Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEJ TANÁCS LAPJA 1968. DECEMBER 30., PÉNTEK Ara 80 miér XXIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Jóváhagyta az országgyűlés az 1969. évi költségvetést Bálint Istvánná Békés megyei képviselő felszólalása Csütörtökön délelőtt a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének és a tanácsok költ­ségvetésének 1969—1970. évi költségvetési sza­bályozóiról szóló törvényjavaslat vitájával foly- tatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Amikor a jövő évi állami költ­ségvetés bevételeit és kiadásait meghatározzuk, tulajdonképpen négy, szorosan egybekapcsolódó kérdésben döntünk. Abban, hogy a társadalmi összjövedelem mek­kora hányadát centralizáljuk ál­lami célok megvalósítására, mely forrásokból, milyen arányban ter­vezzünk, s végül döntenünk kell abban, hogy elfogadható-e a költ­ségvetés egyenlege. Döntésünk Jri- sebb-nagyobb mértékben minden gazdálkodó szervet érint. Ezúton közöljük összegezve a gazdálkodó szervekkel, hogy anyagi szem­pontból mit vár tőlük az állam s azt is, hogy mit kaphatnak az államtól. Elhatározásunk gyakor­lati jelentősége tehát nyilvánvaló. Elvi jelentőségét pedig az adja, hogy ezúttal a tervek mögött mű­ködő mozgató erőről: a párt gaz­daságpolitikájáról és általános politikájáról is szavazunk. Pártunk általános politikája szemszögéből főként három kér­dés vetődik fel az 1969. évi terv­vel és költségvetéssel kapcsolat­ban. Az első: erősíti-e a szocializ­must, érvényre juttatja-e a mun­kások és valamennyi dolgozó ér­dekeit? A második kérdés: bizto- sítja-e k folyamatos fejlődést, az ötéves tervcélok elérése felé ve­zet-e bennünket? Harmadik kér­dés: megfelel-e a gazdasági re­form elveinek, segíti-e a reform további kibontakozását? A három kérdésre tehát véleményem sze­rint három igen a helyes válasz. Ezért alkalmas a kormány terve­zete arra, hogy elnyerje a politi­kai bizalmat. Ha az államháztartás 155 mil­liárdos gazdálkodási tervének a nagyságrendjét értékeljük, az megfelelőnek tűnik mind a szocia­lizmus elvi mércéjével, mind ha­zai lehetőségeink mércéjével mér­ve. Ez ugyanis annyit jelent, hogy az állam a tervezett nemzeti jö­vedelemnek több mint 60 száza­lékát centralizálja és újraelosztja a társadalmi, politikai célok sze­rint. Tehát az állami költségvetés újraelosztó szerepe nálunk lénye­gesen nagyobb, mint a kapitalista országokban, mert ott ez az arány A párt és a kormány vezetői i padsoraiban. ülésterem első 20—30 százalék között mozog. A közeli években a vállalatok pénz­ügyi önállóságának kibontakozá­sa talán kissé csökkenti majd az államháztartás részesedési ará­nyát, de azért az lényegében a mai nagyságrendű marad. A köz­vetlen termelő-szférából — ahon­nan bevételeink döntő zöme szár­mazik — nem vonhatunk el na­gyobb arányban, mert sértenénk a vállalati önálló elszámolás elvét amit éppen erősíteni akarunk. Tehát arra kell berendezkednünk, hogy a nemzeti jövedelem növe­kedésével arányosan növekedhet­nek az állami kiadások. A kor­mánynak is, nekünk, képviselők­nek is ebben a felfogásban kell keresnünk, kutatnunk az állami gazdálkodás fejlesztésének lehe­tőségét. A gazdaságirányítás mai rend­szerében az állami költségvetés a korábbinál aktívabb ösztönzője a tervszerű fejlődésnek, nagyobb hatást fejt ki a gazdasági élet széles területeire. Ebből követke­zik, hogy az országgyűlés a pénz- folyamatokon keresztül nagyobb mértékben válik az éves népgaz­dasági tervezésnek a felülbírá- lójává. Végeredményben anélkül, hogy magunkra vennénk a szocia lista vállalkozásokért egyenként a felelősséget — ezt meghagyjuk a vállalati vezetőségeknek —, az állami költségvetés révén mind jobban kézbe vehetjük a népgaz­daság szekerének irányítását. Amilyen mértékben nő a költ­ségvetés hatása a gazdasági élet­re, úgy kell javítani, fejleszteni a döntés előkészítését, a képviselői informáltságot. A költségvetés összeállításának, a tételek tagolá­sának ez évi módszerei nagyobb mértékben segítik a képviselők gazdasági tisztánlátását, s ezáltal növelik a demokratikus döntésünk tudatosságát. Megfontolást érdemel például, hogy a jövőben növeljük a lehető­séget a főbb tételek részletes fe­lülvizsgálására vagy a bizottságok keretében, vagy a plenáris mun­ka során. Tehát a fejlődést nyug­tázzuk, azonban a mai helyzettel nem elégedhetünk meg, a demok­ratikus ellenőrzést, az országgyű­lés részéről is, tartalmilag tovább kell növelnünk. Az állami költségvetés újrael­osztó funkciója két irányban ér­vényesül: egyfelől a termelő- szférán belül módosítja az eszkö­zök elosztását, másrészt a terme­lőszférából elvonja az eszközöket és ezeket felhasználja tudomá­nyos, kulturális, szociálpolitikai és igazgatási célokra. 1969-ben 133 milliárd forintot vonunk el a szocialista vállalatoktól adózás út­ján. Ebből az összegből 68 mil'iárd forintot visszajuttatunk a válla­lati szférába, mégpedie 22 milli- IFolytatás a 2, oldalon.) Komszomof isták érkeztek Békéscsabára Meleg barátsággal köszöntjük kedves szovjet vendégeinket, akik négynapos tartózkodásra me­gyénkbe érkeztek. A KIMSZ meg­alakulásának 50. évfordulója tisz- j teleiére rendezett ünnepségek al­kalmából Békéscsabára látogatott tegnap este a Szovjetunió Hmelr nyiczki területe Komszomol-bi- zottságának négytagú küldöttsége. A delegáció vezetője Bondar Jev- genyija területi másodtitkár. A szovjet fiatalok megyénkben ta­nulmányozzák a KISZ tevékeny­ségét Megtekintik a Békéscsabai Kötöttárugyárat, az úttörőházat, ellátogatnak Gádorosra és Gyu­lára. Vasárnap részt vesznek a KIMSZ jubileumára rendezett békéscsabai ünnepségen. Vietnami vendégek Mezöberényben Barátsági nap a DDIFF évfordulóján A Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front megalakulásának 8. évfordulójáról szerte a világon megemlékeznek a haladó szellemű emberek. Ebből az alkalomból tegnap vietnami—magyar barát­sági napot rendeztek Mezöberény­ben. Az ünnepélyes alkalomra kedves vietnami vendégek érkez­tek a községbe. Pham Thuong Cat és Nguen Viet Phuc Vietnami diákok, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói. A vietnami küldöttség tagjai a járás és a község vezetőinek tár­saságában megtekintették a Me­ző herényi Gépjavító Állomás munkáját, és ellátogattak a pa­muttextilművek gyárába. Ez­után kötetlen baráti hangulatú összejövetelen találkoztak az ifjú­sági szövetségünk fiatal tisztség- viselőivel. Délután 6 órai kezdettel a Pa­muttextilművek Mezőberényi Gyáregységének művelődési ott­honában vietnami—magyar barát­sági esten vettek részt. A forró hangulatú nagygyűlés előadója Julis István volt. Az ünnepségen ott volt Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára, va­lamint a járás és a község több közéleti vezetője. A gyűlésen fel­szólalt a vietnami küldöttség ve­zetője is. Az esti órákban vidámj kelle­mes hangulatú klubfoglalkozást tartottak a vietnami vendégek részvételével. A párt és állami ve%etök távirata a D1\FF megalakulásának évfordulója alkalmából harc és sok mepróbáltatás előtt áll. Meggyőződésünk azonban, hogy a békéért és az ember; ha­ladásért vívott közös harc győ­zedelmeskedik. A magyar nép a proletárinternacionalizmus szellemében teljes mértékben szolidáris a testvéri vietnami néppel és számára minden szük­séges támogatást megad. Ezúton is további nagy sike­reket és győzelmeket kívánunk a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Frontnak, a vietnami népnek a nemzeti függetlensé­gért folytatott harcához. " Budapest, 1968. december 20. Kádár János, a Magyar SaodaMsfa Munkás- . párt Központi Bizottságának első titkára DR. NGUYEN HUU THO-NAK, a DéL-vietnami Nemzeti Felszaba­dítás! Front Központi Bizottsága elnöksége elnökiének. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front megalakulá­sának 8. évfordulója alkalmá­ból a legőszintébb jókívánsága­inkat és forró testvéri üdvözle­tünket küldjük önnek, a Dél­vietnami Nemzeti Felszabaditási Front vezetőségének és Dél-Vi- etnam hősiesen harcoló népé­nek. Egész népünk nagy figyelem­mel és teljes szimpátiával kí­séri Dél-Vietnam népének igaz­ságos harcát, amely elnyerte a világ haladó közvéleményének aktív támogatását. E harc ered­ményeként az Egyesült Államok kénytelen volt megszüntetni a Vietnami Demokratikus Köztár­saság területének bombázását és tárgyalásokat kezdeni a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front képviselőivel. Tudatában vagyunk annak, hogy a vietnami nép még hosszú Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke Rögzítették 1970-ig az OTP-építkezéseket Kedden a gyulai városi tanács­házán tárgyaltak az OTP megyei és helyi vezetői az 1970-ig terve­zett gyulai építkezésekről. Ezek között szerepel a Budrió-telepen a j 120 ház befejezése után a már elkezdett 66 lakás építése, amiből 44-et a jövő évben, 22-őt pedig : 1970-ben adnak át. Ugyancsak i hozzákezdtek az Április 4 téren a | 42 lakásos, üzletsoros épület emeléséhez. Ezt a jövő év végén ; adja át a kivitelező vállalat. A tavasz folyamán látnak hoz­zá a hosszú hónapok óta üresen [ álló Szabadság téri fmsz-bérház kialakításához. Itt 39 lakás léte­sül, a földszinten üzletsorral. Ugyancsak a jövő évi tervben szerepel a Hétvezér utcai építke- aés elkezdése a jelenlegi Otthon­étterem helyén i Hinnék a tervét január végéig készítik el, annak birtokában látnak hozzá az épü­let szanálásához. A tárgyaláson nagy vonatkozás­ban szóba került 1970—71-es in­dítással a Komlóval szemben ter­vezett 84 lakásos épület ügye is. Ehhez azonban szükséges, hogy a területet a tanács biztosítani tud­ja, vagyis a jelenleg ott lakókról és az ott levő üzletekről megfelelő módon gondoskodni tudjon. Ennél az építkezésnél a földszinten vé­gig üzletsort létesítenek. Lehetséges, hogy itt biztosít magának új helyet a Magyar Nemzeti Bank gyulai fiókja is. Erről már történt is előzetes tár­gyalás a két intézmény között

Next

/
Thumbnails
Contents