Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
IMS. december 18. Szerda Módosítanak néhány közgazdasági szabályzót Az ŰS irányítási rendszer pénzügyi-gazdasági szabályozóinak kidolgozásakor gyakorlati okokból gyakran kellett kivételeket tenni, s egyes iparágaknak, vállalatoknak különféle kedvezményeket nyújtani. (Minden tizedik vállalat valamilyen formában kedvezményezett helyzetben van.) Az 1968. évi vállalati eredmények és a szabályozók működésének, hatásának elemzése arról tájékozta^ tott, hogy egyik-másik szabályozó hatása a vártnál gyengébb, s hogy az általános szabályok alóli kivételek, a különféle kedvezmények és engedmények számos esetben indokolatlan előnyöket biztosítottak. E tapasztalatok alapján 1969. január 1-én olyan — a gazdaságirányítási rendszer alapelveivel összhangban levő, s az általános szabályozó rendszerbe beilleszkedő — intézkedések lépnék életbe, amelyek egyrészt szűkítik a kivételeket, és a kedvezményeket, másrészt a szabályozók ösztönző, befolyásoló erejét növelik. A nyereségadózásban és a részesedési alap képzésében fontos szerepe van a bérszorzónak. Az átlagos bérszorzó 2, egyes ágazatok számára azonban magasabb bérszorzót állapítottak meg. (A nagyobb bérszorzó növeli az R— nyereséghányadot.) Mivel a bérszorzóval való kedvezményezés számos ágazatban indokolatlannak bizonyult, a jövő évtől kezdve a tanácsi gázgyártásban, valamint a kő- és kavicsiparban, a papíriparban, a TEK-vállalatoknál, a melléktermék- és hulladékbegyűjtési ágazatban a 2-es bérszorzót, a mezőgazdasági gépjavítóknál pedig a 3-as bérszorzót kell alkalmazni. (1970-ben a mezőgazdasági gépjavítóknál is 2-es bérszorzó lép életbe.) A kiemelt bérszorzók csökkentése az érintett vállalatoknál módosítja az érdekeltségi alapok arányát, a részesedési alap — az 1968. évihez képest ' -— csökken és emelkedik a fejlesztési alap aránya. A szabályozó-rendszer egyik- másik változása viszont minden vállalatnál a részesedési alap képződésének kedvez. 1968-ban az R—nyereségrész adózásánál a tényleges létszám és a bázisbér szorzatát számolták el bérköltségként, 1969-től viszont a tényleges bérszínvonalnak megfelelő bérköltséget lehet, illetve kell figyelembe venni. E módosítás következtében növekszik az R—nyereségrész* és csökken az utána fizetendő adó, tehát emelkedik a nyereségből képződő részesedési alap. 1968-ban a részesedési alap szempontjából azok a vállalatok voltak kedvezőbb helyzetben, amelyek nem a bérszínvonalat, hanem a létszámot növelték. (Nem véletlen, hogy a termelékenység nem emelkedett jelentősen.) Az új intézkedés viszont a termelékenységet javító és a bérszínvonalat növelő vállalatok pozícióit javítja: ugyanis a tényleges bérszínvonalak illetve bérköltségeket kell elszámolni, s a magasabb bérszínvonal a részesedési alap arányát növeli. (Félreértések elkerülésére: a bérszínvonal növelésére fordított összeg továbbra is csökkenti a felosztható részesedést, tehát nem lehet öncélú bérfejlesztést végezni.) A jövő évtől magasabb lesz a tartalékalap kötelező szintje. Az továbbra is érvényben marad, hogy évente az érdekeltségi alapok 10—1Ó százalékát kell a tartalékalapba helyezni, de annak kötelező szintjét felemelték a bérköltség 8 százalékának és a záróeszközállomány 1,5 százalékának együttes összegére, szemben az eddigi 3, illetve 0,3 százalékkal. A tartalékalappal összefüggő másik módosítás: az eddigi rendelkezések szerint a vállalatok a tartalékalapot felhasználhatták forgóeszköz finanszírozására. Ez viszont azt jelenti, ha netán szükség lenne a tartalékalap rendeltetésszerű felhasználására, a vállalatoknak hitelt kellene felvenniük. Az 1969. január 1-én életbe lépő rendelkezések értelmében a tartalékalapot tartás betétként kell a bankban elhelyezni. Mindezek az intézkedések a vállalati jövedelemelvonást, a nyereségadózást és az érdekeltségi alapok képzését módosítják. A vállalatok pénzügyi kötelezettségei azonban egyéb vonatkozásban is megváltoznak. Nevezetesen: az eszközlekötési járulék fizetésében. 1968-ban a vállalatok eszközeik egy része után nem fizettek 5 százalékos járulékot, a hitelből finanszírozott eszközök mentesítve voltak az eszközlekötési járulék alól. Ez a mentesítés 1969-ben megszűnik, a hiteleszközök is járulékkötelesek. G. L Küldöttközgyűlés a Körösök Vidéke Tsz-Szö vétségben A Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége december 19-én, csütörtökön délelőttre összehívta a küldöttközgyűlést. Az értekezletet Békéscsabán, a városi tanács vb dísztermében rendezik. Ezen Balogh Sándor, a szövetség elnöke beszámol arról, hogy a párt megyei bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa miként értékelte a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség munkáját. Ezután Blaskovics Péter osztály- vezető az 1968. évi szerződéses termesztés tapasztalatairól és az 1969. évi szerződéskötések véleményezéséről, dr. Drágán Iván osztályvezető a földtulajdon rendezésének tapasztalatairól, Nagy Mihály titkár pedig a termelőszövetkezeti vezetők javadalmazásáról ad tájékoztatót Parasztságunk tőmegszervezete Húsz évvel ezelőtt 1948. december 18-án alakult meg az UFOSZ és a FÉKOSZ egyesüléséből a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, közismert nevén a DÉFOSZ. Létrejötte és négyéves működése ma már történelmi múltunk részét képezi. Mégis, ezen a mostani évfordnlón illő tisztelettel kell emlékeznünk erre a szervezetre. Egyrészt, mert itt él ma is, s munkálkodik körünkben ennek a szervezetnek számos fáradhatatlan harcosa, másrészt, mert a megtett útra visszatekintve, a szervezetet ott látják a parasztság jobb életéért, felemelkedéséért küzdők első soraiban. A DÉ'FOSZ több tízezres tagsága túlnyomórészt újonnan földhöz juttatottakból és olyan, kevés földdel rendelkező kispa- rasztokból állott, akik a parasztság legnagyobb tömegét tették ki abban az időben. Nagyrészt rájuk hárult az ország élelmiszer- ellátásának gondja a háborút követő években. Helyzetük roppant nehéz volt, hiszen nagy részük gazdasági felszerelés, igaerő nélkül, valósággal a tíz körmével művelte a földet, s kimondhatatlan nehézségekkel kellett szembenéznie. Ugyanakkor az újgazdák és a régebbi kísparasztok ki voltak szolgáltatva a falu módosabb rétegeinek — sokan emlékeznek még rá, hogy abban az időben falun kemény összecsapások, nagy harcok dúltak a kisemberek jogainak helybeli érvényesítéséért. Ilyen helyzetben rendkívül sokat jelentett olyan érdekvédelmi szervezet létrejötte, mint amilyen a DÉFOSZ volt. A kommunisták vezetésével, vállvetve a falu politikailag leghaladóbb erőivel, a DÉFOSZ sokat tett azért, hogy a felszabadult Magyarországon megtalálja helyét, s jövőjét a tegnapi nincstelenek hatalmas serege. Négy év elmúltával, 1952-ben a DÉFOSZ beolvadt a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetébe. Abba a szervezetbe, amely a mai napig is magáénak vallja az elődök forradalmi hagyományait, azokat a hagyományokat, amelyek erőforrást jelentenek mostani hétköznapjaink nagy feladatainak betöltéséhez. Merőben más feltételek között, a húsz év előttinél összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben, a MEDOSZ is megőrizte érdekvédelmi jellegét. Akik pedig akkor, húsz évvel ezelőtt még csak keresték az utat. ma a megtalált úton haladnak ? felismert célok felé. flz 1969. évi költségvetés az országgyűlés előtt — Most először kétéves tanácsi költségvetés Az idei utolsó parlamenti ülésszak fő témája — az 1969. évi állami költségvetés — az egész ország lakosságát, valamennyiünket közvetlenül érint Ennek különböző vonatkozásait fontos részterületeit vizsgálták meg az ülésszakot megelőző hetekben az országgyűlési képviselők megyei csoportjainak ülései, az elmúlt napokban pedig az országgyűlés külügyi, honvédelmi, ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi, jogi, egészségügyi, kulturális, s végül: terv- és költségvetési állandó bizottságai. Ezeken a bizottsági üléseken az érintett minisztériumok vezetőinek bevonásával, az ő előzetes tájékoztatásuk alapján sokoldalúan megvitatták a képviselők az állami költségvetés egy- egy fontos területét, problémakörét. S bár valamennyi bimnwmwwHWvwwwmwwMMwmwwwvmwwwvvvwwMvvvmvwwHi Első éves tervük teljesítéséért A Hódmezővásárhelyi Divat-, Kötöttárugyár Békéssámsoni Telepén 111 női dolgozó december hónapban 43 ezer darab gyermek úszónadrágot gyárt belföldi árusításra. Az üzem kollektívája mindent elkövet, hogy ennek elkészítésével évi tervüket is teljesíteni tudják. * Fotó: Demény zottság elfogadásra ajánlotta a jövő évi költségvetést, több figyelemre méltó észrevétel, indítvány, javaslat is elhangzott a bizottsági üléseken. Ismeretes, hogy az ülésszak napirendjét maga az országgyűlés állapítja majd meg. Ez a napirend — előreláthatóan így alakul majd: A képviselők meghallgatják a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — két országgyűlési ülésszak között legfőbb államhatalmi szervünk — munkáját ismertető beszámoló jelentését. Ezután kerül sor a pénzügyminiszter expozéjára, amely természetesen — mintegy az 1969, évi költségvetés indoklása, megalapozásaként — részletesen elemzi az új gazdasági mechanizmus első évének, az 1968. évi gazdálkodásnak legfőbb tapasztalatait, tanulságait is. Az előterjesztett állami költség- vetést, amelyhez a pénzügyminisztert követően a terv- és költségvetési bizottság előadója is jelentést fűz majd, a gazdasági és pénzügyi helyzet alapos elemzése alapján, az 1969. évi népgazdasági tervvel összhangban dolgozták ki. Már a korábbi bizottsági és csoporttanácskozásokon is nyilvánvalóvá vált, hogy az előirányzatok figyelembe veszik társadalmunk fejlődésének követelményeit és a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozatos javulását. így tehát egy részleteiben is jól átgondolt, alapos számvetéshez és költségvetési törvényjavaslathoz szólhatnak majd hozzá az országgyűlési képviselők. Az ülésszak vitájára kerülő 1969. évi költségvetés egyik érdekessége, hogy abban a tanácsok költségvetési és fejlesztési álapja előirányzatainak részletezése nemcsak 1969-re, hanem 1970-re is megtörtént; vagyis ez lesz tanácsaink első kétéves költségvetése. Ez annak a már korábban elfogadott elvnek a gyakorlati átültetését jelenti, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerben — a távlati célkitűzések megalapozása és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében — a tanácsok részére az igénybe vehető bevételek körét, mértékét, s az állami hozzájárulás összegét az ötéves népgazdasági terv időtartamára szólóan kell megállapítani. Ez a játék... A Szegedi Posta Igazgatóság Jogügyi Csoportja azzal vádolhat tíz év körüli, sőt jóval tíz év alatti gyerekeket, hogy a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen telefonkábel-vezetés céljára máglyába rakott egynyílású betoncsőből ötvenegyet eltulajdonítottak. A kár értéke 1076,81 forint. A jogügyi csoport ezekkel a valójában kiskorú gyermekekkel levelez úgyannyira, hogy a kártérítési számlát befizetési utalvánnyal együtt — rendben kiállítva — elküdte az általuk kiválasztottaknak. • A gyerekek tiltakoznak az ellenük emelt kártérítési vádért, ök ugyanis egyetlen betoncsövet sem vittek el a máglyából. De hova is tették volna? (Ha csak az emeleti lakásban nem játszanak vele!) Azt viszont elismerték, hogy a játszótér szomszédságában elhelyezett csöveken játszottak. Hogy ki törte össze ezeket a masszív építőipari'termékeket, nem tudják. Vajon egy tízéves gyerek gyenge keze — még ha kővel is dobál — elegendő erőt tud-e kifejteni a csövek széttörésére? Aligha! Most mégis azzal vádolják őket, hogy eltulajdonították, azután meg azzal, hogy összetörték. Lehet, hogy játék közben történt olyasmi is, hogy egy-két cső összetört, de 51 talán egy kicsit túlzás. Már csak azért is vetjük papírra e gyerekcsínnyel kapcsolatos véleményünket, mert a Petőfi utcában tárolt egy- lyukú és többlyukú postai kábel fektetésre alkalmas betoncsövek darabjaiból Dunát lehetett volna rekeszteni. Vajon ezt, az itteni törést kinek a számlájára írják? —sík.
