Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-22 / 300. szám

1968. december 22. 4 Vasárnap A pedagógu* írj at Iskolások — szünidőben A téli „nagy szünet” iskolás gyermekeink szükséges és meg­érdemelt pihenője. Jó és rossz, kis és nagy diák legalább úgy várja, mint a legtöbb szülő. Akadnak azonban olyan szülők is, akik félve gondolnak a de­cember 22-től január 8-ig tartó szünetre. Mit is csináljanak majd a gyerekkel? — Amikor fél napot iskolában tölt, a másik fél napra is meg­kapja a tennivalóját. Most meg egész nap vagy itthon lábatlan- kodik és unatkozik, vagy csatan­gol a barátokkal... Valóban gond ez a szülőnek, hogy milyen hasznos elfoglalt­ságot adjanak a gyermeknek, amelyben öröme, szórakozása is telik. Az ünnepek kivételével ugyanis az ország minden nap­közi otthona működik. Sok gye­reket azonban még iskolaidőben is nehéz oda elküldeni, hát még szünetben! Nem mondunk ítéletet az olyan szülők felett sem, akik félve várják a szünidőt, akik talán sokallják, hogy ennyi sza­badság jár a gyerekeknek. Hi­szen aggodalmukban mindig a gyermek iránt érzett felelősség és szeretet rejlik. De értsük meg, a tanulás a legnehezebb munka. S valljuk be mi, felnőttek: a mi korunk­ban alacsonyabbak voltak a kö­vetelmények, mint ma. Az is­meretlen anyag is kevesebb volt A mi iskolánk tanítói, tanárai iránti tisztelet legteljesebb fenn­tartásával mondhatjuk — a pe­dagógiai, oktatási—nevelési igénybevétel is lényegesen keve. sebb volt. Gyermekeinket pedig a meggyorsult fejlődés körvona­lazta holnapok számára akarja az iskola és a szülői ház egy­aránt alkalmassá tenni. Ezért, számukra a tanulás nagyobb, nehezebb követelményeket jelent. Az oktatás—nevelés módszerei pedig — bármilyen sokat változ­tak, fejlődtek — mégsem tud­ják a megnövekedett követel­ményekkel egyenes arányban megkönnyíteni a gyermek szá­mára a tanulás igen nehéz, testi és szellemi erőit igénybe vevő munkáját. A szünet, a szabadság tehát elsősorban a pihenést, a testi és szellemi erő gyűjtését szolgál­ja. Hogy ezt a szabadságot, az ünnepek hangulatát semmi ne zavarja, a bizonyítványosztásra is a jövő év első tanítási napján kerül sor. Nem véletlen ez akkor sem, ha az osztályozó konferen­ciák és az egyéb adminisztrá­ciós teendők elvégzése erre az időszakra esik az iskolákban. Váratlan meglepetések nin­csenek. A tanuló minden felele­te, írásbeli dolgozatjegye ismert a szülők előtt is. A félévi érté­kelés már csupán pont a mondat végén. Minden gyermek és szü­lő tudja, mire számíthat a fél­évi értékelésnél. Tudják azt is, hol szorít a cipő. Mit kell pó­tolni. A szünet tehát a megérdemelt pihenés mellett a pótlások idő­szaka is. Pótolni valója a legtöbb diáknak akad. Csúnya füzetek — elmaradt jegyzetek — átmá­solása, leírása, az olvasónapló elkészítése, kiigazítása, sok ap- róbb-nagyobb feladatot ró a gyermekre. A kötelező olvasmá­nyok feldolgozása rendszerint a legjóbbaknál is a szünet idejére marad. A szülő nagy-nagy türelem­mel, megértéssel és szeretettel a szünet idején is szorgalmazza, irányítsa gyermeke ilyesféle te­vékenységét. De ne gyötörjük már az első naptól és állandóan a tanulással, a pótlással még a gyengébb eredményt felmutató gyermekeket sem. Nagyon vi­gyázzon arra minden szülő, hogy maradjon ideje gyermekének a valóban aktív pihenésre, a ki- kapcsolódásra, a gondatlan szó­rakozásra. A gyerekek tartóz­kodjanak sokat a szabadban. Futkározzanak, sétáljanak vagy az időjárásnak megfelelően ked­vükre szánkázzanak, korcso­lyázzanak. A gyermek munkája, a ház körüli segítést is beleértve, legyen tervszerű éppúgy, mint a szabadidő-program. Az ünnepek alatt pedig szakítson időt arra az édesanya, az édesapa, hogy minél többet legyen gyermekei­vel, baráti társaságban”. dr. Kolozsváry Gyula Évezredes falunk tanácsülésén Tripa bácsi jól befűtött a cserépkályhába. Jó meleg a do­bozi tanácsterem. Itt sem ette meg a kutya a tél elejét. Nagykabátos, bundás, báránybőrsüveges embe­rek érkeznek ide. Majd a holmik fogasra kerülnek, s gazdáik be­szélgetésétől zsong a terem, amíg a hivatalos rész el nem kezdődik. Elsőnek Futaki Imréné, a mű­velődési ház igazgatója ismerteti a TIT-elődások tervét. Harminc- nyolc előadást terveztek 1969-re. Ezek között található az ifjúsági sorozat, ahol többek között Kubá­ról, a mexikói olimpiáról hangzik el élménybeszámoló. Több elő­adást foglal magába a szülői mun­kaközösségnek szánt sorozat, melynek gerincét a szülők és az iskola kapcsolata képezi. A KMP- ről, a KGST-ről s a Magyar Ta­nácsköztársaságról is lesz előadás. Községünkben három állategész­ségügyi, s több ember-egészség­üggyel kapcsolatos előadás is lesz. A könyvbarát-mozgalom kereté­ben szó lesz többek között az 50 éves Vörös Újságról. A Petőfi Tsz is igényt tart szakmai jellegű elő­adásokra, melyet 5 dotál. Itt szó lesz a nagyüzemi kukoricater­mesztésről, a háztáji gazdaságok szerepéről, a tsz-törvényről, a vál­lalati gazdálkodási rendszerről, a mezőgazdasági nagyüzemi gépek­ről stb. Helyben kilenctagú TIT-elő- adócsoport működik, s így lénye­gében csak jogi vonatkozású elő­adókra van szükség. E napirendhez hozzászólt dr. Mucsi Imre, a Gyulai Járási Tanács V. B. titkára is, aki éppen a TIT járási szervezetének elnöke is. Amikor rádió, tv és könyvek állanak az embereik rendelkezé­sére, lényeges, hogy olyat nyújt­son az eladó, ami érdekes és ér­dekli a hallgatóságot. Nem a hall­gatóság létszámának növelésére kell törekednie, hanem legyen ér­deklődés, sok kérdés. Helyeselte azt a törekvést, hogy az előadók helyi szakemberek, de ha ezen túlmenően is jelentkezik igény, akkor a járásról, megyéről külde­nek. Javasolta, hogy a művelődési ház programját — havonta — küldjék meg a tanácstagoknak, hogy azok is propagandistái le­gyenek az ügynek. Komlósi Lajos vb-elnök: egy- egy előadást a község különböző pontján, három helyen is meg fog­nak tartani. A vetítőgép szállítását a tanács biztosítja. A további napirendek vala­mennyijének előadója Tóth Ká­roly tanácstitkár volt. Megtárgyalta, jóváhagyta és el­fogadta a tanácsülés a tanács és bizottságainak 1969. évi első fél­évi munkatervét és második fél­évi munkaprogramját. Tanácsrendeletet alkottak a köztemető és a közeljövőben el­készülő ravatalozó használatáról, valamint módosították a 2/1962. számú tanácsrendeletet, melynek pontjai az építésügyi előírásokat és a közterület használati díját szabályozzák. Sok szó esett a község törpevíz- mű-beruházási programjának jó­váhagyásakor az alábbiakról: Községünk a járásban a három utolsó község között van, ahol még nincs törpevízmű. Bi­zonyos terveket már 1965-ben megrendeltek, melyek 1966-ra el is készültek. Az előzetes felméré­sek szerint a községnek naponta 616 köbméter vízre lesz szüksége. A hydroglóbusz a kultúrház térsé­gében fog épülni. Huszonöt közki­folyó kapcsolódik majd rá a veze­tékre, s így biztosított lesz, hogy 300 méternél messzebb nem kell mennie vízért annak sem, aki az udvarára nem vezetteti be a vi­zet. A beruházás körülbelül 8 millió forintba kerül. A vízmű­társulás szervezését 1969-ben későijük meg, kivitelezésre 1971-et jelöltük meg. A hitelt 10 év alatt kell visszafizetni az OTP-nek. Dr. Mucsi elvtárs hozzászólásra adott válaszában elmondotta, hogy egy fizetőképes tagra, csa­ládra maximálisan 3000 forint költség jut, melyet szintán 10 év alatt kell megfizetni. Emlékezete szerint ez az összeg Békésen 2700 forint körül mozog. A hozzászólásokat úgy lehetne summázni: de jó lenne már, ha A gyermekrajzok vádolnak Gárdony! Géza: EGRI CSILLAGOK i Rajzolta; Zórád Ernő. Feldolgozta: Márkusz László. A csehszlovák postaigazgatóság „müncheni egyezményre” meg­emlékezve bélyegsorozatot adott ki < > A bélyegsorozat miniatűr rep- i irodükcióát tartalmazza azoknak a !h gyermekraj zoknák, amelyek a theresáenstadti koncentrációs tá­borban készültek, és olyan gyer­mekek rajzolták őket, akik majd­nem kivétel nélkül meghaltak a táborban. Az új bélyegsorozartot a posta- igazgatóság a zsidó múzeummal karöltve készítette efl, amely utób­bi majdnem 4 ezer theresien- stadti gyermekrajzzal rendelke­zik. itt lenne az a víz, akkor nem kel­lene néhol 1500 méterre is elmen­ni, s a kútnál 40—50 percig is scat várni. Történelmi eseménynek voltunk tanúi, amikor az új utcák elneve­zése került napirendre. Az újon­nan kiosztott Gyengevésze terüle­tén hat utcát neveztek el: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Irányi Dá­niel, Kun Béla, Mező Imre és Szondy Györgyről, egy teret pedig Blaha Lúj zárói, a nemzet csalogá­nyáról; s benn a község központ­jában egy teret Hunyadi János- róL Egyik hozzászóló (Dézsi Ferenc- né tanácstag) kifogásolta, hogy el­avult nevű PAPHOLT utcájuknak is adjanak új nevet, mert sokszor nevetség tárgya ez az utcanév. Javaslatba is jött, hogy Dobi Ist­ván nevét vegye fel az utca. A tanácsvezetők nem zárkóztak el ez elől, s megadták a kérdésre a megfelelő választ. A tanácstagok hozzászó­lásai és bejelentései résznél el­mondották, hogy: a Vörös Hadse­reg és az új Kodály Zoltán utca bejáratánál betört az áteresz be­toncső, a Sámson utcai kút csöve mozog, sok a baj s probléma a köz- világítással, a ligetben sok a ki­száradt fa, melyeket ki kell vágni, mert ezek közül több életveszé­lyes. A tanácsülés aktív volt! De le­galább ennyi energiát a megvaló­sításba is! Ráez Sándor Előadássorozat szarvasi agrárszakembereknek A szarvasi járási és városi párt- bizottság, a tanács és a TIT kez­deményezésére hét előadásból álló Mezőgazdaság. Szabadegye­tem kezdődött, mintegy félszáz je­lentkező részvételével Szarvason. Az első foglalkozáson, december 18-án Vlcskó Lajos osztályvezető­helyettes, a MÉM Szakoktatási Főosztályának munkatársa tartott előadást „Az agrárszakemberek szerepe a szocialista mezőgazda­ság fejlesztésében” címmel. A to­vábbi program szerint a termelő- szövetkezetek vállalatszerű gaz­dálkodásáról, a kukorica- és lu­cerna-termesztésről, a növényvé­delem jelentőségéről, az újabb ta­karmányokról és takarmányozási módszerekről, a kiskörei Tisza II. vízlépcső jelentőségéről hallhat­nak ismertetést neves országos és megyei szakemberektől az érdek­lődők. ÖRÖMMEL KEffUK A GYŐZELEM f/ŐS/MARCOrOKERJ, EOGADJÁm ÓftySEŐE EL/SMERÉSET. AZERr, jpr/LÁvMmy LX)ßO ES MEKCSER VARKAP//A/V/ L/RA/ÚM MARADASRA BÍRJUK. „ SEő/rSEGET KÜLDÖM EDL/M, MÉM-■EL/SMERESr! NDf TITOK, DDB0 A KIRÁLYRA ES A FÜS­TÖKRE GONDOLT ÍZEKNÉL,A SZÁVÁKNÁL. A KIRÁLY BORNEMISSZA GERGELYT NEVEZTEK! EGÉR, VARIA KAPITÁNYÁNAK. ' DE ERRŐL MAR BESZELJEN A TORTENELEMKŐNYV. VE$E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents