Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-18 / 296. szám

196«. december lb. 5 Szerda Pályaváía&xtási tanácsadó Jaminában Szülők, diákok gyűltek össze hétfőn este azon a pályaválasztási tanács­adón, amelyet a békéscsabai téglagyár kultúrtermében a Hazafias Nép­front V. kerületi elnöksége rendezett. A tanácsadón a képen látható Molnár Tibor, a Munkaügyi Minisztérium pályaválasztási csoportjának pszichológusa és dr. Fekete Antalné tartott előadást a megjeleifteknek. Középen Róta Pál, a Hazafias Népfront kerületi elnöke. A jaminai pályaválasztási tanácsadón bemutatták a 611-es Ipari Szamunkásképző Iskola vándorkiállítását is. Fotó: Esztergály 30cMXXX)GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOQOOOGOOOOOOOO „Minden terméket szerződéses úton értékesítenek a tagszövetkezeteink’ A Köröeök-vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségé­hez tartozó 81 kollektív gazdaság egy-két kisebb tételtől eltekintve már megkötötte az 1969. évi ér­tékesítési szerződést. Erről be­szélgettünk ifj. Klaukó Mátyással, a területi szövetség munkatársá­val: — A területi szövetség már az elmúlt évben is sokat segített a tagszövetkezeteknek. Most újabb, jobb feltételek adtak lehetőséget az érdekvédelmi szerep betöltésé­hez. Az elmúlt évben szerződéses mintákat adtak ki a felvásárló szervek. Egy kicsit gépies volt a munka. Most központilag csak a szerződéses alapfeltételeket kap­tuk meg. Helyi adottságok figye­lembevételével a vállalatok ma­guk készítették el a szerződéses nyomtatványokat. Előbb itt benn a szövetségben vitattuk meg a vállalatok vezetőivel a pontokat, megtettük az észrevételeket. Egyedül az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat 15 pontot módosí­tott a termelőszövetkezetek javá­ra. Többek között tisztáztuk: ete­tés—itatás után mikor köteles leg­rövidebb időn belül átvenni az élő állatot a vállalat, ha késik, kit terhel a felelősség, ki viseli a kár­veszélyt. ... — Üj volt az is ebben az év­ben, hogy a felvásárló vállalatok vezetői — igazgatók, főkönyvelők, főmérnökök, főosztályvezetők, osztályvezetők — személyesen vettek részt a szerződéskötések tárgyalásánál. így sokkal maga­sabb szintű volt a tárgyalás, s egyenrangúak a vitapartnerek. Mi nem nézzük le a körzeti megbízot­takat, de nekik nincs joguk vál­toztatni, módosítani a legapróbb­nak látszó ponton sem. — Több mint húszféle mező­gazdasági termék értékesítésére kötöttünk szerződéseket. Hasznos ankétok, viták előzték meg a kö­téseket. Ennek köszönhető, hogy a területünkön levő szövetkezetek a mezőgazdasági termékeket tel­jes egészében szerződéses úton kívánják értékesíteni. Meg szeret­ném említeni azt is, hogy 1969- ben nagyon előtérbe kerül a ter­mékek minősége. A BOV orosházi üzeme például már csak szalagon minősíti az árut, így nem érheti csalódás a termelőszövetkezeteket A para­dicsomot szárazanyagtartalom szerint minősítik, néhány helyen kisérletképDen a cukorrépa cu­korfoka lesz a mérce, a tejnél pe­dig bakteriológiai átvételt alkal­maznak. Ez a vidék sok gabonát, húst és egyéb mezőgazdasági ter­méket ad közfogyasztásra. Szeret­nénk az értékesítésben — a tör­vényesség betartása mellett — minden eddiginél többet segíteni a kollektív gazdaságoknak. Ary li IWAUTOL JA IMÁIG Több mint «zásfele termék hazai fogyasztásra is (Tudósítónktól) s ha a fogyasztók jobban mégis-1 vágott baromfi. Épp most folynak A baromfiipari vállalatoknál a | mernék, akkor bizonyára belföl-! tárgyalásaink egy japán partner­naptári év vége egyben a szezon j dön is többen igényelnék a kor- j rel, amely jelentős mennyiségű ki- befejezését is jelenti. December-, szerűen csomagolt, konyhakész! csontozott — filézett — csirke­ben fokozatosan leállnak a szál- árut I mell iránt érdeklődik. Ez az áru hoSSenek “ Vállalatunk termékei népsze- megfelelő kereskedelmi propa­sához javításához? Ilyenkor már; rűek a szocialista országokban, s Sanda után bizonyara keresett kialakul a végleges kép az elért ezenkívül nemcsak az európai tő- cikk lenne a hazai piacon is — eredményekről. A BOV Békéscsa- J kés piacra exportálunk, hanem! fejezte be nyilatkozatát Simandy Kuwaittól Japánig, a világ más! Béla. bai Gyáregységének idei munká­járól Sdmándy Bélával, a gyár­egység főmérnökével beszélget­tünk. — Bár pontos adataink még nincsenek, egészében véve elé­gedettek lehetünk az idei szezon­nal — mondta Simándy elvtárs. — Jó volt a beérkezett áru mi­nősége és egyenletesen tudtuk beszállítani a feldolgozásra váró baromfit. Ez nálunk nagyon fon­tos, hisz az utóbbi években elő- j fordult olyan nap, amikor több mint 16 vagon baromfi érkezett a telepünkre. Az idén ez sosem emelkedett kilenc vagon fölé. Va­lamennyi, áruból teljesítettük a tervünket, egyedül a libamáj-ex­porttal van baj. Sajnos, nagyüze­mi libatenyésztésünk még nem érte el a kívánt színvonalat, mert a libamáj minősége nem kielégítő. — Mit tesz a vállalat megyénk baromfitenyésztése fejlesztéséért? — Állandó kapcsolatot tartunk a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és a földműves­szövetkezeteken keresztül a ház­táji termelőkkel is. Vállalatunk agronómusai és állatorvosai taná­táján is keresett cikk a magyar I Andódy Tibor UKRAJNA Béke és Barátság vonattal a Szovjetunióban tájain í. Vajon mit látni néhány nap alatt olyan sokszínű, soktájú or­szágból, mint az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság? Kiderült, hogy még akkor is keveset, ha kedves vendéglátóink minden tő­lük telhetőt megtesznek. Pedig az első hozzájuk érkező Békés me­gyéből indult Béke és Barátság különvonat több mint 250 utasát mindenütt nagy szeretettel és szí­ves vendéglátással fogadták. Ezek után, ha valaki megkér­dezné a vonat bármelyik utasát, hogy mit látott, mit tapasztalt? A válasz egyértelműen áz lenne, hogy sokat, rengeteg sokat! De ha úgy kérdeznék, hogy sike- rült-e eleget látnia és tapasztal­^ ^ nia, akkor viszont az őszinte vá­csokkal, szükség esetén konkrét *asz az ^enae- hogy ke\eset. na­segítséggel támogatják a baromfi- tartó gazdaságokat. Ez nekünk is érdekünk, hisz az iparnák sem mindegy, hogy milyen minőségű áru kerül feldolgozásra. Szeret­nénk még, ha Békés megyében is elterjedne a nagyüzemi nyúlte- nyósztés. Ezért szerveztünk tanul­mányi kirándulást egy dunántúli állami gazdaságba, ahol üzemsze­rűen foglalkoznak ny úttartással. I Ez igen jövedelmező üzemág, I mert a feldolgozott nyulat a kül­földi piacokon minden mennyi­ségben értékesíteni tudjuk. gyón keveset. Ez a látszólag egymásnak el­lentmondó válasz abból a tényből fakad,' hogy amíg nálunk 4—500 kilométert utazunk kelettől nyu­gatig, végig látjuk az egész or­szágot, addig Ukrajnában a sík­ságnak, a lankás domboknak vagy a hegyvidéknek csak egy kis részét ismerhetjük meg. Erről a sokról és viszonylag ke­vésnek ható utazás nagyszerű él­ményeiről, gazdag programjáról szeretnék villanásnyi képeket be­mutatni. Elmondani mindazt, ami­ben nekünk, a békétlenkedő vi­ből, a XI. Béke és Barátság vona­tot, a szomszédos köztársaságba, Ukrajnába indítsuk. Mindenki he­lyeselte az elgondolást, azután lassan megkezdődött a jelentke­zés. Az augusztus 20-i cseh­szlovákiai események azonban új helyzetet teremtettek. Egyértelmű vélemény alakult ki, hogy a vo­nat minél előbb induljon Ukraj­nába. Utasai vigyék el szovjet barátainknak, a Kárpáton túli terület, Kijev és környéke lakói­nak a hálát és köszönetét, az el­ismerést és megbecsülést a fel­szabadításért és mindazért, me­lyet 23 éve tesznek népünkért. Ezek után rekord gyorsasággal szaporodott a jelentkezők száma, és szinte egyik napról a másikra egy kellemes októberi este Békés­csabáról kigördült a különvonat. Irány a Szovjetunió! Irány Csap! A társaság a kijelölt kocsikban gyorsan elhelyezkedett és lassan megindult az ismerkedés Kide­rült, hogy a vonat utasainak ösz- szetétele valóban reprezentálja megyénket. Jelentős számban vol­tak termelőszövetkezeti parasz­tok, munkások, földművesszöveí- kezeti dolgozók, értelmiségiek, veteránok és kiszes fiatalok, nők és férfiak egyaránt. Az indulás izgatott percei után mindenki várakozásteli jókedvvel gondolt a reggeli megérkezésre. A praktikusabbak úgy gondolták, — Hova szállít feldolgozott árut a BOV Békéscsabai Gyáregysé­ge? — Export-lehetőségeink jók, de először inkább a hazai igényekről szóljunk néhány szót. Az a hely­zet ugyanis, hogy mi elsősorban a belföldi piacot szeretnénk el­látni áruval, s ezért igyekszünk j Még a nyár folyamán a Magyar a kereskedelem kívánságait a leg- j —Szovjet Baráti 'Társaság és az messzebbmenőkig teljesíteni. Több IBUSZ közös megbeszélésén fel- mint százféle terméket készítünk, I merült a gondolat, hogy megyénk­harsarkiak unokáinak a velünk | örclöS bibliájának forga­szomszédos hatalmas Szovjetunió - persze csa v filléres ala­i .. , pon — könnyebben telik az éi­masodik legnagyobb koztarsasa-1 szaka. Míg mások „ostrom" alá gaban. Ukrajnában részünk volt. j vették a büfének kinevezett kocsi­I • tu ■ •. I részt, ahol frissítőnek és szomjú­ndu as Ukrajnába, , ságoltónak egyaránt „csak” sört de mikor? Horgász-szálló az „AlmáskertbeiT A szarvasi „Almáskertben’, kétezer négyszögöl telket biztoí- tottak a sporthorgász-szálló ré­szére. A megyei vendéglátóipari vállalat anyagi hozzájárulásé- __________ v al, előreláthatólag 1971-re épül f(jíc is hazánk iparoso- fel a szálló, amely az országos dósát, hírű Arborétium vendégeit is j Nehéz volna megálla- ellátja majd. 1 pítani, hogy a hagyo­Egyesek szerint még abból az időből ered a több késztermékünk si­kertelenségéi, túlságosan magas önköltségét és még magasabb kereske­delmi árát sújtó átok, amikor korai elődeink némi erőszak árán lete­lepedési engedélyt sze­reztek a Kárpátok me­dencéjében. Mások sze­rint az osztrák sógorok szórták ránk több ízben. Mégpedig Mátyás király feketeseregének, Rákó­czi talpasainak, Kossuth huszárjainak győzelmi sorozatai után $ vala­hogy eképpen: És ne tudjatok soha normális liftet, tágas bérházat, jól nyíló-záró ajtókat, ablakokat, tartósan szu- peráló televíziót és le nem süppedő útburkola­tokat csinálni! Ezeken kívül sok minden más terméket felsoroltak még. s amikor tehették, az átok mellett még gátol­r Átok és lelemény mányt kutatók melyik csoportjának van igaza az átok eredetét illetően. Tény, hogy liftjeink zö­me csak ritkán műkő­jének. Keltsen ez örö­met és ne bosszúságot, mert az ablakon törés nélkül, kéretlenül csak a dermesztő hideg jut be. dött az utóbbi egy és fél Több, mint amennyit a évszázadban. A magyar legkomplikáltabb és leg­leleményesség minduntalan egyszerűen lift nélkül építjük meg a négy—öt­szintes bérházakat, hogy az átkozódók arcára fa­gyasszuk a kárörömet. A zárhatatlan ablakok sem indokolatlanul készültek, így is elszaporodtak a azonban drágább légkondicionáló felbuzog: berendezések bekavarni képesek. A hivatali köz- intézményi ajtók nyitha- tatlánsága és csukhatat- lansága olyan megfon­toltságból vált szinte ál­talánossá, hogy az ügy­felek ne juthassanak be tetszésük szerint s a hi­lakásokba ezúton bejut- vatali főnökök se csap­ni szándékozó erőszakos kodhassák beosztottjaik szerelmesek és fosztoga- előtt vagy után. tók. Természetesen nem- A fentiekből kioívas- csak nyithatatlan, ha- hatják a rációt a tv-tu- nem zárhatatlan ablakok lajdonosok is. Hány meg szériája is készült. A le- hány családapát riaszt lemény itt is nyilvánva- fel mély álmából a min­ió. Sertésólra való toló- den este hibátlanul mű­zárakat szereltek rájuk ködő televízió. Ilyenkor alul, felül, azért, hogy a aztán átkozzák, tűzvészt, primitív eszközökkel dől- robbanást és romlást kí- gozó lakatosok is megél- vannak rá Persze még adtak, de azt azután korlátlan mennyiségben. A hatás nemsoká­ra jelentkezett: egyes kocsiszaka­szok utasai azon versengtek, ki tud szebben magyar nótát és nép­dalt énekelni. Akinek „véletlenül” falsul sikerült, az bízhatott abban, hogy a nagy hangzavarban úgy­sem veszi észre senki... I Átléptük a Tiszát, szovjet területen vagyunk Ahogy kezdett szürkülni, úgy csendesedett a hangos jókedv, és mindenki az ablakból figyelte, hogy Nyíregyháza után mikor ér­kezünk Záhonyba, a magyar ha­tárállomásra. Közben megtörtént a vámőrség vizsgálata is, azzal az előlegezett bizalommal, hogy sen­ki sem akar véteni szabályaink ellen... Reggel 6 óra és megérkeztünk Záhonyba. Rövid pár perces vára­kozás után szép szál szovjet ha­tárőr egyenruhás fiatal köszönt be a fülkébe: Drasztvujtye! Jó reggelt! Megkezdődött a közös magyar —szovjet útlevélvizsgálat. Nem­sokára már a Tisza hídján ment vonatunk és a túlsó oldalon a Szovjetunióba érkeztünk. A tájak és r* emberek mind a két oldalon eg' formák, csak odaát az új házak építkezési stílusai és akik átokkal illették I a feliratok mások. iparunkat még a fejlet- j Következik: Az Ung és a La- lensége idején. i torca partján... Kukk Imre ' Pankotai István inkább akkor, ha heten­ként kell hurcolniuk a szervizbe. Azért átko- j zódnak, mert egyszerűen elfelejtik, hogy a repit-l lőgép feltalálója egyút­tal megalkotta a légel­hárító ágyút is. Abszolút tökéletes tv-készülék esetén ugyanis miből él­nének a szervizek dolgo­zói? Ilyen előrelátás ül­tette az utak mentére a fákat, készíttette a rossz utakat, az újonnan bur­kolt utak hepehupáit, süllyedését. Kérdem én Arany Jánossal: „Hát ne éljen Eduárd?” Vagyis az autógyár, s vele együtt a sok hivatásos és hivat- lan javító, barkácsoló? Ne bosszankodjanak hát a liftnélküliek, a rossz ajtókkal, ablakokkal, tv- készülékekkel rendelke­zők, a hepehupásra süly- lyedt utakon közlekedő autósok, örüljenek, hogy t.úliárunk azok eszén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents