Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIII. ÉVFOLYAM. 296. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ajándékvánárló körúton a megye boltjaiban A békéscsabai Centrum Áruházban kezdjük karácsony előtti körsétánkat. Ezekben a napokban átlagosan 400—450 ezer forint forgalmat bonyolít le a megye hogy csirkét bőven talál a vásárló, de pulykát, gyöngyöst, kacsát, libát alig. Pedig ezeket is szívesen tálalná fel az ünnepi asztalra a háziasszony. Jó minőségű italokból — a gyorsan fogyó pezsgőt kivéve — van elegendő. Nem kell aggódniuk a beágli-kedvelőknek sem: 60 mázsa dióbelet és 130 mázsa mákot őriznek a raktárak. Ezenkívül körülbelül egy vagon kalácsot szállít az ünnep előtti napokban a kereskedelemnek a sütőipar. B. D. Mellékág, ami nem mellékes... Kinek mit jövedelmez a termelés-kiegészítés ? Megyei tanács vb-ülés Az 1967. évi III-as törvény a termelőszövetkezeteknek tág lehetőséget biztosított kiegészítő- és melléküzemági tevékenységre. Miként éltek ezzel a lehetőséggel tsz-eink? Erről volt szó a megyei tanács tegnapi végrehajtó bizottsági ülésének második napirendjén. Csomós István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője ismertette a termelést kiegészítő tevékenységről készült jelentést A megye 138 tsz-ében 831 kiegészítő munkát folytatnak. Leggyakoribb az élelmiszerfeldolgozás és árusítás, de megtalálható az építőipari és vegyes bányászati tevékenység, valamint a lakossági szolgáltatás és a bérfuvarozás is. A tsz-ek jövedelmezőségét a melléküzemágak különbözőképpen befolyásolták. Igen magas jövedelmet értek él az orosházi Vörös Csillag és a bucsai Űj Barázda tsz-ek. Mindkét helyen több mint kétmillió forintot, a szövetkezetek összes árbevételének mintegy 20 százalékát. Másutt jelentéktelen a kiegészítő tevékenység haszna. A női munkaerő foglalkoztatására alkalmasnak bizonyult a házi tésztakészítés. Például a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság és Uj Barázda, valamint a vésztői Aranykalász tsz-ekben. A növénytermesztésben dolgozók folyamatos téli foglalkoztatását viszont csak kismértékben tudják biztosítani, mivel a melléküzem- ágak többnyire szakmai képesítést vagy gyakorlatot követelnek. A kiegészítő üzemágban dolgozók jövedelmében helyenként aránytalanságok is fellelhetők. A gyomai Viharsarok HTSZ gombüzemének üzletszerzője például 1967-ben több mint 130 ezer forintot keresett, s az orosházi Űj Élet Tsz melléküzemági részleg- vezetői is lényegesen többet, mint a szövetkezet elnöke. A vizsgált tsz-ekben azonban a kiegészítő munkák elősegítik a jövedelmezőbb gazdálkodást. Egyrészt belső üzemi igényeket elégítenek ki, másrészt hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához. v. j. Országos elsők — A művészi kivitel a Kner Nyomdát dicséri Az országban elsőnek három évvel ezelőtt a Békés megyei Növényvédő Állomás vezetői készítették el Növényvédelmi Évkönyvüket. Azóta általános gyakorlattá vált, hogy a növényvilág őrei összeállítják évi munkájuk és megfigyeléseik tapasztalatait. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat tavaly már minősítette az állomások évkönyveit. Legjobbnak a Békés megyeiek munkáját találta tartalmi *és kiviteli szempontból. Az évkönyv külleme művészi — így szól az értéke| lés. Ez az elismerés tulaj donkép- [ pen a Kner Nyomda munkáját | illeti, mivel a borítólap kivitelezését annak idején ők vállalták, j A növényvédő állomás dolgozói I ezekben a napokban a harmadik évkönyv összeállításán fáradoznak. Ebbe tíz dolgozatot írnak a növényvédelem aktuális Békés megyei kérdéseiről, beszámolnak kísérleteikről. A háromszáz oldal terjedelmű munkát színes fényképekkel illusztrálják. Emellett 50 grafikont és diagrammot is elhelyeznek. Karácsonyi pecsenyebárányok Görögországba rög háziasszonyok. Ezzel együtt 52 ezerre emelkedett megyénkben az idén az exportbárány, és hízottjuh-szállítás. Az éves tervet mintegy 120 százalékra teljesítettük. A jövő évre máris 49 ezer .exportjuhra kötöttek szerződést. Jól fizetett az idén a gyapjú is: a tervezett 70 és fél vagon helyett több mint 71 vagonnal vásároltak fel az illetékes szervek. Megyénk ős idők óta híres a juhtenyésztésről. Számos külföldi cég egyenesen ragaszkodik a Békésben nevelt pecsenyebárányokhoz, hízott juhokíhoz. A napokban kétezer karácsonyi pecsenyebárányt indítottak útnak megyénkből Görögországba. Bucsáról, Dévaványáról, Vizesfásról, Orosházáról kiváló minőségű bárányokat kapnak a göCnnepi csúcsforgalom a Centrumban. legnagyobb áruháza, s a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb árukészlettel várja vevőit Különösen a konfekció és a darabáru osztály forgalma „ugrott meg” az ünnep előtt Az előbbi osztályon a divatos műszőrme kabátokból, az utóbhin a hagyományos ajándékcikkekből: kesztyűből, sálból, harisnyából és férfüngből fogy sok. Kitűnő a választék kozmetikai cikkekből —- a márkás francia parfüm a sláger — és bőrdíszműből A nagyképemyős tv és az elem viszont hiánycikk. — Nekünk is bosszúságot okoz, hogy nem tudunk szolgálni nagyképernyős készülékekkel és rádióelemmel — hallottuk az iparcikk kiskereskedelmi vállalat boltvezetőitől. S ha már a panasznál tartunk: bár a tavalyinál 10 millió forinttal több értékű áruval készült fel a csúcsforgalomra a vállalat, az említett cikkeken kívül hiába kértünk boltjainkba harisnyanadrágot, női és gyerek lastex-nadrágot, s bizony szűk a választék női csizmából, bőrkesztyűből is. Viszont örvendetesen gazdag a készlet rádióból: 16 fajtát számoltunk meg a polcokon, köztük hatféle zsebrádiót Szépek, s ezért érthetően keresettek a norvég mintás, garbónyakú férfipulóverek, nylon ingek és a pasztellszínű, női kötött holmik. Gondoltak a boltosok a legkisebbekre is: körülbelül 5 millió forint értékű játékot kínálnak karácsonyra a többi között 40 fajta babát, sokfajta építőkockát. Az élelmiszerboltok szegényes déligyümölcs-kínálatát látva, némi lelküsmeretfurdalást éreztünk, mert korábbi cikkünkben újabb szállítmányok érkezését ígértük — igaz, hogy az illetékesek közlése alapján. A narancs és a füge azonban még mindig késik. Üjabb ígéret a nagykereskedelemtől: majd a jövő héten... Nem kielégítő a választék vágott baromfiból sem. Az igaz, De ne csak a hiánycikkekről beszéljünk, hiszen a megyei élelmiszerüzletek azért nem szűkölködnek áruban, az utóbbi napokban a tavalyinál átlagosan 10 százalékkal magasabb, 1,6—1,7 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Vásárol a békéscsabai Vandlik család. Fotó: Esztergály Lapunk tartalmából t Mi szerepel az országgyűlés előtt? # * * A tizedik iksz... (4. oldal) * * • Iluska rózsája (4. oldal) Hiánycikk a nagyképernyős tv, az elem és a harisnyanadrág Egyenlő partnerek A termelőszövetkezet mint vállalat elismerése ipari, kereskedelmi és intézményeink dolgozói, vezetői részéről nem mondható zökkenőmentes folyamatnak. Amióta a gazdaságirányítás új rendszerének hivatalos napjait járjuk, egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy az egyenlő partner elvének érvényesítése a „varázsvessző suhintása” után simán ment és megy. A mezőgazdasággal szoros árutermelői kapcsolatban levő ipari és kereskedelmi szervek működésüket előnyösen befolyásoló, a termelés érdekét olykor sújtó szerzett jogról még nem mondtak le. Ma, 1968 végén, az új gazdaságirányítás első évének tapasztalataként elmondhatjuk, hogy az ipar és a kereskedelem előbbi értelemben vett tevékenysége a legtökéletesebb hierarchiához vezetett volna, ha a párt IX. kongresszusa nem tör lándzsát a tsz- ek és állami gazdaságok vállalati rendszerű működése mellett, ha nem tesz egyenlőségjelet az ipari, a kereskedelmi vállalatok és az élelmiszer-gazdaságok közé. Távol áll tőlünk, hogy e cikk keretében e témát a teljesség igényével taglaljuk és messzemenő következtetésig vigyük. Mindenesetre tény, hogy a termelőszövetkezetek elöregedésének veszélyesen gyors növekedése azokra az évekre esik, amikor a tsz-ek termelés-szervezésében a helyi kezdeményezések nem érvényesülhetitek. És ma, amikor már nemcsak írott malaszt a tsz-ek önállósága. amikor a helyi kezdeményezések alá a párt- és állami szervek szárnyat adnak, érződik az előnyös változás. A napokban megjelent újsághírek is ezt hozzák emberközelbe. Fiatalodnak a tsz-ek. Megyénkben 1968-ban 1200-zal több a tsz-tagok száma, mint egy évvel ezelőtt. Az 1200 gazda túlnyomó többsége fiatal, harminc éven aluli. Szólhatunk a helyi kezdeményezések kibontakozásáról is. Az újkígyósi Aranykalász Tsz üzemi konzervgyáráról, a szarvasi Dózsa Tsz műanyagiparáról, a Dél-Békés megyei tsz-ek cikorter- mesztő és értékesítő közös vállalkozásáról, továbbá a BOV orosházi gyára és a tsz-ek között most kialakulóban levő kétoldalú kapcsolatról és mindazokról a törekvésekről, melyek a falu és a város eddiginél jobb, közvetlen áruellátását célozzák. A kon kurrens szervek ma már barátkoznak a tsz-ek és állami gazdaságok ilyen irányú mozgolódásával. A lakosság is örül ennek, mert a piaci monopolhelyzet megszűnése az áruválaszték növekedéséhez vezet. Tegyük hozzá, kevesebbszer tisztességtelen haszonnal, mint korábban. Sót, helyenként már olyan jelenséget is tapasztalunk, hogy a feldolgozó ipar mérlegre teszi' a vállalati nyereség egy részének megosztását a vele szerződéses kapcsolatban álló partnerekkel. A gazdaságirányítás első esztendejében tehát elkezdődött egy folyamat a tsz-ek önálló vállalati jogának elismerésére. Ügy érezzük, hogy ez az előbbre lépés jól szolgálja mindannyiunk ügyét, társadalmunk célkitűzését: több és főleg jobb minőségű áruhoz jutott a vevő, és ami nagyon lényeges, olykor talán alacsonyabb árszínvonalon is, mint tavaly vagy azelőtt. Dupsi Károly
