Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

Mérleg és program Dini* UEPVE beKej MtUT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. DECEMBER 6., PÉNTEK Am 80 fillér XXIIL ÉVFOLYAM, 286. SZÁM Tovább gazdagodik az MSZBT és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműködése Lapunk tartalmából s Szakasits Árpád: A közlemény, amelyet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 4-i kibővített üléséről kiadott, ismét megállapítja: a párt mun­kájában, harcában, a szocialista építés jelenlegi szakaszában dön­tő a gazdasági munka. Az okmány tömörsége, he­lyenként szinte jelzésszerű rö­vidsége, egyszersmind állításai­nak, irányvonalának világos osszecsengése a napi élet tapasz­talataival, ugyancsak megköny- nyíiti a kommentátor dolgát An­nál is inkább, mert az eredmé­nyekkel — legyenek bármilyen biztatók — tartózkodó szűksza­vúsággal végez, jelentvén — a többi között —, hogy a nemzeti jövedelem növekedésében három év alatt megközelítettük az öt esztendőre kitűzött célt, a lakos­ság reáljövedelme pedig már ez idén elérte az 1970-re tervezett szintet. A gazdasági reform ösz­tönző hatása tehát félreérthetet­len, annál is inkább, mert elő­készítése már 1967-ben élénkebb mozgásra késztette a gazdasági életet Mégis, a Központi Bizott­ság elsősorban azokra a műszaki, termelékenységi és jövedelmező- ségi problémákra hívja fei a fi­gyelmet, amelyeknek megoldása hosszan tartó, nagy erőfeszítése­ket kívül az egész társadalom­tól. S mert hosszabb Időszakról van szó, helyes feljegyezni az el­ismerésre joggal számot tartó, legfontosabb magatartás-voná­sokat. Ilyenek: az új követelmé­nyeknek megfelelő gazdaságpoli­tikai szemlélet és munkastílus mind a párt, mind a társadalmi munkakörökben. És — természe­tesen — minden egészséges tö­rekvés, amely a gazdálkodás jobb megszervezésére, a gyor­sabb korszerűsítésre, a jövedel­mezőbb fejlesztésre, s mindezek eredményeképpen a hazai és kül­földi kereslethez való rugalma­sabb alkalmazkodásra irányul a tervezés és termelés bármelyik pontján. Ezen belül természetesen van­nak konkrét feladataink, mint az egyensúly erősítése a fogyasztás­ban, a beruházásokban és a kül­kereskedelemben; az együttmű­ködés javítása a partnerekkel, elsősorban a szocialista orszá­gokkal, s ezáltal versenyképes­ségünk növelése; végül a válla­lati gazdálkodás tökéletesítése az új körülmények között. A cél, elsősorban a következő esztendőre, lényegében a jelen­legi egészséges fejlődési ütem megőrzése, néhány figyelemre­méltó hangsúllyal. Ezek: a fel­halom zás mértéke ne érje el a nemzeti jövedelem növekedését, s még érzékelhetőbben takarékos­kodjunk a költségvetési kiadások­kal. Javuljon az áruellátás, az árak közeledjenek továbbra is a ráfordítási költségekhez, mind­azonáltal a fogyasztási árszínvo­nal legfeljebb 1—2 százalékkal növekedhet, úgy, hogy ezzel is számolva, a reálbérek mintegy 2 százalékkal emelkedjenek. És még valami: 1969-ben jusson több az állami lakásépítésre, mint az idén! Ezek után még az eszközökről, illetőleg módszerekről esik szó, amelyek minden bizonnyal a legalkalmasabbak e célok meg­valósítására. Közülük is a leg­fontosabb az egységes népgazda­sági szemlélet, amely nyilvánva­lóan a leginkább alkalmas a jo­gos részérdekek és a közérdek összehangolására. A gazdálkodás napi gyakorlatában pedig még inkább szükség lesz jól kimun­kált gazdaságpolitikai eszközök­re a vállalatok versengésének, a nemzetközi együttműködésnek, nem utolsósorban a gyengébb vállalatok jobb jövedelmezősé­gének az előmozdítására. Mind­ezekhez még több — és ez, az idei munka ismeretében, nem üres szó, nem csekély követel­mény — még több tevékeny réaevételre lesz szükség. Kiss László, az MSZBT titká­ra, aki a napokban érkezett ha­za a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselőivel folyta­tott tárgyalásokról, nyilatkozott a két társaság jövő évi együtt­működéséről az MTI munkatár­sának: Immár tíz éve, hogy a két tár­saság egyezményben lefektetett közös munkaterv alapján dolgo­zik a két nép barátságának erő­sítésén, kiszélesítésén. A jubile­um alkalmából értékeljük eddigi közös munkánkat. Megállapít­hattuk, hogy az idén különösen sikeres volt együttműködésünk, főleg a kétoldalúan megrende­zett magyar—örmény kulturális napokat és a nagy poli­tikai, valamint kulturális évfordulókkal összefüggésben ki­fejtett eredményes tevékenység emelhető ki. Különös örömmel tapasztaltuk, hogy a Szovjetunió­ban milyen széles körben ünne­pelték meg a KMP 50. évfordu­lóját. Mostani tárgyalásaink újszerü- ek voltak abból a szempontból, hogy mindkét fél hosszabb ideje készített tervezettel ült a tárgya­lóasztalhoz. A tervegyeztetés eredményeként lényegében ké­szen áll az az egyezményterve­zet, amelyet január elején Moszkvában közös aláírásunkkal léptetünk életbe. A tervezet ar­ról a közös szándékunkról tanús­kodik, hogy immár egy évtizedes együttműködésünk tartalmát gazdagítsuk, módszereit még vál­tozatosabbá tegyük. Kedvező le­hetőséget nyújtanak erre olyan jelentős évfordulók, mint a Ma­gyar Tanácsköztársaság 50. év­fordulója és a közelgő Lenin- centenárium, amelynek előkészí­tése a jövő év feladata. Előkelő helyet foglal a jövő évi tervében a Szovjet-Magyar Ba­ráti Társaság köztársasági tago­zatai és a Magyar—Szovjet Ba­Csütörtökön az Akadémia ut­cai központban közgyűlést tar­tott az Országos Halászati Ter­melőszövetkezeti Szövetség, amelyen dr. Nádasdy György, a szövetség titkára tartott be­számolót. A szövetséghez 22 termelőszövetkezet tartozik, s ezek 80 000 holdnyi vízterüle­ten gazdálkodnak. A természe­tes vizekről az első háromne­ráü Társaság közötti kapcsola­tok fejlesztése. Az ukrán tagozat például március 21-re barátság­vonatot indít Magyarországra 300 utassal. Lvovból, Ogyesszából, Szimferopolból, valamint a her- szoni területről jönnek a vonat­tal az egyes csoportok, amelyek a budapesti ünnepségek után a vidéki testvérváros, illetve me­gye — Pécs, Kecskemét, Szeged és Zala megye — ünnepségein is részt vesznek. A Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság olyan kül­döttséggel képviselteti magát, amelynek tagjai részt vettek a Tanácsköztársaság védelmében. gyed évben 16 200 mázsán yi halat zsákmányoltak. A halá­szati tsz-ek az idén már a zsák­mány jóval nagyobb hányadát saját maguk értékesítik. A nagyobb városokban új hal­árusító üzleteket nyitottak a szövetséghez tartozó közös gazdaságok. Jelenleg 30 ven­déglátóipari egységet tartanak fenn. Idén többek között Haj­dúszoboszlón nyitottak halász- csárdát. Lapunk tartalmából s Szakasits Árpád: A falu és a város * * * Erdenies-e újítani? (Pásztor Béla írása) • * * Barangolás játékországban fi. oldal) * * + Beruházási hitelek az új esztendőben <5. oldal) Tizenegy hónap alatt 10 százalékos túlteljesítés A Budapesti Bútoripari Válla­lat (BUBIV) gyulai gyára éves pénzügyi tervét 11 hónap alatt 10 százalékkal túlteljesítette. Decemberben többtermeléssel további 10 százalék növekedés várható. Ezt elsősorban a helyes üzemszervezéssel és jobb mun­kakörülmények kialakításával érték el. A gyár fejlesztésére ta­valy és az idén több mint 2 mil­lió forintot fordított a vállalat. A termelés gazdaságosságának növelésére október 1-től a gyár fő üzemrészeiben bevezették az önálló műhelyelszámolást. To­vábbi fejlesztési célkitűzés: a technológiai és a raktárterület bővítése. Januárban alakítják meg a Magyar iparjogvédelmi Egyesület . megyei csoportját Az év elején hozták létre a megyében a Bolyai János Mate­matikai Társulat és az Eötvös I-óránd Fizikai Társulat békés­csabai csoportjait, A Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének megyei szer­vezete elhatározta, hogy rövide­sen megalakítják a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület me­gyei csoportját is. Ez lesz a me­gye tizenhatodik tudományos egyesülete. Az iparjogvédelmi egyesület helyi csoportjának létrehozását az új gazdaságirányítási rend­szer és a megye exporttevékeny­ségének növekedése sürgeti. De indokolja az is, hogy a vállala­tok termékeinek védelmével megfelelő szervezet foglalkoz­zék, továbbá szükségessé teszi a csoport megalakítását ag újítási gyakorlat újszerűsége, valamint a nélkülözhetetlen tájékozottság megszerzése. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület csoportjának alakuló ülését 196». január 16-án tartják. Előzetes szerződéseket véglegesítenek További lehetőség étkezési és takarmányborsó termesztésére — Bab-import A Vetőmag Termeltető és El­látó Országos Vállalat Orosházi Alközpontjában az utóbbi na­pokban előtérbe került a terme­lőüzemekkel kötött előzetes szerződések véglegesítése. Ker­timagból, virágmagból és gazda­sági magvakból a beérkezett külföldi és hazai rendelések mintegy 70 százaléka4 talált ed­dig termelőre. Schmidt János alközpontvezető kérdésünkre el­mondotta, hogy az állami gaz­daságok és a termelőszövetkeze­tek vezetőivel jó ütemben foly­nak a tárgyalások. Ezek ered­ménye jól megállapítható az előzetesen kötött szerződések véglegesítéséből. i,z utóbbi hetekben étkezési és takarmányborsó termesztésé­nek szervezésére újabb megbí­zást adott az országos központ. • Ezt nyomban továbbították a ! termelőüzemeknek. A termelési 1 felügyelők tapasztalata szerint • mind több gazda-ág érdeklődik ■ az előbbi cikkek termesztése : iránt. Viszont vontatottan halad ; a bab termesztési szerződésének : kötése. Ebből a cikkből vető- : magbehozatalra szorul az or- j, szág. A tsz-ek és az állami gaz- S daságok a szükséges vetőmagot • nem termesztik meg. Étkezési : babról nem is beszélve. Ez kü- • lönben országos gond, melynek ; felülvizsgálására valószínű, a földművelésügyi kormányzat intézkedéseket tesz. A jövő évi eredmények meg­alapozására a dinnyési haliva- déknevelő telepről idén 650 mázsa tenyészpontyot szállí­tottak a közös gazdaságoknak és ugyanakkor 2 millió előne­velt pontyot küldtek tovább- tenyésztésre. A tavalyinál több csukaivadékot is neveltek a dinnyési szakemberek. Prizmába kerül a káposzta A MEK gyulai tárolótelepén gondoskodnak a város lakossá­gának téli ellátásáról, többek között káposztából is. Képün­kön a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ből érkezett szép termest prizmázzák. Fotó: Papp Károly Az Országos Halászati Termelőszövetkezeti Szövetség közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents