Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

1968. december 23. 6 Hétfő A fogászati hónap győztesei A hagyományokhoz híven megyénk­ben az idén is megrendezték a fogá­szati hónapot, s ez alkalommal ki­hirdették a rejtvénypályázatot is. Er­re összesen 4432 tanuló küldte be a megfejtést. Legtöbb a szeghalmi, bé­kési járásból és Békéscsabáról érke­zett. A rejtvénypályázat győztesei Andó Edit Mezőmegyer, aki egy Lu- bitej fényképezőgépet, Tóth Julianna lljkígyós egy karórát és Nagy Zsu­zsanna Békéscsaba, 7. sz. ált. isk. Certina fényképezőgépet kapott. Ezen­kívül 100 tanuló egészségügyi csoma­got nyert, melyben fogkefe, pohár és egyéb felszerelési tárgy volt. A nyer­tesek a következők: Surinyi István, Veres József, Baranyai Zsófia, Szat­mári Sándor, Körösi Anna Békés, Szőke Lajos és Marti Ildikó Csárda- szállás, Kocsis Mária, Vlcskó Márta Békéscsabaiak: Szőke Erika, Arató Zsuzsa, Bak Imre, 1-es iskola, Pető Zsuzsanna, Bencze Attila, Bállá Imre 6- os iskola, Végh Éva, Szűcs Mária 7- es, Orvos Hajnalka, Gramantik Zol­tán 9-es, Gyebnár Ilona, Majer Mag­da, Molnár Gabriella 10-es, Sass II­| dikó, Judik Margit, Bereczki Katalin 3-as, Kropoik Péter, Sándor János ! l-es, Petrovszki Katalin, Maján Judit és Kerepeczki Klára 11-es számú is­kola. Záhorszki Pál és Farkas Jó­A világ legmagasabb épülete A Pollák fivérek, akik a brüsz- szeli világkiállításon az atomiu- mot szerkesztették, elkészítették a párizsi televízió-torony terveit. A torony 1975-ig készül el és a leg­magasabb épület lesz a világon — 710 méter. 650 méter magasság­ban éttermet terveztek. zsef. A tárgyalóteremből Egy Wartburg ára és Aradszki Mária Mezőmegyer. Lip­csei Gábor, Kocsubán Ilona és Mérei Gyula Kamut. Málik Mária, Csotye j Éva, Vid Irén, Móga Mária Kétegy- i háza. Bodor Ildikó, Czira Gábor és I Svarsnig Lajos Újkígyós. Rácz Mihály ; Mezőgyán. Ávédik Anikó és Pavelka Mária Lökösháza. Gyetvai Mária, Kiss László és Juhász Róza Zsadány. Jova ! János, Petruzsán Ilona és Szkojiczki j Mátyás Méhkerék, Nemes János, Tóth ■ Erzsébet és Kocziha Sándor Sarkad. Tusé Ilona, Juhász Erzsébet, Szloszár Ferenc és Imre Mária Magyarbánhe- gyes. Forgó Tibor és Győri Ilona i Medgyesbodzás. Molnár Edit és Racz- kó Zsuzsanna Battonya. Szigeti Ká­roly és Orosz Ferenc Almáskamarás. Szabó Lajos, Gazsó Imre, Holeczka János, Kardos Ilona, Gyurka Éva j Nagyszénás. Komár János Endrőd. Maiét Julianna Gyoma. Tóth Éva és Mogyoróssi Ferenc Füzesgyarmat. Ba­logh Gyula, Hudák Lajos, Vincze Jó­zsef és Lengyel Mátyás Bucsa. Mar- csa Ibolya, Józsa István, Havancsák László és Vad Zoltán Dévaványa. I Papp Mária és Galambos Imre Ecseg- falva. Papp István, Vigh István, Tö­rök Mária Szeghalom. Dalmadi Mária, Lázár Katalin Gyula. Horváth László Orosháza. Jakab Etelka, Búzás Edit-, Szebedinszki Agnes, Bánáti Tibor, Csonka Katalin. Farkas Zsuzsa, Band- zsal Anna, Medvegy Ilona, Lipták Klára és Zentai Erzsébet Szarvas. Ez év februárjában egy hasz­nált Wartburg gépkocsit vásárolt Boros István, a békéscsabai Kner Nyomda anyaggazdálkodási és gépkocsi előadója, 30 ezer forin­tért. A vételár felét kifizette, a többit részletekben kellett volna letörlesztenie. Erre azonban már ném kerülhetett sor, mert időköz­ben büntető eljárás indult ellene, s nemcsak az autóról kellett le­mondania, elvesztette a becsületét is. De miért emlegetjük az autó- vásárlást együtt a bűntettel? Azért, mert Boros István családos ember létére, havi 1800 forint jövedelem­mel rendelkezett, ez pedig kevés i ahhoz, hogy fedezze a gépkocsi ■ üzemeltetési költségét is és a tör­lesztést is. Tovább nyújtózott, mint ameddig a takarója ért, s vé­gül a köztulajdonhoz nyúlt, hogy megoldja anyagi gondjait. Augusztusban arra figyeltek fel a nyomdában, hogy a gépkocsive­zetők túl sok üzemanyagot fo­gyasztanak. Megvizsgálták a nyil­vántartó lapokat és a kirívióan nagy tételekért felelősségre von­ták őket. És ekkor meglepő dol­gok derültek ki: a gépkocsiveze­tők elismerték, hogy az ő aláírá­suk szerepel a lapokon az üzem­anyagátvétel igazolásául, de azt állították, hogy a számokba Ké­sőbb belejavított valaki. A kri­nffct.NiwMUH Televízió I dium. 15.25 Operettdalok. 15.34 Külpoli­BUDAPEST: 9.00 Nótaszó. (Ism.). 9.20 Angyal kalandjai. Űri hölgyek. (Ism.). 10.40 A katbowiczei tv műsorá­ból: Varieté-műsor. 11.10 Ki tud rá megoldást? (Ism.). 11.15 Ebédszünet. Riportműsor. (Ism.). 11.35 Rek’.ámmü- sor. 11.40 Sorsok a nagy családiban Riportfilm. (Ism.). 16.35 Reklámműsor. 16.40 S®éip szó. Magyar kisülm. 17.00 Reklámműsor. 17.10 Hírek. 17.15 Ma­gyar rövidfilmek a képernyőn. 18.05 A magyar tudomány nagy öregei. Hevesi Gyula akadémikus. 19.00 A tv jelenti... 19.45 Cicavízió. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Shaw: Warrenné mestersége. Színmű 4 felvonásiban. Kb. 22.45 Tv-híradó — 2. kiadás. 23.05 Jó éjszakát, felnőttek! Gusztáv és a lényeg. BELGRAD: 17.05 Kis világ. 17.30 A nagy kaland. 18.20 Tudomány. 18.50 Riport. 19.20 Tv-posta. 20.35 Z. Vuka- dinovic: „A hihetetlen cilinder” — Tv-dráma. 21.35 Balett. BUKAREST: 16.30 Tv-telex. 16.35 Ipari műsor. 17.05 Francia nyelvlecke. 18.45 Autósoknak. 19.00 Közvetítés az állatkertből. 19.25 Tudományos Maga­zin. 19.45 Kicsoda ön, Sorge úr? Film. Rádió KOSSUTH RADIO: 8.20 Mogyoró tit­ka. Rádiójáték gyermekeknek. 8.43 Operetfcrészletek. 9.10 Egyetem, kataló­gus nélkül. 9.25 A hét előadóművésze: Benjamin Britten. 10.10 Óvodások mű­sora. 10.30 Népi muzsika. 11.00 A ha­zug. William Faulkner elbeszélése. 11.20 Pillangókisasszony. Részletek Puccini operájából. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A világgazdaság hírei. 13.16 Mozart: Esz-dúr zongoraverseny. 13.5*1 Giselja May énekel. 14.00 Mit üzem a Rádió? 14.40 A hanglemezbolt köny- nyüzemei újdonságai. 15.15 Kóruspó­ükai figyelő. 15.49 Francia gyermekda­lok és népköltészet. 16.00 Hétvége... hét elején. 17.41 Uj operalemezeinkből. ! 18.07 Véradás. John Updike elbeszé- j lése. 18.28 Fiatal tehetségek, portrék tánczenével. 19.30 A gyanú. Rádiójáték. : 20.25 Herbert von Karajan bécsi estje. 21.50 Czine Mihály könyvszemléje. 22.20 Népi muzsika. 22.40 Korunk gon­dolkodód: a praxisról. PETŐFI RADIO: 10.00 Barokk mu­zsika. 11.00 My Fair Lady: Részletek ' Loewe zenés játékából. 12.15 Chopin- zongoiraművek. 12.45 Gazdafizemmel ha­zánk mezőgazdaságáról. 13.00 Népda­lok. 13.15 Ismerkedjünk a jazzmuzsiká- val. 14.08 Kedvelt régi melódiák. 14.35 Veszélyes segítőtárs: a sugárbiológia ma és holnap. 14.50 Rádióreklám. 14.55 A századforduló operáiból. 15.50 Behár György tánodalaiból. 16.05 A Rádió- egyetem antológiája. 16.40 Hangver­seny a stúdióban. 16.55 Széljegyzet. 17.00 ötórai tea. 18.10 Repilagzi Eke- csiugomyán. Rádiójáték. 19.05 Hangver­seny a stúdióban. 20.23 Színes népi mu­zsika. 21.00 Hanglemezgy ű j tők húsz­perce. 21.20 Nőkről — nőknek. 21.50 Világhírű énekesek könnyűzenei mű­sora. Mozi Békési Bástya: fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Bilincs és mosoly. Békéscsa­bai Brigád: Riporterek gyöngye. Bé­késcsabai Szabadság: Az utolsó kör. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Ka­landorok, fél 8 órakor: Az apáca. Gyulai Erkel: Nyugtalanok. Gyulai Pe­tőfi: 5 órakor: Gábor diák, 7 órakor: Mi lesz veled, Esczterke? Mezőkovács-j házi Vörös Október: A gyilkos nyomot hagy. Orosházi Béke: Az utolsó be-| tyár. Orosházi Partizán: GólzáporJ mikben használatos kifejezéssel élve: a nyomok Boros Istvánhoz vezettek, aki május dereka óta táppénzes állományban volt ugyan, de mégis rendszeresen be­járt a nyomdába és segített he­lyettesének az elszámolásban. Mint a nyomozás során kiderült, nem éppen önzetlenül. Hónapo­kon keresztül rendre meghamisí­totta a nyilvántartó lapokat, s az ily módon képezett üzemanyag­többletnek megfelelő mennyiségű jegyet magához vette. Szórni Miklós gépkocsivezető üzemanyag-nyilvántartását pél­dául úgy hamisította meg, hogy a ténylegesen vételezett 500 liter normál benzin elé odakanyarított egy 1-est. Máris zsebrevághatott 1000 literről szóló benzinjegyet. Módszere továbbá az is. hogy nem vételezte be a vállalat részére azokat az üzemanyagjegyeiket, amelyeket a gépkocsivezetők visz- szaszolgáltattak. Így segítkezett tehát Boros Ist­ván helyettesének, és májustól au­gusztusig csaknem 15 ezer forint értékű üzemanyag jegyet sikkasz­tott el. (Az is szabálytalan volt, hogy betegállománya idején be­járt az üzembe és olyan elszámo­lásokat végzett, amelyekért tulaj­donképpen helyettese felelt!) A görbe úton szerzett üzem­anyag egy részét saját gépkocsi­jában használta el, 8000 forint ér­tékű benzinjegyet pedig Andó Tamás Györgynek, a Bartók Béla úti töltőállomás csoportvezetőjé­nek adott el. Andó azt vallotta a tárgyalá­son, hogy hirtelen „megszédítette” Boros ajánlata, a kínálkozó nagy haszon. A sikkasztó ugyanis a tényleges értéknél 2000 forinttal kevesebbet kért a jegyekért. A benzinkutas akkoriban tért vissza nyári szabadságáról, s a költséges üdülés után jól jött neki a „mel­lékes”. Tudott az üzletről Andó beosz­tottja, a fiatal Pribolyszki Mária is, hiszen először neki kínált el­adásra jegyet Boros, s az ő közve­títésével jutott el végül Andóhoz. P. Mária olcsón vitte vásárra a bőrét, mindössze 300 forintot ka­pott a főnökétől — hallgatásért. Mégsem kell sajnálkoznunk raj­ta, mert mint a bűnvádi eljárás során kiderült, korábban saját számlájára is követett el szabály- sértéseket. Több gépkocsivezetőtől vásárolt — összesen nem egészen 500 forint értékű — üzemanyag­jegyet, természetesen leszállított áron. Érdekes módon kizárólag is­meretlenek szerepeltek ügyfelei között, egyetlen „seftelő” gépko­csivezetőt sem tudott megnevezni a tárgyaláson!? Nemrégiben hirdetett ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság a tár­sadalmi tulajdon rovására elkö­vetett bűnök fölött. A jelenleg is beteg, kórházi kezelésben levő Boros Istvánt — figyelembe véve büntetlen előéletét — 10 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A sik­kasztással okozott kárt meg kel­lett térítenie. Az orgazdát, Andó Tamás Györgyöt 6 hónapi szabad­ságvesztésre, Pribolyszki Máriát pedig 12 százalékos bércsökkentés mellett végrehajtandó 4 hónapi iavító-nevelő munkára ítélték. Korábbi szabálysértéseiért 400 fo­rint pénzbírságot szabtak ki. Békés Dezső „És mitek nem volt még?” Egy apa monológja i nem tévedek — segítsen ki időnként —, valamikor a harmincas években vált szálló­igévé egy film címe után az, hogy „nehéz apának lenni”. Ak­kor én még pendelyes gyerek vol­tam, a szó legmélyebb értelmé­ben. Egy szál kenderszöttes pen- dely volt az öltözékem kora ta­vasztól késő őszig, hétköznap és vasárnap egyaránt. Télen sem volt nehéz leltárt csinálni a ru­határamról. Cipőm csak akkor volt, még iskolás koromban is, ha netalán megajándékozott vala­melyik rokon, vagy a nyári is­kolaszünetben megkerestem a ro­mlót. Meleg alsó, télikabát, me­leg sapka! Mindez elérhetetlen vágyként lebegett előttem, akár­csak a napi egyszeri jóllalkás és nem is valamilyen ételkülönle­gességekből. Hja, sokfelé kellett vágni a kenyeret, osztani a zsír- talan ételeket. Szóval nehéz volt abban az időben apának lenni. Most sem könnyű, ezt elhiheti nekem. Te­áig a 6—8 gyerek helyett, ná­lunk is csak kettő van. De ezek egyenesen Himalája magasságú igénnyel születtek. Régen egy bölcsőben nemcsak egy család hat—nyolc aprósága, hanem né­hány szomszéd gyerek is felnőtt. Ugyanis kölcsön kérték, ha ép­pen üres volt. Manapság? Ahány gyerek, annyi új mély- és sport­kocsi. Ahány nap, annyi váltás alsó- és felsőruha, az elmaradha­tatlan egy-két ünneplővel. Ré­gebben a szülők abba őszültek bele, hogy a gyerekek sokat et­tek, a mostaniak pedig abba, hogy nem esznek az ilyen, olyan faj- zatok, hanem válogatnak a jobb­nál jobb falatokban is. Az én koromban a gyerekek többségé­nek játéka szárizíkmuzsika, fűz­favesszősíp, rongylabda, bodza­puska, csutkababa volt. Most nem fér az ember a sok drága autó­tól, puskától, kocka, kártya és mit tudom én még milyen tár­sasjátéktól. Nem elég, hogy a rengeteg kirakat kínálja, biriz­gálja játékigényüket, még a te­levízió is propagálja „ajándékoz­ni öröm” és ehhez hasonló sza­vak kíséretében. A televízió, a rádió és a mozi mellett azért is nehéz apának lenni, mert annyi minden más foglalja le a gyerekeket, hogy a szülőknek egyszerűen nincs al­kalmuk lebeszélni őket az újabb ruhákról, játékokról. Alig akad néhány perc a mostani és a régi idők életkörülményeinek összeha­sonlítására. Arra, hogy hány meg hány gyermeknek még kará­csonyfa sem jutott. Nekünk se lett volna jó néhányszor, ha törté­netesen nem a templom közelé­ben lakunk. A templomot ugyan­is égbe nyúló fenyőfák övezték. Onnan törtünk egy-egy ágat s kenyérhéjjal bélelt selyempapír „szalon"-készítményt aggattunk rá. A fenyőáglopásért nem az is­ten, hanem a harangozó vert meg bennünket, ha éppen rajtakap- pott. Az ünnepi kalács leginkább úgy került elő, hogy karácsony szombatján kisebb korunkban kántálni, nagyobb korunkban pe­dig betlehemezni jártunk. Egyút­tal metanultunk szentségeim is azoknál <j házaknál, ahonnan egy­szerűen elzavartak bennünket vagy túlságosan fukaron adtak abból, amit az „isten adott”. Mindezt csak foszlányokban tu­dom elmesélni a gyerkeknek. Azt gondolja, hogy elhiszik? Egysze­rűen jókat nevetnek rajta, akár a tv egy-egy képtelen meséjén. Már le is mondtam arról, hogy még egyszer a „nekem ez sem volt, az sem volt” sorolásával té­rítsem el gyermekeimet a túlzott igényektől. A minap azonban nem volt tv-adás, a rádió pedig elre­kedt valamilyen oknál fogva, s a fiam csakhamar unatkozva dobta el a régebbi kopott rok­kant játékokat. Odajön hozzám és azt mondja: — Apu, most meséld el, hogy mitek nem volt még, amikor ti kicsik voltatok. Meséltem egy jó óra hosszáig s ö jókat kacagott, amikor gyerek­kori csupaszságomról, játéktalan- ságomról és éhségemről magya­ráztam. Aztán nagy komolyan, mint aki mindenről lemondott — megszólalt: Apu, én nem kérek sok mindent karácsonyra. Elég lesz nekem egy durranó géppus­ka, egy tank néhány katonával, meg vagy két meséskönyv. Vagy inkább dominót és sakkot kérek meséskönyv helyett. Úgyis elég sokat mesélsz te is, anyu is, a tv is meg a rádió is. Hát nem igaz, apu? — Semmit sem veszek. Ha én fel tudtam nőni játék nélkül, ak­kor te is felnőhetsz az eddigi sok mellett. — Akkor te miért vagy lefény­képezve géppisztollyal? — Azért, mert katona voltam. — Én is katonát akarok ját­szani. Nem baj, ha te nem ve­szed meg, anyu úgyis megígérte. — Akkor miért kéred tőlem is? — Tőled csak a tankot, a sak­kot és a dominót kérem. Nem tudtam tovább vitatkozni vele. Elkezdtem sziszegni, hogy miért is nem tudom azzal kielé­gíteni fiam igényeit, mint amivel az apám elégítette ki az enyé­met. Azzal, hogy ha jó leszel, Jóska fiam, akkor vagy hoz va­lamit a jézuska, vagy nem. So­hasem hozott. Pedig a szeme előtt, azaz a templom mellett laktunk. Kukk Imre A Dorogi Szénbányák Igazgatósága föld alatti bányamunkára keres csiílés munkakörbe 18—45 év közötti férfiakat, téli szezonra szer­ződéssel is felveszünk. Kereseti lehetőség havi 2000—2200 forintig. Szezonális munkarend: ingyen munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 q szén vagy annak értéke. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés térítés ellenében. Jelentkezés, részletes felvilágosítás félfogadási napokon a városi és járási tanácsok munkaügyi csoportjainál, a községi tanácsoknál, továbbá Dorogon, a Dorogi Szén­bányák munkaügyi osztályán személyesen vagy írásban. Dorogi Szénbányák Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents