Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-06 / 286. szám
1908. december 6. 5 Péntek Miről tárgyalnak a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai? BÉKÉSCSABA: A jubileumi év ünnepségsorozata BÉKÉS: Politechnikai oktatás GYULA: Földtörvény MEZŐKOV ÁCSHÁZA: Közrend, közbiztonság Ma, december 6-án tartandó járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak ülésein a soron következő tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Ezenkívül több olyan napirendi pont is vitára kerül, melyekről lapunkat is tájékoztatták. BÉKÉSCSABÁN a városi tanács végrehajtó bizottsága a város újratelepítésének 250., a várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmával rendezett ünnepség-sorozatáról kért beszámolót. A jelentés arról tanúsodik, hogy az év során 34 nagyobb kulturális rendezvény volt. Ebből négy országos jellegű tudomá- nyos tanácskozás, öt pedig kül- j földi vendégcsoportok részvételé- j vei orvosi tanácskozás. Hat előadásból álló kulturális bérletsoOlvasónk írja: Mozaik Okány községből Á forradalmi láng fényében A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50 éves évfordulójáról ünnepi csapatgyü- lésen emlékeztek meg az okányi úttörők. A pajtások mellett az ünnepségen részt vettek a párt és a község vezetői is. A déli órákban érkezett meg a forradalmi láng, melyet az úttörők előtt adtak át a csapatnak. M inivizor-68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 17. rejtvényünk Színházban A nagy orostz költő egy színházi estén két fiatalember mellett ült, akik lelkesen tapsoltak egy igen közepes tehetségű színésznő, Asszenkova játékának. A két lelkes ifjú, látva, hogy a mellettük ülő költő — akiről nem tudták kicsoda — unott közönnyel néizi az előadást, hangos megjegyzéseket tettek arról, hogy szomszédjuk műveletlen, ostoba alak. A költő ekkor hirtelen a szemtelen- kedő ifjak felé fordult: — Uraim, önök engem ostoba, műveletlen alaknak neveztek. Ezért tulajdonképpen arcul kellene ütnöm önöket, de nem teszem, mert Asz- szenkova még azt hihetne, hogy neki tapsolok. Kérdésünk: mi a költő neve?-f 2 3 H S <0 8 9 1» jÉlf 10 Vízszintes: 1. Régi szerb-horvát váltópénz. 6. Mohamedán törvény tudó. 7. Uszály. 8. Ráma. 9. IN. 10. Napisten (+’). Függőleges: 1. Akiről az anekdota szól. 2. Ilyen szer is van. 3. Kátrány németül. 4. Elektromos áram mérték- egysége. 5. Adtak neki. Beküldendő a függőleges 1. Karácsonyi 4 rejtvényszelvény 17. 1968. december 6. A pajtások köszöntötték a megjelent kommunistákat és átnyújtották azokat a jelentéseket, amelyekben a teljesített pártmegbízatásokról számolnak be. Az okányi tantestület nevelői az elmúlt hónap végén értekezletet tartottak, Vass Józsefné Szocialista ünnepeink és az iskolai nevelőmunka címmel vitaindító előadást mondott. A hozzászólók elmondták, hogy a megemlékezéseknek élmény szerűvé kell válniuk, mert ez segíti elő a tanulókban a hagyományok maradan- dóságát. Hangoztatták azt a véleményt, hogy a tanulók öntevékeny munkáját nagyobb gonddal szükséges bátorítani, hiszen csak így válik igazi segítőjévé egy-egy megemlékezés az oktató-nevelő munkának. Ünnepi párttaggyűlések Az MSZMP alapszervezetei ösz- szevont taggyűléseken emlékeztek meg pártunk 50. születésnapjáról. Az elnökségben mindenütt ott voltak az idős veteránok is. Az ünnepi gyűlések résztvevői egyperces néma felállással adóztak mártírjaink emlékének. Majd emléklapot kaptak azok az elvtársak, akik 20 éve tagjai a pártnak. Az úttörők és a kiszesek jó kívánságaikat tolmácsolták, s fogadalmat tettek hűségükről. Szakkörök, előadássorozatok Egy éve már, hogy az Okányi Művelődési Ház igazgatója megszervezte az irodalmi szakkört. Ez idő alatt sikerült népes tábort maga köré gyűjtenie. Jelenleg a szakkör összejövetelein 25—30 klubtag jelenik meg rendszeresen. A vezetők változatos munkatervet dolgoztak ki erre az évadra is. Az irodalomról, művészetről szóló előadásokat közös mozi- és színházlátogatás tarkítja. Például október 19-én 26 klubtag tekintette meg Békéscsabán a Jókai Színházban Raffai Sarolta: Egy- szál magam című drámáját. A színházlátogatást vitaest követte. Jelenleg színháztörténeti előadássorozat szerepel a foglalkozásokon, melyeket Daniss Győző, a Jókai Színház rendezője tart. Űjabb előadásra december 9-én kerül sor. A művelődési házban elkezdődött a Szőlőtermesztési Akadémia TIT-előadássorozata. Az előadásokat sok képpel és grafikonnal tarkítva Szabó Lajos, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz agronómu. sa tartja. Az érdeklődést mutatja, hogy a legutóbbi előadást 29-en hallgatták meg. Kiss Istvánná Okány rozatot szerveztek, melyen a pécsi balett, orgonahangverseny és neves előadóművészek kaptak helyet. A rendezvényeknek jelentős részét képezte az olyan jellegű program, mely a gyermekek, az ifjúság, a felnőtt lakosság körében foglalkozott a megye- székhely jelenének, jövőjének ismertetésével. Ezek voltak többek között a KI mit tud városunkról? mottójú úttörők és kiszesek vetélkedője. A TIT tudományos ülése két várostör- téneti előadást és négy korreferátumot tartott, ezenkívül a város történetével kapcsolatosan minden kerületben előadást rendeztek és bemutatták a városról készített kisfilmet. A végrehajtó bizottság most olyan határozatot készül hozni, amelyben megállapítja, hogy a jubileumi évforduló programjának kidolgozásában, végrehajtásában a város lakosságának minden rétege és társadalmi szervei elismerésre méltó munkát végeztek. Ezért utasítja az évforduló lebonyolítására szervezett albizottságok elnökeit, hogy állítsák össze azok névsorát, akinek a vb írásban is kifejezi munkájának elismerését és köszönetét. BÉKÉSEN a politechnikai oktatásról, az iskolák ellátottságán) tanácskozik a járási tanacs végrehajtó bizottsága. Kitűnik, hogj a járás területén egy helyen var ipari és tizenkét helyen mezőgazdasági gyakorlati oktatás. A foglalkozásokhoz a leglényegcsebt szerszámok, alapkészletek rendelkezésre állnak az iskolában. As alsó tagozat számára szükségei eszközöket a felső tagozati tanulók készítették el műhelymunkájuk során. Hiányosság csupán c lányok oktatásához szükséges varrógépek száma. Húsz varrógépre lenne szükség, melynek értéke mintegy 60 ezer forint Ezek beszerzéséhez a végrehajtó bizottság segítségért a megyei tanácshoz fordult. A GYULAI Járási Tanács V, B. a földtörvény végrehajtásának előkészületeiről nyer tájékoztatást. A jelentés szerint az erre alakult bizottság munkáját november 30-án befejezte. Az eljárás során 5200 személyt hallgatott meg a földingatlannal kapcsolatban. A felmérés szerint 1969. január 1-én a termelőszövetkezetek tulajdonába kerül megváltás útján mintegy 18 ezer katasztrális hold föld. MEZÖKOVACSIIAZAN a járás közrend és közbiztonsága helyzetéről tárgyal a tanács végrehajtó bizottsága. Ezt a témát legutóbb 1967 szeptemberében vitatták meg. Azóta a bűncselekmények alakulása — a jelentés szerint — valamit javult, azonban a csökkenés korántsem éri el a kívánt szintet. A bűncselekmények okát elsősorban abban látják, hogy a korábbi időkhöz viszonyítva nem gyorsult a bűncselekmények lehetőségeit adó körülmények megszüntetésének üteme. Szám szerint a közbiztonság és közrend elleni bűntettek között első helyen áll az ittas állapotban elkövetett gépjárművezetés által okozott baleset. Ezután a garázdaság, melyeket általában fiatalok követnek el. A személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopások zöme továbbra is kisebb értékű, főleg kerékpárok és esetenként besurranásos lopásokból tevődik. SZAKVASON a járási tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkájának megtárgyalása után a többi végrehajtó bizottságokhoz hasonlóan előkészíti a december havi tanácsülést. Vöröskeresztes aktívák továbbképzése Békéscsabán A Magyar Vöröskereszt városi szervezete, a TIT békéscsabai elnöksége és a KÖJÁL közös szervezésében egészségügyi szabad- egyetemet rendeznek Békéscsabán a vöröskeresztes aktívák továbbképzésére. A hallgatók tíz előadáson vesznek részt a TIT városi értelmiségi klubjában. Többek között a szabad idő helyes kihasználásáról, a családtervezés kérdéséről, az egészséges táplálkozásról, a gyógyszerek helyes használásáról tartanak előadásokat orvosok, gyógyszerészek. Beruházási hitelek az új esztendőben A vállalati beruházások pénzügyi fedezete több forrásból — a fejlesztési alapból, az állami hozzájárulásból, a beruházási hitelből — tevődik össze. A hitel megnövekedett szerepére utal, hogy a vállalatok, a szövetkezeti gazdaságok és a tanácsok 1968-ban több mint 7 milliárd forint beruházási hitelt vettek igénybe; a népgazdaság összes beruházásainak több mint 10, a vállalati beruházásoknak pedig csaknem egyharma- dát beruházási hitelből finanszírozták. A jövő esztendőben az ideivel nagyjából azonos összegű beruházási hitel folyósítására lesz lehetőség. A több mint 7 milliárdos hitelkertből mintegy 2 milliárdot a szövetkezetek és a tanácsok vehetnek igénybe, míg a népgazdaság különböző ágaiban az állami vállalatok mintegy 5,5 milliárd forintot. Az újonnan induló beruházások hitellehetőségei azonban szűkösek, mert az 1969. évi hitelkeret jelentős részét lekötik a meglevő hitelszerződések és a folyamatban levő beruházások 1969. évi szükségletei. Az 1969. január 1-től érvényes hitelpolitikai irányelvek a gyorsan megtérülő beruházások hitel-támogatását helyezik előtérbe. Ennek megfelelően a hitelkeret legnagyobb tételét a közép lejáratú beruházási hitelek alkotják, amelyeknek feltételei — 36 hónapos lejárat és 8 százalékos kamat — változatlanok. A hitelversenyben azonban azok a vállalatok lesznek az esélyesebbek, amelyek rövidebb időre kérik a hitelt, azaz gyorsabban tudnak törleszteni. Megváltoznak a hosszú lejáratú •hitelezés feltételei. Kezdjük azzal, hogy a hitel lejárata nem az üzembe helyezés időpontjával kezdődik, hanem az első kölcsönrészlet folyósításával. Nem kevésbé fontos az a változás, hogy 1969-ben hosszú lejáratú beruházási hitelt csak a Hitel- politikai Irányelvekben preferált — kedvezményezett — célokra lehet nyújtani. A kedvezményezett és kiemelt célok — a lejárat és a kamat mértéke szempontjából — négy csoportot alkotnak. Nyolcéves lejárattal és 6 százalékos ked- vezrhényes kamattal lehet hosz- szú lejáratú hitelt nyújtani az életbiztonsági szempontból halaszthatatlan, a szociális ellátást javító, a jóléti intézményeket fejlesztő beruházásokhoz. Tízéves lejárattal és 7 százalékos kamattal engedélyezhető hitel egyebek között mezőgazdasági termékek tárolásához szükséges hűtőtárolók, valamint manipulációk létesítéséhez. Tizéves lejáratra, 6 százalékos kedvezményes kamattal nyújtható hosz- szú lejáratú hitel a vidéki ipar- fejlesztést szolgáló beruházásokhoz, ha azok a kijelölt területeken valósulnak meg. Ugyanezek a feltételek érvényesek a gáz- és az olajfelhasználást növelő, a lakossági javítás-szolgáltatást és a sütőipar fejlesztését előmozdító beruházásokra. Tizenkét éves lejáratra és 6 százalékos kedvezményes kamattal nyújtható hitel mindazokhoz a beruházásokhoz, amelyek az ország fizetési mérlegét javítják. A mezőgazdasági üzemek ugyancsak közép és hosszú lejáratú hiteleket vehetnek igénybe. A hitelezés alapvető feltételei: a közép lejáratú hitelek futamideje 48 hónap, míg a hosszú lejáratú hiteleké 5 évtől 15 évig terjed. A hitelek kamata az eddigi 3 százalékról 1969-ben 5 százalékra növekszik. A lejárat a mezőgazdaságban is az első kölcsönrészlet folyósításával kezdődik. A beruházási hitelekkel a mezőgazdaságban a folyamatban levő beruházások befejezését, terméktárolók létesítését, a hústermelés növelése érdekében a szarvasmarha- és a sertésférőhelyek építését kívánják a bankok elősegíteni. Elsősorban azok a termelőszövetkezetek számíthatnak hitelengedélyezésre, amelyek saját forrásaik bevonásával a beruházások gyors megtérülését biztosítják. Mivel a kedvezőtlen adottságú gazdaságok nem versenyezhetnek a tehetősebbekkel, számukra a hitelkeret elkülönített összeget tart fenn. Kétségtelen, hogy a beruházási hitelpolitika a vállalatok számára nem ígér hitelbőséget, hisz a hitelkeret nem nő jelentősen, a hitelnyújtás feltételei pedig szigorúbbak. A Beruházási Bank felmérése szerint a népgazdaság állami szektorában a vállalatok 1969- ben több mint 30 százalékkal kívánják növelni a beruházásokat. Ha figyelembe vesszük, hogy 1969-ben a központi és a vállalati beruházások aránya kb. azonos lesz, nyilvánvaló, hogy a vállalati tervek valóra váltása tovább élezné a beruházási piac feszültségeit. Nem véletlen, hogy a hitelpolitika — miközben a hitelnyújtás feltételét szigorítja — egyidejűleg akkumulálásra ösztönzi a vállalatokat. 1969. január I-től a betéti kamatok emelkednek, az eddigi 2,3, 3,5 és 4 százalékról 3—5—6—7 százalékra. A betéti kamatok a hosszabb lekötés esetében nőnek jelentősen. A bank másféltől két évig terjedő lekötésnél 6, két éven túl pedig 7 százalékos betéti kamatot fizet, az utóbbi esetben a betét hozama eléri a hosszú lejáratú beruházási hitelekre előírt jövedelmezőségi minimum szintjét. (100 forint befektetésre 7 forint jövedelem). A mezőgazdasági üzemek és a tanácsok betétei után a bank alacsonyabb kamatot fizet, ennek maximuma 5 százalék. (Ezekben az ágazatokban a hitelkamat is 5 százalék.) Végeredményben mi várható 1969-ben a hitelpiacon? Már a korábbi felmérések is arra utaltak, hogy a vállalatok hiteligényei többszörösen meghaladják a hitelnyújtás lehetőségeit. Az is bizonyos, hogy a vállalatok — a tervezettnél magasabb nyereség következtében — fokozott mértékben hitelképesek, ami kiélezi a hitelversenyt, csak a legkedvezőbb feltételekkel jelentkező vállalatok számíthatnak hitelre. G. I.
