Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-05 / 285. szám
1968. december 5. 4 Csütörtök A Belkereskedelmi Minisztérium nemrégiben irányelveket adott ki a kisegítő kereskedelmi tevékenység fejlesztésére a korábbinál szélesebb körben való alkalmazására. Az intézkedés időszerűsége aligha vitatható, hiszen a kiskereskedelmi hálózat bővítéséért tett minden eddigi erőfeszítés ellenére az ország területének mintegy 10 százalékán még ma is hiányos a lakosság ellátása számos fogyasztási cikkből. A kis lélekszámú települések érthető okokból jórészt kívül rekednek a kereskedelmi hálózat hatósugarán, jóllehet az itt élő emberek számára egyre terhesebb a naponta szükséges árucikkek beszerzéséért kilométereket fáradozni. Az ellátás szempontjából találhatók fehér foltok az üdülő-övezetekben, pályaudvarok és nagyüzemek környékén, sport- és kultúrrendezvéhyek helyein, a tömegközlekedési eszközökön, vagyis olyan helyeken, ahol egyidőben nagyobb számban fordulnak meg az emberek. A kisegítő kereskedelem eddigi korlátainak feloldása lényegesen javíthat az említett területek helyzetén és a korábbi intézkedésekkel együtt észrevehetően hozzájárul majd a lakosság jobb ellátásához. A kisegítő kereskedelem különböző formái közül a mozgóárusítás eddig is ismert volt, de csak szűkre szabott határok között lehetett gyakorolni. Az új rendelkezés szerint a mozgóárus az utcán, közlekedési eszközön, piacokon, vásárokon és rendezvényeken korlátozás nélkül árusíthatja az állami vagy szövetkezeti kereskedelem elszámolásra átvett áruját. A mozgóárus tevékenységét előre meghatározhatják állandó vagy idényjelleggel. Mindkét esetben az egész országban árusíthat játék, bazár, bizsu, pipere, képes- levelezőlap, élelmiszer, zöldség, tölt be még az üzletek közvetlen közelében is, például nagyobb ünnepek előtt, leltározások idején stb. A kiskereskedelmi ügynök elsősorban magával vitt árjegyzékek vagy áruminták alapján a fogyasztó lakásán vagy munkahelyén működik. Vállalhatja a házhoz szállítást is az őt megbízó vállalat bonyolításával, sőt a a magával vitt árut azonnal eladhatja a fogyasztónak. Üj rendszer a házibolt, ami az eddigi kísérletek alapján bevált és általánosabban alkalmazható. A háziboltos lehet otthon levő háztartásbeli vagy akárki, aki otthon tartózkodik és gondoskodik — elsősorban a községek külterületein, hogy a fontosabb élelmiszereket, napi háztartási cikkeket a fogyasztók megvásárolhassák. A háziboltos típuscsomagokat is árusíthat, amelyek a háztartásokban leggyakrabban szükséges cukor, liszt, fűszer és egyéb árukat tartalmazhatja, emellett foglalkozhat esetleg kölcsönzéssel is. A vásározó, a mozgóbclt és a házibolt vezetéséhez működési igazolvány szükséges, amiket az I. fokú kereskedelmi szaki igazgatási szerv ad ki. Igen lényeges pontja a rendeletnek, hogy a bizományos mozgó- vagy háziboltos és vásározó is csak a vállalatának árujával kereskedhet azon az áron, amit a központja meghatároz. Más vállalat áruját csak saját igazgatósága engedélyével árusíthat és saját árujával nem kereskedhet. Zsolnai László „IGAZI HOBBYM A FESTÉSZET... Középkorú, deresedő hajú, joviális ember. Zömök testalkata, higgadt, megfontolt taglejtése derűs, nyugodt természetről tanúskodik. Ám ha piktúráról vagy egyáltalán képzőművészetről esik szó, hamar tűzbe jön... Varga János, a Békéscsabai Kötöttárugyár osztályvezetője. Öt magát sokan ismerik a gyárban, szenvedélyét már kevésbé. Munkatársai közvetlen, emberséges magatartásáért tisztelik, szeretik. Szerény ember, nem kenyere a dicsekvés. Azért mégis el kell mondani róla, hogy munkahelyén derekasan, becsületesen helytáll, és festményeiért sincs keznivalója. Sőt... Amikor megtudja kérdezőskö- désem célját, élénken tiltakozik, alig tudom szólásra bírni. Körülbelül tizenöt éve foglalkozik intenzívebben festegetéssel. Repertoárja, a mintegy 100—120 gyümölcs, trafik, virág, lottó és j olaj és grafika tanúskodik arról, egyéb árucikkeket. A mozgóbolt | hogy nem eredménytelenül, kielégítheti az üzletektől távol Tulajdonképpen már gyermekeső munkahelyek, iskolák, lakó- j kora óta rajong a festészetért, települések igényeit, de eseten- már akkor órákig elbámészkodott ként fontos kiegészítő szerepet son. S ez az érdeklődő rajongás, ha lehet, felnőtt korában csak fokozódott. A mindennapi élet nyüzsgését, gondjait ma is a festőállványnál, a palettánál piheni ki. „Igazi hobbym a festészet” — mondotta oly meggyőző őszinteséggel, amilyennel a vérbeli horgász beszél a hétvégi időtöltésről. Minden téma érdekli, ami „ecsetvégre” kívánkozik Ám mégis a portré- és tájképfestészetben éli ki magát igazán. Színskálája rendkívül kiterjedt: piktúrái egyszer derűs, máskor meg borongós hangulatot keltenek. Megkapó, sa- szégyen- játos ízlésről tanúskodnak, mindegyiknek van valami rejtett mondanivalója. Az arckép szuggesztív hatású, a tájkép elevenségről, a természet örök és megmagyarázhatatlan szépségéről árulkodik... A megyei népművelési tanács és a Fegyveres Erők Klubja együttes gondozásában működő helyi képzőművészeti stúdió tagja, Festményeivel már több tárlaton is részt vett. Legutóbb Budapesten, a Központi Tiszti Klub Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. egy-egy képzőművészeti kiállító-ban, a Fegyveres Erők Képzőművész Köreinek VIII. Országos Ki- ^állításán, ahol Falusi utca című Tolajfestményét nívódíjjal tüntet- Tték ki. A Igazi amatőr módjára, saját szó- Trakoztatására festeget. Mindenesetre üdítő, szemet, lelket gyö- Inyörködtető. hasznos kedvtelés kéz... (—kazár—) Rajzolta: Zárad Ernő. •• Ünnepi tanácskozás a szövetkezetben (Tudósítónktól) A KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség-sorozat keretében a napokban közös tanácskozásra, baráti találkozásra hívta össze az Endrődi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetősége, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága azokat az alapító tagokat, idős veteránokat, akik a községben elsőként indították el a szövetkezés gondolatát. A megjelentek soraiban helyet > foglaltak Cserép Mátyás, Majoros János, Czikkely Miklós, Alt György és Uhrin Elek, az első endrődi szövetkezet volt igazgatósági tagjai, továbbá Alt Miklós, Homok Imre és Gyebnár Lajos, akik a felügyelő bizottságban tevékenykedtek. Tanai Ferenc, a szövetkezet elnöke, meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd beszámolójában visszapillantást tett a megtett útra. Sz. K. l'-j. gazdasági mechanizmus II1 P.ac J termék A Szarvasi Háziipari Szövetkezetben — amely másfél ezernyi tagot és bedolgozót foglalkoztat —, nagy gondot fordítanak a folyama, tos munkára, a termékek értékesítésére. Mivel a dolgozók zöme csökkent mukaképességű, a vezetőség külön lelkiismereti kérdt i csinál a kereseti lehetőség biztosításából. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket jól kihasználják. Bejárták az egész országot, keresték, ^kutatták: mi a hiánycikk, miből, hol lehetne nagyobb tételt eladni. így történt, hogy új termékek előállítására rendezkedtek be. Többek között horgolt bébi holmi — keszltyű, sál, sapka, kocsikabát ... — készül a szivárvány 1 minden színében. Annyira meg- , nyerte a vásárlók tetszését, hogy | a Szarvasi Háziipari Szövetkezetben rövid idő alatt négy-ötezer darabot kért a kereskedelem, s több az igény, mint amennyit gyártani tudnak. Hasonlóan gyorsan hódított az uretán habbal töltött matrac. Főként kórházaknak, gyermekintézményeknek, szociális otthonoknak adják. A habkönnyű | matracoknak elsősorban az ápolók örülnek, mert nem kell nap mint nap a hatkilós régi matra- ; cot forgatni, szellőztetni. Mivel a ] habot szeletekre vágják, így jó le- ! vegős, egészséges a matrac. A j gyulai kórháztól külön köszönetét I kapott a kiváló matracokért a I szövetkezet. Az idén mintegy hat l ezret adnak az intézményeknek a matracokból, jövőre pedig havi ezer darab értékesítését vállalják. A. R. fttsZEG ÓRIÁS DOBÓ A TORONY DEREKÁNAK A TORONY MEGINOG, MINT VALAMI ________ K ÖVEKBŐL CSORDUL A TÖRÖK VÉR, HINT SZÜRETI SAJTÓBÓL A B00. . vv irányozta az Folytatjuk