Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
XM8. december 8. 5 Vasár na í A Szonda—6 felvételei holdközeiből A Szonda—6 második felvétele, a Holdtól alig több mint 3 ezer kilométerre készült. Ugyanakkor a Föld 388 ezer kilométer távolságban volt. A félig látható kis égitest a Föld. A nagy területet mutató képrészlet a Hold felszíne. Az első képet a Szonda—6, a Holdtól 11 ezer kilométerre készítette a bolygó felszínéről. (Telefotó — AP—MTI—KS) Minivizor-68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 19. rejtvényünk Analfabéták Az lró igen rövidlátó volt. Egyszer «éta közben egy utcasarkon több embert látott egy nagy plakát élfitt, amint azt izgatottan olvasták. Megállt, és mivel otthon felejtette szemüvegét, egy mellette álló emberhez fordult; — Bocsánat, mit hirdetnek ezen a plakáton? A megszólítod vállát vonva mondta: — Éppúgy nem tudom, mint maga. En sem tudok olvasnii KÉRDÉS: Ki volt az író? 1 2 3 H 5 <o • 8 3 10 u Tsz-vezetők szabadegyeteme A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői részére a Termelőszövetkezetek Dél-Békés megyei Területi Szövetsége és a TIT ebben az évadban is meghirdeti a termelőszövetkezeti vezetők szabadegyetemét. December 18-án Orosházán indul hat előadásból álló sorozat, amelyre a jelentkezők december 13-ig kérhetik felvételüket. Az első foglalkozáson dr. Orbán Sándor egyetemi adjunktus tart előadást A földtörvény egyes kérdései címmel. A további öt előadáson is neves előadók tartanak majd ismertetéseket a mezőgazdaság időszerű problémáiról, különös tekintettel az új irányítási rendszer módosító hatásaira. Víjszintes: 1, Akiről az anekdota szói. 6. Férfinév becézve. 7. Meg ... a pénzét. 8. Vas megyei község. 11. Ritka női név. Függőleges: 1. Kilátásba helyezi. 2. Pesten haver. 3. Háztartási eszköz. 4. Kiejtett betű. 5. Mutatószó. 9. Állat- lakás. 10. Morzehang. Beküldendő a vízszintes 1. ÉRETTSÉGIZETT fiúkat segédmunkásnak FELVESZÜNK. Szakmai tanulási lehetőséget biztosítunk. BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VALL. TELEPE, Békéscsaba, Szent István tér 18. fl szövetkezet! gazdálkodás erősödésével nőtt a termelés színvonala, javult a parasztság jövedelme, minden eddiginél kedvezőbb a felvásárlás eredménye Interjú Csomós Istvánnal, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével A nagyüzemi mezőgazdaság bölcsője itt ringott Békés megyében. A felszabadulás utáni években a sarkadi Fekete-éren elsők között alakult meg az országban a Lenin Tsz. Az ő példájukat követte megyénk parasztsága. A szövetkezeti gazdálkodás szervezése 1950 és 1962 között befejeződött Nagyüzemeink termelési eredményeik növelésével jó alapot teremtettek az anyagi és technikai bázis kialakítására. A társadalom sokirányú támogatásával kialakult termelés és egy belterjes irányú fejlődés vette kezdetét. Termelőszövetkezeteink ma már jelentős mennyiségű árut termelnek az ország ellátására, az élelmiszeripar kapacitásának kihasználására és exportra. Az elmúlt 10 esztendő legfontosabb jellemzője: a termelőszövetkezetek megszilárdulása. Erőteljes ütemben nő a közös vagyon és a közösből származó jövedelem. Mezőgazdaságunkban ez olyan körülmények között valósul meg, amikor az aktív keresők száma — az iparfejlesztés következtében — csökken, ugyanakkor a tsz-ek anyagi, műszaki bázisa növekszik. Hogy a termelőszövetkezeti mozgalom erőre kapása mit jelent, azt két adat tanúsítja talán a legjobban. 1965-ben Békés megye termelőszövetkezetei 38,7 százalékkal több élelmiszert, ipari nyersanyagot adtak az országnak, mint az átszervezést megelőző 1960-as esztendőben adott az egész megye. Pártunk VIII. és IX. kongresszusán a mezőgazdaságot a népgazdaság egyik legjelentősebb ágazatának minősítették. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődését, erősödését mivel lehetne legjobban érzékeltetni? Ezzel a gondolattal kerestük fel Csomós István elvtársat, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. — A párt megyei bizottsága egyéni gazdálkodós időszakában most csaknem kétszer annyit termelnek üzemeink. Miután előtérbe került az állattenyésztés szervezése, gondoskodni kellett a takarmánytermesztés fellendítéséről. Kukoricából, őszi árpából, takarmánybúzából, lucemaszéná- ból és egynyári zöld takarmányból a búza termésátlagához 'hasonlóan előnyös a változás. A konzervgyár és a hűtőház építésével Békés megyében új ágazat, a zöldségkertészkedés fejlesztése is elkezdődött. Állattenyésztésben szintén jelentős az előbbre lépés. Különösen a sertéstenyésztés eredményei kimagaslóak. Volt időszak, amikor Békés megye — 1959—1960 ban — 100—110 ezer hízott sertést adott a népgazdaságnak. Ebben az esztendőben az állami felvásárlás jól megközelíti a 300 ezret. Vagyis a sertéshizlalást, mint termeléspolitikai célt aránylag rövid idő alatt sikeresen valósítottuk meg. A szarvasmarha-tenyésztés és a juhtartás minőségi és mennyiségi fejlesztése további feladataink között szerepel. A kormány intézkedései is ezt sürgetik. Ennél a kérdésnél, úgy érzem, feltétlen szólnom kell a gyenge termelőszövetkezetek erősítéséről. A megkülönböztetett gondoskodás révén megyénk valamennyi termelőszövetkezete az erősödés útján halad. Korábban a Békés megyei tsz-ek 28,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Az idén tavasszal 15 ilyen tsz-szel számoltunk. Most úgy látjuk, hogy év végére ezek száma tovább csökken, — A gazdaságirányítás új gazdasága előtt rendkívül kedvező fejlesztési lehetőségek állnak. Legújabb törekvéseinket a békési duzzasztó építése és a II. Tiszai vízlépcső vizének a békési lösz- hátra való juttatása jellemzi. Ezek mellett foglalkozunk különféle társulások, közös vállalkozások szervezésével. A termelés világszínvonalra emelését elsősorban azoknál: az üzemeknek ajánljuk, ahol ennek feltételeit megteremtették. Hatósági intézkedéseinkkel, különböző ösztönzési módokkal olyan irányba befolyásoljuk a gazdálkodást, hogy mind több műtrágyát, növényvédőszert, gépet, korszerű épületberendezéseket és épületeket vásároljanak nagyüzemeink. — A megnövekedett feladatok teljesítésére megvannak-e » személyi feltételek? Milyennek mondja a megye szakember- és szakmunkás ellátottságát? — Ha a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteket vizsgáljuk, könnyen megállapíthatjuk, hogy a termelési eredmények azért haladják fúl a megyen átlagot, mert a nagyüzemet szakemberek vezetik, illetve a termelést ők irányítják. Ahol jó a szakember-ellátottság, ott általában a szakmunkáshiányra sem panaszkodnak. Az átlagosnál gyengébb eredménnyel dolgozó szövetkezetekben viszont kevés az egyetemet végzett szakember, kevés a szakmunkás. A feladat tehát adott Különben » megye előtt álló termelési feladatok, célkitűzések elérésére az országos átlagnál Békésben kedvezőbbek az eredmények. Mi mégis azt mondjuk, hogy az egyetemet végzett szakemberek munkába állítását valamennyi gazdaságban meg kellene gyorrendszerében kapott üzemi ön- sítani, A mezőgazdaság anyagi, állóság hogyan hatott a termelésre? — Dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter- helyettes a napokban Gyulán járt. A vele folytatott beszélgetésből tudom, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének tapasztalatai a reméltnél kedvezőbbek. A termelés tervszerűsége a népgazés a megyei tanács 1—2 évre I dasági igényekhez mérve sokat szólóan különböző gazdasági feladatokat jelölt meg elérendő termeléspolitikai célként. Melyek ezek? Termelőszövetkezeteink dolgozói milyen fokon segítették e célkitűzések megvalósítását? — A párt megyei bizottsága és a megyei tanács állandóan figyelemmel kísérte a Békés megyei termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Hosszabb-rövidebb távra termeléspolitikai feladatokat javasolt, melyeket elsősorban a mozgalomban dolgozó kommunistáknak ajánlott iránytűként. Ez az iránytű jó volt. Nagy hasznát vették ennek, hiszen a mi szövetkezeti mozgalmunk helyi tapasztalat hiányában, a kollektív vezetésben rejlő bölcsesség alapján léphetett magasabb osztályba. A termeléspolitikai feladatok közül elsőnek említem a kenyér- gabona termesztését. Sokak által ismert, hogy az átszervezés előtt mennyi volt a búza átlagtermése és mennyi most. Kenyérgabonából kisebb területen, mint az Karácsonyi rejtvényszelvény 19. | 1968. december 8. 1 Jó megjelenésű női munkaerőt perfekt gyors- és gépírói tudással titkárnői állás betöltésére keres békés megyei vállalat. Jelige: „Szolgálati lakást adunk”. Ajánlatokat a Békés megyei Lapkiadó Vállalat címére kérjük. javult. Ebben az esztendőben — műszaki fejlesztése ugyanis ma már elképzelhetetlen jó felkészültségű szakemberek — mérnökök, technikusok, szakmunkások — nélkül — A háztáji árutermelésben Upasztaiható-e előbbre lépés az utóbbi évekhez képest? A termelcszövetkezeü tagok háztáji gazdaságát a közös gazdaság szerves részének tekintjük. Erről volt szó a párt IX. koríga felvásárlási eredmények is mu- resszusán is. Éppen ezért azokat tatjak termelőszövetkezeteink- az árutermelési lehetőségeket, ben nagy bőségben olyan cikke- melyeket az egyes emberek tekét termeltek, melyekre az or- remtenek meg családi házaik kö- szagiak szükségé volt. Ezt Soós rül, támogatjuk. Hízott sertésből eüvtárs úgy fogalmazta meg, hogy, hízott marhából, tejből, baromfi- a tervszeruseg a népgazdasági el- bői, zöldségből, gyümölcsből je- kepzelesekhez képest a mezőgaz- lentős mennyiséget termelnek a dasagban is megközelítette a 99, megye, illetve az ország ellátásá- szazalékot. Valamikor a tervle- i ra. Mind több szövetkezetben bontásos időszakban — 4—5 évvel ezelőtt — ilyen eredményről nem beszélhettünk. Az új irányítási rendszer gazdasági ösztönző az első esztendőben jónak bizonyultak. Erősítették és módot adtak a helyi kezdeményezések kibontakoztatására. A lehetőségeket üzemeinkben ki is használják. Több helyen a hagyományos üzemágak mellé új, úgynevezett kisegítő ágazatokat fejlesztettek ki. A termelés sokoldalú szervezése növeli az üzemek biztonságát, példázza az önállóságot, a. gazdasági élet erősítését — Ismertek Békés megye kedvező természeti adottságai. Ezek még jobb kihasználását figyelembe vették-e a mezőgazdaság távlati fejlesztésének irányánál? — Az ország dél-keleti határ- része szerencsés helyzetben van. A Csanádi és békési löszhát hazánk egyik legtermékenyebb tákap sokoldalú támogatást a háztáji termelés. Szemes és zöldtakarmányból, silózott takarmányból több helyen annyit juttatnak, amennyi a háztáji körül tartott jószágnak elegendő. Nem ritka azoknak a tsz-eknek a száma, ahol a háztájiban termelt árut a szövetkezet közreműködésével — háztáji bizottság — értékesítik. Ezt helyes és jó törekvésnek tartjuk, mert a háztáji termelésben stagnálás, egyes cikkek esetében viszont visszaesés tapasztalható. — Milyen gazdaságpolitikai folyamatok befolyásolását javasolja a helyi szerveknek? — Az egységes parasztosztály megteremtése több évre, sőt évtizedre szóló feladat. Nyilvánvaló, hogy az egységes osztály kialakítását segíti a munkaverseny, az anyagi érdekeltség fenntartása, növelése, a szocialista brigádmoz- galorn fejlesztése. Mind-mind a hatékony emberi munka megbecsülésének eszköze. A munka szeja. A jó talaj és a sok napfény j rintá részesedés havi elszámolása Békés megye egyik legnagyobb! morálisan hatott és jelentősen természeti kincse. Ha ehhez hozzászámítjuk a geotermikus energiát — földgázt és tennálvizet — továbbá a Körösök és a nagy fontosságú népgazdasági beruháserkenti a továbbfejlődést. Meg|- győződésem: a Békés megyei szövetkezeti mozgalom összességében jó irányban, fejlődik, szocialista mezőgazdaságunk jól szolgálj® zások eredményeként felépített közös ügyünket— fejezte be kér- j Tisza I. és az épülő Tisza II. duz- ! déseinkre adott válaszát Csomó6 j zasztómű vízhozamát, akkor el-! elvtárs. j mondhatjuk: Békés megye mező-i Dupsi Károly
