Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
iS. december 8. 3 Vasifnav* MEGÉRNÉ A kosárfonás hazájában, Békésen nemrégiben hangzott el az egyik értekezleten: nincs biztosítva a közép- és felsőfokú szakmai utánpótlás. Ipari tanulók jelentkeznek, de a fűz-, a nád- és a kosárfonás magasabb szakmai képzésére jelenleg Magyarországon nincs lehetőség. A szakemberek keserűen jegyezték meg, hogy a világpiacon a népi demokratikus országok közül Magyarország mellett egyedül Lengyelország az, amelyik nagy tételű kosáripari termékkel jelentkezik és náluk nemcsak kosárfonó technikum, hanem főiskola is működik. Hihetetlen volt ezek után hallani, hogy lehetőségünk nyílna fiatalokat kiküldeni Lengyelországba tanulni és nincs jelentkező (?!). Néhányan joggal kifogásolták: miért nem igyekeznek az illetékesek a kosáripari szakmunkások, s az ipari tanulók figyelmét felhívni és lehetőséget biztosítani továbbtanulásukhoz. Bizonyára akadna Békésen vagy máshol jelentkező és hosz- szú évek után sikerülne enyhíteni a kosárgyárban a közép- és felsőfokú szakember-utánpótlást. Talán jó volna megpróbálni... P. I. Még egyszer Mágorról fl napokban olvastam, hogy i Az alapból kikerült III. István Vésztő határában levő Mágori halmon Árpád-kori kéttomyos apátság falainak feltárását kezdték meg. E munkával kapcsolatban néhány tapasztalatra szeretném felhívni az ásató régészek, tanácsi szervek meg a vésztői nép figyelmét. Azt írja László Gyula régészprofesszor, hogy amely terepet egyszer megásatnak, firmák további tanulmányozása lehetetlen. Mágor különleges helyet foglal el nemcsak Békés megye, hanem a magyarság őstörténete szempontjából is. Nem csupán egy Ar- pád-kori kolostorról van szó, hanem nélkülözhetetlen adatokat sejtet a történetkutatás számára kun—magyar vonatkozásban is. Hosszas huzavona után elismerték a szakemberek a gyulai téglavár országos kultúr- és hadtörténeti jelentőségét. A mágori kolostor esetében ennél kisebb, de jóval régibb épületről van szó, A megelőző korok nemzedéke azért is ültetett szőlőt az egykori kolostor helyén, mert jó mélyen megforgatták a talajt, kíváncsiak voltak a földben maradt holmikra. Persze, a szőlő gyakorlati haszna is fontos volt Vidékünkön egymás után tűnnek el a mohácsi vész előtti középületeknek még az alapjai is. 1887-ben a dévaványai templomdombot hordták le. Az első háború alatt Péter András csináltatott családi kriptát a tordai halomba. Az 1938-ban kiásott ecsegi templomalapot 1950-ben még fel lehetett mérni, 1967-re már annyira összetúrkálták az oda kiszálló iskolások meg egyéb kincskeresők, hogy ma már csak egy csomó téglatörmelék az egész. A simaszigetit 1938 őszén dévaványai cserkészek csákányozták széjjel. 1967 májusában a kisharsányi utolsó tégláit hordták vasúti töltésbe. dénárból megállapíthattuk a korát. Nagyon helyesen járt el 1939- ben a kunhegyesi intéző, mikor a tomaji templomalap kikeresésénél feltételül szabta, hogy utána temessék be. Így történt. Vigyázzunk a mágori alapokra! Ügy ne járjunk vele, mint az ecsegivel vagy a kisharsányival. Mérjék be a régészek oly pontosan, ahogy csak lehet. Tegyenek el minden leletet, vegyenek belőle talajmintát, rajzoljanak be pontosan minden réteget. Ne hagyják azonban az ásatás befejeztével betemetetlenül az alapokat, hogy az időjárás és a kincskeresők kárt ne tehessenek benne. Van a dolognak egy másik oldala is. Az ásatással párhuzamosan meg kell indulni történelmi hagyományaink feltárásának, majd feldolgozásának is. Közismert, hogy amennyire elöl van Békés megye a történeti kutatás terén, ugyanolyan hátul álldogál a történeti hagyományok gyűjtése tekintetében. Itt is van anyag, csak visszafelé haladva egyre finomabb módszerrel kell kiszűrni a népnyelvi, tárgyi és írásos maradványokból. Arra pedig még kísérlet sem történt, hogy a i helyrajzi hagyományokat (hal- I mok, gátak, térszíni formák hagyománya, telep keletkezése és | pusztulása stb.), összehasonlítsák a terepen észlelhető jelenségekkel. Pedig ezeket is ugyancsak j megváltoztatta a nagy vízszabályozás, szikjavítás és az egyre terjedő öntözés. Hát még attól hol tartunk, hogy mindezeket könyvben megírva eljuttassuk a fiatalokhoz! A nyelvészeti és történeti hagyománybeli feltárás éppoly kevéssé gyerekmunka, mint a méterre lenn húzódó alapoké. Dr. Bereczki Imre (?.rAkik megjárták a Margit körúti börtönt Minden becsületes ember a bőr- i csak azért volt találó, mert ten- j tön szó hallatára összerázkódik és \ niakarása a párt ügye iránt hairtózik még a gondolattól is. Ennek ellenére mégis akadtak, akik vállalták a múlt társadalmi rendben a súlyos börtönéveket, sorstársaik és a maguk emberibb éledéért. Ezek a nagyszerű emberek kommunisták voltak, akiket, az eszme, az új világ eljövetelének biztos tudata lelkesített és erősített. Dombegyházáról, Nagykamarásról és környékéről mint veszedelmes kommunistákat 36 embert tartóztattak le 1941. november 24- én. Mindannyian az egyik leghír- hedtebb helyre, a budapesti Margit körúti katonai börtönbe kerültek. A szörnyű körülmények, az illegális párttagok egymás utáni kivégzései nem sok jót ígért számukra.» tártalan volt, hanem azért is, mert az elvtársak testi-lelki jó barátot éreztek benne A nagy tudású, határozott fellépésű orvos mind több megbízatást kapott attól a pártközponttól, melynek 1933-tól 1936-ig ő maga is egyik vezetője lett. Erről így emlékezik Nemes Dezső elvtárs (az MSZMP Politikai Bizottságának tagja). Ebben az időben Well elvtárs az apparátust vezette. ö volt a felelős azért, hogy a párt kapcsolata a külfölddel meglegyen ... Bármit kellett is elintéznie, nem ismert akadályt. Soha, semmi sem előzte meg nála a pártmunkát. A Horthy-uralom bírái 10 évi börtönre ítélték 1936-ban. amiről a Prágai Magyar Űjság adott hírLetartóztatták a magyarországi < titkos kommunista szervezet vezérkarát • f- ■}..<* ■}■ .** * A letartó«» tott kommum$tá& közölt “?áyírsserveaet cíxhAí A másik letantójtatolt kát, amíg a kerékpárosok el nem haladtak. Ekkor azonban Teréz már nem mozdult. Csóka behúzta a- nőt a búzatáblába és otthagyta. Visszament a híd alá, ahol megtalálta Teréz karóráját, ezt zsebrevágta. A retikül- bői elvette a kulcsokat, valamint 120 forintot és elindult. Eleinte a retikült is, a szatyrot is magával vitte, később azonban ezeket eldobta. Amikor Csóka felült a kerékpárjára, néhány perc múltán találkozott egyik munkatársával, aki szintén kerékpáron jött. Sem neki, sem a másiknak nem volt lámpája, de amikor egymás mellé értek, munkatársa mégis megkérdezte: — Te vagy az, Pista? Csóka nem válaszolt. Másnap munkatársa ismét megkérdezte: — Veled találkoztam tegnap este? — Nem. Nem velem — válaszól— Egy magyar nőtől vettem el,, akit meg is öltem. ] — Nem félsz, hogy kitudódik?! Ezért fel is akaszthatnak! — Nem tudódik ki! Csak akkor,! ha te kikiabálod! Gyere, öntsél vi-' zet a kezemre, mert véres! ! A feleség hozta a vizet és Csóka megmosta a kezét. Véres volt, mert a megtámadott nőt a hídnál erősen szájon ütötte és ekkor indulhatott el Teréz vére. Csóka a pénzről nem szólt, azt megtartotta magának. A kézmosás után lefeküdt és jóízűen elaludt. Másnap azt tartotta legfontosabb dolgának, hogy kimenjen arra a helyre, ahová a lopott kerékpárt dugta. Nagy bosszúságára a kerékpárt már nem találta óit. Kovács Ferenc elvtárs így emlékezik : — Megérkezésünk után egyszer csak a cella ajtaja kivágódik és újságokat, ennivalóval telt csomagokat dobtak be. Rövidesen megtudtuk, hogy itt van Dombegyháza szülötte, az illegális KMP egyik országos vezetője, dr. Weil Emil elvtárs is. Ez a hír futótűzként terjedt és a rabtárs börtönorvos, ahol csak tudott, segített. Lelket öntött belénk, hitünket erősítette. És a legsötétebb helyen, a börtönben. hírközpont alakult ki. Lessük a Vörös F-H.sereg győzelmi híreit és vártuk az új világot, amit közülünk néhányan — köztük Boj- ,tos Sándor elvtárs is — nem érhettek meg... ; Weil Emil 1897-ben, Dombegy- > házán született és nevelkedett. ♦ Apja, a falu orvosa elvitte maEzután pedig élte nyugodtan a. maga életét. Terézke temetésére«gával betegeihez, a szegény-sor- hívták szülei is, a felesége is, dejra, ahol a zsellérek éltek. A szü- oda mégsem ment el. Járt-kelt to-«iői ház kultúrája mellett fiatalon vábbra is, mintha mi sem történtJ kijárt egy másik iskolát is, ahol volna. Egészen a tiszaszederkényi* f- tantárgy a nyomor volt. eroszakoskodasig. Egy évig jár-? ^ _ , ... kált büntetlenül, egy ember éle-t Mmt orvos>. Csepelen fehsmerte. ta Csóka Mindezt már a tettes be- tének adósságával. A rendőrség4 hogy azt a kizsákmányolást, amit ismerő vallomása után mondta el türelmes, felderítő munkája, mely-. falujában, majd később munkaszék munkatársa De jó lett vol- nek lényegéről nagy vonalakban ‘ betegeinél látott, csak a párt ere- na, ha előbb beszél, rögtön azután, most beszámoltunk. eredménv-*je képes megszüntetni. Így lett ahogyan a holttestet megtalálták! nyel Járt. Csókának fizetni kell *a viharsarki születésű orvos 1928- Bizonyára jóval előbb kézre került volna a bűnös! Otthon Csóka átadta az órát a feleségének. — Ezt neked hoztam. — Honnan van? az adósságért. A megyei bíróság" első fokon húszévi szigorított, börtönbüntetésre ítélte Csóka 1st-' vánt. Priska Tibor VÉGE ban tudatosan a Kommunisták Magyarorázági Pártjának tagja. Illegális neve Bárányos volt, de harcostársai csak „aranyembernek” nevezték. Ez a név nemadást. A Margit körúti börtönben 1941-ben viszontlátta falusi játszótársait, meglett emberekként, kommunistákként. Jól emlékezett a dékányandrásokra és társaikra. De ugyanoda kerültek a budapesti elvtársak is, köztük Schön- hercz Zoltán, aki mellett a legsúlyosabb órákban, a siralomházban is ott volt... A felszabadulás után nagy energiával a szétrombolt egészségügy megszervezéséhez látott. Az ő nevéhez fűződik az OrvosegészségA kommunista orvos, dr. Weil Emii ügyi Szakszervezet létrehozása. Mint kommunista orvos 1951-ig I tevékenyekedett, az elsők között Kossuth-díjat és magas kormánykitüntetéseket kapott, majd a Magyar Népköztársaság washingtoni követe lett. Két év után hazakerült és a meg nem értés, a mellőzés 1954-ben gyors halálát okozta. Emlékműve a budapesti Kerepesi temetőben a munkásmozgalom mártírjai között hirdeti szavait... „Most már egész tudásunkkal, egész életünkkel a magyar nép egészségét szolgáljuk”. * A párt fél évszázados jubileumi ünnepén Dombegyháza lakói, Nagykamarás és a környék régi forradalmi harcosaival, a bebör- tönzöttekkel együtt jöttek össze, j hogy kegyelettel emlékezzenek községük szülöttére, a forradalmár kommunista orvosra. Emléktáblát avattak és a modern művelődési ház dr. Weil Emil nevét vette fel. A deresedé és ritkuló hajú, de ma is lelkes régi párttagok között volt Weil elvtárs özvegye, családja és néhány órán át újból elevenen emlékeztek, erőt merítettek a jövőre. Pankotai István Az özvegy Dékány Andrással múltat elevenítik. és Kovács Ferenccel, a dicső (Fotó: Esztergály Keve)
