Körösök Vidéke kertészmérnö­kének, továbbá dr. Gippert Lász­ló állatorvosnak és dr. Makai László, állatorvosnak az egyesü­leti élet továbbfejlesztésében ki­fejtett jó munkáját. A jelölő bizottság javaslata alapján a MAE Békés megyei Szervezetének élére 15 tagú ve­zetőséget választottak. Az elnöki tisztséggel Supala Pált, alelnöki beosztással Csatári Bélát és Povázsai Gábort, a titkári fel­adatok ellátásával pedig Po''1"'- láb Károlyt bízták meg. Sláger a gyulai bútor A Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Ktsz eddigi működése leg­nagyobb volumenét, 117 milliós termelési érték gyártását tervez­te erre az évre. Néhány héttel december 31-e előtt bizonyosra vehető, hogy egy-két millióval túlteljesítik a saját elképzelései­ket, s elérik a kerek 120 milliót. Főként irodák, intézmények, szállodák felszerelését szolgáló bútoraik zöme export megrende­lésre készült. Állandó vevőik vannak a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban és Csehszlovákiában. De eljutnak a gyulai bútorok Becstől kezdve, Kuwaiton keresztül Dél-Jeme- nig vagy éppen Kubáig is. A nyugati piacokon jelenleg legnagyobb sikert a barokkos és a modern formai elemek ügyes ötvözetével komponált kerti gar­nitúrájuk aratták. Hogy bútora­ik keresettek legyenek külföldön és belföldön egyaránt, ahhoz, nemcsak megbízható minőséget szükséges produkálni, hanem új formákat, esztétikailag érdekes megoldásokat keresni nap mint nap. S mivel a mai konkurren- ciaharcban a „jó bornak is el- kél a cégér”, megfelelő reklám­ról, hírverésről is gondoskodni kell. Ebben az évben több mint félmilliót költöttek propaganda- célra a gyulai szövetkezetben. Művészi kivitelű színes ismerte­tők, prospektusok, reklámnaptá­rak készültek s többek között Berlin, Frankfurt, Grác, London, Moszkva, Párizs, Prága, Varsó kiállítási termeiben hívták fel magukra a figyelmet az arany­kezű gyulai mesterek termékei. ▼. J.

Next

/
Thumbnails
Contents